Orosz csapatok szállták meg a Krímet

Nem egyszerre, hanem néhány év alatt kapja meg Ukrajna azt a 11 milliárd eurós segélycsomagot, amelyről Jose Manuel Barroso tett bejelentést. Az Európai Bizottság elnöke elmondta, hogy a pénzt az EU saját költségvetéséből és más európai intézmények forrásaiból biztosítja.

Moszkva tavaly decemberben 15 milliárd dollár hitelt ígért az akkor még Viktor Janukovics vezette Ukrajnának, ebből hárommilliárdot fizetett ki, a zavargások miatt a következő részletet már nem küldte el. Az összeg azonban még mindig elenyésző ahhoz képest, amit Ukrajna kér: Janukovics tíz év alatt 160 milliárd eurót várt volna, az őt elsöprő ellenzék egyik vezetőjeként Vitalij Klicsko pedig 35 milliárd euró gyorssegély szükségességéről beszélt. Ukrajna nominális GDP-je kb. 120 milliárd euró.

Az EU 11 milliárd eurós segítséget ígér Ukrajnának – írta egyelőre további részletek nélkül a France24.

Véget ért a külügyi és nemzetbiztonsági bizottsága közös ülésének nyilvános része, most már a nemzetbiztonsági szekció folytatja, zárt ajtók mögött. Az ülés utánra sajtótájékoztatót ígértek.

Fotó: Bődey János / Index

 Az Ungvári Járási-Városi Bíróság szerdára tűzte ki az Ungváron megjelenő Kárpáti Igaz Szó (KISZO) című lap ellen amiatt benyújtott kereset tárgyalását, hogy az újság tavaly megszólaltatott egy beregszászi tanárt, aki azt állította, a városban soha nem éltek ukránok.

A lapot a magyarul is jól beszélő Fegyir Szavcsur, a nacionalista Szabadság (Szvoboda) párt beregszászi városi szervezetének elnöke perelte be egy cikk miatt, amelyben az ukrán nacionalisták tavaly március 16-i beregszászi fáklyás menetelése kapcsán Veres Péter, a beregszászi 10. számú orosz–magyar tannyelvű iskola igazgatója kijelentette, hogy tudomása szerint Beregszászon soha nem éltek ukránok. (MTI)

A külügyi és nemzetbiztonsági bizottság közös ülésén egymást vádolták a pártok azzal, hogy kampánytémává tették a kárpátaljai magyarok helyzetét a krími válság kapcsán.

Martonyi János szerint a paksi atomerőmű bővítéséről szóló, oroszokkal kötött szerződést nem kell, hogy befolyásolja a krími válság. Szavai szerint más európai országoknak is jelentős gazdasági kapcsolataik vannak Oroszországgal, és nem szabad külpolitikai kérdéseket gazdaságiakkal összekeverni.

Szergej Lavrov szerint Moszkva nem tudja visszarendelni a Krímben a fegyvereseket bázisaikra, „hiszen azok helyi önvédelmi erőkből állnak", így érthetően nincs őket hova visszavonni – írta a Reuters. A külügyminiszterhez hasonlóan a védelmi miniszter is tagadja, hogy hivatásos orosz erők lennének a Krím területén. „Ugyan már, ez egyszerűen ostobaság" – mondta Szergej Sojgu, aki szerint az erről készült fényképek egy provokáció részei.

Ertsey Katalin szerint Magyarország nem maradhat csendben a Krím ügyében. Erre válaszul Martonyi kijelentette: természetesen fontos az ottani helyzet, és ha lesznek uniós szankciók Oroszország ellen, akkor kötelezettségeinknek eleget teszünk.

Fotó: Bődey János / Index

Martonyi szerint nem szabadna kampánytémává tenni az ukrajnai helyzetet. A magyar gázellátásra vonatkozó aggodalmakkal kapcsolatban elmondta: megvan a szükséges forrás a gázimportra, nem kell tehát félni attól, hogy az ukrán helyzetben, ha leállna a gázszállítás – ami most nem tűnik valószínűnek – Magyarország földgáz nélkül maradna.

