Telefonon nyilatkozott egy helyi tévének az elnök, azt mondta, hogy a háttérhatalom támadott az országra, de le lesz törve a felkelés.
A háttérhatalom alatt Erdogan egyébként az amerikai száműzetésben élő Fethullah Gülen befolyásos hitszónokot érti, aki korábban támogatója volt, de utána ellene fordult.
People are on the ramp at #Istanbul airport https://t.co/ByzKUyPnyr pic.twitter.com/5dB2oRcJmn
— Moëz BHAR (@moezbhar) July 15, 2016
Az Egyesült Államok elnöke a demokratikusan megválasztott török kormány melletti kiállást sürgeti.
BREAKING: Obama urges support for 'democratically-elected' Turkish govt - @AFP
— Conflict News (@Conflicts) July 15, 2016
Obama John Kerry külügyminiszterrel konzultálva jutott arra, hogy Erdoğan elnököt támogassa. Az amerikai elnök arra szólította fel a feleket, hogy kerüljék a vérontást és mutassanak önmérsékletet.
Egy török vadászgép lelőtt egy puccsisták által használt katonai helikoptert, közölte az NTV helyi televízió.
Ahmet Davutoğlu volt török miniszterelnök elítélte a hadsereg péntek esti puccskísérletét. Az al-Jazeera katari hírtévének elmondta, hogy szerinte Törökországnak egy legitim, demokratikus módon megválasztott kormány van.
Davutoğlu arról beszélt, hogy reggelre véget érhet a puccskísérlet, és a kormány a helyén marad.
A török állami hírügynökség szerint 17 rendőr halt meg a puccsban. Emlékeztetőül: a katonák a puccsisták, a rendőrök ellenük vannak. (Frissítés: korábban írtuk, hogy a katonák rendőrségi bázisokat is támadnak. Egy ilyen támadásban halt meg a 17 rendőr)
Turkish troops open fire on Bosporus Bridge. People carry the wounded. pic.twitter.com/vP1T07pYGg
— Gilgo (@agirecudi) 2016. július 15.
Az egész város kimegy Erdogan elé a reptérre
– közölte velünk Attila nevű helyi, török származású olvasónk. Az emberek úgy tudják, hogy a török elnök nem a fővárosba repül, hanem Isztambulba, a támogatói pedig elé mennek.
Tüzet nyitottak török katonák szombatra virradóra olyan civilekre, akik a hadsereg által megkísérelt hatalomátvétel elleni tiltakozásul megpróbáltak átkelni az isztambuli Boszporusz tengerszoros feletti hídon, többen megsebesültek - jelentette az AP hírügynökség.
UNBELIEVABLE CRAZY FOOTAGE #Video #Turkey army tanks run over cars in middle of the roads in Istanbul..!!!! pic.twitter.com/80lMbgriJi
— Rami (@RamiAILoIah) 2016. július 15.
Törökországi forrásaink szerint a legnagyobb kikötővárosban, Izmirben nyugodt a helyzet. Azonban ott a lakossag hagyományosan szekuláris, így inkább a katonaság ideológiai vonalához áll közel.
Gaziantepben, amely az ország déli részén, a szír határ mellett fekszik, helikopterek köröznek a város felett. A forrásunk szerint azt nem tudni, hogy a kormány vagy a katonaság mellett vannak a gépek.
Ankara kellős közepén lakom, az erkélyem pont a minisztériumokra néz, írja olvasónk, Dániel.
"Pár órája elkezdtek F16-osok repkedni. Pár perc leforgása alatt már puccsról beszéltek. Egy nagy robbanás volt, a rendőskapitányságot felrobbantották. Lövések folyamatosan, helikopterről is lőttek.
De az egész kamunak tűnik. A gépek direkt hangrobbanást okoznak, mintha pánikot akarnának kelteni. Több ember van az utcán, mint katona. Kicsit úgy tűnik, mintha ez nem a hadsereg műve lenne, sokkal inkább mintha valaki le akarná járatni őket.
I call bullshit" - értékel Dániel.
Legalábbis a Hürriyet isztambuli és ankarai katonai forrásokra hivatkozva erről ír. Állítólag a puccs végén ő vehetné át az elnöki posztot.
Vállvetve a puccs ellen - skandálják az utcákon az erdoganista tüntetők. Erdogan korábban az utcára hívta a híveit, úgy tűnik, eredményesen.
Ez a török népről szól, nem Erdoganról. Teljesen békés mindenki, de az emberek idegesek.
– számolt be Kocka Attila, Isztambulban élő olvasónk, aki azt is közölte velünk, hogy a városban az emberek az utcán vannak és a puccs ellen tüntetnek. Elmondta, hogy az emberek békét szeretnének.
Ő úgy értesült, hogy a puccs nem a legfelsőbb katonai szintről indult, alacsonyabb rangú tisztek kezdeményezték.
A városban hallható lövésekről elmondta, hogy ő nem tapasztalta azt, hogy az emberekre lőttek volna, úgy sejti csak a levegőbe leadott figyelmeztető sorozatok lehettek. Se a rendőrök, se a katonák nem harcolnak egymással.
Ankara'da az önce canlı yayında olanlar; pic.twitter.com/0lIaEqAxgs
— Aydın Cingöz (@AydinCingoz) 2016. július 15.
Legalábbis tévés felvételek szerint tele vannak az utcák Isztambulban, hatalmas tömegek vannak kint.
