Zsanett, Janka
10 °C
20 °C
Index - In English In English Eng

Ahol az elnök nagyobb kárt okoz, mint a vírus

000 1Q54ML
2020.04.02. 13:37
Lassan egymillióhoz közelít a koronavírussal fertőzöttek száma a világon, és már több mint 47 ezer áldozatot szedett a világjárvány, Brazília elnöke, a szélsőséges és nem túl megalapozott nézeteiről híres Jair Bolsonaro viszont továbbra is tagadja, hogy bármiféle veszélyt jelentene a világban tomboló járvány, és így azt is, hogy a szerinte nem létező fenyegetés komolyan érintené az általa vezetett országot. Áprilisba érve azért végre elkezdett hajlani a védekezés felé, de ehhez is az kellett, hogy a napi regisztrált fertőzésszám 1000 fölé érjen Az viszont még nem tudni, pontosan milyen komoly intézkedéseket tervez az országban, ahol százezrek életét fenyegeti a járvány.

A koronavírus-járvány kezelése kapcsán egy dolog kiderült: azok az országok tudnak leghamarabb felülkerekedni a fertőzésen, amelyek nagyon gyorsan nagyon drasztikus intézkedéseket hoztak, és emellett annyi tesztet végeztek, amennyire csak kapacitásuk volt. Felmerült a nyájimmunitással való próbálkozás, a kevésbé drasztikus intézkedések bevezetésében való remény – és mindenen túl ott van a legsúlyosabb diktatúrák módszerét, a struccpolitikát követő Jair Bolsonaro brazil elnök, aki több mint 200 millió állampolgár életével játszik, mert képtelen szembenézni a világot fenyegető problémával.

Bolsonaro nem először hajt forgalommal szemben az észérvek autópályáján, nem véletlenül érdemelte ki a Trópusok Trumpja becenevet – a korábbiaknál a lehető leghűségesebb módon követte a trumpi politika minden lépését, a populista hullám meglovagolásától kezdve a botrányos ötletek és blöffök átvételén át a klímaváltozás tagadásáig. A koronavírus-járvány kezelésében viszont úgy tűnt, hogy a példakép fölé nőtt, és valahogy nem vette észre a kottában, amikor Trump is más hangszerre váltott, és elkezdett tényleg szembenézni a koronavírus jelentette kockázattal – ehelyett továbbra is úgy tesz, mintha semmi sem történt volna a világban, egyre nagyobb veszélybe sodorva a brazil állampolgárokat.

Amíg Trump a februári tagadás után márciusra átpozicionálta magát a megmentő szerepébe –  a dolog még mindig nem tökéletes, önmagában a késlekedés súlyos veszteségekhez vezethet, ráadásul még mindig napról napra változik Trump és a kormányzat elképzelése arról, hogy mit is kellene csinálni –, addig Bolsonaro következetesen kitart a a Brazíliát nagyjából Észak-Koreával és Türkmenisztánnal egy szintre helyező álláspont mellett, miszerint nekik nincs érdemi kezdeni valójuk a vírussal.

Annyiban azért jobb a helyzet, hogy amíg Észak-Korea nem ismeri el a vírus jelenlétét, Türkmenisztán pedig egyenesen betiltottak a koronavírus szó használatát, addig Brazíliában legalább tudni, hogy a hivatalos adatok szerint van több mint 6900 beteg és 244 halott a járvány miatt.

Tagadni, tagadni, tagadni

Több jel is utal arra, hogy maga Bolsonaro is megfertőződött a koronavírussal, a brazil elnök viszont a sorra halmozódó tények ellenére hajthatatlanul állítja, ő bizony nem kapta el a fertőzést. Teszi ezt úgy, hogy

Bolsonaro egészségügyi állapota igazából szimbolikus jelentőségű. Bár a brazil elnök március 21-én lett 65 éves, vagyis lépett be a koronavírus által veszélyeztetettnek számító korosztályba, de mivel jó fizikumú, sportolói múltja is van még fertőzöttség esetén sem közvetlenül kell az életéért aggódni – ezt egyébként ő maga is hangoztatta. Azt viszont nem említi, hogy nagyjából másfél éve, 2018 szeptemberében, még a kampány közben késelés áldozata lett, amiből csak nehezen épült fel, tehát nem biztos, hogy ereje teljében van.

