Selmeczi is kikacsint az alkotmányból

Hat helyett kilenc évre nevezhetik ki a jegybank elnökét, Simor András utóda így akár 2022-ig hivatalban maradhat, ha életbe lép a kormány alkotmánytervezete. A kinevezés módja nem változna, továbbra is a miniszterelnök tenne javaslatot az elnök személyére és a köztársasági elnök nevezné ki.

Egy másik fontos változás szerint a közpénzekről szóló adatok közérdekűek. Ez eddig is benne volt a magyar törvényekben, a szabály alkotmányos szintre emelésével talán nehezebben találhatnak kibúvót állami szervezetek és cégek, amikor el akarják titkolni költéseiket.

Szintén az állami pénzek elköltésének tisztulását hozhatja, hogy az alkotmány nem engedné, hogy nem átlátható tulajdonosi szerkezetű cég állami megbízást kapjon. Ez gyakorlatilag kizárja az offshore cégeket az állami megrendelésekből. Csorbulhat viszont a transzparencia az Állami Számvevőszékkel kapcsolatban: a szervezet jelentéseit az új alkotmány szerint ezután már nem lesz köteles nyilvánosságra hozni, ezt a részt ugyanis kivennék a jelenlegi szövegből.

Konzervatív közpénzügyek

Az alkotmánytervezet szerint csak olyan költségvetése lehet az országnak, amely nem növeli az államadósságot, tehát a GDP növekedése mindenképpen meg kell haladja a mindenkori éves költségvetési hiányt (tehát nem feltétlenül kell többletes költségvetést tervezni). Ez lényegében azt jelenti: fenntartható pályára kell állítani és ott is kell tartani a gazdasági növekedést.

Egy másik szabály kimondja: az államadósság nem haladhatja meg az előző évi GDP ötven százalékát. Ez szigorú vállalás annak fényében, hogy most az államadósság mértéke a GDP 80 százaléka körül jár, a Széll Kálmán-terv szerint az 50 százalékot 2018-ra fogjuk teljesíteni.

Az államadósság-plafon egyébként tetszik az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgató-helyettesének. Borbély László András a Magyar Rádióban elmondta, a külföldi befektetők és a magyar állampolgárok számára is biztonságot jelentene az államadósság plafonjának alkotmányos rögzítése. Ez egyúttal arra is utalna, hogy a mindenkori kormány a megfelelő gazdaságpolitika mentén halad. Borbély azt is megemlítette, hogy az államadósság csökkenése a hitelek kamatterheinek csökkenését is magával hozza.

A szövegbe ugyanakkor bekerült egy olyan mondat, ami puhíthatja a szigort. Eszerint "az államadósság szintjének és az éves bruttó hazai termék értékének számítási módját törvény állapítja meg." Az adósságszámítás persze nemzetközi szabályok szerint történik, ez a kitétel mégis egy olyan kiskapu lehet, amit végszükség esetén kihasználhatnának a törvényalkotók.

Az adósság maximumára vonatkozó szabályokat az állami hitelek felvételénél is figyelembe kellene venni, azoktól csak “különleges jogrend idején” (például háborúban) lehetne eltérni, illetve ha a gazdaság tartósan és jelentősen visszaesik (az nem derül ki, hogy a tartós és jelentős szavak pontosan milyen mértéket jelentenek).

Megzabolázott bíróságok?

Az alaptörvény-tervezet szerint Magyarország a kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodás elve szerint működik, amit az AB mellett a bíróságok és az önkormányzatok is tiszteletben kell tartsanak.

Ez akár azt is jelentheti, hogy a bíróságok például a csoportos munkaügyi pereknél (vagy bármilyen költségvetést érintő ügyben) csak olyan döntést hozhatnak, ami nem rak pluszterhet a büdzsére.

Ezzel tehát nem csak az AB lehet béna kacsa a költségvetés kapcsán (a testület jogköreit a parlament tavaly a 98 százalékos különadó megfúrása után csonkította), hanem a bíróságok mozgástere is szűkülhet, amiről eddig nem volt szó. Persze az sincs kizárva, ha egy fontosabb alapjoggal kerül szembe a költségvetési érdek, akkor az előbbi alapján meghozott bírói döntést magasabb szinteken sem semmisítenék meg.

A jegybankelnök is vétózhatná a költségvetést

Az új alkotmányba bekerült a Költségvetési Tanács intézménye, amelyet szervezetileg ugyan meggyengített a mostani kormány az apparátusának elvételével, viszont közjogi szempontból az alkotmány megerősíti a szervezetet.

Az alkotmány ugyanis adósságügyben vétójogot biztosít a szervezetnek a költségvetések megszavazásakor. Az alkotmánytervezet szerint a Költségvetési Tanács a központi költségvetés megalapozottságát vizsgálja és közreműködik a központi költségvetésről szóló törvény előkészítésében.

Kérdéses ugyanakkor, hogy a KT stáb nélkül erre alkamas lesz-e, jelenleg mindössze három emberből áll, elnöke Járai Zsigmond, Domokos László ÁSZ-elnök, illetve Simor András jegybankelnök. (Az Indexnek neve ellhalgatásával nyilatkozó jogász szerint nem szerencsés, hogy a monetáris politikáért felelős mindenkori jegybankelnök vétójogot kap fiskális politikai ügyekben.)

Selmeczit is becsempészték

Problémás lehet a közteherviselés (magyarul az adó- és illetéktörvények) illetve a nyugdíjrendszer paramétereinek bebetonozása. Az alaptörvény kimondaná, hogy ezeket csak a parlamentben jelenlévő képviselők kétharmados támogatásával lehetne módosítani.

A szándék itt feltehetően az, hogy a szóban forgó rendszereket hosszú távon is kiszámíthatóvá és stabillá tegye a kormány, illetve, hogy fontosabb lépéseket hosszabb távon csak pártok közötti konszenzussal lehessen átírni. A szabály első ránézésre mégis nagyon merevnek tűnik, ami egy kétharmad utáni parlamentben komoly fennakadásokat okozhat.

Az előterjesztő a magánkasszákat ellehetetlenítő nyugdíjtörvényeket is alkotmányos magasságokba emelné azzal, hogy a szöveg kimondja: az állami pillér mellett ezentúl csak önkéntes kasszák létezhetnek. Az alkotmányba kerülne a nők korai nyugdíjbavonulási lehetősége is, viszont nyoma sincs annak a korábbi kormányfői ígéretnek, miszerint az alkotmány készülő koncepciójában garantálni fogják az állami rendszert választóknak, hogy befizetéseikkel arányos nyugdíjat kapnak.