A skótok az egységet választották. Megerősítették azokat a kötelékeket, amik az angolokhoz fűzik őket. Soha ne bomoljanak fel.
Az uniópárti Better Together kampányt vezető Alistair Darling volt brit miniszterelnök is beszédet mondott. Hozzátette, hogy nehéz kampányon vannak túl, de a szavazásnak vége, az emberek pedig ha elszakadást nem is, de változást akarnak.
Véget ért a Skócia függetlenségéről rendezett népszavazás, amit 55,3-44,7-re az egységpártiak nyertek meg. A YouGov közvélemény-kutató egyedüliként már a számolás kezdetekor 54-46-ot vetített előre, a cég elnöke 99 százalékra tette, hogy a NEM szavazatok lesznek többségben. Csaknem ötmillió skót választó magyar idő szerint csütörtök reggel nyolctól adhatta le voksát, a szavazókörök este 11-kor zártak, a népszavazás eredménye viszont csak péntek hajnalra volt várható. A részvétel rekordmagas, 84,5 százalékos volt. Ha mégis a az elszakadáspártiak nyertek volna, akkor 2016. március 24-én kiálthatták volna ki a független Skóciát, így azonban jó időre messzire került az elszakadás kérdése.
A szeptemberben készült 15 közvélemény-kutatás közül kettőnél voltak többségben a függetlenség hívei. A YouGov-Sunday Times polljában 47-45-re, az ICM-Sunday Telegraphnál pedig 49-42-re győztek volna az elszakadáspártiak. A többi felmérésben átlagosan 4 százalékos volt az egységpártiak előnye. Az utolsó napokban a legnagyobb mintával, 3267 skót megkérdezésével dolgozott a YouGov, ami ezúttal már 52-48-at mért, az elszakadás ellenzőinek javára.
Szavaztak már külön skót nemzetgyűlésről, külön skót parlamentről is Skóciában, de most már a teljes függetlenség a tét. Egyszer a részvételen buktak el, most azonban szinte mindenkit megmozgathat a referendum, aminek a kimenetele néhány százalékon múlhat majd. Akárhogy is lesz, több más, függetlenségért harcoló nép, például a katalánok hivatkozhatnak majd a skótok ügyére, de még Kínában is aggódva figyelik a szavazás kimenetelét.
I. Eduárd angol király – akinek Wales meghódítására indított hadjáratát A walesi bárdokban Arany János is megörökítette – életrajzírója, Marc Morris történész szerint a Hollywoodot is megihlető legendás szabadságharcost, William Wallace-t legyőző és brutálisan kivégeztető angol uralkodó egy családi tragédia miatt hogyan tette az angol korona ádáz ellenségeivé a skótokat. Mi A rettenthetetlen című film legnagyobb történelmi tévedése, és mi köze egy norvég kislány halálának a skótok és angolok máig tartó viszályához? A BBC History megmondja.
A nők 58 százaléka inkább maradna az Egyesült Királyásban, a skót férfiaknak viszont ezzel csak 42 százaléka ért egyet. Ha így marad, az kevés lesz a függetlenséghez. A választásra a Skóciában élők regisztrálhattak, ezt 97 százalékuk, azaz 4 285 323 ember megtette.
Nem hallanak észérveket, tartanak az elszakadástól, de nem terveznek szavazni az Indexnek nyilatkozó skóciai magyarok. A kampányt a magyar sárdobáláshoz képest békésnek tartják, az események az utolsó hetekben pörögtek fel.
Magyar idő szerint reggel nyolckor kezdődött a referendum, és este 11-kor zárnak a szavazóhelyiségek. Az exit pollok azonnal meglesznek, de az első hivatalos eredmények néhány órával később futhatnak be. A Guardian szerint végül reggelre lehet nem hivatalos végeredmény, ha nagyon szoros lesz, akkor előfordulhat, hogy egészen addig marad a bizonytalanság.