Az ország helyzete viszont semmiképpen sem fényes, éppen ezért dermesztő, hogy Bolsonaro tudatosan kockáztatja az ország lakosságának nagy részét, hiszen csak az idősek, illetve a komolyabb alapbetegségekben szenvedők otthon maradását támogatja, azt is csak ímmel-ámmal.

Meghalnak páran, na és?

Az elnök koronavírushoz való viszonya egyre több konfliktust szül Brazílián belül és kívül is. Előbbi fronton leginkább a 27 állam kormányzójával csapott össze, akik Bolsonaro leghatározottabb utasítása ellenére sem voltak hajlandók enyhíteni a kijárási korlátozásokon, de a szövetségi bíróság is szembement Bolsonaróval, amikor megtiltotta az elnöknek, hogy karanténellenes üzeneteket tegyen közzé a „Brazília nem állhat le” névre keresztelt kampány jegyében. A kampány eredetileg egyébként csak laza szálon kötődött a kormányhoz, amely tagadta, hogy bármi köze lenne az egészhez, fake newsnak titulálva a kapcsolatot, úgy is, hogy a videót Bolsonaro egyik fia, Flavio is megosztotta, és később maga Bolsonaro is ugyanezt az üzenetet hangoztatta.

A tiltás után Bolsonaro arról beszélt egy helyi tévé műsorában, hogy szerinte némely kormányzó feltehetően feltornázza a koronavírus-fertőzéssel összefüggő halálesetek számát, hogy igazolja azokat a korlátozó intézkedéseket, amelyeket a járvány terjedésének lassítása érdekében fogadott el. Ezzel egy időben azért három óriáscég, a Twitter, a Facebook és az Instagram is lépett, és a kormányzók mellé állva törölték Bolsonaro videóüzeneteit. Vagyis épp a fake newsozás fekete öves mesterén csattant a fake news-tiltás ostora.

A kampány részeként Bolsonaro egyébként egészen döbbenetes kijelentésig jutott:

„Sajnálom, néhányan meg fognak halni, ők meghalnak, ilyen az élet. Nem zárnak be egy autógyárat, csak azért mert vannak közlekedési balesetek”

mondta még pénteken a helyzet kapcsán, amikor valamivel több mint 1200 fertőzöttről és 68 halottról lehetett tudni Brazíliában. 

Bolsonaro egyébként két, egyaránt súlyos probléma között próbál meg lavírozni, látszólag a gazdasági összeomlás elkerülését az emberéletek fölé helyezve. A brazil gazdaság ugyanis normál esetben is meglehetősen törékeny, egy hosszabb leállás pedig teljes összeomláshoz vezethetne, tekintettel arra, hogy a lakosság döntő többségének semmi megtakarítása nincs, és napról napra él. Az ország határainak lezárása, ami egyben a turizmus időszakos teljes leállását is jelenti, már így is óriási csapást mért tömegekre, és ezt a hatást próbálja meg a legszűkebb szinten tartani. A legszegényebb réteg megsegítésére el is fogadtak egy csomagot, ami nagyjából havi 40 ezer forintnak megfelelő segélyt jelent a munkanélküliek számára. Bolsonaro gazdasági csúcsminisztere, Paulo Guedes eredetileg ennek a harmadát javasolta.

Milliók életét kockáztatja

Arról persze, hogy ki és milyen adatokat kozmetikáz, megoszló vélemények vannak. Míg Bolsonaro azt vallja, hogy a kormányzók a saját álláspontjukat erősítendő több halálos áldozatról jelentenek, mint ahányan valóban meghaltak, nemzetközi szakértők inkább az ellenkezőjét gondolják, miszerint jóval több lehet az országban a hivatalosan közölt 5800 fertőzöttnél és 200 halottnál.

