Dánia végleg lemond az AstraZenecáról, Vlagyimir Putyin megkapta a második oltást is

Hivatalosan az Egyesült Királyságban még csak a felnőttek oltása zajlik, a gyakorlatban azonban bizonyos esetekben muszáj kivételt tenni. 

A Bourne városában lakó Ellie-t azért immunizálták, mert egy idősotthonban dolgozik önkéntesként hétvégente. Így – szociális dolgozóként – fiatal életkora ellenére is lehetősége volt a vakcina felvételére. 

„Azáltal, hogy beoltottak, sokkal nagyobb biztonságban érzem magam az emberek körül” – nyilatkozta. 

Ötszázezer dózisnyi Szputnyik V-vakcinát rendelt meg a franciaországi Provence-Alpes-Cote-d'Azur régió elnöke  – írja a HVG.  Renaud Muselier a döntéssel kapcsolatban kifejtette, hogy mindenképp megvárja, amíg az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) engedélyezi az oltóanyagot, de időben akart lépni. 

Részletezte: lépésében az is befolyásolta, hogy Bajorország – német szövetségi tartományként – hasonlóan cselekedett és 2,5 millió adagot lekötött a Szputnyik V-ből. 

Elmondta azt is, hogy a döntését a külügyminisztériummal is közölte, illetve hogy nem a kormány ellen, hanem az oltás mellett fellépve cselekedett. Hozzátette: azt szeretné, hogy a régió vendéglátóipari és idegenforgalmi egységei mielőbb kinyithassanak, ezért is van szükség az oltóanyagra. 

Mindez abból a szempontból érdekes, hogy Clément Beaune francia Európai-ügyi államtitkár nemrég úgy nyilatkozott: legalább  június végéig  várni kell azzal, hogy a Szputnyikkal is oltani kezdhessenek Franciaországban. 

Megállapodott szerdán a horvát kormány a gyógyszer-nagykereskedőkkel a kórházak és gyógyszertárak fennálló adóssága egy részének kifizetéséről – közölte a helyi sajtó.

A horvát gyógyszer-nagykereskedők még márciusban figyelmeztettek , hogy az első negyedév végéig az állam, a kórházak és a horvátországi egészségbiztosítási pénztár adóssága a vállalatok felé eléri a 6,5 milliárd kunát. Ebből csak a kórházak adóssága 4,5 milliárd kuna. Miután azonban elmondásuk szerint süket fülekre találtak, a hónap végén leállították a gyógyszerek szállítását.

A Jutarnji List horvát napilap most azt közölte, hogy júniusig az állam havonta 300 millió kuna (14,2 milliárd forint) értékben kifizeti a gyógyszer-nagykereskedőknek a gyógyszertárak kintlévőségeinek egy részét, a költségvetés módosításánál pedig további 135 millió kunát (6,3 milliárd forint). Így a gyógyszertárak rendeléseinek fizetési határideje 120 napra csökken.

A kórházak adósságának fedezésére havonta 600 millió kunát (28,4 milliárd forint) utalt át az állam június végéig a gyógyszer-nagykereskedőknek, a költségvetés módosításánál pedig további 180 millió kunát (8,5 milliárd forint). A kórházak fizetési kötelezettségei így az eddigi felére, 180 napra csökkennek.

A nagykereskedők elégedettek a megállapodással, és annak a meggyőződésüknek adtak hangot, hogy a megbeszélések alapján biztosítva lesz számukra a rendszeres fizetés.

A tárgyaláson Vili Beros egészségügyi miniszter és Zdravko Maric pénzügyminiszter vett részt, de az ülést követően nem akartak nyilatkozni a sajtónak.

A kormány, hogy valamelyest helyreálljon a gyógyszerellátás, április elején egymilliárd kuna (47 milliárd forint) értékben egyszer már kifizette a kórházak és gyógyszertárak nagykereskedők felé fennálló adósságának egy részét.

Jasminko Herceg, a legnagyobb gyógyszer-nagykereskedő vállalat, a Medika igazgatója akkor azt mondta: folytatódnak a tárgyalások a kormánnyal, lépésről lépésre kell megoldást találni a problémára.