– mint az a Monty Python klasszikusából kiderül. Na jó, néha ufók is kellenek hozzá.Dőljön hátra és élvezze a skót angol ízes dialektusát.
Bár a 17. századtól az angol fokozatosan minden mást kiszorított, Skóciában két másik nyelv is létezik. Az egyik az ország nyugati részén: ez a skót gael nyelv. A kelta családhoz tartozó nyelvvel szemben keleten és délen a scots volt elterjedt, ami az angolhoz hasonlóan germán nyelv. Mivel Max Weinreich nyelvész óta tudjuk, hogy „nyelv az, ami mögött egy hadsereg áll”, a scotsot gyakran csak az angol egy dialektusának tekintették. Körülbelül másfélmillióan beszélik, míg a skót gaelt csak 56 ezren. A többség persze angolt használ, bár ezt is nagyon karakteres dialektusban.
Hogy mit is jelent a scots a mindennapokban, azt hallgassák meg a helyi mónikasóban:
A skót futballszövetség 1873 óta létezik, a FIFA tagjává 1910-ben vált, ennek köszönhetően saját nemzeti válogatottja van és ezért sincsen Nagy-Britanniának nemzeti válogatottja. (Hanem van angol, walesi és északír, akikről friss élményünk is van.) A skót válogatott a FIFA rangsorolása szerint most eggyel a románok mögött a 28. Magyarország a 34. A legjobb helyezését a rangsorban 2007-ben érte el, akkor a 13. volt, a legrosszabbat alig két évvel korábban: 88.
A szövetségnek 141 éves története alatt elképesztően kevés elnöke volt. Most van hivatalban a nyolcadik, ráadásul ebből négyen már 1990 utániak.
Egy olvasónk helyszíni beszámolójából kiderül, hogy a szavazás lebonyolításának körülményei olyanok, hogy azokért Azerbajdzsánban az EBESZ-megfigyelők már felemelnék jelentésíró tollukat. Ebből is látszik, hogy nem a szabályozáson van a lényeg, hanem a népszavazás intézményének kulturális beágyazottságán. Ez az, ami miatt nem lehet csak úgy exportálni a demokráciát.
„Én már reggel letudtam a kötelességem. Az külön érdekesség, hogy az utolsó pillanatban is kampányolnak a bejáratnál. Az én szavazóköröm egy templomban volt es
a fülkek nyitottak. Mindössze egy cetlit adtak a kezembe, se boríték, se semmi.
Sorbanállás nem volt, a bejáratnál egy „Yes man” állt es szórólapozott, a templomkertben meg egy epület volt, abban a „No voterek” főhadiszállása volt. Azt hiszem, a templom es a pap a maradés mellett van, mert az udvarban egy hatalmas No felirat díszelgett.”
– hanem whisky-t. Whiskey-nek az írek írják, és miattuk az amerikak is, de a skótok nemzeti itala „e” nélkül írandó. Ha már írás, első dokumentált nyoma a whiskynek Skóciából 1494-ből való. A név jelentése az élet vize, skót gael nyelven uisge beatha, ebből maradt meg az uisge, azaz a whisky, ami tehát vizet jelent. Ahogy a vodka is valamivel keletebbre.
Egyébként legalább három évig kell tölgyfahordóban érlelni a malátából készült whiskyt. A fiatal whisky még áttetsző, borostyánszínét csak az érlelés során veszi fel.
Naná, hogy az angolokkal kellett vívni bő száz évig, lényegében rögtön az Egyesült Királyság 1707-es megalakulásától kezdve. A parlament ugyanis a 17. századtól a whiskyre már kivetett adókat ekkor nagyon megnövelte, a lepárlókat lényegében illegalitásba kényszerítve. Volt belőlük vagy négyszáz, a kilenc legális mellett. 1823-ig kellett várni, hogy Gordon hercege meggyőzzel a királyt, hogy jobban jár, ha csökkenti az adókat és legalizálja a több száz zuglepárlót. Az elfogadott törvénnyel indult a valódi skót whiskyipar.
