A szigorú szabályokra hivatkozva a televízió- és rádiótársaságok nem közölnek részleteket a voksolás menetéről a szavazás alatt. Sem részvételi adatok, sem nyilatkozatok a támogatásról vagy ellenzésről nem jelennek meg a magyar idő szerint este 11-kor esedékes urnazárásig. Nálunk viszont igen. Ilyen lesz a következő helyszíni poszt is.
Véget ért a Skócia függetlenségéről rendezett népszavazás, amit 55,3-44,7-re az egységpártiak nyertek meg. A YouGov közvélemény-kutató egyedüliként már a számolás kezdetekor 54-46-ot vetített előre, a cég elnöke 99 százalékra tette, hogy a NEM szavazatok lesznek többségben. Csaknem ötmillió skót választó magyar idő szerint csütörtök reggel nyolctól adhatta le voksát, a szavazókörök este 11-kor zártak, a népszavazás eredménye viszont csak péntek hajnalra volt várható. A részvétel rekordmagas, 84,5 százalékos volt. Ha mégis a az elszakadáspártiak nyertek volna, akkor 2016. március 24-én kiálthatták volna ki a független Skóciát, így azonban jó időre messzire került az elszakadás kérdése.
53 százalék támogatja, hogy Skócia az Egyesült Királyság része maradjon – derült ki az Ipsos MORI felméréséből. Ilyen adatokat lehet közölni, kampánycsend nincs, hogy a televíziók és a rádiók távol tartják magukat a szavazás alatt a közvetítéstől, az önkéntes szabályozásból fakad.
A részvétel óriásinak ígérkezik, állítólag 95 százalékos is lehet, amivel már egy átlagos türkmén választáson is elégedetten biccent a vezetés. Igaz, ott a válaszok is egyformák.
Ha Skócia ország lesz, akkor kisebb lesz, mint Magyarország. 5,2 millió lakosának be kell érnie 78 ezer négyzetkilométerrel, amivel a 114. lehet a világ 200 országából. (Magyarország egyébként a legnagyobb ország a százezer négyzetkilométer alattiak közül.) Egy főre eső GDP-ből viszont jobban állnak a skótok: 44 ezer dolláros szintjük a világon a 9. helyre elég, az EU-ból csak Luxemburgtól maradnának el. Magyarország az ötvenedik, 20 ezer dollárral.
Az oroszok fele szerint a világot háttérhatalmak irányítják. Ez persze nem kunszt, ennyit itthon is összeszedhetünk egy kis chemtrailezésre. Azzal sem borítják fel az oroszok konteókánont, hogy a háttérhatalomban a zsidókat és szabadkőműveseket látnak. Arra viszont, hogy szerintük a háttérhatalom harmadik fontos központja maga II. Erzsébet, az is felkapja a fejét, akinek már az óvodában egy férfias ököllel agyoncsapott Cion Bölcseinek könyve volt a jele.
A háttérhatalom huszonegy éve nálunk is megfordult, nézze, milyen fondorlatosan készségesen hagyja magát végigvezetni az Országos Széchényi Könyvtáron.
Richard Nigériában született, aztán Londonban élt mielőtt 3 éve Skóciába jött. Most újságot árul, úgy gondolja, csak jobb lehet, ha a skótok kilépnek az Egyesült Királyságból. Szerinte amúgysem fognak drótkerítést húzni a határon, marad minden a régiben, csak a jólét lesz nagyobb és végre nem azzal lesznek a skótok elfoglalva, hogy mennyire utálják az angolokat. A független Skóciában
könnyebb lesz a politikusokat leváltani, ha idióták módjára vezetik az országot.
Nagy a tét, de indulatok nincsenek, a jó hangulat garantált. Sorra jönnek az olyan képek, amin a szavazókörök előtt békésen beszélgetnek és nevetgélnek az egymással versengő kampányok aktivistái. Így is lehet ezt.
Bő egy hónap csúszással üdvözöljük ezúton is hatvanötödik születésnapja alkalmából a magyar apától Skóciában született Mark Knopfert egy hőskorbeli Dire Straits- és egy kortárs szólóvideóval:
Pár évtizeddel később pedig:
Joe Logan IT-menedzser, lelkes YES-párti, a saját szomszédságában plakátolt is.
Gondolj csak bele, szeptember 18. egy újabb fasza szabadnap lesz mostantól, ha elszakadunk, már megéri!
Komolyra fordítva a szót, szerinte a skótok jóval baloldalibb, szocialista mentalitásúak annál, mint amit most tükröz a londoni parlament összetétele. Így hibás koncepció ott próbálkozni a skótok akaratának érvényesítésével, helyette független államra van szükség.
