Romániában 4844 fertőzöttet jegyeztek fel az utóbbi 24 órában 48 ezer teszt elvégzése után. Eddig 1,73 millió állampolgárt regisztráltak Covid-betegként, írta a Maszol.ro portál. Közülük 9590-en újra megfertőződtek, azaz az első megfertőződéstől számított 180. nap után lett ismét pozitív a tesztjük. Ugyanakkor 1,55 millióan felépültek a kórból.
A hatóságok 307 koronavírussal összefüggésbe hozható halálesetet jelentettek be. Már 52 513 elhunytat gyászolnak a hozzátartozók a Covid–19 és szövődményei miatt.
Most 16 019 Covid-pácienst kezelnek kórházban, közülük 1733 fertőzöttet kell intenzív osztályon ápolni. A kórházban gondozott betegek között 273 kiskorú van, és közülük 24 gyermeket kezelnek intenzív osztályon.
Ajánlunk a kedves Olvasóinknak egy jó cikket a Modernáról. Az Index a héten sorozatot indított, amelyben egymás után mutatja be a koronavírus elleni harcban bevetett vakcinákat.
A holland ügyvivő kormány három hétig tartó részleges korlátozásokat jelentett be a koronavírus-fertőzések magas száma miatt. A rendelkezések szombaton lépnek érvénybe. A nagy bevásárló központoknak és a vendéglátó helyiségeknek este 8 órakor, a nem alapvető fontosságú cikkeket áruló üzleteknek és szolgáltatóknak pedig este 6 órakor be kell zárniuk. A sportmérkőzéseket közönség nélkül kell megtartani, azonban a mozik és a színházak továbbra is fogadhatják a látogatókat, írta az MTI.
Mark Rutte ügyvivő kormányfő elmondta: az egészségügy rendkívül nagy nyomásnak van kitéve, több beavatkozást kell elhalasztani a kórházba kerülő fertőzöttek egyre növekvő száma miatt. Hugo de Jonge egészségügyi miniszter jelezte: több mint másfél millió lakost még nem oltottak be. A kormány az tervezi, hogy csak a beoltottaknak vagy a betegségből igazoltan felgyógyultaknak engedélyezi a vendéglátó helyiségek, a sportcentrumok és a kulturális programok látogatását. Hollandiában több napja rekordszámú, 16 ezer új koronavírus-fertőzöttet regisztráltak, jelenleg több mint 1700 embert ápolnak kórházban.
Az orosz kormány törvényjavaslatot terjesztett be a parlament alsóházához a koronavírus elleni védettséget igazoló QR-kód használatának bevezetéséről a távolsági közlekedésben és nyilvános rendezvényeken. A kabinet a QR-kód használatát 2022. február 1. és június 1. között kívánja jogszabályban előírni.
A változás csak a felnőtt lakosságra vonatkozik majd, és a távolsági közlekedés mellett a gyógyszertárakra, valamint az élelmiszert és alapvető árucikkeket árusító üzletekre fog kiterjedni.
A tervezet szerint a polgárok nyilvános rendezvényekre, kulturális intézményekbe, közétkeztetési és kiskereskedelmi üzletekbe csak védőoltást igazoló QR-kód, gyógyultsági igazolvány vagy a védőoltás alóli orvosi felmentés felmutatásával léphetnek be.
A február 1-jéig tartó átmeneti időszakban, amelyben a lakosok a kormány reményei szerint megkapják a védőoltást, és beszerzik a szükséges okmányokat, elegendő lesz a negatív PCR-teszt felmutatása is. A közlekedésben a kódhasználati kötelezettség csak a repülőjáratokra és a városok között járó vonatokra vonatkozik majd.
A QR-kód használatának bevezetéséről szóló döntés, valamint azon létesítmények listájának összeállításának joga, amelyek látogatásához szükség lesz rájuk, a regionális hatóságok illetékességébe tartozik majd.
Az Index tudósítója nemrég érkezett vissza Kijevből, és tapasztalatai szerint az ukrán főváros lakossága nem veszi túl komolyan a járványhelyzetet. Mint sok más helyen, a rendelkezések hatályban vannak, de betartatni nem sikerül őket.
