További Világ cikkek
Mi az a hitelválság?
A USA-ban az alacsony kamatlábak és az ingatlanárak emelkedése együtt oda vezetett, hogy egy ingatlanra több hitelt is folyósítottak: mivel a fedezeti érték, azaz a lakások, házak ára ugrásszerűen nőtt, a bankok újabb és újabb kedvező kamatozású hiteleket kínáltak a már beterhelt ingatlanokra is. Ezek a hitelek jellemzően már nem is a lakás árának kifizetését könnyítették, hanem előbb a hitelfelvevő fogyasztását, pl. autóvásárlását, később egyenesen pénzügyi befektetését szolgálták. Tehát Mr. X felveszi a szabadon felhasználható hitelt, majd elmegy egy befektetési alapkezelőhöz, hogy a hitelből nyert pénz bőven annak kamatterhe felett fialtassa. Ugyanakkor viszont a bankok, melyek részben a hitelkihelyezés nyereségéből élnek, kitalálták, hogy ezen nyereséget felkínálják ügyfeleiknek, azaz olyan befektetési jegyeket forgalmaztak, amelyek hozama a kihelyezett hiteleken elért nyereségre épült - persze a kockázatot is szétszórták így.
A lánc összeért: Mr. X, aki már azért is lehet X, mert a hitelkihelyezési lázban a bankok sokszor már nem is törödtek az ügyfelek megfelelő azonosításával, befektetet abba az alapba, mely éppen arra épül, hogy ő, Mr. X, majd pontosan fizeti vissza hitelét, és a bank ezen keletkező nyereségét osztják szét. Csakhogy: időközben a hitel fedezete, az ingatlan ára zuhan, egyes területeken akár 50 százalékkal is, a hitelkamat emelkedik, amit már önmagában is nehezebb fizetni, de az USA-ban nő a munkanélküliség is, egyszer csak nincs miből fizetni a hitelt, Mr. X pedig adósként és befektetőként is bukik - a bankokkal együtt.
Miközben a világgazdasági növekedési helyzet romlik, az USA-ban továbbra sincs fordulat a lakáspiacon, sőt, az árak tovább esnek, a bankrendszer pedig így tőkehiánnyal küzd – mondta az Indexnek Móró Tamás azzal kapcsolatban, miért a másodlagos jelzálogpiaci, avagy hitelválság elindulása után egy évvel jut csődbe egy történelmi múlttal bíró bank. A Lehman Brothers bedőlése ugyanakkor a Concorde elemzési vezetője szerint jó példa arra is, milyen szerepe van a mostani válságban a pszichés folyamatoknak: amikor híre megy, hogy nem is válságban, de nehéz helyzetben van a pénzintézet, a tőzsdén esni kezdenek a részvényei. Ez eleve lehetetlenné teszi a tőkeemelést - a részvényesek már a pénzük után a futnak, miközben a bank egyre nehezebben, komolyabb terhek mellett jut forráshoz a bankközi piacon is.
Kik buknak a Lehmannal?
Közvetlen vesztesei a csődnek természetesen a bankház tulajdonosai, részvényesei, de persze csődhelyzetben kérdéses az ügyfelek helyzete is. Móró Tamás szerint az ügyfélkövetelések kielégítésével nem lesz gond, bár a 600 milliárd dollár feletti adósság óriási, a történelem legnagyobb csődje címet érő összeget jelent. Ráadásul a Lehmannak döntően nem lakossági, hanem vállalati és intézményi ügyfelei vannak, ezek kártalanítására is komoly előírások vannak. Ugyanakkor a Lehmant - például a bank által kibocsátott kötvények megvásárlásával - finanszírozók már számolhatnak veszteséggel.
A félelem az úr
Móró Tamás szerint a Lehman csődjét meglepően ellenállóan viselték volna a világ tőzsdéi, de már itt van az újabb, sokkal nagyobb probléma: az AIG tőkehelyzetével kapcsolatos gondok. A világ legnagyobb biztosítójáról van szó, amely mintegy 580 milliárd (!) dollár értékben írt ki úgynevezett CDS-eket (Credit Default Swap - lényegében egy hitel v. kötvénybiztosítás), amelyek a befektetőket egy kötvény, vagy vállalati hitel esetleges nemfizetésével kapcsolatban védi. Az AIG áll a kontraktusok másik oldalán, és mivel az általa eladott CDS-ek jelentős része rosszabb besorolású és egyéb ingatlanhiteleket garantált, így hihetetlen ütemben nőnek a veszteségek. Elemzői várakozások szerint csak ebben a negyedévben 20-30 milliárd dollár között lehet a leírás mértéke.