Az, hogy tegnap este az egyik helyi adón élő vita volt, a háttérben egy visszaszámlálós órával, egy dolog. Reggel, Edinburgh-ben egy 4 méter magas kivetítőn ment a fizetős „Yes" reklám, ahogy az ingyenes Metro újságban is voltak fizetett hirdetések mindkét tábortól.
– jelentkezett Tamás, aki szintén megerősítette, hogy a szavazóhelyiségek előtt nagy transzparensekkel állnak egymás mellett a „Yes" és a „No" hívei, nincs vita vagy veszekedés.
Mint írta, a bevándorlókat attól függetlenül biztatják szavazásra, hogy nem skótok.
Itt élsz, dolgozol, fizeted az adót, jogod van neked is dönteni,
mondták, amikor azt mondta, hogy nem szeretne beleszólni a döntésbe. Holnapra kiderül, mi lesz, összegzett.
A skótok úgy szavaznak, hogy egy sereg kardinális gazdasági kérdésre nem tudják a választ, csak bemondták, hogy mit szeretnének. Az áttekintésből úgy tűnik, nem véletlen, hogy inkább érzelmi érvekkel kampányolnak a függetlenségpártiak, nehezen elképzelhető, hogyan jöhetnének ki gazdagabban az elszakadásból.
Egy 44 éves férfit őrizetbe vett a skót rendőrség, miután elszakadáspártiként inzultált egy uniópártit egy szavazókör előtt Clydebankben reggel fél kilenckor. Ezt leszámítva ugyanakkor nem jelentettek más problémát a szavazóköröktől. A referendum idejére egyébként sok szavazóhelyiség elé küldtek ki rendőröket, amit a várhatóan rekordmagas részvétellel indokoltak. (Guardian)
Alan Joe-val dolgozik együtt, de ő nemmel fog szavazni, mert szerinte túl nagy a gazdasági kockázata az elszakadásnak.
Ha tényleg az Egyesült Királyság mostani adósságának 10 százalékát örökli a független Skócia, az kitermelhetetlen pénzügyi teher nem egészen 5 millió embernek, még akkor is, ha azok a mesés olajbevételek valóban a skótokhoz kerülnek.
Saját bevallása szerint biztonsági játékos: „Ha a hetvenes években járnánk, és még 50 évre garantált olajpénz várna az országra, én is igen párti lennék, de a mostani világpiaci helyzetben túl nagy a kockázat nekem".
Az egyik legutóbbi alkalommal épp az Apple térképén szúrták ki, azóta is heves vita dúl, hogy mi is látható pontosan a tó felszínén. A Twitteren egy Nessie-szkeptikus aknamunkás azt a nézetet terjesztette, hogy a kép valójában egy hajó elmosódott képe:
No, we didn’t find the Loch Ness Monster with Apple Maps http://t.co/8iebSRIvRv #nessie
— Andrew David Thaler (@SFriedScientist) 2014. április 19.
A kriptozoológusok nagy kedvence, Nessie a Szent Kolumba 565-ből származó legendájában tűnt fel először a Wikipédia szerint, de (kapaszkodjanak meg) sok kritikus megkérdőjelezi a történet hihetőségét. Az első újkori észlelés 1933. május 2-án történt, azonnal médiaszenzációt keltett. Ugyanezen év augusztus 11-én újra látták. 1934. április 19-én egy fénykép készült a szörnyről, amint hosszú nyaka és feje kiemelkedik a vízből, az elmúlt években pedig rengeteg videó is készült róla:
Körömrágásig izgalmasan halad az Index függetlenségi népszavazása Skóciáról. Akárcsak a felmérésekben, itt is szoros a verseny, az elszakadáspártiak egy hajszállal vannak lemaradva.
Egyelőre az unionisták vezetnek 2117 szavazattal, míg Skócia függetlenségét 2072 szavazó támogatja. Még bármi megtörténhet, szavazzon!
Andrew még mindig nem döntötte el, hogy hogyan fog szavazni. Mivel kockázati tőkebefektetést hallgat az egyetemen, tudja, hogy a száraz racionalitás azt követelné meg, hogy nemmel szavazzon. Lélekben viszont abszolút igen párti, szerinte a társadalmi és gazdasági különbségek miatt lehetetlen Londonból az egész Egyesült Királyságot hatékonyan irányítani.
Az órái után megy szavazni, a szavazólap fölött hozza majd meg a végső döntést.
A skót zászló. Szent András átlós keresztje Nagy-Britannia zászlajában is el van rejtve – a piros átlós Szent Patrik keresztje alatt, megspékelve Szent György egyenesen álló keresztjével. Az Egyesült Királyság zászlajának kék alapszínét is a skót lobogó adja, talán csak addig, amíg ki nem válik a királyságból.