Igaz, a vendéglátóhelyek PCR-tesztet vagy oltási igazolást kérnek a vendégektől, de olykor, helyiségtől függően elfelejtik.
Na végre, be tudtam mutatni az igazolásomat, ez volt az első alkalom
– örvendezett az Index egyik kontaktja egy vendéglátóhelyen. Tőlem azonban már nem kértek semmilyen igazolást, mert az ellenőrzéssel megbízott kiszolgálószemélyzet épp nem volt a helyén, és miután helyet foglaltam, már fel sem merült a kérdés.
Vált üzletpolitikájában az AstraZeneca a Covid védőoltásával kapcsolatban. Az eddigi nonprofit értékesítés helyett törekszik valamennyi haszonra is. A cég jelenleg ötdolláros önköltségi áron adja a vakcinát, közölte az Infostart. Az árakat az egyes országok pénzügyi helyzete alapján határozzák majd meg.
Az AstraZeneca 250 millió adagot továbbított a védőoltásból a Covaxon keresztül a szegényebb országoknak. Összességében már 1,5 milliárd adagot szállított a vállalat. A cég vezetője, Pascal Soriot azt mondta: egyáltalán nem bánja, hogy a profit mellőzése mellett döntöttek, miközben más gyártók nem így cselekedtek. Hozzáfűzte: cége büszke arra, hogy milliókat mentettek meg a vírustól, illetve a szövődményeitől.
Horvátországban keddtől kötelező lesz a koronavírus elleni védettségi igazolás az állami szférában: azoknak, akik még nem kaptak vakcinát és nem is estek át a fertőzésen, hetente kétszer teszteltetniük kell magukat. Ha ezt a munkahelyük előírja, akkor a dolgozóknak ez egyelőre ingyenes lesz.
Az állami és önkormányzati finanszírozású kereskedelmi cégek alkalmazottai nélkül mintegy 240 ezer embert érint az új szabályozás, írta az MTI. Keddtől a rendőrségen, a minisztériumokban, a bíróságokon, a hivatalokban és az oktatási intézményekben is kötelező lesz a védettségi igazolás; a rendelet az intézmények látogatóit is érinti. Kivételt képeznek ez alól a tanulók, a 16 évnél fiatalabb gyerekek és azok, akik elkísérik a gyerekeket az iskolába vagy óvodába. Az egyetemek saját hatáskörben dönthetnek. Nem kell védettségi igazolással rendelkezniük a tömegközlekedési eszközökön utazóknak sem.
A valamivel több mint négymilliós Horvátországban az elmúlt 24 órában 6449 új fertőzöttet azonosítottak, a vírussal 53 beteg képtelen volt megbirkózni. Kórházban 2086 Covid-pácienst ápolnak, közülük 251 fertőzött van lélegeztetőgépen.
Romániában 4844 fertőzöttet jegyeztek fel az utóbbi 24 órában 48 ezer teszt elvégzése után. Eddig 1,73 millió állampolgárt regisztráltak Covid-betegként, írta a Maszol.ro portál. Közülük 9590-en újra megfertőződtek, azaz az első megfertőződéstől számított 180. nap után lett ismét pozitív a tesztjük. Ugyanakkor 1,55 millióan felépültek a kórból.
A hatóságok 307 koronavírussal összefüggésbe hozható halálesetet jelentettek be. Már 52 513 elhunytat gyászolnak a hozzátartozók a Covid–19 és szövődményei miatt.
Most 16 019 Covid-pácienst kezelnek kórházban, közülük 1733 fertőzöttet kell intenzív osztályon ápolni. A kórházban gondozott betegek között 273 kiskorú van, és közülük 24 gyermeket kezelnek intenzív osztályon.
Szerbiában csökkent az utóbbi napokban a fertőzéssel diagnosztizáltak száma, ugyanakkor kevesebb tesztet is végeztek el. Az elmúlt 24 órában 3822 friss vírusos beteget regisztráltak csaknem 16 ezer kiértékelése után. A Covid–19 és szövődményei 67 fertőzött életét követelték – írta a PannonRTV. Kórházban jelenleg 6571 Covid-pácienst ápolnak, közülük 276 beteg szorul mesterséges lélegeztetésre.