Akkor szánjon az ügyre 15 percet és néhány millió rekeszizomsejtet! Az angol John Oliver szépen elmagyarázza:
Tavaly az év brit sportolójává választották Andy Murrayt, aki Fred Perry 1936-os sikere óta először tudott hazai versenyzőként győzni Wimbledonban. Ha Skócia elszakad, akkor idáig tarthatott a britek öröme, megint várhatnak egy újabb tenisztehetség feltűnésére. Murray volt már második a világranglistán, de a tavaly év végi hátműtétje óta még nem ért vissza a jó formájához, most egészen a 12. helyig csúszott vissza, és az sem biztos, hogy indulhat az évzáró világbajnokságon.
A teniszező egyébként sokáig titkolta, hogy mit is gondol a skót függetlenségről. Csütörtök hajnalban aztán mégis twittelt egyet:
„Nagy nap ez Skóciának! Az ellenkampány felnyitotta a szemem.Nagyon várom a végkifejletet! Csináljuk meg! ”
Glasgow-ban beszélünk az utca embereivel. Charles Collins, nyugdíjas egykori buszsofőr, világéletében Glasgow-ban élt. Fiatalkora óta elszakadáspárti:
az angolok majd gondoskodnak magukról, mi meg jól elleszünk nélkülük.
A szigorú szabályokra hivatkozva a televízió- és rádiótársaságok nem közölnek részleteket a voksolás menetéről a szavazás alatt. Sem részvételi adatok, sem nyilatkozatok a támogatásról vagy ellenzésről nem jelennek meg a magyar idő szerint este 11-kor esedékes urnazárásig. Nálunk viszont igen. Ilyen lesz a következő helyszíni poszt is.
„Megválaszolatlan kérdések, bizonytalanság, de nyugalom, indulatoktól mentes kampányidoszak, kocsmai beszélgetések és szavazás” – így jellemezte a helyzetet egy Skóciában élő olvasónk, aki a helyiek toleranciájáról írt érdekeseket:
Sok külföldi, akik itt élnek úgy érzik, hogy, bár itt lakókként joguk van szavazni, mégis semmi közük nincs az eszméhez, ami a népszavazáshoz vezetett. A skótok viszont úgy gondolják, hogy
azért van itt valaki a világ bármelyik részéről, mert itt akar élni és dolgozni. Ő nem külföldi többé, hanem egy itt lakó embertársuk,
akikre ugyanazok a törvenyek vonatkoznak, mint egy skótra. Mi, bevandorlók ezért akarva akaratlanul részesei is lettünk az aktuálpolitikának. Inkább szavazok most itt Skóciában egy egyszerű eldöntendő kérdésre, minthogy Magyarországra repüljek egy parlamenti választásra (most a postai választást ne firtassuk), ahol szinte semmit nem értek a választási rendszerből, a jelölteket nem ismerem, hiszen nem élek Magyarországon. Na ez az, amihez úgy érzem, semmi közöm!
Boldog skóciai hiteltulajdonosként természetesen aggódom a hitelkamatok elszállása miatt, de örülök, hogy törtenik valami az EU politikai jacuzziján kívül.”
Ön is Skóciában van? Írja le, mit tapasztalt a a népszavazás napján, a tema+skot@mail.index.hu címre várjuk a leveleket!
Ezt a kategóriát nagyon szeretjük, pedig ahogy az olimpiai érmekre sem igaz, úgy a Nobel-díjra sem, hogy a magyarok ebben az élen állnának. Először is, mert olyankor hirtelen 10 millió magyarral számolnak a méricskélésnek ezt a módját kedvelők, viszont belevesznek mindenkit, aki legalább anyai nagyszülei révén köthető Magyarországhoz, szülessen bárhol. (És ilyenkor persze az se baj, ha zsidó.)
