Olimpiai hangulatban a forint

Zseniális üzletembernek, a Kárpát-medencébe ragadt mini Soros Györgynek érezte magát, amikor egy hónapja megvette 290-ért a családi nyaralásra az eurót?

Hahaha.

Hiába fokozódott az euróválságnak hívott nemzetközi helyzet az elmúlt héten, az euró még az előzőn látványosan erősödni kezdett, miután az Európai Központi Bank nyilvánvalóvá tette, hogy az eurózóna jegybankárai életüket, vérüket és pénzüket nem kímélve megmentik az eurót, ha törik, ha szakad. A nyugtató szavak hatása az elmúlt napokban is kitartott, az euró drágult a dollárral, svájci frankkal szemben, és vele, sőt, nála intenzívebben erősödött a forint is. Így aztán a hét elején 280 forint alá került, majd a hétvégén már 278 alatt volt az euró árfolyama; nem csoda, hogy a pénzváltók előtt sorok kígyóztak, hogy keményedő forintjukat válságos euróra vagy nyaralós kunára váltsák.

Valószínűleg jól tették, hogy siettek, egyelőre ugyanis semmi nem utal arra, hogy az euróválság hamarosan megoldódjon. Mert a héten kiderült, hogy a németeknek eszük ágában sincs tovább pénzelni a görögöket, akik továbbra is vitáznak arról, hogyan spóroljanak, de legalább már abban egyetértenek, hogy takarékoskodniuk kell. De a görög válság legalább nem mélyül – persze már aligha tudna hová –, nem úgy, mint a spanyol vagy a szlovén. A héten megvonta Szlovénia elsőrendű besorolását a Moody's, amely egyszerre három fokozattal rontotta a hitelminősítést a bankrendszer feltőkésítési költségeire és a kormány finanszírozási forrásainak szűkülésére hivatkozva. Spanyolországban folytatódik a recesszió, a kormány ráadásul összeveszhet Brüsszellel. Nem csoda, hogy az országból menekül a tőke, és az sem, hogy az egész eurózónában romlott a gazdasági hangulat.

Hogy milyen érzékeny az európai helyzet, azt jól jelzi a hét két eseménye. Az egyik: egy névtelen nyilatkozó is elég volt, hogy bedöntse a tőzsdéket, és hogy London már az egyébként veszteséges Royal Bank of Scotland államosítását fontolgatja.

Persze a tőzsdék megrogyása összefüggött azzal is, hogy a piacokon gyér a forgalom, hiszen nyaralni mentek a brókerek, gyér volt a forgalom a tőzsdéken, nem tolongtak nagyon a befektetők az állampapír-aukciókon sem, a héten még Orbán Viktor is megkezdte nyári szabadságát. Az elmúlt napokat a londoni olimpia történései uralták. A sportesemény rendszerint kihat a részvényárakra és a rendező ország gazdasága szempontjából sem érdektelen, de a turizmus szempontjából a rekordokat döntő londoni játékok egyelőre nem hozták a várakozásokat. Több nyári utazót riasztott el, mint ahány lelkes sportszurkolót a városba vonzott. 

Ha már London, és ha már rekordok: a City pénzügyi elemzők szerint a globális felzárkózó térségen belül felülteljesítettek a közép-európai valuták. A Barclyasnál figyelt valuták közül a forint teljesített a legjobban, az év eleje óta több mint 6 százalékot erősödött a dollárral szemben.

Bár a forint összességében még mindig alulértékelt a Big Mac-index szerint, az IMF-megállapodás esélyének növekedése is pozitívan hatott az árfolyamra. Persze a tárgyalásokon még sok a vitás pont, és a kormány sem mutat feltétlen együttműködést, az elemzők többsége bízik abban, hogy az ősszel újrakezdődő egyeztetések megállapodással zárulnak majd.

A Budapesti Értéktőzsde indexe pénteken a múlt heti záróértéknél lejjebb zárt, a nagyok közül az OTP és a Richter papírjai tudtak erősödni.

	31. heti záró	30. heti záró
BUX	17 646	17 688
OTP	3565	3517
Mol	16 950	17 300
Richter	39 350	38 990
Magyar Telekom	412	430

Rezeg a léc

A pénzügyi segítségre pedig nagy szükségünk lehet, a világgazdasági környezet ugyanis továbbra is bizonytalan, borúlátók a cégek vezetői is. A vállalkozók szerint a fogyasztás, a beruházások és a külpiaci kereslet helyzete is rossz, a magyaroknak lesújtó véleménye van a hazai helyzetről, csak 6 százalékunk elégedett a gazdasággal.  A Nielsen felmérése szerint a többség az adóssága miatt aggódik.  Aggódhat is, több mint 200 milliárdos a NAV feketelistája, 1600 cég és 3700 magánszemély van rajta. 