Szerbiában a felnőtt lakosság több mint 56 százaléka vette fel az első adagot. A második dózist mintegy 53 százalék kérte, és a húsz százalékot közelíti azok száma, akik már a harmadik oltást is megkapták. Aki korábban felvette a vakcinát, általában a harmadik dózist is igényli, ám az oltatlanok között továbbra is kevesen kérnek védőoltást a koronavírus ellen.
Az új típusú koronavírus (SARS-Cov-2) terjedése miatt a járványügyileg fokozottan kockázatos területek közé sorolták pénteken Magyarországot a német hatóságok.
A vasárnap nulla órától érvényes besorolás azzal jár, hogy Németországba utazás előtt ki kell tölteni a kormány online beutazási bejelentési űrlapját, amely az Einreiseanmeldung.de című oldalon érhető el.
Az oltatlanok – a SARS-CoV-2 okozta betegség (Covid–19) elleni teljes oltással nem rendelkezők – csak friss negatív vírustesztlelettel utazhatnak be. A határ átlépése után rögtön házi karanténba kell vonulniuk tíz napra.
Az elzártságnak véget vethet egy újabb negatív koronavíruslelet, de a tesztet legkorábban a karantén ötödik napján lehet elkészíttetni.
A fokozottan kockázatos besorolásról közösen dönt a Robert Koch Országos Közegészségügyi Intézet (RKI), a szövetségi egészségügyi minisztérium, a külügyminisztérium és a belügyi tárca.
Magyarország mellett Ausztria és Csehország is fokozottan kockázatos területnek minősül vasárnaptól. Ebbe a kategóriába tartozik az Európai Unió tagországai közül a három balti ország, valamint Bulgária, Horvátország, Románia, Szlovákia és Szlovénia és további mintegy hatvan EU-n kívüli ország, köztük Szerbia és Ukrajna. A pénteki frissítéssel egy országot vettek le a listáról, az Egyesült Államokat.
Németországban az utóbbi napokban majdnem minden járványügyi mutató rekordot döntött. Az újonnan kimutatott fertőződések napi száma például egy hét alatt háromszor emelkedett új csúcsra, és átlépte az ötvenezres határt, az úgynevezett hétnapi fertőzésgyakoriság – az előző hét napon regisztrált fertőződések százezer lakosra jutó száma – pedig sorban ötször döntött rekordot, és 260 fölé emelkedett.
Emelkedett a Covid–19 miatt intenzív kórházi ellátásra szoruló fertőzöttek száma is, de messze van a járvány második hullámának idején, tavaly év végén regisztrált csúcstól.
Az intenzív és baleseti ellátási terület szakmai szervezetének (DIVI) pénteki adatai szerint 2863 embert ápolnak Covid–19 miatt intenzív osztályon. Ez ugyan 443-mal több az egy héttel korábbi 2420-nál, de a második hullám legsúlyosabb szakaszában feljegyzett 5762-es csúcsnak csak nagyjából a fele.
Karanténba helyezik az oltatlanokat Felső-Ausztria és Salzburg tartományban hétfőtől. Ez azt jelenti, hogy
csak élelmiszer vásárlása, valamint orvosi vizsgálat esetén hagyhatják el otthonukat.
Alexander Schallenberg osztrák kancellár azt nyilatkozta, hogy szerdán találkoznak újra a regionális vezetők, ahol eldöntik, mikor szeretnék bevezetni tartományukban ugyanezeket az intézkedéseket.
Mindeközben Wolfgang Mueckstein egészségügyi miniszter bejelentette, hogy az egészségügyben dolgozók számára kötelezővé teszik az oltást. Ausztriában 65 százalékos az átoltottság, ami elmarad a nyugat-európai országokétól.
Szeptemberben kormányzati tervet fogadtak el arra vonatkozóan, hogy az oltatlanokat korlátozni fogják a szabad mozgásban, amint az intenzív osztályokon található ágyak kihasználtsága eléri a harminc százalékot. A jelenlegi arány húsz százalék, és folyamatosan növekszik.
