Szilvia
10 °C
16 °C
Index - In English In English Eng

Brexit: foglaljuk össze, mi ez az egész

2016-06-20T124456Z 23356305 LR1EC6K0ZELT3 RTRMADP 3 BRITAIN-EU
2016.06.23. 13:01 Módosítva: 2017.01.27. 01:18

Megkezdődött a brit EU-tagságról szóló népszavazás, ami magyar idő szerint csütörtökön este 11-ig tart, utána derül majd ki, hogy a britek elhagyják-e az uniót, vagy pedig David Cameron miniszterelnök vezetésével a maradást támogatók kerülnek többségbe. Egy biztos, rettentő szoros állást mutatnak az utolsó felmérések, nem kizárt, hogy csak nüanszok döntenek a végén. Élőben itt követheti a szavazás napját>>>

De hogy jutottak idáig a britek, mivel érvel a két oldal, és mi lesz a kint élő magyarokkal? Összegyűjtöttük egy helyre az elmúlt napokban megjelent cikkeinket, amikben mindenre választ adtunk.

Ahogy lesz, úgy lesz

Az elmúlt hetekben volt, hogy megerősödtek a kilépést támogatók, azonban a felméréseket össszesítő oldalakon (pl. Financial Times, Telegraph, Economist) most a végére rettentő szoros állás bontakozott ki, 2 százalékon belül van a két tábor, és egy hajszállal a maradáspártiak vannak inkább többségben.

Az utolsó héten érkezett tíz közvélemény-kutatás közül

ötben a maradáspártiak, háromban a kilépés hívei voltak minimális többségben, kettő pedig totális döntetlent mutatott ki.

Fontos lehet ugyanakkor, hogy a legtöbb felmérésben még mindig volt 10 százalék körüli bizonytalan szavazó is.

A fogadási oldalakon, például a Betfairen azért is számíthat több mint 70 százalék arra, hogy a britek maradnak az EU-ban, mert a bizonytalanok közül sokan az utolsó pillanatban a kockázatkerülő opció, vagyis a bentmaradás mellett dönthetnek. Az érem másik oldala viszont, hogy a kilépéspártiak elkötelezettebbnek tűnnek, és az sem kizárt, hogy ez fogja eldönteni a népszavazást.

Évtizedek óta érlelődött

Már a brit belépés sem volt egyszerű menet, de a brit Konzervatív Párt támogatta a csatlakozást, ők tárgyalták le és vitték be az országot az Európai Gazdasági Közösségbe 1973-ban, de a viták nem csitultak. A csatlakozás utáni évben a munkáspárti miniszterelnök Harold Wilsonnak népszavazást kellett tartania a tagságról, hogy lecsillapítsa a kormánypárti EU-ellenes erőket és a kontinens szapulásának édes ízére akkor ráérző közvéleményt. Ezen a referendumon még a választók 67 százaléka voksolt a bentmaradásra. Itt írtunk bővebben arról, hogy jutottak el idáig a britek>>>

Az Egyesült Királyság EU-tagsága tehát sosem volt sima ügy: a nehézkes belépés után jött a folyamatosan különutasság. A konzervatívokon belül lényegében Margaret Thatcher miniszterelnökségének vége óta folyamatosan jelen volt, és meg is erősödött az euroszkeptikus szárny. 2016-ra viszont eljutottak egy újabb népszavazásig, amin a közvélemény-kutatások alapján komoly esélye van a kilépésnek is. David Cameron tory miniszterelnök, attól félve, hogy az euroszkeptikus UKIP jobbról előzi meg, és ellöki a Konzervatív Pártot a kormányrúdtól, a tavalyi parlamenti választási kampányban megígérte, hogy 2017 végéig népszavazást tartanak a kérdésben.

Bármi lesz is a vége csütörtökön, az biztos, hogy Cameron egy kifejezetten kedvező helyzetből lavírozta be magát egy szinte pártszakadással fenyegető kampányba. A tavalyi parlamenti választás előtt sokan még egy patthelyzetet sem zártak ki, ehhez képest Cameron hatalmas meglepetésgyőzelmet aratott. Most viszont egymást marták, a kampányban korábban nem látott stílusban, és intenzitással ütötték egymást, itt pedig a brit lapok gyöngyszemeiből válogattunk>>>

A kilépéspárti tábor élére állt Cameron egyik közeli barátja, Michael Gove igazságügyi miniszter, a legfontosabb arca pedig a leköszönő londoni polgármester, Boris Johnson lett, aki ezzel a húzásával a Cameron utáni miniszterelnöki tisztségre is bejelentkezett. A toryk sokáig csak a felszín alatt megbújó megosztottságát jelzi, hogy a parlamenti képviselőik közel fele, és hat miniszter is a kilépés mellett kampányolt nagy erőkkel. Interjúztunk egy maradás mellett, és egy kilépéspárti EP-képviselővel is, amikben felsorolták érveiket.

A kampányt is megszakították a brit politikusok, amikor egy héttel a szavazás előtt egy férfi több késszúrással meggyilkolta Jo Coxot, a Munkáspárt egyik képviselőnőjét. Bírósági meghallgatásán pedig halált kívánt „az EU-párti árulóknak."