A horvát egészségügyi ellátórendszer alulfinanszírozott és drasztikusan túlterhelt, emellett egyre több orvos és egészségügyi szakdolgozó hagyja el az országot. Zágráb 2015-ben fogadta el azt a nemzeti fejlesztési tervet, amelyben vállalta, hogy az elkövetkező három évben stabilizálja és fenntarthatóvá teszi az egészségügyi rendszert. Ugyanakkor az eddigi kormányok minden kezdeményezése erős ellenállásba ütközött az orvosok és a betegek részéről is, legyen szó a kórházak vagy osztályok összevonásáról vagy az egészségügyi szolgáltatások drágulásáról.

Spanyolország továbbra is fenntartja célkitűzését, hogy augusztus végére beoltják a lakosság 70 százalékát - hangsúlyozta az MTI szerint Carolina Darias egészségügyi miniszter Madridban. Annak ellenére is, hogy a frissen leszállított 146 ezer adag Johnson & Johnson (J&J) koronavírus elleni vakcinával még nem kezdik meg az oltást a vérrögképződéses kockázatok miatt.

A spanyol kormány kivárja az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) vizsgálati eredményeit. Carolina Darias szerint amennyiben az EMA a brit-svéd vakcinához hasonló állásfoglalást tesz közzé az amerikai oltóanyagról is, akkor azonnal szétosztják a tartományok között a vakcinákat, és a 70-79 év közöttiek beoltására használják fel.

Spanyolország ebben a negyedévben az eddig tervezettnél 4-5 millió adaggal több védőoltást kap a Pfizer/BioNTech vakcinájából az Európai Bizottság legújabb megállapodásának köszönhetően.

A miniszter ismertetése szerint továbbra is lassan, de fokozatosan emelkedik a koronavírus-fertőzés terjedése. A járványügyi helyzet viszont nem egységes, hét tartományban és a két észak-afrikai autonóm városban az országos átlag feletti a fertőzöttek aránya.

Az elmúlt egy napban több mint ötezer új fertőzöttet diagnosztizáltak, míg a regisztrált esetszám meghaladta a tízezret. A halálos áldozatok száma 265 volt az utóbbi egy hétben, a járvány kezdete óta 76 756 ember hunyt el.

Carolina Darias szerint aggodalomra ad okot egyes tartományokban az intenzív osztályokon kezelt Covid-betegek aránya is. Míg az országos átlag 21,56 százalék, addig Madridban 41, Katalóniában 38, La Riojában pedig 37 százalékos az intenzív ellátás igénybevétele.

Spanyolország eddig 13,59 millió adag vakcinát kapott, mindkét dózist 3,18 millió embernek adták be, ami a beoltandó felnőtt lakosság 7,8 százalékát, illetve a teljes lakosság 6,7 százalékát jelenti.

Április 5-11 között nagyszabású razziát tartottak a szomszéd országban, amely lakossága egyébként meglehetősen fegyelmezetten viselte eddig a magyarnál olykor sokkal szigorúbb járványvédelmi korlátozásokat is. A rendőrök tapasztalatai azonban arra is rávilágítottak, hogy itt is kezd elegük lenni az embereknek a lezárásokból, mivel több mint ezer esetben érték tetten az orvos által elrendelt karanténintézkedéseket megszegőket. 

Erről bővebben itt írtunk. 

Talán már elérték a járványcsúcsot, de nagyon megfizet érte az ország. Egyre gyerek és egészségügyi dolgozó betegszik meg. Összesen már 406 ezer akítv beteget tartanak nyilván az országban, ahol épp csak elkezdték a védőoltások beadását. Bővebben itt olvashat a szomszéd ország járványhíreiről. 

  Az elmúlt hónapokban sok, egészségüggyel kapcsolatos kérdést kapott az Index. A legtöbben a koronavírus kapcsán fordultak hozzánk és jellemzően dr. Vajó Zoltán orvoshoz, aki egyben kollégánk is. Olvasóink megfelelő és naprakész informálása érdekében alkalmanként az Index címlapján válaszolunk a gyakran ismétlődő, sokakat foglalkoztató, széles tömegeket érdeklő kérdésekre. A részletek itt találhatóak. 

