További Magyar cikkek
"Azon társaságok esetében, amelyek vonatkozásában az aranyrészvény kibocsátását kizárólag gazdasági megfontolások indokolták, az aranyrészvényt meg kell szüntetni, tekintettel az Európai Bíróság esetjogára, mely szerint kizárólag gazdasági természetű megfontolások semmiképpen sem jelenthetnek olyan közérdeken alapuló kényszerítő követelményt, mely igazolhatná a Római Szerződés által biztosított tőkemozgás szabadságát. Ezen vállalkozások tekintetében a közellátás, illetőleg a közérdek sérelme még elvben sem merül fel, további szabályozási, jogalkotási feladat iránti igény nem jelentkezik. Ide kell sorolni a Mol Nyrt.-t és a Magyar Telekom Nyrt.-t is."
Az idézet az idén tavasszal elfogadott, az aranyrészvények többszöri uniós felszólítás ellenére is csak késve történt eltörléséről szóló törvény indoklásából származik. Nem mellékes: az új szabályozás hivatalos címe a "az államot megillető szavazatelsőbbségi részvények megszüntetéséről" szólt ugyan, végül a Molban továbbra is maradt egy úgynevezett B részvény, az állam birtokában. Ez tulajdonrészt nem testesít meg, de néhány meghatározó kérdésben, így a tízszázalékos szavazati korlát eltörlése ügyében vétójogot biztosít az államnak a közgyűlésben. Brüsszel emiatt továbbra is perrel fenyeget.
Elhúzták, de értették
A végül csak áprilisban elfogadott, az igazságügyi tárca által még október 20-án, az Európai Bizottság által a perindításig adott határnapon benyújtott javaslat részletesen kifejti az uniós jogot a tárca által elismerten konzekvensen érvényesítő Európai Bíróság ítéleteinek tanúságát is. A lényeg: bármiféle korlátozásnak az unió alapokmányául szolgáló Római Szerződés vagy az Európai Bíróság által elismert cél, jelen esetben az energiaellátás biztonságát kell szolgálnia, vagyis alkalmazására csak kivételes és végső esetben kerülhet sor. Tehát akkor, ha a válsághelyzet következményeinek elhárítása más módon nem biztosítható, és nem lép túl a cél eléréséhez szükséges mértéken.
Hangsúlyozni kell azonban: az IRM az ilyen módon EU-kompatibilisnek tekinthető korlátozásokat hangsúlyozottan nem a Mol, hanem az erőmű-, elosztó- és rendszerirányító társaságok vonatkozásában tart szükségesnek. (Érdekesség, hogy a földgázelosztás irányítását a Mol végzi mint rendszerirányító, a feladatot az önálló cégként jegyezett Mol Földgázszállító Zrt. látja el.)
Sorba meszelte az államokat az EU
Az indoklás egyebek között egy, a francia államot marasztaló ítéletet is bemutat. Itt az alapvető problémát az jelentette, hogy a nemzeti szabályozás egy konkrét olajipari társasággal kapcsolatban egyebek között azt írta elő, hogy az abban való részesedés megszerzését a kormány előzetes jóváhagyásához kötötték, illetve a társasági vagyontárgyak nagy részének elidegenítését az állam megvétózhatta. Ez más helyzet, mint amiről akár a lex Mol kapcsán beszélhetünk, de: a francia állam érvelésére, miszerint a szabályozás nem diszkriminatív, hiszen egyformán vonatkozik potenciális belföldi és külföldi befektetőkre, a bíróság kimondta, a probléma másutt van. Történetesen ott, hogy az intézkedés alkalmas arra, hogy akadályozza a részesedés megszerzését az érintett vállalkozásokban, és ezáltal arra, hogy visszatartsa a beruházókat, így a tőke szabad mozgását illuzorikussá tegye.
Miközben az áprilisban elfogadott jogszabály leszögezi, "a Mol kapcsán nem merül fel olyan közérdek, vagy a közellátás biztonságát szolgáló indok, amely az Európai Bíróság esetjogával összeegyeztethető korlátozásra adna lehetőséget", a szeptemberben elfogadott, a tárca szerint az uniós joggal teljesen összeegyeztethető lex Mol már tartalmaz megkérdőjelezhető pontokat. Miközben a gazdasági társaságokról szóló törvényt módosító, valamennyi hazai nyilvános részvénytársaságot érintő passzus az Indexen többször kifejtett módon akadályozhatják az akár külföldi, akár belföldi beruházókat a tulajdonszerzésben, a lex Mol kifejezetten a stratégainak minősített társaságokra is tartalmaz előírásokat. Ilyen egyebek között, hogy az igazgatóságba a Magyar Energiahivatal is delegálhat tagot, de főképpen, hogy egy nyilvános ajánlatot megelőzően azt a felvásárló saját közgyűlésével is jóvá kell hagyatni. Azaz az ajánlatról a piac korábban értesülhet, aminek árfelhajtó hatása lehet, és az eljárás egésze is hosszadalmasabb.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