(via Sky News)
Lettországban a parlament pénteken megszavazta, hogy a koronavírus ellen be nem oltott képviselők a jövőben ne vehessenek részt a vitákon és szavazásokon, és javadalmazásukat is csökkentik – adta hírül a Reuters hírügynökség.
A száztagú testületből 62 képviselő voksolt a szigorítás mellett – amely jövő hétfőtől egészen 2022 derekáig lesz érvényben – a vakcinaszavazáson.
A lett köztévé beszámolója szerint kilenc olyan képviselő van, aki mindeddig nem volt hajlandó beoltatni magát.
Janis Rancans – a törvényjavaslat benyújtója – közölte, hogy az oltatlan képviselőkkel szembeni szigor szükséges a kormány járványpolitikája iránti közbizalom erősítéséhez.
Az Európai Unió tagállamai közül Lettország az egyik legkevésbé beoltott lakosságú, Riga ezért is vezetett be elsőként lezárásokat ősszel a járvány ellen, nehogy túlterhelődjön egészségügyi ellátórendszere.
Az 1,9 millió lakosú balti országban eddig 237 ezren fertőződtek meg koronavírustól, amibe 3646-an haltak bele.
Szlovéniában 3431 új fertőzöttet regisztráltak az utóbbi 24 órában. A Covid–19 kórban és szövődményeiben 14 beteg lelte halálát, írta az MTI. Kórházban 954 Covid-pácienst ápolnak, közülük 215 fertőzöttet intenzív osztályon kell kezelni. A valamivel több mint kétmillió lakosú országban eddig 1,2 millióan kaptak védőoltást, közülük 1,12 millióan már a második adagot is.
Szlovéniában hétfőn kezdődött volna meg az iskolában a gyerekek tesztelése. Ezt szerdára halasztották, hogy a szülők írásban tudjanak nyilatkozni arról, engedélyezik-e a Covid-tesztek heti háromszori elvégzését. Eddig a gyermekek otthon is elvégezhették az antigéngyorsteszteket, most az iskolában, felügyelet mellett kell megtenniük. A kormány csütörtöki rendelete szerint aki nem tartja be a járványügyi szabályokat, amibe beletartozik a maszkviselés is, nem léphet be az iskola területére; számukra online oktatást rendelnek el.
Másodszor találtak kutya-koronavírust emberben – írja az Infostart. Egy floridai kutatócsoport számolt be idén arról, hogy a sertésekben található koronavírus embereket fertőzött meg, majd arról, hogy 2017-ben egy ember kutyától kapta el a koronavírust Haitin.
Ugyanez a vírustörzs fertőzött meg több embert is 2021-ben Malajziában, azonban míg a Haitin élő személy betegsége enyhe lefolyású volt, utóbbi esetben tüdőgyulladás-szerű tüneteket okozott.
A Covid–19 előtt a kétezres években a SARS és a MERS okozhatott volna nagyobb járványt, és bár a három vírustörzs között vannak eltérések, közös pont, hogy
mindegyik fertőzés az állatokból került az emberekre,
emiatt pedig nem lehet figyelmen kívül hagyni a terjedés zoonotikus formáját.
Arról már az Index is beszámolt, hogy egy amerikai kutatás szerint az Iowa államban tesztelt fehérfarkú szarvasok több mint nyolcvan százaléka a SARS-CoV-2 hordozójának bizonyult. Általában a faji határokat átlépő fertőzés nem lép túl azon az emberen, aki elkapta a betegséget, ugyanakkor esély van arra is, hogy ez ne így történjen.
A kutatók ezért is vizsgálják állatokban, milyen génkombináció együttállása jelenthet valós veszélyt az emberre nézve.
Kijev november eleje óta van a járványhelyzet szerinti legsúlyosabb, vörös besorolásban, amelynek alapján a bevásárlóközpontokat, vendéglátóhelyeket, sportlétesítményeket, kulturális és egyéb rendezvényeket csak oltottak vagy negatív teszttel rendelkezők látogathatják. Ezenfelül az ukrán fővárosban ugyanez vonatkozik a közösségi közlekedési eszközök használatára is – írja az MTI.
