A csőd szélére sodródott a Vegyépszer

Tavaly januárban alakult meg a Nemzetközi Vegyépszer (Neve) Zrt., amely honlapja tanúsága szerint „az alaptevékenység vonatkozásában a Vegyépszer Zrt. törvényes általános jogutódja” (amit egyébként az ékesen jelez, hogy a honlap a www.vegyepszer.hu címen érhető el). Formálisan a történetét 1951-ig, tehát 59 évre visszavezető eredeti Vegyépszer sem szűnt meg, érdemi tevékenységet azonban nem végez. Ezt jól érzékeltet, hogy árbevétele 2009-ben már csak 4,5 milliárd forint volt a 2008-as 68,75 milliárd után, így üzemi eredménye egymilliárd forintot meghaladó mínuszba kúszott.

Három volt, egy sincs

Meglehet ugyanakkor, hogy a törvényes és általános jogutód, amely megkapta az eredeti Vegyépszer tőkéjének kétharmadát (10,5 milliárd forintot) és a kötelezettség száz százalékát (csaknem harmincmilliárdot) a második születésnapját sem éri meg. A cégnyilvántartás szerint egyetlen tevékenységet – útépítés, autópálya-építés – végző társaság idén őszig három magyarországi útépítésen dolgozott, ám fizetési nehézségei miatt mostanra a csőd szélére került.

A cégnyilvántartás szerint a Nemzetközi Vegyépszer Zrt. első – és eddig egyetlen – lezárt üzleti évét, a 2009-est 27,587 milliárd forintos árbevétellel zárta. Ez az eredeti Vegyépszer 2008-as és megelőző évekbeli üzleti eredményeit tekintve komoly jóindulattal is csak jó közepes eredménynek mondható. A múlt év végén még több mint négyszáz embert foglalkoztató társaság adózott eredménye ugyan szolid, 207 millió forintos pluszt mutatott, de kötelezettségei – az eredeti Vegyépszertől átvett mintegy harmincmilliárd forint miatt – meghaladták a huszonhatmilliárd forintot.

Bevételei tehát alig haladták meg kötelezettségeit, miközben egy olyan szektorban tevékenykedik, ahol az elmúlt hónapok tendenciái szerint korántsem lesz olyan meghatározó szereplő, mint az első Orbán-kormány idején volt. Ennek oka elsősorban az, hogy az útépítési piac alaposan átrendeződött az utóbbi években.

A nagyobb hidas beruházásokban az elmúlt években a Hídépítő-csoport cégei szerepeltek jobban. A jelentősebb, tízmilliárdos értékű beruházásokat mostanában főként a Közgép Zrt.-hez kötődő konzorciumok nyerték (a cég tulajdonosai közé tartozott egykor az a Nyerges Zsolt, aki mások mellett Simicska Lajossal és Fellegi Tamással is volt üzleti kapcsolatban, a felügyelőbizottságban ült idén áprilisig Petykó Zoltán jelenlegi NFÜ-elnök, míg Schváb Zoltán közgépes igazgatóból lett a Fellegi-tárca helyettes államtitkára).

Fónagy: Rossz a likviditási helyzet

„Sajnos, szinte minden magyar alapítású cég likviditási gondokkal küzd az építőiparban” – ezt a konkrétumok nélküli választ adta a Nemzetközi Vegyépszer súlyos pénzügyi helyzetét firtató, írásban feltett kérdésünkre Seprényi Sándor operatív vezérigazgató-helyettes (a Vegyépszer-tulajdonos Nagy Elek számtalan befektetésében szerepet vállaló Nánásy Csaba vezérigazgató tudomásunk szerint néhány hete betegállományban van – róla bővebben A régi üzlettárs című keretes írásunkban olvashat).

A Nemzetközi Vegyépszer nehéz helyzete már kormányzati körökben is nyílt titok. „A beruházás lassulásának és átmeneti leállásának az oka a kivitelező NVE 86 Szombathely konzorcium fővállalkozójának rossz likviditási helyzete” – október végén Fónagy János, a fejlesztési tárca államtitkára a parlamentben ismerte el, hogy a 86-os út építése a kivitelező konzorcium valamelyik tagjának pénzügyi problémái miatt akadozik (a konzorcium másik résztvevője a Vegyépszer-csoporttal régóta szoros üzleti kapcsolatban álló Betonút tulajdonosának érdekeltségébe tartozó Euroaszfalt).