- 2007. július 31. Az Egyesült Államok ötödik legnagyobb befektetési bankja, a Bear Stearns bejelentette, hogy két alapja elvesztette teljes vagyonát. Év végére a bank 89 százalékkal kisebb adózott eredményt jelentett, mint egy évvel korábban. Ez volt az első komolyabb figyelmezető jelzés a pénzpiacnak. 2008. március 18-án a JP Morgan megvásárolja a Bear Stearnst 120 millió fontért (jóllehet egy évvel korábban kilencmilliárdra értékelték a bankot).
- 2007. augusztus 9. Európába is átterjed a jelzálogpiaci válság, a BNP Paribas három befektetési alapja rendült meg, a BNP Paribast kétmilliárd eurós veszteség éri. Néhány nappal később, augusztus 13-án az Európai Küzponti Bank, a Fed és a japán jegybank tőkét pumpál a pénzpiacba.
- 2007. szeptember 13. A Bank of England a Northern Rock segítségére sietett, mivel csak így tudta biztosítani Nagy-Britannia harmadik legnagybb hitelezőjének további működését. A paici válság miatt a bank részvényeinek értéke a felére esett vissza. A következő néhány napban a megijedt betétesek kétmilliárd fontot menekítettek ki a bankból. Év végén már a bank eladását tervezik.
- 2008. szeptember 8. Az amerikai kormány átvette a két legnagyobb jelzáloghitelező irányítását. Elemzők szerint nehéz lenne kilábalni a válságból a két pénzintézet stabilizálása nélkül. Henry Paulson pénzügyminiszter szerint a két cég túl nagy ahhoz, hogy bedőljön.
- 2008. szeptember 15. Csődvédelmet kért a Lehman Brothers. A cég tárgyalásokat folytatott a Barclays-zal és a Bank of America-val a felvásárlásárl, de végül mindkét pénzintézet viszalépett. Ugyanezen a napon bejelentették, hogy a Merrill Lynchet felvásárolja a Bank of America ötvenmillió dollárért, a világ legnagyobb biztosítója, az AIG pedig negyvenmilliárd dolláros kölcsönt kért a Fedtől.
Ennek következtében az AIG-nek tőkére van szüksége, a részvényárfolyam viszont esik és a piacok befagytak, senki nem akar pénzt adni. Megkezdődtek a hitelminősítők részéről a leminősítések, ami viszont tovább nehezíti a tőkegyűjtést. További probléma, hogy egy esetleges leminősítés miatt újabb letéteket kellene képeznie a kiírt CDS kontraktusokra. Az AIG esetleges csődje, mely ma már egyre többet említett lehetőség, óriási viharral járna a pénzpiacokon, hiszen szinte minden nagybanknak jelentős nyitott pozíciói vannak vele szemben, így további hatalmas leírások és elképesztő pénzpiaci pénzszűke lenne az eredmény, melynek a tőzsdei hatásait is el tudjuk képzelni.
Sokan nem figyeltek
A hitelminősítőknek is komoly felelőssége van abban, hogy a helyzet idáig fajulhatott - mondja Sarkadi Szabó Kornél. A Cashline vezető elemzője szerint a 2001-2007 közötti időszak egy piramisjátékról szólt a pénzügyi szektorban, elképesztő kockázatú ügyleteket vállaltak fel nagy bankházak is, miközben a hitelminősítők mind az intézeteket, mind az általuk kínált befektetéseket jó osztályzattal látták el.
A válság alapvető oka azonban mégis az, hogy az amerikai pénzügyi szereplők egyszerűen nem számoltak azzal a forgatókönyvvel, hogy az ingatlanárak esésnek indulhatnak - az pedig, hogy ez az esés meddig tart, milyen nagyságú lesz, még egy évvel ezelőtt sem lehetett előre látni – mondta Sarkadi Szabó Kornél. A gyökerek pedig ide nyúlnak vissza: az olcsó jelzáloghiteleket szinte feltétel nélkül adták a bankok. Egy ingatlanra, az árának emelkedésével együtt, akár többet is.
A mostani válsághullám mindkét szakértő szerint komoly reálgazdasági hatásokkal bír: nehezebb hitelhez jutni minden szektorban, így kevesebbet lehet beruházásokra fordítani.
Sarkadi Szabó Kornél szerint Kína növekedése jelentősen vissza fog esni, akár a GDP visszaesése is elképzelhető. Márpedig, ha Ázsia belassul, akkor Európa még könnyebben kerülhet recesszióba. A következő 1-2 évben itthon is stagnáló, 1-1,5 százalékos növekedésre számít a szakértő, aminek következménye a reáljövedelmek visszaesése, egyes szektorokban akár drasztikus bércsökkenés lehet.