Helyi beszámolók szerint a tömegtájékoztatás teljes kudarcot vallott, a legtöbb ember nem bízik a vakcinában, ezért inkább PCR-tesztet csináltat. Az utazáshoz oltási igazolás kell, de a szkeptikusok inkább beszerzik a hamisítványt, amihez a kiállítónak nincs szüksége másra, mint egy valódinak tűnő pecsétre.
Nem meglepő hát, hogy az Ukrajinszka Pravda hírportál csütörtökön arról adott hírt, hogy a hatóságok egy nap alatt három városban – Kijevben, a kelet-ukrajnai Harkivban és a nyugati országrészben lévő Ivano-Frankivszkban – lepleztek le bűnszervezeteket, amelyek hamis Covid-igazolást és PCR-tesztet árultak. A hatóságok közlése szerint a szervezetek napi több száz hamis dokumentumot gyártottak, amelyekkel több millió hrivnyás haszonra tettek szert.
A darkneten árulják több mint félmillió, a koronavírus elleni hamis oltottsági igazolást és PCR-teszteredményt szerzett moszkvai lakos személyi adatait.
A Kommerszant orosz napilap újságírói kapcsolatba léptek egy üzérrel, aki 120 dollárért kínált ezersornyi információt – benne személyi igazolvány-, társadalombiztosítási azonosító- és telefonszámokkal, valamint lakcímekkel.
Jevgenyij Antyipov programozó, az Eye of God elnevezésű – adatszivárogtatási ügyekre szakosodott – Telegram-csatorna üzemeltetője elmondta, hogy az ügyre vonatkozó legnagyobb adatbázis, amelynek nyomára akadt, több mint félmillió fővárosi lakos adatait tartalmazza.
Innen az információt személyenként 35 rubelért (jelenlegi árfolyamon mintegy 155 forintért) lehet beszerezni.
Antyipov szerint az adatokat maga a hamis igazolásokat kiállító szolgáltató árulja. Oroszországban egyébként a hamisított oltási bizonyítványok vásárlása bűncselekménynek minősül, amely akár egy évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető.
Vélhetően azért vásárolnak az emberek hamis igazolást, mert – az Index helyi forrásai szerint – nem bíznak a hatóságokban, hiába vették nyilvántartásba először a Szputnyik V vakcinát, az oltóanyag inkább a vakcinadiplomáciában bizonyult eredményesnek. Ehhez kötődik az is, hogy felmerült: kötelezővé teszik az oltást. Eközben készülőben van egy törvénytervezet, melynek hatályba lépése esetén február 1-jétől csak ilyen igazolással lehet majd belépni egyes zárt közterületekre.
(MTI)
Szlovákiában 6843 új fertőzöttet diagnosztizáltak több mint 23 ezer PCR-teszt kiértékelése után, csütörtökön. A regisztrált fertőzöttek csaknem 70 százaléka nincs beoltva. A Covid-19 s szövődményei 41 beteg életét követelték az elmúlt 24 órában, írta az ujszo.com. Szlovákiában eddig 13 446 covid-páciens lelte halálát a kórban.
Jelenleg 2594 fertőzöttet kell kórházban kezelni, 80 százalékuk nem vette fel a vakcinát avagy csupán az első adagot kapta meg. Közülük 227 pácienst az intenzív osztályon kell ápolni, 231 beteg mesterséges lélegeztetésre szorul.
A védőoltás első adagját csütörtökön 3001, a másodikat pedig 1214 ember vette fel. Eddig 2,53 millió állampolgárnak adták be az első, 2,32 milliónak már a második dózist is.
A héten újabb, több mint 240 ezer adag Pfizer–BioNTech-vakcina érkezett Magyarországra – tájékoztatta a Pfizer Gyógyszerkereskedelmi Kft. az MTI-t. Ezzel az országba szállított oltóanyag mennyisége megközelíti a 10,4 millió adagot.
A Pfizer tíz hónapja szállítja heti rendszerességgel a koronavírus elleni védekezést támogató vakcináját az oltópontokra. Az első negyedévben több mint 1,5 millió adag, a második negyedévben, jelentősen megnövelve a dózisok számát, több mint 4,6 millió adag, a harmadik negyedévben pedig 3,2 millió adag vakcina érkezett Magyarországra.