Ennek egyik oka a nem megfelelően felkészített egészségügyi hálózat, illetve a nagyvárosok jelentős részét kitevő nyomornegyedek zsúfoltsága.

A londoni Imperial College járványmodellezése például arra jutott, hogy megfelelő óvintézkedések nélkül 1,1 millió halott lehet Brazíliában, 529 ezren halnak meg akkor, ha csak a 65 év fölöttieket kötelezik otthon maradásra, és még a legszigorúbb, időben meghozott intézkedésekkel is 44 ezernél több áldozata lehet a járványnak az országban.

Árulkodó mindenesetre, hogy a 2018-as megválasztásakor rendet és fegyelmet ígérő elnök helyett inkább a drogkereskedő bandák próbálják meg otthon maradásra felszólítani a lakosságot Rio de Janeiro egyik leghírhedtebb favelájában.

Bolsonaro még az autógyáras, meglehetősen érzéketlen hasonlat előtt pár nappal azt mondta, hogy Brazíliában nem fordulhat elő olyan, mint Amerikában, ahol akkorra már jócskán 100 ezer fölött volt a fertőzöttek száma. Hogy miért, arra is választ adott: a brazil nép különleges, ellenáll mindenféle fertőzésnek, akkor sem kapnak el semmit, ha szennyvízben úszkálnak. Ezzel igazolta, hogy nem hogy a rendkívüli helyzetet jelentő koronavírussal, de a brazil mindennapokkal sincs tisztában, hiszen az országban a legszegényebb rétegeket kitevő csaknem 50 millió emberből százezrek szenvednek éppen a szennyvízzel való állandó érintkezés miatt borzalmas betegségektől. Arról nem is beszélve, hogy rengeteg ember nem fér hozzá tiszta vízhez, így a járvány terjedésének csökkentése szempontjából különösen fontos kézmosás is problémát jelent az ország nagy részének.

A járványhelyzettel való szembenézést nehezíti, hogy minden egyes alkalommal, amikor Bolsonaro egy nyilvános szereplés során a közösségi távolságtartás betartása és az otthon maradás ellen szólal fel, a legelvakultabb hívei tömegével vonulnak az utcákra, nem ritkán autókkal, hogy megnyerjék a többieket az elnök támogatására a kérdésben.

Kapcsolódó

Hol, hogy áll most a járvány?

Minden adat a koronavírusról, naprakészen, térképekkel, grafikonokkal.

Ketyegő időzített bomba

Egy időzített bombán ülünk. Elképesztő, hogy Bolsonaro fenntartja a tagadó álláspontját ezzel az egészségügyi vészhelyzettel szemben. Őrület, amit ez az ember művel

mondta a veszélyeztetett lakosság kapcsán a The Atlanticnek Paulo Sotero, a washingtoni Wilson Center brazil ügyekben jártas szakértője, hozzátéve, hogy miközben Bolsonaro inkább arról hírhedt, hogy bombákat szór, addig valójában most épp egy tűzszerészre lenne szüksége az országnak.

Sotero arról is beszélt, hogy külön problémát jelenthet, hogy február végén gond nélkül lezajlott a híres, több százezer embert megmozgató riói karnevál. Ugyan az első koronavírusos beteget csak február 26-án (épp a karnevál alatt) regisztrálták az országban, de a fertőzés előbb is megjelenhetett, és azt a New Orleans-i Mardi Gras kapcsán is láthattuk, hogy egy ilyen tömegrendezvény hogyan alakíthat gócponttá azonnal egy várost.

Csakhogy amíg New Orleansnak 400 ezer, addig Rio de Janierónak (az agglomerációval együtt) 12 millió lakosa van, több, mint New Yorknak, ahol egy sokkal jobban felszerelt és felkészült egészségügyi hálózatnak is óriási problémát jelent a járvány. Belegondolni is rossz, hogy a New Yorkot megroppantó járvány milyen pusztítást végezhet az olyan brazil városokban, ahol

A NAGY TÖBBSÉG SZÁMÁRA A SZEMÉTSZÁLLÍTÁS, A TISZTA VÍZ ÉS A SZENNYVÍZ ELVEZETÉSE IS ELÉRHETETLEN A MINDENNAPI ÉLETBEN.