Szóval, ha még az USA-ban született, Norvégiában meghalt Daniel Carlton Gajdusek is magyarnak számít, akkor nekünk 16 Nobel-díjasunk van – ebből tíz született olyan helyen, amely akkor Magyarország része volt. Egy díjra 625 ezer magyar jut. Bezzeg az ötmilliós Skóciának van tíz, és egy kivétellel mind ott is született. Így tehát egy skót Nobel-díjra 500 ezer skót jut.
Ha azt hitte, hogy a rönkhajítás – kelta gyökerű neve szerint caber toss – csak a nyers erő sportja, tévedett. Az például nem is számít, hogy milyen messzire repül a 175 fontos (79 kilós), 19 láb 6 hüvelykes (5,94 méteres) vörösfenyőtörzs. A lényeg, hogy a fatörzs átforduljon, lehetőleg minél egyenesebben, azaz a dobótól „12 órára” essen, miután az eldobásnál felül lévő vége érintette a földet. Ha ez minden versenyzőnek sikerül, akkor az számít, hogy az átfordulás előtt a földhöz képest minél merőlegesebben érkezzen a fatörzs. Sajnos nem olimpiai sportág ez az igazi skótikum, aminek csúcsát a Highlander Gamesen aratott győzelem jelenti. Gyakorláshoz itt egy szép dobás Daniel Mckimtől.
Így déltájban érdemes elkalandozni a skót gasztronómia ínyencségei között. Az egyköbmilliméterre jutó kalóriában biztos, hogy a hagyományos skót finomság, a rántott Mars szelet viszi a prímet.
Már egy adag elfogyasztása után érezni, ahogy ereinkben szépen lelassul a véráramlás és a vörösvérsejtek leülnek a kanapéra meccset nézni oxigénszállítás helyett.
Már a skótok kezében vagyunk
– mondta mosolyogva Alex Salmond skót miniszterelnök, amikor reggel leadta szavazatát a Strichen nevű faluban, ahonnan származik. „Ma reggel beütött még egy nyerőt" – tette hozzá, a kétszeres Grand Slam-bajnok teniszező Andy Murray-re utalva, aki nyíltan kiállt a függetlenedés mellett. Alistair Darling volt brit miniszterelnök, az elszakadást ellenző Better Together kampány vezéralakja is leszavazott már, ő feltehetően nemet ikszelt be a szavazólapon.
A rozsdás-narancssárga IRN BRU (ejtsd: ájrn brú), gyakorlatilag mindenhol megtalálható a világon, ahol 10-nél több skót életvitelszerűen tartózkodik. Frissen bontva kicsit szénsavasabb, mint a kóla (ami egyébként az IRN BRU után kullog a skót eladási listákon), ízre nekem valahol a gyümölcsös rágók és a felső kategóriás energiaitalok ízét idézi, de ahogy az első korty cukortartalma eltömíti az ízlelőbimbóinkat, úgy kezd bekúszni a megmagyarázhatatlan, tiszta forrásvíz utóíze. Másnaposan ez a jelleg tovább erősödik. A márka az évek során rengeteg kreatív és polgárpukkasztó marketinghúzással igyekezett növelni az eladásokat, tavaly például a „neves" kólás palackok farvizén skót nevekkel címkézett limitált szériát dobtak piacra. A Fanny mellesleg puncit is jelenthet a megfelelő kontextusban.
A kilencvenes évek közepéig a Celtic stadionjának tőszomszédságában, Parkheadben készült, de most is Glasgow közelében, az észak-lanarkshire-i Westfieldben gyártják. Eredetileg Iron Brewnak (magyarul vasfőzetnek) hívták, de mivel egyáltalán nem főzik, ezért a brew kifejezést egy 1946-os törvénymódosítás után el kellet hagyni a névből, így kapta ezt a kizárólag fogatlan suttyó akcentussal kiejthető nevet.
A hivatalos kérdés így hangzik:
„Legyen Skócia független állam?”