A máltai kormányzat jelentős kedvezményekkel, akár 220 eurós támogatással igyekszik arra biztatni az embereket, hogy idén nyáron minél többen utazzanak el a szigetre. A turistacsalogató akció részleteiről itt írtunk bővebben 

Brazíliában a legfiatalabbak közül is nagyon sokakat elvitt a vírus.

A BBC helyi riportja szerint főleg az ország legszegényebb családjainak gyermekei halnak meg a betegség miatt, akik sok esetben semmilyen egészségügyi ellátáshoz nem jutnak hozzá. Ráadásul az országban több tízmillió embert fenyeget éhínség. 

Az antitesteket hatékonyabban elkerülő formában mutálódhat a koronavírus Brazíliában felfedezett variánsa. A Fiocruz, a latin-amerikai ország közegészségügyi intézete által végzett kutatás során a vírus tüskeszerű fehérjéjének mutációira bukkantak.

A szakértők szerint ezek a változások ellenállóbbá teszik a vírust a vakcinákkal szemben, amelyek a tüskefehérjét célozzák meg. Ez jelentősen súlyosbíthatja a brazíliai járványt.

Úgy véljük, ez egy újabb elkerülő mechanizmus, amelyet a vírus az antitestek válaszának elkerülésére hozott létre

– mondta Felipe Naveca, a tanulmány egyik szerzője, a Fiocruz munkatársa. Az intézet Amazonas állam fővárosában, Manausban van, melyről úgy vélik, hogy innen származik a P1 nevű variáns.

Naveca elmondása szerint a változások hasonlónak tűnnek, mint amelyeket a még agresszívabb dél-afrikai variáns esetében láttak. Utóbbival szemben egyes tanulmányok szerint bizonyos vakcinák kevésbé hatásosak.

„Ez különösen aggasztó, mert a vírus evolúciója folyamatosan gyorsul” – tette hozzá a szakértő. Vizsgálatok szerint a P1-variáns 2,5-szer fertőzőbb, mint az eredeti koronavírus, és ellenállóbb az antitesteknek.

Fotó: Fernando Maia / MTI / EPA

Franciaország kedden felfüggesztette összes Brazíliába tartó vagy onnan érkező járatát, hogy megakadályozza a variáns terjedését. Latin-Amerika legnépesebb országa egyre jobban elszigetelődik.

A variáns, mely hamar dominánssá vált Brazíliában, valószínűleg jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a járvány második hulláma ennyire súlyossá vált. A koronavírus-fertőzés következtében elhunytak száma 350 ezer fölé emelkedett Brazíliában - ez az Egyesült Államok mögött a második legtöbb.

Brazíliában a járvány egyre inkább érinti afiatalabbakat is. A kórházi adatok szerint márciusban az intenzív ellátásra szoruló betegek több mint fele volt 40 éves vagy annál fiatalabb.

A P1 variáns mutációja a fertőzések gyors ütemét tekintve nem lepte meg Ester Sabinót, a Sao Pauló-i Egyetem tudósát. Ha gyors a fertőződés üteme, mint ahogyan az Brazíliában jelenleg történik, megnövekszik az új mutánsok és variánsok kialakulásának kockázata – fogalmazott a kutató. 

Szerdán a járvány visszaszorítását célzó korlátozó intézkedések jövő héttel kezdődő óvatos lazítása mellett döntött  a belga kormány és a járványügyi konzultációs bizottság.

A határozat értelmében a mintegy három hétig tartó lezárás után, hétfőtől újranyithatnak az iskolák, de a középfokú oktatási intézmények második ás harmadik osztályos tanulói csak félidős távoktatásban folytathatják a tanulmányaikat. Ugyancsak hétfőtől megszűnik a nem elengedhetetlen célból történő beutazások tilalma, azonban az úgynevezett vörös zónákból érkezőknek 14 napos karantént és kétszeres tesztelést ír elő a belga kormány. Alexander de Croo belga miniszterelnök felhívta a figyelmet, hogy a korlátozás eltörlése ellenére sem ajánlja az utazgatásokat.

Április utolsó hetében ismét megnyithatják kapuikat a nem alapvető árucikkeket kínáló boltok.

A kormány úgy tervezi, hogy május első hetében kinyithassanak a vendéglátó egységek kültéri teraszai, a vidámparkok és a piacok. Amennyiben a járványhelyzet lehetővé teszi, ezt követően sor kerülhet a nagyobb lélegzetű sport- és kulturális események megtartására is.