Túlszabályozás+bevándorlás

A kilépéspártiak legfontosabb érvei, hogy antidemokratikus és bürokratikus az EU, amíg viszont a szabadkereskedelem leginkább csak technokrata hóbortnak tűnhet az egyszerű Brexit-párti brit népszavazónak, a bevándorlás az a téma, amihez érzelmi szálon is könnyű viszonyulni.

Az Európai Unió elhagyásával a konzervatívok szerint paradicsomi állapotok köszönthetnek be Nagy-Britanniában: végre levetnék az uniós szabályozások láncait, és szabadjára engedhetnék a brit gazdaságot. Amivel csak az a probléma, hogy a számok alapján egyáltalán nem aranykor, sokkal inkább recesszió és pánik van kilátásban. A nacionalista-populista máz mögött pedig egy valódi vadkapitalista program rejlik, amelynek célja, hogy a munkavállalói jogok és a környezetvédelmi szabályok eltörlésével növelje a kibocsátást.

Itt szedtük össze, mit lehet tudni a Brexitről a gazdaságtudományok fősodorjának mai állása, na meg a két oldal állításai szerint>>>

De mi lesz a magyarokkal?

Nem véletlen, hogy már az amúgy Brüsszellel szemben permanens árnyékharcot folytató magyar kormány is arra kérleli a briteket, ugyan legyenek már szívesen bent maradni az Európai Unióban. Az esetleges brit kilépés ugyanis közvetlenül több százezer magyar sorsát, közvetve az egész magyar gazdaságot és az ország jövőbeli pályáját is negatívan érintheti.

Hazatoloncolni azonban remélhetőleg még egy kilépés esetén sem fognak senkit, bár a kampányt kísérő populizmus fényében azért erre sem lehet keresztet vetni. Mindenesetre európai bizottsági forrásaink sem tartják valószínűnek, hogy a már Nagy-Britanniában élő uniós állampolgároknak bármilyen változásra kellene számítaniuk. Viszont a vízumrendszer esetleges kiterjesztése pont azokat a szektorokat érintené a legsúlyosabban, ahol a legtöbb kelet-közép-európai dolgozik. A magyarokat érintő kérdésekről itt írtunk bővebben>>>

Kiszúrhatnak magukkal a kilépéssel

A független, bár alapvetően az ország uniós bennmaradásában érdekelt szervezetek gazdasági elemzései szerint nagyon kiszúrnának magukkal a britek, ha kilépnének.

Egy OECD-jelentés szerint a kilépés jelentős üzleti bizalomvesztést és bizonytalanságot okozna, emiatt pedig 2020-ra 3 százalékkal lenne kisebb a brit gazdaság teljesítménye, mintha bent maradnának. Hosszú távon pedig nem nagyon mérséklődne a kár: 2030-ig még a kutatás optimista verziója szerint is 2,7 százalék maradna a mínusz. A Nemzetközi Valutaalap még ennél is durvább visszaeséssel számol.

Ezek a jelentések a kilépési kampány szerint nem vehetőek komolyan, hiszen az elmúlt évtizedekben az IMF és az OECD jó párszor felsült már, és most is csak összevissza hadoválnak. A számítások persze abból a szempontból eleve támadhatók, hogy egyáltalán nem világos, mi lesz a kilépés esetén. Ennek ellenére a potenciális forgatókönyvek nem valami hízelgők a britek számára, még a szuverenitás sem maradna meg.

Durva tárgyalásokra lehet számítani

Az mindenesetre biztos, hogy a háttérben megindult a tervezés a britek nélküli unióra, és nem a német pénzügyminiszter az egyetlen, aki példát statuálna a britekkel a további lázongást megakadályozandó. A Politico értesülései szerint a franciák is „véres brexitre” készülnek, és a brit kilépés esetén meg akarják erősíteni pozícióikat az új, és (kontinentális szinten) így eggyel kevesebb nagyhatalmat tömörítő szervezetben.

Párizs egyébként se szeretné megkönnyíteni a britek helyzetét, bármelyik változattal is próbálkozzanak. Túl azon, hogy a francia és német bankok már előre dörzsölgetik a tenyerüket, hogy kitúrják a Cityt a pénzügyi szolgáltatások piacáról, jövőre mindkét országban választások lesznek és ha a briteknek engedményeket tesznek, a kormányzó pártok az euroszkeptikus riválisaik malmára hajtják a vizet.

A maradáspártiak „Félelem Projektjébe” az Európai Bizottság feje, Jean-Claude Juncker is beszállt. „A dezertőröket nem fogjuk tárt karokkal fogadni” – ígért cseppet sem egyszerű tárgyalásokat a briteknek. Bizottsági források valóban arra számítanak, hogy nemcsak kampányfogásról van szó, hanem tényleg agresszív karcsavargatásra lehet számítani. A szabályok szerint két év alatt kellene kikalapálni a végső egyezséget, addig minden maradna a régiben.