Jó hír, hogy mindeközben kevesebb a hitelünk, és kezd visszatérni a lakosság a bankokhoz is, 60 milliárddal nőtt a betétállomány júniusban. Magyarországon a foglalkoztatásról szóló adat is jobb volt a vártnál, ugyanakkor a munkanélküliség nőtt. A kormány intézkedései tömegeket hajtottak a munkaerőpiacra, azonban a recesszióban lévő gazdaságban kevés az új munkahely. A magyar gazdaságot jó ideje elsősorban az export húzza, még mindig pozitív a külkereskedelmi mérleg, de már nem akkora a többlet, mint 2011-ben.

Úgy élünk, mint tíz éve

Bár a diplomás pályakezdők átlagosan   240 ezer forintos fizetésre számíthatnak, a frissen végzett mérnökök pedig különösen keresettek, tízből négy mérnök mégis külföldre menne. A magasabb fizetés, a juttatások, a szakmai fejlődés és a karrierlehetőségek csábítják a friss diplomásokat. 

Ráadásul mint azt a héten Giró-Szász András kormányszóvivőtől megtudhattuk, külföldön is terjed a matolcsyzmus, vagyis akit eddig csak a tranzakciós adó és a különadók tartottak itthon, nincs több okuk a maradásra. Illetve mégis, a francia tranzakciós adó ugyanis csak a kormányszóvivő valóságtól jócskán elrugaszkodott tolmácsolásában hasonlít a magyarra.  

Nem változott az infláció az euróövezetben, nálunk viszont részben a nagy drágulás miatt csökkentek a reálbérek, a GKI szerint a kormány akcióterve csak mérsékelni fogja tudni a terheket jövőre. Az utóbbi tíz évben nem igazán javult az életszínvonal, de rosszabb sem lett, 2012-ben ugyanúgy tizenkét perc munkából jött ki egy üveg sör, mint 2001-ben. Az aszálykárok miatt azonban most drágulhat a hús, és drágább lehet a kenyér is.

Dinnyéztek az ellenőrök

A helyzet főleg a csehekhez képest lehangoló, ők, kétszer jobban élnek, mint 20 éve:
az élelmiszerárak ugyan a duplájára nőttek, de a háztartások jövedelme is négyszereződött.
Pang a fővárosi lakáspiac, másfél éve kelt el utoljára ilyen kevés otthon, a beruházások szintje az ezredfordulót idézi. A panellakásokat viszik el a leggyorsabban, igaz, tízmillió forintnál már senki nem igazán fizet értük többet. Nemcsak nem veszik, nem is építik az új otthonokat, a lakásépítések száma tovább,emberemlékezet óta nem látott mélységbe zuhant.

A héten sem tétlenkedtek az adóellenőrök, kiderítették, az árusok fele nem adott számlát a Forma-1 alatt , és rászálltak az útszéli dinnyésekre is. A készültség indokolt, sok a számla nélkül áruló, a zöldség és gyümölcs pedig egyre népszerűbb, többet ettünk belőlük már tavaly is, egy átlagos magyar háztartás 93 kilogramm gyümölcsöt és 156 kilogramm zöldséget vásárolt. Három dinnyét a héten mi is vettünk, leteszteltük, tényleg finomabb-e a magyar dinnye mint a görög és a macedón.

Már a tigrisek sem dübörögnek

Németország és Spanyolország ugyan elkerülte a leminősítést, a héten megvonta Szlovénia elsőrendű besorolását a Moody's, új csúcson az európai munkanélküliség, egy hónap alatt 123 ezren vesztették el a munkájukat. Az Európai Központi Bank csütörtökön helyben hagyta irányadó kamatrátáját 0,75 százalékon. Bár a többség tartásra számított, népes volt a további monetáris könnyítést jóslók tábora is. A döntést követő sajtótájékoztatón Mario Draghi elnök nem jelentett be konkrét kötvényvásárlásokat, bár utalt rá, hogy az elkövetkező hetekben megindulhat a folyamat. Már az ázsiai gazdaságok se dübörögnek, kezd megtörni a távol-keleti országok ellenállása a válság begyűrűző hatásaival szemben. A horvát gazdaság stagnál, mélyponton az olasz családok fogyasztása, 365 ezren kértek munkanélküli segélyt Amerikában, menekül a tőke Spanyolországból.