Érdemben nem válaszolt Kovács felvetésére Martonyi a paksi szerződéssel kapcsolatban. A Krím azért mégis előkerült, amikor Martonyi kijelentette: nem tudjuk, mennyi orosz katona állomásozik ott (ukrán források szerint 26 ezer, bár ennyit a fekete-tengeri flottájának bázisán is tarthat). Ukrajna másik érzékeny területén Kelet-Ukrajnában viszont láthatóan nem növekszik a feszültség.

Fotó: Bődey János / Index

„Úgy beszélt, mintha nem az 1945 utáni legkomolyabb államközi konfliktus folyna” – mondta Ertsey Katalin Martonyi János beszámolója után. Az ellenzéki képviselő szerint a külügyminiszternek reagálnia kellene Putyin tegnapi nyilatkozataira is.

A külügyi és biztonsági bizottság ülésén Kovács László kijelentette, hogy jogos volt az aggodalom az oroszokkal szemben. A volt külügyminiszter szerint ezek után kérdés, hogy a paksi beruházás megvalósításához helyes döntés az oroszokkal szerződni.

A BBC-nek adott interjújában a börtönéből a kijevi tiltakozások nyomán szabadult volt kormányfő kijelentette, hogy az orosz hadiflotta a hétvégi beavatkozás nyomán bizonyíthatóan Ukrajna destabilizálásának forrása, ezért a szevasztopoli bázist mielőbb meg kellene szüntetni. Timosenko ezzel a Janukovics által 2010-ben aláírt megállapodás ellen is felszólalt, amely a 2017-ben lejáró, jelenlegi szerződés után további 25 évre lehetővé tette az orosz bérlemény fenntartását.

Orosz hadihajók Szevasztopolban

Fotó: Viktor Drachev / AFP

Martonyi a két bizottság együttes ülésén annyira általánosan beszélt az ukrajnai válságról, hogy még a Krím orosz megszállásáról sem tett említést. Érthetően szót ejtett viszont Kárpátaljáról. A külügyminiszter szerint ott is voltak aggodalmakra okot adó jelek, de a terület a nyugodtak közé tartozik, veszélyeztetettségi szintje nem nőtt. Elmondása szerint a kormány kész – vélhetően pénzügyi – segítséget nyújtani a kárpátaljai magyaroknak, de ennek módjáról vita folyik a kormányon belül is. Úgy érzi, hogy a beinduló ukrán alkotmányozásban erősödhet a decentralizáció – ami vélhetően nagyobb mozgásteret adhat Kárpátalja kisebbségeinek is. A kárpátaljai aggodalmakat tolmácsolva óvott azonban attól, hogy bárki Magyarországon Ukrajna területi épségét veszélyeztető területmódosításról spekuláljon, a határon túliak ugyanis nem szeretnék, ha így "vásárra vinnék a bőrüket". Kárpátalja Ukrajna megújuló alkotmányos kereteiben bízik.

Újra felvonták az ukrán zászlót a kelet-ukrajnai Donyeck kormányzati épületén, amelyre szombaton orosz lobogót húztak fel, amikor Moszkva-párti erők elfoglalták – írja a Reuters szemtanúkra hivatkozva.

A zárt ülés részben nyilvánossá tételét a külügyminiszter kezdeményezte. Martonyi János szerint ez azért szükséges, mert a kormányt a válság kapcsán gyakran érte a vád, hogy nem tájékoztatta kellőképpen az embereket.

Zártként kezdődött a nemzetbiztonsági és a külügyi bizottság ülése a Képviselői Irodaházban, ám tíz perccel később egy időre mégis nyilvánossá tették az újságírók számára. Az ülésre kormáynülésről érkező Martonyi János külügyminiszer most tájékoztatót tart.

Oroszország nemzetközi körözést adott ki a kijevi tüntetések egyik fő szervezőerejét adó Jobb Szektor vezetője ellen. Dmitrij Jaros – aki az ellenzék hatalomra jutása után az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) helyettes vezetői posztját kapta – Moszkva szerint terrorista uszítást hajtott végre, amikor "Oroszország felszabadító erőihez" – a Vkontakte közösségi portálon például Doku Umarov csecsen terroristához – fordult, együttműködést kérve. Igaz, Jaros szerint Vkontakte-profilját ismeretlenek törték fel, a felhívást Umarovhoz nem ő intézte. (Lenta.ru)