Fogynak a szövetségesek

A kormányzók után viszont egyre több magas rangú kormánytisztviselő fordul szembe Bolsonaróval, egyelőre hasztalanul. Az egészségügyi miniszter, Luiz Henrique Mandetta nyíltan a karanténok betartása mellé állt, egyúttal arra figyelmeztetett, hogy ha nem történik változás, legkésőbb április végére össze fog omlani az ország egészségügyi rendszere, főleg, hogy Mandetta szerint szeptemberig is elhúzódhat, mire jelentősen esni kezd az új esetszám. Ezt továbbgondolva,

az egyik kormányzati videókonferencián azt kérdezte az elnöktől, hogy készen állnak-e a legrosszabbra, amikor majd katonai teherautóknak kell konvojban szállítania a holttesteket, miközben az egész világ ezt figyeli majd.

Erre Bolsonaro egyből meg is fenyegette, hogy felmenti a pozíciójából.

A legnépesebb, és gazdasági szempontból is legjelentősebb Sao Paulo kormányzója, Joao Doria pedig szinte üvöltve próbálta rávenni az elnököt arra, hogy mutasson példát az ország lakosságának, amit Bolsonaro annyival intézett el, hogy Doria nyilvánvalóan az ő posztjára hajt, és a fejébe szállt a hatalomvágy.

De már a katonaságot is kezdi elveszíteni a fegyveres testületet szinte rajongásig szerető Bolsonaro: még a hadsereg főparancsnoka, Edson Pujol tábornok is úgy nyilatkozott, hogy a koronavírus elleni küzdelem a legfontosabb küldetése a mostani generációnak.

Kezd felnyílni a szeme?

Bolsonaro március utolsó napján a legelvakultabb diktatúrák táborainak hangvételét elhagyva némileg finomított korábbi álláspontján, talán épp azért, mert egyre több nemzetközi és brazil szakértő vélte úgy, hogy az eddigi intézkedései miatt inkább csökkent, mint hogy nőtt volna Bolsonaro támogatottsága. Erről tanúskodik az, hogy egyre többen állnak esténként pontban 20.30-kor az ablakaikban edényekkel kolompolva, ami az elégedetlenség jelképe az országban.

Trumpnak bő egy hónapjába került, hogy felismerje, nem csak egy kis nátháról van szó, amit hipp-hopp legyőznek majd. Bolsonaro még március 23-án is arról beszélt, hogy a koronavírus-járvány nem több, mint a média trükkje arra, hogy veszélyérzetet keltsenek az emberekben, miközben csak egy nátháról van szó, no meg az azt körülölelő hisztériáról.

Aztán nem sokkal utána jött az éles váltás, ami azt jelentette, hogy a néphez szóló Bolsonaro már össznemzeti kiegyezést sürgetett az „életek és állások” megmentése érdekében is, finomítva a kormányzókat támadó álláspontján, miszerint a kijárási korlátozások nagyobb kárt okoznak, mint maga a betegség – írta április 1-én az MTI.

„Küldetésünk van, a generációnk a legnagyobb kihívással áll szemben, ami az életmentés, de anélkül, hogy megfeledkeznénk az állásokról”

– vette át a hadsereget irányító Pujol tábornok gondolatát. Talán Brazíliában is elindul – hatalmas késéssel – a járványra való felkészülés, miután a napi regisztrált fertőzések száma 1000 fölé jutott.

(Bortókép: Jair Bolsonaro brazil elnököt ábrázoló graffiti Rio de Janeiro belvárosában, 2020. március 24-én. Fotó: Mauro Pimentel / AFP)

Durva influenza vagy veszélyes világjárvány?

Vannak, akiknek már nincsenek kérdéseik,
És vannak, akik az Indexet olvassák!
Támogasd te is a független újságírást, hogy ebben a nehéz helyzetben is tovább dolgozhassunk! Kattints ide!