A Pfizer- és a Moderna-oltás harmadik adagjának hatásosságát vizsgálta egy amerikai kutatás. Az amerikai közegészségügyi hatóság (CD) Morbidity and Mortality Weekly Report (MMWR) című szaklapjában megjelent tanulmány szerint a harmadik oltás után a csak két oltást kapottakhoz képest csökkent a koronavírus miatti sürgősségi vizitek és a kórházba utalás kockázata – írta Dobson Szabolcs szakgyógyszerész a Facebook-oldalán.
A vizsgálat során 241 204 sürgősségi vizitet és 93 408 kórházba utalási esetet figyeltek meg az Egyesült Államok tíz tagállamában. Kiderült, hogy a delta-variáns időszakában a harmadik oltás beadása után két hónappal 97 százalékkal csökkent a sürgősségi vizitek kockázata. Ez a szám négy vagy ennél több hónap múlva 89 százalékra csökkent.
Az omikron-variáns dominálása idején két hónappal a harmadik oltás után a sürgősségi vizitek kockázata 87 százalékkal, a kórházba utalásoké 91 százalékkal csökkent, az oltástól számított négy hónap múlva pedig ebben a felállásban 66 és 78 százalékra csökkent.
Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) biztonsági bizottsága felülvizsgálja azokat a jelentéseket, amelyek szerint a Pfizer–BioNTech- és a Moderna-vakcinával beoltott nőknél erős menstruációs vérzés és menstruációs elmaradás tapasztalható.
Az EMA kockázatértékelő bizottsága (PRAC) közlése szerint bekéri az összes, rendelkezésre álló adat értékelését, beleértve a betegek és egészségügyi szakemberek jelentéseit, a klinikai vizsgálatokat és a publikált szakirodalmat – számolt be a CNBC.
A párizsi Champs-Elysées sugárúton szombaton könnygázzal oszlatta a tüntetőket a rendőrség nem sokkal az után, hogy a koronavírus-járvány miatti korlátozások ellen tiltakozó kocsioszlop megérkezett a francia fővárosba.
A dudálással és a forgalom akadályozásával tüntető autósok francia zászlókat lobogtatva rajzottak a Diadalív körül, fittyet hányva a rendőrségi tilalomra.
A hatóságok több mint hétezer rendőr mozgósításával, ellenőrző pontok felállításával, páncélozott személyszállító járművekkel és vízágyúkkal készültek a megmozdulásra.
Franciaországban hetek óta tiltakoznak amiatt, hogy a legújabb szabályozás értelmében a francia állampolgárok csak oltási igazolvánnyal vehetnek igénybe számos szolgáltatást – számolt be az MTI.
Angelique Coetzee, a Dél-afrikai Orvosszövetség elnöke volt az első ember a világon, aki omikron-variánssal diagnosztizált betegeket kezelt. Az orvos szerint nyugati kormányok nyomás alá helyezték, hogy ne nevezze enyhe lefolyásúnak az omikront annak ellenére, hogy a tapasztalatai ezt mutatták – írja a PrivátBankár.
Azt mondták nekem, nyilvánosan ne jelentsem ki, hogy ez egy enyhe betegség. Azt kérték, hogy tartsak távolságot az ilyen megnyilatkozásoktól, és mondjam azt, hogy ez egy komoly betegség. Ezt elutasítottam
– mondta el a szakember a Die Weltnek adott interjújában.
A dél-afrikai orvos szerint a kormányok egyértelműen túlreagálták az omikront. Elmondása szerint meg kell tanulnunk együtt élni az új variánsokkal, és használni kell a józan eszünket. A járványügyi intézkedéseket kombinálni kell: az oltás fontos, de egy új hullámnál kezdetben a legfontosabb a maszkhordás és a távolságtartás.
Több ezer tiltakozó táborozik Párizs külterületén, hogy folytassa járművével vonulását a francia fővárosba, annak ellenére, hogy a hatóságok betiltották a vonulást, hogy megelőzzék a város lezárását – írta meg a Guardian.