Míg az Egyesült Államokban mindig kedden, az Egyesült Királyságban hagyományosan csütörtökön tartják a választásokat az 1930-as évek óta. Ennek praktikus okai lehettek: több városban csütörtökön tartották a piaci vásárokat, vagy éppen a legmesszebb akarták tenni a vasárnapi istentisztelettől a választást. 2011-ben törvénybe is foglalták, hogy minden parlamenti választást az adott év májusának első csütörtökén kell megtartani, kivéve, ha valamilyen különleges okból ez nem lehetséges.
Ian büszke nem szavazó:
1965-ben születtem itt, azóta itt melózom, brit útlevelem van és az is marad. Ha nem romlott el, miért akarnánk valamit megjavítani? Skótnak vallom magam, ha kérdezik, de brit állampolgár vagyok. Szeretném, ha az unokáim is azok lennének.
Nem ért egyet azokkal, akik szerint csak jobb lehet a déliek nélkül. Büszke arra, hogy a családjában a férfiak az utóbbi 100 évben minden háborúban ott voltak a brit lobogó alatt.
Egyszerű Venn-diagramon minden, amit a Brit-szigetek egymáshoz való viszonyáról tudni kell:
Venn diagram of the British Isles. #Scotland #Autonomy pic.twitter.com/DfO8T3yFvm
— Lola (@Lola) 2014. szeptember 14.
A skót függetlenségi népszavazáshoz közeledve a brit zászlóügyi intézet nevű honlapon már olvasói javaslatok alapján azzal is szembesülhettünk, hogy változhat meg a brit zászló, amennyiben Skócia az elszakadás mellett dönt. A legkézenfekvőbb, hogy egyszerűen kiszedik a skótok kék színét a zászló hátteréből, de egyébként minden mást megtartanak. Vagy jöjjön valami teljesen új?
Taylor 25 éves hangmérnökasszisztens, van egy másfél éves kislánya.
Szeretném, ha a lányom is ingyen járhatna egyetemre, ahogy most mindenki Skóciában, mert az oktatást alapvető emberi jognak tartom. Felháborít, hogy délen évi 9000 fontot elkérnek egy alapdiplomáért, ez jóléti sovinizmus és biztosan itt is bevezetik idővel, ha a brit parlament befolyása alatt marad az ország.
Mint mondta, szülei nemmel fognak szavazni, párszor próbálta őket meggyőzni, de egy idő után megértette, hogy teljesen hasztalan.
Remélem hétvégére már ők is belátják, hogy mekkorát tévedtek, és majd jót röhögünk az egészen.
A skót képviselők száműznék leendő országuk területéről a brit nukleáris flottát, a tengeralattjáró-alapú Tridentet, ha sikerül az elszakadás. Nem lényegtelen, hogy mi lesz az ország elrettentő erejű, percek alatt bevethető atomfegyvereivel: Skócia betiltaná ezeket, ha elszakad, a legjobb helyen mégis ott vannak. Hogy működnek Thatcher rakétái? Hány atom-tengeralattjáró kell a szigetország megvédéséhez?
David Hume-ról van szó, a Felvilágosodás egyik legjelesebb alakjáról, aki annyi filozófiai botrányt keltett elméleteivel, hogy Nietzsche sírva kérné a receptet. Itt van például az okság kérdése: Hume azt mondta, hogy helytelenül dobálózunk a sok okkal meg okozattal, mert az egész okság nem más, mint megszokás: megszoktuk például, hogy a naplementére a sötétség következik, de magát az okot nem érzékeljük:
minden tapasztalatból eredő következtetés abból a feltevésből indul ki, hogy a jövő a múlthoz fog hasonlítani.
És ezzel akkor is nagyon nehéz vitatkozni, ha zsigerből azért érezzük, hogy valami nagy átverés részesei vagyunk. De Hume az etikában is nagy kópé volt: azt állította például, hogy eszünk semmilyen fontos cselekvésre nem képes ösztönözni minket, a száraz racionalitásnak csakis akkor van valami ereje, ha hozzá valamilyen szenvedély kapcsolódik:
Ugye azt nem kell különösebben ecsetelnem, az Ész Századában mekkora felzúdulást váltott ki egy ilyen alaptétel? Hume az emberi választások logikáját is Machiavellit megszégyenítő realizmussal írta le: az embereknek az a vonzó, ami időben vagy térben közeli, és nem az, ami távlatilag sokkal nagyobb hasznot hajt. Ezért a rezsicsökkentés előtt 273 évvel megfogalmazta a modern demokráciák nagy dilemmáját:
Hiába vagyunk meggyőződve, hogy az utóbbiak az értékesebbek, nem tudjuk az ítéletünkhöz szabni viselkedésünket, hanem inkább engedünk szenvedélyeink csábításának, amelyek mindig ahhoz szítanak, ami éppen közel esik hozzánk. Ez az oka, hogy az emberek miért tesznek tudván tudva érdekeik ellen, és különösen annak, hogy miért választják inkább akár a legcsekélyebb, de jelenvaló előnyt, mint a társadalom rendjének a fenntartását, ami annyira függ az igazságosság szabályainak betartásától.
