Teréz
10 °C
24 °C
Index - In English In English Eng

Eredmények

Karácsony Gergely

Ellenzéki Összefogás
50.86% (353593 szavazat)

Tarlós István

FIDESZ-KDNP
44.1% (306608 szavazat)

Trump első amerikai elnökként átlépett Észak-Koreába

2019-06-30T065523Z 376537876 RC16D4D1DB20 RTRMADP 3 NORTHKOREA-U
2019.06.30. 07:23 Módosítva: 2019.06.30. 12:45

Egy nappal azután, hogy a Twitterén felvetette egy történelmi villámtalálkozó lehetőségét, Donald Trump a két Koreát elválasztó demilitarizált övezetben (DMZ) találkozott Kim Dzsongun észak-koreai vezetővel, kezet fogtak, aztán első hivatalban lévő amerikai elnökként átlépett rövid időre Észak-Koreába. Eredetileg csak egy kézfogásra és rövid szóváltásra lehetett számítani, azonban Trump és Kim végül közel egy órán át tartó megbeszélést folytatott a dél-koreai oldalon. Ezután előbukkantak, és Trump átkísérte Kimet a demarkációs vonalig, ahonnan az észak-koreai diktátor visszament a másik oldalra.

Trump utána elmondta, hogy egyetértettek Kimmel abban, hogy újra beindítsák az elmúlt hónapokban megakadó tárgyalásokat a két ország között. A következő két-három hétben alacsonyabb szinten megkezdik az egyeztetéseket a részletekről, felmérik, mire juthatnak. Az amerikai oldalról a tárgyalásokat Stephen Biegun, az eddigi észak-koreai különmegbízott vezeti majd.

„Nem a gyorsaság a lényeg. Senki sem tudja, hogyan alakulnak a dolgok"

– mondta Trump. Az Észak-Korea elleni szankciók továbbra is érvényben maradnak.

Trump magát a vasárnapi találkozó tényét is méltatta, és sikeresnek nevezte a tavalyi szingapúri csúcsukat is, aminek a végén Észak-Korea csak általánosságokban egyezett bele abba, hogy a Koreai-félsziget atommentesítésén fog dolgozni. Az amerikai elnök szerint a kapcsolatfelvétel nagyon fontos volt. Trump kiemelte, hogy azóta Phenjan nem hajtott végre újabb atom- és ballisztikus rakétatesztet, a májusi, rövidebb hatótávolságú észak-koreai rakétaindításokat pedig nem tekinti rakétateszteknek.

Trumpot arról is kérdezték, hogy még az épület előtt korábban kijelentette, meg fogja hívni Kim Dzsongunt a Fehér Házba. Erről a megbeszélések után azt mondta, hogy ha minden jó irányban halad, akkor egyszer meg fog történni, de hivatalosan semmiben sem egyeztek meg.

Arra is rákérdeztek Trumpnál, hogy az elmúlt hetekben érkeztek olyan – később cáfolt – hírek, hogy a második, eredménytelenül záruló csúcstalálkozójuk után kivégezték az észak-koreai főtárgyalót, Kim Hjokcsolt. Trump név nélkül azt mondta, hogy a főtárgyalóról tudják, hogy életben van, és „remélem, hogy a többiek is."

Személyesen vették fel újra a kapcsolatot

Az újabb találkozó Trump és Kim között egy nap alatt jött, miután az amerikai elnök szombaton a Twitterére kiírta, hogy az oszakai G20-csúcsról Dél-Koreába utazik, ha pedig már ott van, akkor szívesen találkozna az észak-koreai diktátorral is egy kézfogásra a DMZ-ben. Az amerikai lapok szerint spontán jött a Twitter-üzenet, de nem teljesen volt ennyire váratlan a felvetés, mert az amerikai titkosszolgálatok készültek arra, hogy felkeresi a demilitarizált zónát. Trump azt mondta szombaton, hogy az észak-koreaiak olvasták a Twitter-üzenetét, vasárnap pedig megerősítette, hogy találkozni fog Kimmel a DMZ-ben.

Trump és Kim először találkozott egymással a februárban tartott vietnámi csúcstalálkozójuk óta. Az elhúzódó vasárnapi megbeszélések miatt voltak olyan találgatások, hogy esetleg váratlanul valami meglepőt is bejelenthetnek, de ez végül nem történt meg.

TRUMP azonban A TÖRTÉNELMI FOTÓ csábítása MELLETT SZEMÉLYESEN AKARHATOTT ÚJ LÖKÉST ADNI A MEGAKADÓ AMERIKAI-ÉSZAK-KOREAI TÁRGYALÁSOKNAK.