Meddig nyúlnak vissza a függetlenségi törekvések? Most akkor melyik oldal fog nyerni? Péntektől minden megváltozik? Az EU, az atomflotta, a font és II. Erzsébet, a legfontosabb kérdések egy helyen.
„A szavazáshoz regisztrálni kellett, ezt egy élelmiszer bolt előtt álló hölgynél tettem meg aki leszólított. Semmilyen hivatalos okmányt nem kért, csak a lakcímemet. Két héttel később meg is kaptam a szavazólapomat” – írta egy olvasónk Edinburgh-ból, megerősítve a korábbi beszámolókat, hogy az adminisztráció kevésbé szigorú, mint kelet felé haladva. Ha társadalmi közmegegyezés van a szavazás intézményéről, a szavazás menetéről, akkor erre valóban nincs is szükség.
„Ezzel a papírral mentem ma szavazni ahol szintén
semmilyen okmányt nem kértek. Sőt, amikor kérdeztem, hogy szükségük van e bármilyen arcképesre, amivel igazolom magam, a választóbiztos csak rázta a fejét.
Majd kaptam egy papírlapot amin az igen vagy nem felirat szerepelt. Semmi boríték. Kis asztalkák voltak grafitceruzával felszerelve, ahol be lehetett húzni a szavazatot. Semmi függöny vagy ilyesmi. Majd be kellett dobni egy másik asztalnál egy urnába. Bárki láthatta mit szavaztam. Összességében kicsit furának éreztem a magyarországi zárt borítékos rendszer után.
Remélem a legjobbakat a skótoknak. És végülis nem az a fontos, hogy mi lesz a valasztások eredménye hanem hogy azt a skótok akarják és az a pár ezer itt élő bevandorló akik itt tervezik a jövőjüket” – zárt kortesbeszédbe is beillő gondolattal Tamás. A szavazáshoz nem kell brit állampolgárnak lenni, EU-sként elég az állandó lakcím is.
Rebecca színházi színész, Glasgow-ban született de a felföldön nőtt fel, hosszas tanakodás után családilag igennel, az elszakadás mellett szavaztak.
Próbáltam minél alaposabban tájékozódni a kérdésben, és tisztában vagyok vele, hogy hatalmas a kockázat, de nem szeretném elszalasztani, hogy lényeges, pozitív változások felé tereljem a hazámat.
Két unokahúga van, nekik és a jövőbeni gyerekeinek szeretne egy jobb Skóciát biztosítani.
Mert nem Skóciában van a bejelentett lakhelyük. „Ez őrület" – mondta az Independentnek az Edinburgh-ben született Cranston Watts, aki azonban nyolc éve Londonba költözött Skóciából. „A történelem íródik éppen, de nincs rá befolyásom." Szavazhatnak viszont azok az EU-s állampolgárok, akik Skóciában élnek, illetve levélben, vagy megbízással mondhatnak véleményt azok a skótok, akiknek van ugyan állandó lakhelyük, de külföldön vannak éppen.
Több olvasónkhoz hasonlóan a Polmontból jelentkező István szerint sem nagyon izgulták túl a szavazóhelyiségek kiépítését:
Semmi cicó, semmi szavazófülke, semmi függöny, csupán állópultok körben néhány oszlop körül és CERUZA ... tisztaság, egyenesség es becsületesség.
Semmit! Na jó,
adta az emberiség közös tudástárába. És persze még egy csomó mindent, ami nem fért be egy posztba.
A skótok mai döntése valószínűleg hosszú időre meghatározza majd a sport helyzetét is: ha megszavazzák a függetlenséget, a skótok az olimpiáról is lemaradhatnak. Ahogy skót átlagemberek között, úgy a sportolók között is megoszlanak a vélemények, de a skót sportolók többsége kijelentette, kitartanak az országuk mellett akkor is, ha a függetlenségpártiak győznek a szavazáson.