A 11 és fél milliós lélekszámú Belgiumban az új fertőzéses esetek száma, az elmúlt hét napon 19 százalékkal csökkent. Naponta átlagosan 3422 megbetegedést regisztráltak. Enyhén, 7 százalékkal csökkent a kórházi felvételek száma is, azonban a járvány okozta elhalálozási arány, 24 százalékkal nőtt az elmúlt héten.

Hamarosan megkezdik a Szputnyik V-vakcinák gyártását Szerbiában – írja a Guardian.

Szerbia lesz az első ország Dél-Európában, ahol megkezdik a Szputnyik V gyártását

– számolt be közleményében az oltóanyag fejlesztését finanszírozó Oroszországi Közvetlen Befektetési Alap (RFPI). 

A szerbek szerint a gyártás május 20-án kezdődhet meg, de már tesztelik a gyártósorok működését. 

Aleksandar Vučić szerb elnök csütörtökön látogatást tesz majd a belgrádi Torlak Intézetben, ahol az oltóanyag tömeggyártását megkezdik majd. 

Csehország után már a lettek is érdeklődnek a dán AstraZeneca vakcinák iránt – írja az MTI. 

Kapcsolatba lépünk Dániával, hogy kiderítsük, benyújthatnánk-e igényünket erre a készletre

– írta Twitter-oldalán Daniels Pavluts lett egészségügyi miniszter

Az 1,9 millió lakosú Lettországban eddig 109 088 fertőzöttet regisztráltak, akik közül 2019-en hunytak el a kórban. Az oltási kampány tavaly december 28-án indult, azóta több mint 157 ezer embernek adták be valamelyik, koronavírus elleni vakcina legalább első adagját, míg a második adagot 26 525-en kapták meg.

A letteken kívül egyelőre még csak a csehek fejezték ki érdeklődésüket a körülbelül 2,4 millió dózisnyi oltóanyag iránt. 

A Beacon of Hope: The UK Vaccine Story címmel dokumentumfilm készült a britek oltási kampányából – írja a BBC.

A film beharangozóját még március 10-én tették közzé, és akkor azt ígérték, hogy napokon belül megjelenik az alkotás, de egyelőre ez még nem történt meg.

Boris Johnson miniszterelnök szóvivője nemrég megerősítette, hogy ennek ellenére „közre fogják adni” a munkát, amelyet a miniszterelnöki hivatal, a Downing Street munkatársai alkottak meg. 

Azt azonban nem tudni és most sem tisztázták, hogy pontosan mekkora büdzséből készül a dokumentumfilm, de azt közölték, hogy a hivatalnak a digitális kommunikációra szánt összegeiből finanszírozták ezt. 

A film trailere alább megtekinthető:

Olaszország több tartományában is lassították vagy felfüggesztették a koronavírus elleni oltást a vakcinahiány miatt szerdától, miközben a gazdasági élet az ország minél gyorsabb újranyitását sürgeti. Szardínián több oltóállomás bezárt, az északkeleti Velence város térsége és Nápoly is részben lassította, részben felfüggesztette a vakcinázást, miután elfogyott az oltóanyagtartalék. Máshol csak a második dózist adják be, amíg nem érkezik újabb szállítmány.  

Fotó: Marco Bertorello / AFP

Az egészségügyi hatóságok korábbi bejelentése szerint április végéig több mint négymillió adag vakcinát vártak, de egyelőre 175 ezer dózis AstraZeneca-oltás érkezett, valamint 184 ezer dózis Johson & Johnson-védőoltás. Utóbbi szállítmány jelenleg egy Róma közeli légitámaszponton várakozik, amíg az Aifa olasz gyógyszerügynökség nem dönt a vakcina használatáról

Svédország után Ausztria, Hollandia, Dánia és Olaszország is felfüggeszti a Johnson & Johnson (J&J) koronavírus elleni vakcinájának használatára vonatkozó terveit, miután hasonló vérrögképződéses eseteket jelentettek, mint az AstraZeneca készítménye esetében – írja az MTI. 