Több forrás is jelezte a héten, hogy megindultak egyeztetések a háttérben egy újabb csúcsról, habár a két félnek nagyon eltérőek voltak idáig az elvárásai, és nem látszik, ebben milyen elmozdulás lehet az újrainduló tárgyalásokon:

  • Az Egyesült Államok azt akarta elérni, hogy Észak-Korea ellenőrizhető módon számolja fel a nukleárisfegyver-arzenálját, addig nem enged a szankciókból.
  • A szankciók feloldását célzó, az amerikai hírszerzés szerint az atomprogramját továbbra is fejlesztő Phenjan viszont csak fokozatosan lépne, és minden lépésért amerikai engedményeket várna cserébe.

Az észak-koreaiak nem szoktak ilyen hamar reagálni, és Kim Dzsongun ritkán utazik ilyen váratlanul egy találkozóra, de nem hagyhatott ki egy ilyen szimbolikus lehetőséget, hiszen az észak-koreai vezetőnek fontos, otthoni propagandában felmutatható fejlemény egy kézfogás és megbeszélés az amerikai elnökkel. Emellett a gazdasági szankciókkal sújtott phenjani rezsimnek is az az érdeke, hogy elmozduljanak a holtpontról a tárgyalások.

Trump Észak-Koreában is kezet fogott Kimmel

Maga a kézfogás, és Trump történelmi lépése a következőképpen zajlott. „Örülök, hogy újra látom. Nem számítottam rá, hogy ezen a helyen találkozunk" – mondta Kim a demarkációs vonalnál Trumpnak. Az amerikai elnök megkérdezte, hogy Kim szeretné-e, hogy Észak-Koreába lépjen, amire az észak-koreai diktátor azt felelte, hogy megtiszteltetés lenne. Trump átlépett, besétáltak néhány métert, újból kezet fogtak, aztán Kim is átjött a déli oldalra. Ott Mun Dzsein dél-koreai elnök is köszöntötte, hármasban is váltottak néhány szót.

„Nagy megtiszteltetés volt átlépni a demarkációs vonalon" – jelentette ki Trump, aki méltatta nagyszerű barátságát az észak-koreai vezetővel. „Nagyon sok pozitív dolog történik" – mondta. Megköszönte Kimnek, hogy elfogadta a közösségi médiába kitett meghívását, többek között azért is, mert különben rosszul nézett volna ki a sajtóban.

Kim azt mondta, hogy ez egy történelmi pillanat. Hozzátette, meglepte, hogy Trump a Twitteren vetette fel ennek a találkozónak a lehetőségét, csak fél nappal előtte tudta megerősíteni, hogy menni fog. Szerinte a két Koreának nagyon fontos, hogy itt találkozhat Trumppal. „Ez fontos pozitív hatással lesz a jövőbeni tárgyalásainkra" – mondta.

A megbeszélésük előtt tartott rövid sajtótájékoztatót olyan nagy médiaérdeklődés kísérte, hogy a helyi és az amerikai média képviselői alig fértek be a terembe, a CNN szerinttumultus közepette Stephanie Grisham, a Fehér Ház frissen kinevezett szóvivője dulakodásba is keveredett az észak-koreai tisztviselőkkel, amikor a fehér házi sajtókülönítménynek próbált helyet teremteni.

Még a kézfogás és a megbeszélés előtt a demilitarizált övezetbe érkező Trumpot felvitték egy megfigyelő toronyba, ahol korábban több amerikai elnök is járt, és ahonnan eligazítást kapott a helyi parancsnoktól, hogy mit látnak átnézve Észak-Korea felé. Trump a kilátóponton azt mondta, hogy a DMZ korábban rettentő veszélyes volt, de a helyzet sokat változott a Kimmel tartott első csúcstalálkozója óta.

Trump Mun Dzsein társaságában találkozott déli és amerikai katonákkal is. Trump kapott az amerikai katonáktól egy dzsekit, amit „majd golfozáshoz viselhet." Mun azt mondta, hogy Trumpnak is köszönhetően a demarkációs vonal környéke a konfrontáció helyett a béke szimbóluma is lett. Mun a vasárnapi Trump–Kim-megbeszélésről később azt mondta, hogy az fontos mérföldkő lehet, és reményt ad 80 millió koreainak.