Dimirij Jaros

Fotó: Sergei Supinsky / AFP

Hiába költött 11 milliárd dollárt az orosz központi bank a rubel védelmére hétfőn, csak rövid időre állította meg gyengülését a dollárral szemben. Szerdán már 36,16 rubelt adtak egy dollárét, ami 10 kopejkával magasabb a tegnapi záróértéknél. Szerda délelőtt a vezető moszkvai értéktőzsdék irányadó indexei sem álltak jól. A tőzsdék már nyitáskor mínuszban álltak, röviddel tíz óra előtt a dollárban jegyzett részvények kereskedését tükröző RTS index 1,73 százalékkal gyengült a keddi záróértékhez képest, miközben a likvidebb rubelkereskedésű MICEX tőzsdemutató 1,53 százalékkal esett. (MTI)

Méghozzá az afrikai sertéspestis ellen. A szomszédos országból érkező járműveket fertőtlenítik – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).

A III. Birodalom politikájához hasonlította Hillary Clinton Moszkva katonai beavatkozását a Krímben – írta a Foxnews.com. A volt amerikai külügyminiszter szerint az, amit Putyin tett, éppen olyan elveket vall, mint az Adolf Hitler által meghirdetett Heim ins Reich politikája, amelynek célja a határon kívül élő németek birodalomban való egyesítése volt. Putyin ugyanis a beavatkozást a Krímben élő orosz nemzetiségűek és orosz állampolgárok védelmével indokolta. Másnak is eszébe jutott már a párhuzam, igaz, az Anschluss felemlegetése a katedrájába került az erről cikket író Andrej Zubov professzornak, aki az orosz külügyminisztérium alá tartozó MGIMO-n tanított.

Az ENSZ főtitkárának megbízásából a Krímbe érkezett Robert Serry. A diplomata a közel-keleti tárgyalásokról ismert, ám az év elején már megfordult Ukrajnában is.

Szerdán 10 órakor zárt ülést tart a parlament nemzetbiztonsági és a külügyi bizottsága, amelyen megvitatják az Ukrajnában kialakult helyzetet. (MTI)

 A válsághelyzetben lévő Ukrajnából érkezők ideiglenes menedéket kaphatnak Ausztráliában, de később vissza kell térniük hazájukba –  közölte szerdán az ausztrál külügyminiszter. Julie Bishop a parlamentben azt mondta, hogy az ukrán állampolgárok meghosszabbított vízumért folyamodhatnak, és Ausztráliában maradhatnak mindaddig, "amíg országukat veszély fenyegeti". (MTI)

Nyugati ígéretek nyomán hatott oda Janukovicsnak Moszkva, hogy az ukrán elnök írja alá az ellenzékkel a megállapodást február 21-én. A szerződés elismerte Janukovicsot elnöknek, és nemzeti egységkormány felállítását, valamint a kijevi radikális tüntetők fegyvereinek leadását írta elő. A Kommerszant orosz napilap forrásai szerint az orosz vezetés úgy érzi, a Nyugat átverte a megállapodással, amelyet az ellenzék nem tart be – hiszen a parlament leváltotta Janukovicsot és ellenzéki kormány állt fel –, és erre sem Washington, sem Brüsszel nem is kötelezi őket.

Egyelőre nem hajlandó a Moszkva-barát krími vezetés tárgyalni a kijevi kormánnyal a félsziget autonómiájáról – közölte Szergej Akszjonov. A Krími Autonóm Köztársaság Kijev által el nem ismert kormányfője szerint csak a folyosóig jutott vele a kijevi kabinet két meg nem nevezett képviselője, akik Szimferopolban akartak tárgyalni vele. Akszjonov szerint az új ukrán vezetés nem legitim. Ez az álláspont összhangban áll Moszkva nézeteivel is. A kormányfő továbbra is helyi népszavazáshoz köti a félsziget hovatartozásának eldöntését, bár a március 30-ra tervezett referendumon felteendő kérdés eléggé nehezen értelmezhető.

Nézzük, mi történt kedden:

• Először kommentálta az elmúlt napok történéseit a Nobel-békedíjra jelölt Vlagyimir Putyin, aki visszarendelte a hadgyakorlatozó katonáit Oroszország nyugati határáról, azt mondta, csak legvégső esetben vetne be erőt.
• A krími bázisokat elfoglaló katonák szerinte nem oroszok voltak, hanem a helyi önvédelmi erők tagjai. Az új ukrán kormányt legitimnek tartja, de az elnök Janukovics maradt, és ez Putyin szerint csak akkor változik meg, ha lemond vagy meghal. 
  