A Pfizer és a BioNTech a jelenlegi előrejelzések szerint év végéig hárommilliárd adag koronavírus elleni vakcinát gyárt és szállít világszerte. Mostanáig több mint 2,6 milliárd adag oltóanyagot juttattak el a világ több mint 152 országába vagy területére.
Az oltatlanok 75-80 százaléka nem radikális oltásellenes Romániában, a beoltatlan lakosság 30-40 százalékát pedig viszonylag könnyen rá lehetne venni az oltás felvételére – vonta le a következtetést Remus Stefureac, az INSCOP közvélemény-kutató intézet igazgatója egy pénteken közzétett, az intézet által készített friss felmérés adataiból.
Az október 17–25. között telefonos módszerrel készült kutatás válaszadói a hivatalos adatokhoz képest nagyobb arányban (47,9 százalékuk) állították magukról, hogy megkapták a koronavírus elleni oltás legalább egy adagját.
A tanulmány a bevallottan oltatlan 900 válaszadó nézeteire és véleményére összpontosítva kimutatta, hogy 40 százalékuk egyáltalán vagy nem igazán hisz a vírus létezésében, a járványról szóló híreket propagandának tartja, 33 százalékuk nem hiszi, hogy a koronavírus súlyos betegséget okozhat, 29 százalékuk pedig nem hiszi, hogy a betegség halálos kimenetelű lehet.
A felmérés szerint az oltatlanok 48 százaléka akkor sem oltatná be magát, ha háziorvosa megnyugtatná, hogy a vakcina biztonságos, 25 százalékukat pedig az sem győzné meg az oltás szükségességéről, ha több szakorvos magyarázná el a hatásait.
Az is kiderült, hogy az oltatlanok több mint kétharmadát aggasztja a Covid-halálozások számának ellenőrizetlen növekedése. Mintegy 52 százalékuk tart attól, hogy ő is elkaphatja a fertőzést, 57 százalékuk pedig azt állítja, hogy környezete oltásellenes és ő nem akar ellentmondani nekik.
A koronavírus-járvány elleni összes belföldi korlátozás feloldása után két hónappal ismét szigorító intézkedéseket vezetnek be Dániában és Norvégiában a járványhelyzet gyors romlása miatt – adta hírül az MTI.
Dániában az éttermekben, kávéházakban, bárokban, éjszakai szórakozóhelyeken, továbbá a tömegrendezvények esetében a vendégeknek, illetve résztvevőknek igazolást kell felmutatniuk, miszerint teljesen be vannak oltva, vagy átestek a betegségen, vagy nemrég negatív lett vírustesztjük, tehát nagy valószínűséggel nem fertőznek. A követelmény a 15 éven felüliekre vonatozik.
Mattias Testfaye dán munkaügyi miniszter pénteken azt is közölte, hogy a jövőben a munkáltatók ugyanilyen egészségügyi igazolásokat kérhetnek dolgozóiktól.
A helyzet Norvégiában is hasonló. A kormány pénteki közlése szerint a járvány terjedése ellen ismét országos korlátozásokat vezetnek be. Jonas Gahr Stere miniszterelnök azt is bejelentette, hogy felajánlják a harmadik oltást minden 18 éven felüli lakosnak.
Legfeljebb húsz százalékra csökkentették a curling-versenyeknek otthont adó Jégkocka nevű létesítmény befogadóképességét a februári pekingi téli olimpián – adta hírül az MTI a kínai Global Times napilap alapján.
A vizes sportoknak is otthont adó központ vezérigazgatója, Jang Csijung elmondta: a korlátozásra a koronavírus miatt van szükség, így az épületbe kevesebb mint ezer szurkoló léphet majd be a versenyek idején.
A Vizes Kocka néven ismert nemzeti vizes sportközpontot még a 2008-as nyári olimpiára építették, de kialakítása révén egy 19 napos eljárással jégcsarnokká is átalakítható.