„Fónagy János úr nem említette a Neve Zrt. nevét a konkrét ügyben” – reagált ezzel kapcsolatos észrevételünkre írásban Seprényi. És valóban, a cég nevét nem ejtette ki az államtitkár, a „konzorcium fővállalkozója” megfogalmazás azonban elég egyértelmű utalás volt.

Szűk három héttel az év vége előtt azt is látni, hogy nem készül el határidőre a fővárost elkerülő M0-s autóútnak az 51-es út és az M5-ös autópálya közötti új szakasza sem, aminek építője egy olyan konzorcium, amit az Euroaszfalt vezet, és amiben két vegyépszeres cég (a Mahíd 2000 és a W-Mix) is tag. A harmadik munka, ahol a Nemzetközi Vegyépszer dolgozott, a 61-es út nagykanizsai elkerülője, amit szintén az Euroaszfalttal párban csinál (a konzorcium vezetője itt is az Euroaszfalt).

Kiszállt-e vagy sem?

Szakmai berkekben arról beszélnek, hogy a társaság a dolgozói nagy részét elbocsátotta, és minden munkáját feladta. Az elvileg jövő őszre elkészülő 86-os út építése kapcsán a Vas Népe megyei napilap már október végén arról írt, hogy pénzügyi problémái miatt a Neve kiszállt a konzorciumból, aminek addig a vezetője volt.

Úgy tudjuk, hogy november óta az M0-s építésében sem vesznek részt a vegyépszeresek. Ezzel kapcsolatos kérdésünkre az állami sztrádaberuházó NIF Zrt. azt válaszolta: az út átadása valóban csúszik, „az új határidővel kapcsolatban a tárgyalások még folyamatban vannak”.

Ahogyan a 86-os út építésénél, itt is arról beszél a kivitelezői konzorcium, hogy a rossz időjárás miatt csúszik az építkezés, „hivatalosan a Vegyépszer pénzügyi problémáit nem jelezte”– közölte a NIF, amely így nem erősítette meg, hogy a cég már levonult volna a munkaterületről. Nem hivatalos forrásból viszont úgy tudjuk, az Euroaszfalttal már tárgyal az állami sztrádaberuházó arról, hogy a cég egyedül be tudja-e fejezni a Vegyépszerrel közösen elkezdett építkezéseket. Úgy tudjuk, az M0-son az új céldátum 2011 novembere.

Ezzel kapcsolatos, több forrásból származó információnkat részben cáfolta a Nemzetközi Vegyépszer. „A konzorciumban, közbeszerzési eljárás keretében elnyert munkák tekintetében megkötött vállalkozási szerződések esetén nincs jogi lehetőség »kiszállni«, ezért ez a kérdés nem merül fel” – írta Seprényi Sándor.

Az elbocsátásokról szóló információnk valóságtartalmát elismerte (bár azt nem erősítette meg, hogy az valóban százas nagyságrendű volt): „Az elhúzódó ágazati recesszió miatt [...] a Neve Zrt. is hozott létszámcsökkentésre irányuló döntést [...] Minden ilyen jellegű döntésünk célja az erőforrások egyensúlyának biztosítása, a takarékos és hatékony gazdálkodás megerősítése irányába tett lépés.”

Vidékre mentek stratégiát váltani

Az Opten cégtárából nemcsak az derül ki, hogy a társaság árbevétele mindössze a kötelezettségek mértékét éri el, hanem az is, hogy a Nemzetközi Vegyépszer idén október 14-e óta már nem a Nagy Elek-cégek egyik hagyományos székhelyén, a főváros XV. kerületében lévő Mogyoród útján van, hanem a szlovén határ közelében, a Zala megyei Szentgyörgyvölgyön – a kistelepülésen egyébként nagyjából annyian laknak, ahányan a Nemzetközi Vegyépszernél a múlt év végén dolgoztak.

„A lépés a cég új stratégiájának kialakításával függ össze” – adott ezzel kapcsolatos kérdésünkre szűkszavú választ Seprényi Sándor. Seprényi az új stratégia kialakítását egy másik válaszában lényegében azzal indokolta, hogy „az építőipari vállalkozók, szervezetek döntő többségének (vállalatnagyságtól függetlenül) rendkívül bizonytalan”.