A BBC szerint egy galamb miatt kellett négy órára bezárniuk egy tesztközpontot az angliai Coventryben. 

A madár – ismeretlen indíttatásból – helyi idő szerint 11 óra 30 perc magasságában berepült az épületbe. 

A városháza tájékoztatása szerint a galambot ezt követően el kellett távolítani az épületből, valamint egy alapos tisztítást is végre kellett hajtani odabent. Ez okozta azt, hogy csak 16 óra magasságában nyitott ki újra az épület.

Kiterjedt vizsgálat kezdődik Nagy-Britanniában az Oxfordi Egyetem tudósainak irányításával annak kiderítésére, hogy nem nyújtanak-e még jobb védettséget a koronavírus elleni oltóanyagok, ha az első és a második dózishoz két különböző vakcinát használnak – írja az MTI.

Az egyetem szerdán bejelentette, hogy megkezdte a tesztprogramhoz az önkéntesek toborzását. Kis létszámú csoportokkal már folyik egy hasonló teszt, de az Oxfordi Egyetem vakcinafejlesztő részlege – Oxford Vaccine Group – a kiterjesztett programba 1050 önkéntest kíván bevonni, nyitva hagyva a létszám még további növelésének lehetőségét.

A vizsgálatot irányító szakértők arra szeretnének választ találni, hogy ha két különböző gyártmányú vakcinát használnak az első és a második dózis beadásához, az nem nyújt-e hosszabb és a koronavírus több variánsára kiterjedő védettséget, mint az ugyanabból a vakcinaféléből beadott két oltási adag.

Előírás az is, hogy január 25. és március 20. között mindegyiküknek meg kellett kapniuk az első dózist a nagy-britanniai oltási kampány keretében az Oxford/AstraZeneca- vagy a Pfizer/BioNTech-vakcinából.

Akik már a második oltási adagban is részesültek, nem jelentkezhetnek a tesztprogramra.

A vizsgálat résztvevőinek véletlenszerűen vagy ugyanabból az oltóanyagból adják be a második adagot is, amelyből az első dózist kapták, vagy egy másikból.

A programban az Oxford/AstraZeneca- és a Pfizer/BioNTech-oltóanyagok mellett a Novavax és a Moderna vakcináit használják. A résztvevőktől tíz hónap alatt 5-7 vérmintát vesznek annak megállapítására, hogy szervezetük milyen immunválaszt adott az oltásokra.

Az Oxford Vaccine Group a tervek szerint az előzetes vizsgálati eredményekről már májusban beszámol, nyáron részletesebb jelentést tesz közzé, de a teljes tesztprogram várhatóan egy évig tart.

Matthew Snape professzor, a vizsgálat vezetője a BBC rádiónak nyilatkozva szerdán kijelentette: ha a tesztprogram sikeresen zárul, az sokkal rugalmasabbá teheti és jelentősen felgyorsíthatja a nagy-britanniai és a külföldi oltási programokat egyaránt.

Fotó: Balázs Attila / MTI

A brit egészségügyi minisztérium szerdai adatai szerint a nagy-britanniai oltási kampány december 8-i kezdete óta eddig 32 326 604 első és 8 170 081 második dózist adtak be a koronavírus elleni vakcinákból, vagyis a beadott oltási adagok száma 40,5 millióhoz közelít.

A brit egészségügyi hatóságok azonban április kezdete óta arra összpontosítanak, hogy minél több dózis álljon rendelkezésre a második oltási adagok beadására azok számára, akiknek esetében a brit kormány által a két oltásadag beadása közötti időszakra maximálisan engedélyezett 12 hét hamarosan letelik. Erre azért is szükség van, mert április eleje óta az addigi rendkívül bőséges ellátmánynál kevesebb oltóanyag érkezik Nagy-Britanniába, mindenekelőtt az Oxford/AstraZeneca-vakcinából.

Az átmeneti kiesést ugyanakkor ellensúlyozza, hogy a napokban megkezdődött a Moderna oltóanyagának széleskörű alkalmazása, és a brit kormány szerint továbbra is tartható az a célkitűzés, hogy július végéig a teljes brit felnőtt lakosság – hozzávetőleg 52,7 millió ember – megkapja a koronavírus elleni oltás első adagját.