  A "helyi önvédelmi erők" Putyin szerint

  Fotó: Stringer
• Obama szerint Putyin mondhat bármit, a tények a fontosak. Az EU, USA sem állt el a szankciók lehetőségétől. Oroszország viszont jelezte, kénytelen lesz válaszolni, ha az USA valóban szankciókat vezet be ellene.
• Miniszteri szinten ugyanakkor egyeztetések kezdődtek Oroszország és Ukrajna között, jelentette be Arszenij Jacenyuk ukrán kormányfő. Szerdán leül egymással a NATO és Oroszország is.
• Oroszország interkontinentális ballisztikus rakétát tesztelt a Kaszpi-tengernél. Az Egyesült Államok szerint előre értesítették őket, egy megszokott műveletről, nem a helyzet további eszkalálódásáról volt szó.
• Brutálisan megemelte az ukrán gáz korábbi kedvezményes árát a Gazprom, de az Egyesült Államok egymilliárd dollárral, az EU pedig kétmilliárddal segíthet.
• Háromszáz ukrán katona megpróbált fegyvertelenül visszamenni a belbeki légibázisra, de az orosz katonák figyelmeztető lövéseket is leadva megállították őket a bejáratnál.
• A magyar külügy bekérette a helyzet miatt az orosz nagykövetet. Martonyi János külügyminiszter később arról beszélt, csökkent a helyzet kiéleződésének veszélye.

Jevhen Perebijnyisz ukrán külügyi szóvivő szerint Putyin ismét tagadta azt, hogy orosz katonák tartózkodnak Ukrajna területén, miközben számos tévés felvétel és internetfelhasználók által közzétett fénykép az ellenkezőjéről tanúskodik, ráadásul néha maguk az orosz katonák se titkolják állampolgárságukat.

Az UNIAN hírügynökség megszólaltatta az egyik krími egység felségjelzést nem viselő parancsnokát, aki a tudósító keresztkérdéseibe belezavarodva végül elismerte, hogy az orosz hadsereg katonája, és azért érkezett egységével Ukrajnába, hogy megakadályozza az állítólagos terrorcselekményeket. A felvételt közzétette honlapján az ukrán hírügynökség.

Perebijnyisz szerint az orosz kulturális tárca vezetője is megtéveszti Oroszország polgárait. Szerinte gúnyolódás Vlagyimir Megyinszkij miniszter nyilatkozata, aki arra szólította az orosz állampolgárokat, hogy üdüljenek a Krímben, mert az jelenleg Ukrajna legbiztonságosabb régiója.

Közös nyilatkozatban ítélte el kedden több kárpátaljai – oroszbarátnak tartott – ruszin szervezet az Ukrajna elleni orosz agressziót, írja az MTI.

A Kárpátaljai Ruszin Népi Szövetség, a Ruszin Tudományos Társaság, a Kárpátaljai Duhnovics Társaság és a Kárpátaljai Ruszinok Regionális Szövetsége a szovjet időszakra emlékezett, amikor  betiltották a nemzeti hovatartozásuk kinyilvánítását, nyelvük használatát és a görög katolikus egyházuk működését.

Az egységes Ukrajnában élő többi néppel együtt mi, ruszinok is arra törekszünk, hogy bekerüljünk az európai népek családjába, amelyen belül az első helyen az emberi és szabadságjogok biztosítása áll, beleértve a nemzetiségi kisebbségek jogainak védelmét és állami támogatását

A populista Vlagyimir Zsirinovszkij vezette Orosz Liberális Demokrata Párt (LDPR) azt kéri orosz főügyészségtől, hogy blokkolja Oroszország területén a nacionalista Jobb (Pravij) Szektor Facebook-oldalaihoz való hozzáférést. Az orosz internetörvény értelmében ezt megtehetik. Az orosz hatóságok korábban már törölték a legnépszerűbb orosz közösségi oldalon, a Vkontakt.ru-n a Pravij Szektor oldalait és csoportjait.(Itar-Taszsz)