Régen jobb volt

A Vegyépszer-csoport az ezredforduló táján élte a fénykorát. Az Antall-kormány miniszterelnökségi főtanácsadója, a korábban Matolcsy Györggyel és államtitkárával, Cséfalvay Zoltánnal is együtt dolgozó Nagy Elek által tulajdonolt és elnökölt társaság az 1998 és 2002 közötti időszakban az Orbán-kormány idején – közbeszerzés nélkül – számos sztrádaépítési megbízást kapott (a cégben egyébként 1999-től aranyrészvénye volt az MFB-nek egy egymilliárdos kötvénykibocsátás lejegyzése fejében). A Betonúttal közös konzorciumuk több mint háromszázmilliárd forintnyi állami megrendelést kapott elsősorban autópálya- és útépítésekre, illetve egyéb munkákra, például stadionépítésekre (a Betonút volt vezérigazgatója, Horváth Gergely egyébként ma az állami vagyonkezelő MNV Zrt. első embere).

Tény ugyanakkor, hogy a cég a 2002-es kormányváltást is túlélte, és több sztrádaépítésre kiírt tendert nyert el a Medgyessy- és Gyurcsány-kormányok idején is. Így részt vett a dunaújvárosi Duna-híd, az M6-os autópálya budapesti szakaszának és az M7-es egyik szakaszának az építésében. A hazai infrastrukturális beruházásokban ezzel együtt is egyre csökkent a súlya, ezzel párhuzamosan egyéb üzletekben és külföldön is próbáltak terjeszkedni.

Líbiai, iraki és romániai infrastrukturális beruházásokra készültek, korábbi, nem cáfolt hírek szerint az egyébként erdélyi származású Nagy Elek cége 2004-ben a Medgyessy Péterrel személyes és üzleti kapcsolatban álló Mudura Sándor segítségével próbáltak romániai üzletekbe beszállni.

Magyarországon 2006-ban a több tízmilliárdos adóssággal küszködő Transelektro-csoport egy részét szerezték meg (a cég emellett médiabefektetések iránt is érdeklődött, hírbe hozták a Népszabadsággal, a Magyar Hírlappal és a Tv2-vel is, de egyik üzlet sem valósult meg), ám ez nem bizonyult jó üzletnek. Chertes Attila igazgatósági tag szerint például a kiskunfélegyházi TE Ganz-Röck Zrt.-n milliárdokat bukhatnak. Az egyik tulajdonosa volt az eredeti Vegyépszer annak a Ganz Acélnak is, ami a Megyeri híd építésért tizenötmilliárd forintot kapott, de alvállalkozóinak nagyjából egymilliárdot nem fizetett ki; az ügyben nyomozás is indult.

Bár tavasszal Líbiában nyolcvanmilliárd forintos közműépítési megbízást nyertek, a nyáron már olyan – a tulajdonosok által nem kommentált – hírek jelentek meg, hogy Nagy Elek eladná az egész cégcsoportot. A líbiai projektről a cég most azt közölte, hogy „még mindig nem indult el, egyeztetési szakaszban van”. Arra a kérdésre, hogy Nagy Elek értékesítette-e már a céget, vagy még az ő érdekeltségébe tartozik, azt a választ kaptuk a vezérigazgató-helyettestől, hogy „erről nincs információnk, a kérdésre adandó válasz nem tartozik a társaság kompetenciájába”.

Hullnak a magyarok

Az elmúlt években több nagy múltú magyar tulajdonban lévő építőipari vállalkozás ment csődbe. A sort még 2007 májusában a Viadom Zrt. kezdte: szakmai körök szerint azért ment csődbe, amiért Kóka János akkori gazdasági és közlekedési miniszter olyan büszke volt rá: túl olcsón vállalt el megbízásokat, munkáit egy idő után más munkákért kapott előlegekből finanszírozta. A Viadom-csőd nyomán nagyjából ötszáz hitelező több mint nyolcmilliárd forintos követelésének nagy része maradt kifizetetlen.

Idén két szegedi kötődésű építőipari cég került súlyos helyzetbe. Az elmúlt években egyebek mellett az útépítéssel foglalkozó – többek között az M43-as autópálya egy szakaszát építő és a szegedi villamosprojektben is részt vevő – Szeviép Zrt. idén áprilisban kért csődvédelmet pénzügyi nehézségei miatt. Azonban nem sikerült megállapodni a hitelezőkkel, akik májusban bontani kezdték a részben már megépült autópályát, így augusztusban felszámolás indult a cég ellen, amely csaknem négyszáz hitelezőnek nagyjából 10,5 milliárd forinttal tartozik. A sorban eddig az utolsó a KÉSZ holding központi cége, a nemrég Recons Kft.-nek elnevezett társaság volt, amely egy hónapja, november közepén menekült csődvédelembe.