A XXIV. téli olimpiai játékokat 2022. február 4. és február 20. között rendezik meg Pekingben.
Az elmúlt 24 órában 24 058 új koronavírus-fertőzöttet azonosítottak Ukrajnában, meghalt 750 beteg − derül ki a nemzetbiztonsági és védelmi tanács adataiból. A legtöbb fertőzöttet Dnyipropetrovszk megyében azonosították.
Jelenleg az aktív fertőzöttek száma 509 291.
A járvány kezdete óta az országban 3 179 577-en fertőződtek meg, közülük 2 594 679-en gyógyultak meg. A világjárvány miatt 75 607-en haltak meg.
Inkább csak zavarkeltésre volt alkalmas az a számsor, amelyet a Nemzeti Népegészségügyi Központ közölt. E szerint az augusztus 1. és október 31. között koronavírussal megfertőződöttek között 48,5 százalékban voltak olyanok, akik legalább egy oltást kaptak − mondta Oroszi Beatrix, a Járványmatematikai Modellező és Epidemiológiai projektcsapat tagja egy Egerben tartott előadáson.
Van egy táblázat, ami szerint a regisztrált esetek fele oltott, a fele nem oltott. Aki nem ért hozzá, azt mondja, nem is véd a védőoltás. Holott tudjuk azt, hogy az oltatlanok feleannyian vannak, mint az oltottak
− emelte ki a szakember. A Telex beszámolója alapján az általa bemutatott adatok szerint júniustól 80-90 százalékos volt, majd ez az idő elteltével csökkenni kezdett, de a harmadik oltások ismét növelték a hatásosságot, pedig még csak a lakosság hatoda kapott megerősítő oltást.
Sürgős tervet dolgoztak ki a kórházi ágyak és az orvosi erőforrások növelésére a koronavírus-fertőzés újabb, téli hullámára készülve – jelentette ki Kisida Fumio japán kormányfő. Miután nyáron a járvány ötödik hulláma kis híján térdre kényszerítette az egészségügyi rendszert, a fertőződések és a halálesetek száma drámai mértékben csökkent, mert a lakosság hetven százalékát már beoltották.
A múlt hónapban feloldották az ország nagy részére vonatkozó rendkívüli intézkedéseket, de az egészségügyi szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a járvány valószínűleg ismét fellángol, ahogyan múlt télen is történt. A kormány azt tervezi, hogy mintegy 30 százalékkal növeli a kórházi ágyak számát, támogatja az otthoni ápolást, és adatokat gyűjt arról, hogy mely térségben nehezedhet nagyobb nyomás a kórházakra.
A miniszterelnök a hét elején azt mondta, a kormány kezében a világjárvány elleni küzdelemben a szájon át szedhető gyógyszerrel segítik a kórházi kezelést. Ezzel egy időben a jövő hónaptól kezdődően megkezdődik a harmadik, emlékeztető oltások beadása, és a kormány azt fontolgatja, hogy az oltásokat kiterjeszti már az ötéves gyermekekre is − számolt be az MTI.
Nem kívánja felvenni a koronavírus elleni védőoltást Montenegró miniszterelnöke, Zdravko Krivokapics, mivel elegendő antitest van a szervezetében – adta hírül az MTI. Azt ugyanakkor nem tudja, mitől nő folyamatosan szervezetében az ellenanyag, de amint száz alá esik ezek száma, be fogja oltatni magát. Döntésével Krivokapics az első olyan európai vezető, aki elutasítja az oltást.
A regisztrált koronavírus-fertőzöttek száma Szerbiában péntekre 3998-cal 1 200 630-ra, Koszovóban hattal 160 901-re, Észak-Macedóniában 432-vel 207 998-ra, Montenegróban 480-nal 150 943-ra, Bosznia-Hercegovinában pedig 1107-tel 262 905-re növekedett.
A járvány halálos áldozatainak száma Szerbiában az utóbbi 24 órában hatvannal 10 655-re, Észak-Macedóniában 13-mal 7280-ra, Montenegróban néggyel 2185-re, Bosznia-Hercegovinában pedig 26-tal 11 843-ra növekedett. Koszovóban az elmúlt napon sem volt halálos áldozata a kórnak, így a halottak száma 2978 maradt.