Jan Hamáček cseh kabinetminiszter arra kérte Csehország koppenhágai nagykövetét, hogy kezdjen tárgyalásokat a dánokkal arról a körülbelül 2,4 millió dózisnyi AstraZeneca-oltóanyagról, amelyet ők végül nem fognak felhasználni.

Világszerte keressük a vakcinákat és szívesen megvennénk azAstraZenecákat a dánoktól. 

– írta a Twitteren közzétett posztjában. 

Hozzátette: hétfőn ő maga Moszkvába repül majd és reményei szerint sikerül Szputnyik V oltóanyagot is beszereznie. 

Csehországnak egyébként Magyarország is át fog adni egy vakcinaszállítmányt május elején.

Horvátországban nyolcadik hete nőtt az új koronavírussal fertőzöttek és a kórházban kezelt betegek száma – hangzott el a kormány szerdai ülésén a horvát sajtó közlése szerint. Vili Beros egészségügyi miniszter elmondta: a megbetegedések 94 százalékát a brit vírusmutáns okozza. A tárcavezető jelezte, hogy nőtt a lélegeztetőgépre szoruló betegek száma is. Az intenzív osztályok leterheltsége 70 százalékos – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a kapacitásokat tovább tudják növelni.

Svédország felfüggeszti a Johnson & Johnson (J&J) koronavírus elleni vakcinájának használatára vonatkozó terveit, miután hasonló vérrögképződéses eseteket jelentettek, mint az AstraZeneca készítménye esetében – közölte szerdán a svéd egészségügyi hatóság. 

Romániában az elmúlt 24 órában 4076 új koronavírus-fertőzéses esetet diagnosztizáltak, több mint 37 ezer teszt kiértékelése után. Így a nyilvántartott fertőzöttek száma 1 millió 16 ezer fölé emelkedett – közölte a Stratégiai Kommunikációs Csoport. Egy nap leforgása alatt 164 beteg életét követelte a Covid-19 és szövődményei. A járvány kezdete óta 25 605 fertőzött lelte halálát a kórban, írta a maszol.ro. A járvány kezdete óta több mint 920 ezren gyógyultak meg, az aktív fertőzöttek száma 70 ezerre mérséklődött.

Európai Gyógyszerügynökség (EMA) folytatja a Johnson & Johnson csoportba tartozó Janssen Pharmaceutica-Cilag NV gyógyszeripari vállalat koronavírus elleni vakcinája és a nagyon ritka vérrögképződéses esetek közötti esetleges összefüggés pénteken megkezdett vizsgálatát, az eddigi eredmények azonban azt mutatják, hogy az oltóanyag előnyei felülmúlják a lehetséges mellékhatások kockázatait – közölte az uniós gyógyszerügynökség szerdán.

Szerbiában 3154 új koronavírus-fertőzöttet regisztráltak. A kór 38 beteg életét követelte, a járvány kezdete óta már 5 846 fertőzött lelte a halálát a kórban. Kórházban jelenleg 7 511 fertőzöttet kezelnek, közülük 247 páciens van lélegeztetőgépen,  írta  a PannonRTV.  

Tatjana Adžić Vukićević, a batajnicai Covid-kórház igazgatója azt mondta a K1 Televízió műsorában, hogy tegnap 54 beteget vettek fel, két-három hete pedig csaknem százat fogadtak nap mint nap. Az orvos jelezte azt is: a betegek klinikai képe most súlyosabb, mint korábban.

Olyan fiatal, egészséges emberekről van szó, akik nem elhízottak, nincs társbetegségük, és megmagyarázhatatlan, de kétoldalú tüdőgyulladásuk van, ezért azonnal intenzív kezelésre szorulnak. Hozzáfűzte: ez nagyon aggasztja a szakembereket. Tegnap ebben a kórházban hunyt el a legfiatalabb személy, egy mindössze 32 éves lány, akinek 24 óra alatt vált súlyossá a kórképe. Az orvos szerint a páciensnél minden lehetséges szövődmény kialakult, írta a Magyar Szó.

A Johnson & Johnson koronavírus elleni vakcináját Franciaországban ugyanolyan feltételek mellett fogják forgalmazni és alkalmazni, mint jelenleg az AstraZeneca oltóanyagát, azaz csak a legalább 55 évesek kaphatják – jelentette be szerdán a kormányszóvivő.