Mindemellett egész Kelet-közép-Európában számolni kell egy jelentős devizaleértékelődéssel. Miközben az elmúlt években részben a kockázatot kereső forró tőke áramlott a régióba, és erősítette a devizákat, a befektetők most vinnék a pénzüket. Ráadásul több országban, így Észtországban vagy Bulgáriában a fizetési mérleg is annyira elszaladt, hogy azt a tőkeberámlás már nem, csak a nemzeti valuta értékének csökkenése képes ellensúlyozni.
Lehet azonban keresni a válságon: a pánikban a befektetők minden szektor részvényeit csak eladni akarják, ezzel például a finomítói iparág (itthon például a Mol) papírjai már alulárazottá váltak.
Bankcsőd hullám is jöhet
Valamelyest hasonlít a mostani helyzet a tavaszihoz, ám az akkorinál drámaibb következményekre kell felkészülnünk - figyelmeztet Barcza György, a K & H Bank vezető elemzője az elmúlt napok fejleményeit és a roppant ideges piacok viselkedését kommentálva. Februárban-márciusban a pánik abból fakadt a globális pénzpiacokon, hogy minden szereplőben tudatosult: előfordulhat bankcsőd az Egyesült Államokban. Most ennél súlyosabb a helyzet, most már az egész amerikai bankrendszerben rendülhet meg a bizalom. A bizalomhiány pedig akár betétkivonási hullámot válthat ki, a hitelt felvettek közül pedig sokan elgondolkodhatnak azon, hogy nem fizetik vissza adósságaikat, így pedig az egész bankrendszer alapjai rendülnek meg - hívja fel a figyelmet a komoly veszélyre a vezető elemző.
A fény az úr
Állítólag a Lehman Brothers vezérigazgatója, Dick Fuld nemrég ki akarta kapcsoltatni a központi épület homlokzatán futó fényfeliratot, mert az évi 500 ezer dollárjába került a cégnek. New York City azonban nem engedélyezte ezt, mert a Times Square-en lévő épületeknek meg kell őrizni eredeti formájukat a turizmus miatt – írja a CNN Money.
Nagy az esélye tehát annak, hogy csődhullám söpör végig az Egyesült Államok bankszektorán, aminek beláthatatlanok a pontos következményei - mondja Barcza. A közgazdász ahhoz hasonlítja a helyzetet, hogy a pénz- és tőkepiaci szereplők látják, púpos a szőnyeg, tehát valaminek lennie kell alatta, de még mindig nem tudják, hogy pontosan mi is az a szemét. Annyi szinte bizton állítható, hogy a világ GDP-jének egyharmadára rúgó mérlegfőösszeget képviselő háromezer amerikai hitelintézet komoly nehézségei érinteni fogja a világ más részeit is, nemcsak azokat a gazdasági szereplőket, amelyeknek kitettségük van az amerikai bankszektorban. A világ tőzsdéin a részvények esni fognak, ahogyan tegnap és ma is drasztikusan zuhantak.
Segítenek az államok
A globális pénzügyi válság mérséklése céljából a világ több központi bankja kedden már a második egymást követő napon likviditásnövelő aukciókat hajtott végre. Az Európai Központi Bank (EKB) 70 milliárd eurót helyezett ki az eurózónában, ami több mint a duplája a hétfői 30 milliárd eurónak. Az 56 bank részéről jelentkező hiteligény 102 milliárd euró volt kedden. A piaci feszültség lehűtését célozta a japán központi bank keddi bejelentése arról, hogy két lépésben likviditásnövelő aukció keretében 2500 milliárd jent (16,5 milliárd eurót) pumpál a japán pénzpiacokra. A jegybank kormányzója azt ígérte, hogy biztosítják a pénzpiacok stabilitását. A Bank of England (BoE) kedden 20 milliárd font (35,21 milliárd dollár) eladását ajánlotta fel a hétfői 5 milliárd font után.
Oroszországban a pénzpiaci likviditás növelése céljából a költségvetés tartalékából 150 milliárd rubelt (5,82 milliárd dollár) szabadítottak fel, amit egyhavi betétként helyeztek el kereskedelmi bankoknál aukció keretében. Az orosz pénzügyminisztérium közlése szerint a bankok részéről 174,8 milliárd rubelre volt kereslet.
Relatíve kedvező hír, hogy a forint nem a román lejjel és dél-afrikai randdal mozog már együtt, hanem a cseh koronával, lengyel zlotyval, ezért értékvesztése kevésbé jelentős egyelőre, mint a másik két említett devizáé. Ebben szerepe van a javuló fundamentumoknak. A forint mérsékelt gyengülése alacsony piaci forgalom mellett megy végbe, ami arra utal, a pénzpiacokon egyelőre lassú pozíciózárások történnek. Mindenesetre a kockázatvállalás mellőzését (a részvényektől, hitelektől való tartózkodást) tanácsolja az elemző.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