Az elmúlt napon 40 123 új koronavírusos beteget azonosítottak Oroszországban, így 8 992 595-re emelkedett a fertőzöttek száma − jelentette a TASZSZ orosz hírügynökség.
A vírus okozta betegség következében 1235 ember halt meg, a járvány kezdete óta így az országban már 252 926-an haltak meg.
Koronavírusos rokonok kezelésére kérnek pénzt a telefonos csalók Romániában − írja a Főtér. A szélhámosok a sokak által ismert balesetes módszert használják fel. Az ismeretlen személyek pénzt akarnak kicsikarni kiszemelt áldozataiktól, azt hazudva, hogy egy ismerősük megfertőződött, és a kórházi kezeléshez pénzre van szükségük.
Az elkövetők orvosnak adják ki magukat, és 5–30 ezer lej közötti összegeket kérnek. A helyi lakosságtól a hatóságok azt kérik, hogy tájékoztassák a rendőrséget, ha ilyen hívást kapnak.
Túlzásnak gondolták az ukrajnai Poltavában az orvosok állításait a helyi aktivisták, miszerint rengeteg új fertőzöttje és halálos áldozata van a koronavírusnak. Hogy ezt megcáfolják, beengedték az újságírókat a kórházakba, ahol több kép és egy videó is készült az ott fekvő betegekről − írja a Kárpáthír.
A sokkoló felvételeken jól látszik, hogy a koronavírus miatt elhunyt tucatnyi áldozatot fekete zsákokban tárolják, állítólag egyikük sem kapott vakcinát.
Nem nyithatják meg az iskolákat Romániában azokon a településeken sem, ahol három ezrelék alatt van a fertőzöttségi ráta − írja a Főtér.
Sorin Cîmpeanu oktatási miniszter korábban elmondta, hogy a járvány negyedik hulláma miatt elrendelt kéthetes kényszerszünet után nemcsak az iskolai alkalmazottak 60 százalékos átoltottsága lesz a jelenléti oktatás újrakezdésének feltétele, hanem a három százalék alatti fertőzöttségi ráta is.
A végső szót azonban az egészségügyi minisztérium mondja ki, ám eddig nem engedélyezték Románia egyik településén sem az iskolák újranyitását.
Zágrábban, Splitben és Csáktornyán is azonosították a koronavírus delta-plusz variánsát, amely tíz százalékkal gyorsabban terjed az eredeti delta-variánsnál − közölte Vili Beros horvát egészségügyi miniszter, aki szerint ez még egy ok arra, hogy minél többen beoltassák magukat.
A tárcavezető szerint az lenne a legfontosabb, hogy mindenki vegye fel a koronavírus elleni oltást. A harmadik oltásokra leginkább azokban a közösségekben van szükség, ahol nagyobb a fertőzöttségi arány − mondta a szakember.
Horvátországban az elmúlt 24 órában 6987 új koronavírus-fertőzöttet azonosítottak, és a vírus okozta betegségben 66-an haltak meg. Csütörtökre rekordot döntött az egy nap alatt beoltottak száma. Több mint 27 ezren vették fel a védőoltást, ebből 16 ezren valamelyik vakcina első adagját − számolt be az MTI.
Több tucat rab fertőződött meg koronavírussal Kijev egyik vizsgálati fogházában. A lukjanivszki intézményből a legsúlyosabb betegeket kénytelenek kórházba szállítani, ahol fegyveres őrök vigyáznak rájuk − írja a Kárpáti Igaz Szó.
A velük kapcsolatban lévő cellatársaikat szintén el kell különíteni, azonban a fogházban kevés a szabad hely, ami miatt ez nehezen megoldható.
Miután nagyon sokan előzetesben tartózkodnak odabent, bírósági végzés szükséges a fogva tartásuk meghosszabbításához, de ilyen állapotban a gyanúsítottak nem szállíthatók.
Ha nincs jogerős bírósági határozat, törvénytelennek minősül a vizsgálati fogházban tartásuk. Felmerült, hogy online videókonferencia keretében tartanák a bírósági meghallgatásokat.