Gabriel Attal a kormányülést követően megerősítette, hogy megérkezett Franciaországba a Johnson & Johnson csoportba tartozó Janssen Pharmaceutica-Cilag NV gyógyszeripari vállalat által az új típusú koronavírus ellen kifejlesztett oltóanyagának első szállítmánya, mintegy 200 ezer adaggal, és jelenleg folyik a szétosztása a háziorvosoknak, az oltópontként is működő rendelőintézetnek és a gyógyszertáraknak. A vakcina alkalmazása az előzetes terveknek megfelelően hétfőn megkezdődik.

Természetesen ugyanolyan feltételek mellett forgalmazzuk és alkalmazzuk, mint az AstraZenaca-vakcinát, azaz a legalább 55 évesek kaphatják

– mondta a kormányszóvivő. Hozzátette, hogy a francia hatóságok továbbra is bizalmat szavaznak a brit-svéd oltóanyagnak.

Mintegy 50 millió adag vakcina kiszállítását gyorsítja fel a Pfizer-BioNTech áprilistól - erről állapodott meg a cég az Európai Bizottsággal. Ez várhatóan jelentősen felgyorsítja az uniós oltási kampányt, miután így 250 millió dózist szállít a vállalat a második negyedévben.

Az EU eddig két szerződést írt alá a Pfizer-BioNTech konzorciummal összesen 600 millió adag vakcina leszállítására 2021-ben, az idei második fél évben 200 millió adag szállítását vállalta a gyógyszergyár. Megállapodtak további 1,8 millió adag 2022-es és 2023-as határidejű szállításáról is. 

Az Euronews tudósítása szerint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt követően számolt be a megállapodásról, hogy az amerikai Johnson&Johnson egyelőre nem szállít az egydózisos vakcinájából Európába amiatt, hogy az USA-ban beadott oltásaik kapcsán ugyanúgy felmerült a vérrögképződés kockázata. A JJ-szállítmányok felfüggesztése miatt az Airfinity szakértői számításai szerint két hónapos csúszással decemberre is tolódhat az uniós lakosság 75 százalékos átoltottsági szintjének elérése - írta a The Guardian.

Von der Leyen kijelentette a megállapodás kapcsán, hogy hamarosan a vakcina minden lényeges összetevőjét gyártják majd az unió területén is. Az elnök beszélt arról is, mivel a vírusvariánsok terjedése miatt idővel szükség lehet egy harmadik, emlékeztető oltásra is az immunitás megerősítése érdekében, ezért az időben szállított és bevált technológia mellett döntöttek. Ezért választották az mRNS alapú vakcinát.

A vérrögképződéses esetek ellenére is több előnye van az AstraZeneca-vakcinának, mint hátránya – állítja egy írás a Brit Orvosok Szövetségének (BMA) szakfolyóiratában, a British Medical  Journalban .  A cikk szerzője, Paul R. Hunter professzor dolgozatában azt emelte ki, hogy az AstraZeneca oltóanyaga hatékonynak bizonyult a súlyos lefolyású betegségek, illetve halálozások megelőzésében. 

Erkölcsileg kifogásolhatók az AstraZeneca és a Johnson & Johnson cégek koronavírus elleni vakcinái, mert gyártásuk során az abortált magzatok sejtvonalait használták fel – ismertette álláspontját szerdai sajtóértekezletén a lengyel püspöki kar kötelékében működő bioetikai szakértői csoport.

A lengyel püspöki konferencia székhelyén megtartott értekezleten a Józef Wróbel lublini segédpüspök vezetése alatt dolgozó szakértők egyúttal leszögezték, hogy e két vakcina valamelyikével is beolthatják magukat a hívek akkor, amikor nincs lehetőségük különféle oltóanyagok közül választani.

Már a jövő héttől eltörölné a kötelező karantént az EU tagállamaiból és további öt országból érkező turisták számára Görögország. Egy, a Reutersnek névtelenül nyilatkozó minisztériumi kormánytisztviselőtől származó értesülés szerint az oltással vagy pedig negatív koronavírusteszttel rendelkező utazók számíthatnának a kedvezményre. Erről bővebben itt írtunk.