Hyun Lim 30 éve költözött Malájziából Glasgowba, boltjában ázsiai élelmiszereket árul. Szerinte ha Szingapúr, „ahol még az ivóvizet is Kínától kell venni", a saját lábára tudott állni, Skóciának is sikerülhet. Bár úgy látja, hogy az itteni emberekben nincs meg az a munkamorál, ami Szingapúrt naggyá tette.
A szívemmel igennel szavaznék, az eszemmel nemre, de nem mondom meg magának, hova húztam az ikszet. Nem szeretek a boltomban politizálni, de az ösztöneim azt súgják, hogy pár százalékkal a Nem tábor lesz a befutó.
Mint mondta, az üzletnek nagyon sokat ártana az elszakadás rövid távon, a beszállítói is aggódva figyelik az eseményeket.
Legalábbis a font árfolyamán az érződik, hogy az utolsó, nemeknek kedvező közvélemény-kutatásokban bíznak. A font árfolyamát a bizonytalanság miatt meg is viselték az elmúlt hetek, de több bank, valamint vállalat is azzal fenyegetett, hogy otthagyja Skóciát, amennyiben az elszakadásról döntenek a skótok.
The pound is on FIRE. http://t.co/b5EhZjAbw8 pic.twitter.com/pOxhWYIXMV
— Business Insider (@businessinsider) 2014. szeptember 18.
Willie, a springfieldi általános iskola gondnoka a skót függetlenség pártján áll.
Philippa Birminghamből költözött fel 5 éve, festő szakon végzett a Glasgow School of Arton, most egy művészellátóban dolgozik. Eleinte úgy érezte, hogy nincs köze a dologhoz, de végül az itteni barátai rávették, szavazzon igennel.
A fiatalok mernek kockáztatni, mert nincs lakáshitelük, családjuk, nem 5-10 évre vannak a nyugdíjtól. Még képesek vagyunk alkalmazkodni egy radikális változáshoz. Én is úgy vagyok vele, hogy megér egy próbát, akkor is, ha eleinte rosszabb lesz, mintha minden maradt volna a régiben.
„Tényleg nincs utca, ahol ne látnál skót zászlót párat, egy csomó ablakban van valami jelzés arról, hogy igennel szavaznak majd (leginkább egy kék-fehér YES), nagyon sok arc visel kitűzőket és minden teli van matricázva. Ezzel szemben a "no" sokkal csöndesebb, aki nemmel szavaz, az nem teszi ki az ablakba (illetve elég ritkán csak). Emiatt persze hajlamos az ember azt gondolni, hogy hát ez simán átmegy majd, de épp mivel a "yes" hangos és a "no" csöndes, nem lehet tudni” – írja Áron, aki szerint az egyetemen, ahova jár kint, csak azért nem volt nagy téma a népszavazás, mert az első héten „egy hétnyi buli és bebaszás” van. Dóra, aki Skócia legjobb egyetemén, tehát hangsúlyozottan nem átlagos környezetben tanul, azt írta, hogy „az emberek elég higgadtak, kicsit mintha fel se fognák, hogy mekkora döntés előtt állnak.”
Úgy érzem, általában a konzervatív beállítottságú, iskolázott és jól szituált emberek mind nemmel szavaznak, aki igennel szavaz, az kicsit „le van nézve”, ők általában más társadalmi osztályba tartoznak
– írta, ő egyébként elfelejtett regisztrálni, így nem tud szavazni. A többség az elején eldöntötte, hogy igennel vagy nemmel fog-e szavazni és itt lezárult a vita – tette hozzá.
Az első persze a whiskey. A másik viszont nem kevésbé ismert, ez a klán. A kelta szó az íreknél is megvolt, és ugyanazt jelentette: utódok. A klánok rokonság alapján szerveződő törzsek voltak, amelyeken belül nem is lehetett házasodni. A klánok tagjainak összetartozását még a kiltek szövési mintázata és színe is jelezte.
Magyarul ez annyira nem jött át, de az eredeti rajzfilmben ott volt a skót akcentus is az egyik legismertebb kitalált skótnál, Dagobert bácsinál, aki történetesen a világ leggazdagabb kacsája is a maga univerzumában. Scrooge McDuckból csak nálunk lett Dagobert, de a skót név megtartására magyarul is ügyeltek, a vezetékneve így lett McCsip. Dagobert bácsi skót származása többször is előkerül a sorozatban és az annak alapjául szolgáló képregényekben, sőt, a Ducktales egyik részében fel is keresik a család ősi kastélyát, ami Skócia létező részén, a Rannoch Moor mocsárban van.