Nagyvonalakban és leegyszerűsítve így lehetne jellemezni a török belpolitikai-társadalmi helyzetet:
A puccs a szélesebb néptömegek által nem támogatott, a hatalom megragadására irányuló tevékenység, többnyire fizikai erőszak alkalmazásával, katonai erőt is alkalmaz. Az irányító hatalmat egy szűk csoport ragadja magához a törvényes formák és a többség akaratának mellőzésével. (Innen loptam.)
A NATO 1949-es alapítóirataiban foglaltak szerint a szövetségnek nincs felhatalmazás arra, hogy beleszóljon egy tagállam belügyeibe, még akkor sem, ha a hadsereg katonai puccsot hajt végre. Csak az országokat kívülről veszély esetén érvényes az az elv, hogy bármelyik állam megtámadása az egész szövetség megtámadásával ér fel.
Éppen ezért a NATO nem foglal állást a most zajló konfliktusban. Az eddigi megkeresésekre sem reagáltak a törökországi puccskísérlet kapcsán, írja az AP.
Az elnök az NTV-nek telefonon azt mondta, személyesen ellene nem intézett senki támadást, írja a Hürriyet.
A Boszporusz-hídnál tűzharc kezdődött a rohamrendőrök és a hadsereg erői között. Péter nevű olvasónk úgy tudja, hogy az összecsapás az ázsiai oldalon kezdődött. A török híradások szerint hárman megsérültek a lövöldözésben.
Erről számolt be a Reuters hírügynökség.
Isztambulban a rohamrendőrség harcol a katonákkal.
Most épp az AP hírügynökség írta, hogy rendőrségi központokra támadtak helikopterek.
A Reuters szemtanúkra hivatkozva azt írta, a tankok tüzet nyitottak a török parlament épületénél, miközben az isztambuli reptéren is lövéseket hallottak.
Televíziós felvételek szerint emberek megmásztak egy Isztambulban járőröző tankot, és megverték az azon álló katonát.
De olyan képek is érkeztek, amelyeken úgy tűnik, a tömeg egy része örül a történteknek, zászlókat lenget és ünnepel.
A Taksim téren rengetegen gyűltek össze, az emberek skandálnak, de nem egyértelmű, kivel vannak.
A felvételeken eddig leginkább fejetlenség és tanácstalanság látható.
Ha Ön vagy családtagja Törökországban tartózkodik, akkor a következő elérhetőségeken kérheti a magyar konzuli szolgálat segítségét:
Törökországon belüli forrásaink szerint állítólag minden határt lezártak a puccsisták, szárazföldön és tengeren sem lehet belépni az országba, a repülőtereket is leállították.
Ezt állítja az állami Anadolu hírüngyökség szemtanúkra hivatkozva.
Erdogan ezer szobás palotája egyébként annak idején elég nagy botrányt kavart, itt láthat képeket róla.
Fethullah Gülent tartják Recep Tayyip Erdogan török államfő legnagyobb politikai ellenfelének. A befolyásos hitszónok korábban Erdogan támogatója volt, de megromlott a kapcsolatuk, és azóta az Egyesült Államokban él száműzetésben.
Az elnök egyértelműen őt vádolja a puccskísérlettel.
Erdogan és körei szerint Gülen egy "párhuzamos állam" kiépítésére törekszik a rendőrségen és az igazságszolgáltatáson belül, így akarja aláásni hatalmát. Korábban számos, Gülenhez köthető, a bányászatban, médiában és más szektorokban érdekelt cégnél is hajtottak végre razziákat.
A mérsékelt iszlámot népszerűsítő 74 éves imám kiterjedt iskolahálózatot tart fenn, emellett komoly befolyással rendelkezik számos civil szervezet, vállalat és sajtóorgánum felett. Erdogan 2002-es választási győzelme után sokáig támaszkodott erre a hálózatra hatalmának megszilárdítása érdekében, de egy idő után mentora a "fejére nőtt".
Távollétében azzal vádolják egy bírósági ügyben, hogy 2013-ban egy korrupciós botrány kirobbantásával meg akarta dönteni Erdogan akkori miniszterelnök hatalmát. A hitszónokot több tucat egykori rendőrrel együtt "terrorista szervezet" létrehozásával vádolják. Az isztambuli ügyész életfogytiglani börtönbüntetést kért Gülenre és a rendőrség két egykori vezető tisztségviselőjére, a többi 66 vádlottra 7-től 330 évig terjedő fegyház várhat.
Gülen és társai eddig következetesen tagadták a kormány elleni összeesküvésre vonatkozó vádakat. Török tisztviselők korábban megvádolták Gülen követőit azzal is, hogy kapcsolatban állnak az Ankara által terrorszervezetnek minősített Kurdisztáni Munkáspárttal (PKK). A török biztonsági erők és a PKK fegyveresei között 2015 júliusa óta szinte mindennapossá váltak az összecsapások.
A török hadsereg egyébként áprilisban közleményben tudatta, hogy nem terveznek puccsot. "Kellemetlen helyzetbe hozzák hős bajtársainkat az ilyen, minden alapot nélkülöző sajtóhírek" - akkor ezt írták. Jó, hát az akkor volt, másrészt pedig hülyék lettek volna elismerni, ha tényleg azt akartak.
Az Egyesült Államok hadserege után a török a második legnagyobb katonai erő a NATO-ban. Több mint egy millió ember szolgál a hadseregben, csak a szárazföldi erőknek 402 ezer tagja van.
Törökország az USA legfontosabb szövetségese a Közel-Keleten Izrael után. Az ország katonai támaszpontjait a jelenleg is zajló szíriai konfliktusban is használják.