Hivatalban lévő elnök még nem járt Észak-Koreában

Trump 2017-ben már fel akarta keresni egyszer a DMZ-t dél-koreai látogatása alatt, de akkor a rossz idő miatt végül lefújták a helikopteres utat. Tavaly Mun Dzsein a két Korea között tartott csúcstalálkozón a demilitarizált zónában találkozott Kim Dzsongunnal, és a történelmi kézfogásuk után felmerült, hogy ez lehetne valamikor egy Trump–Kim-találkozó helyszíne is.

Trump volt az első hivatalban lévő amerikai elnök, aki ha rövid időre is, de Észak-Korea területére lépett. Korábban Ronald Reagan, Bill Clinton, George W. Bush és Barack Obama is járt a DMZ-ben, de csak a dél-koreai oldalon. Clinton és Jimmy Carter járt Phenjanban is, de csak elnökségük vége után, előbbi 2009-ben, Carter pedig 1994-ben és 2010-ben.

Donald Trump a két Koreát elválasztó demilitarizált zónában 2019. június 30-án.
Donald Trump a két Koreát elválasztó demilitarizált zónában 2019. június 30-án.
Fotó: Reuters Tv / Reuters

Zátonyra futottak a korábbi tárgyalások

Trump és Kim Dzsongun között 2018 júniusában, kicsit több mint egy éve tartották meg az első csúcstalálkozót Szingapúrban. Ennek a ténye történelmi volt, hiszen először ült le hivatalban lévő amerikai elnök az aktuális észak-koreai vezetővel. A csúcstalálkozó egy különösen feszült, számos észak-koreai atom- és rakétateszttel, oda-vissza háborús üzengetésekkel tűzdelt időszak után következett, a két Korea között már megkezdődött enyhülés folytatásaként.

A találkozó végén azonban csak nagy általánosságokban ígérte meg Észak-Korea, hogy a Koreai-félsziget teljes atommentesítésén fog dolgozni. Abban sem jutottak közös nevezőre, hogy pontosan mit is értenek az atomfegyver-mentesítés alatt. Az Egyesült Államok így viszont egyáltalán nem akart engedni az Észak-Koreát szorongató szankciókból, ezért a csúcstalálkozót követő, alacsonyabb szintű tárgyalások az eltérő elvárások miatt hamar megakadtak.

Februárban arra készültek, hogy alá is írnak valamilyen konkrét megállapodást az ezúttal már kétnapos, Hanoiban tartott második csúcson. Azonban a találkozó a második napon váratlanul félbeszakadt és megállapodás nélkül ért véget. Az Egyesült Államok jelezte: csak azután hajlandó feloldani a szankciókat, hogy Észak-Korea felszámolta nukleárisfegyver-arzenálját. Phenjan ellenben a lépcsőzetes megközelítést támogatja, és azt várja, hogy az atommentesítés irányába tett minden egyes lépését amerikai engedmények kövessék.

Trump ennek ellenére hangsúlyozta, hogy a személyes kapcsolata jó maradt Kimmel, és azóta is azzal érvelt, hogy Észak-Korea nem kezdte újra az atomteszteket. Ballisztikus rakétát sem indítottak újra, azonban a megrekedt tárgyalások közepette üzenetet küldtek azzal, hogy 2017 óta először teszteltek kisebb hatótávolságú rakétákat május elején. Trump azt mondta, ezek csak kisebb fegyverek voltak, és bízik benne, hogy Kim betartja a neki tett ígéretét, noha

az amerikai hírszerzés szerint Észak-Korea egyáltalán nem készíti elő az atomfegyver-mentesítést.

Kim Dzsongun a vietnámi csúcs óta azt is jelezte, hogy nem csak Washington jelenti az ablakot a külvilágra az elzárt rezsimnek. Április végén Vlagyivosztokban először találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, június közepén pedig 14 év után először járt kínai vezető Phenjanban, amikor Hszi Csin-ping felkereste Észak-Koreát.

A mostani, egy nap alatt tető alá hozott találkozó közvetlen előzménye, hogy Trump június 11-én jelezte, hogy nagyszerű és nagyon szívélyes levelet kapott Kimtől. Egy hete pedig az észak-koreaiak jelentették be, hogy Kim Dzsongun „kiváló levelet" kapott Trumptól. Az nem derült ki, hogy mi volt a levelekben, de érkeztek hírek egy esetleges harmadik csúcstalálkozó képbe kerüléséről.

(Borítókép: Donald Trump és  Kim Dzsongun  2019. június 30-án. Fotó: Kevin Lamarque / Reuters)