A kanadai kamionosok bojkottjának mintájára szervezett eseményen nem csupán oltásellenes aktivisták, hanem a növekvő energiaárak miatt tiltakozók is részt vesznek.
A sajtó által nyilvánosságra hozott üzenetek szerint a megmozdulás célja, hogy
annyi jármű gyűljön össze, amit a rendfenntartók nem képesek visszatartani.
A brit utazók tesztelés nélkül beutazhatnak Franciaországba, ha be vannak oltva, ám akik még nem kaptak vakcinát, azoknak továbbra is negatív tesztet kell produkálniuk az országba lépés előtt.
Az új szabály február 12-én, szombaton lép életbe.
Ezzel együtt az izolációs szabályok is megszűnnek, ha valaki olyan országból érkezik oltatlanul, amely zöld zónába tartozik. Ezek közé tartoznak az Európai Unió országai, valamint Andorra, Izland, Liechtenstein, Monaco, Norvégia, San Marino, Svájc, Vatikán, Szaúd-Arábia, Bahrein, Dél-Korea, Egyesült Arab Emírségek, Honduras, Hongkong, Indonézia, Japán, Kuvait, Új-Zéland, Katar, Ruanda, Szenegál, Tajvan és Vanuatu.
(Sky News)
Új szabályok lépnek érvénybe Norvégiában szombattól: szinte az összes fennmaradó, koronavírus-járvánnyal kapcsolatos korlátozást eltörlik.
Bár az országban továbbra is magas a fertőzöttek száma, Jonas Gahr Stoere miniszterelnök szerint ez nem veszélyezteti az egészségügyi szolgáltatásokat.
A koronavírus-járvány többé nem jelent egészségügyi fenyegetést. Az omikron-variáns sokkal kevésbé súlyos, ráadásul az oltásokkal kellőképpen védve vagyunk
– mondja a miniszterelnök.
A szabályok szerint a norvégoknak nem kell többé egy méter távolságot tartaniuk egymástól, és maszkot sem kell hordaniuk zsúfolt helyen, míg a szórakozóhelyek újra teljeskörűen működhetnek. Emellett a fertőzötteknek nem kell elszigetelniük magukat, ám ajánlott négy napig otthon maradni.
Az országba utazóknak nem kell regisztrálniuk, ha Norvégiába mennek, és negatív tesztet sem kell produkálniuk indulás előtt.
(Reuters)
Az új-zélandi fővárosban, Wellingtonban több száz tüntető gyűlt össze a parlament közelében a szakadó eső ellenére. A kanadai kamionosok példáján felbuzdulva a tüntetők teherautójukkal, furgonjukkal és motorkerékpárjukkal elfoglaltak és elzártak több utcát.
A demonstráció mértéke viszonylag csekély volt, már csak azért is, mert Ausztráliában és Új-Zélandon a lakosság túlnyomó többsége támogatja a védőoltásokat. A koronavírus elleni vakcina ellen tiltakozó mozgalom azonban továbbra is kitart, a gyűlések időnként erőszakba torkollnak.
Scott Morrison ausztrál miniszterelnök szerint a tüntetőknek joguk van tiltakozni, és arra kérte őket, hogy ezt békés és tiszteletteljes módon tegyék. Megjegyezte, hogy a legtöbb oltási kötelezettséget az egyes államok és területek írták elő,
nem a szövetségi kormány.
Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatósága (FDA) elhalasztotta a döntést a Pfizer (PFE.N) és a BioNTech 6 hónapos és 4 éves kor közötti csecsemőknek és gyermekeknek kifejlesztett koronavírus elleni vakcináról. Indoklásukban az áll, hogy további vizsgálatokra van szükség. Az FDA eredetileg már a jövő héten döntött volna az oltásról, a kormány pedig február 21-én tervezte azt bevezetni.
Az Amerikai Egyesült Államokban 18 millió embert érinthet az FDA döntése.
„A gyermeknek szánt vakcina vizsgálatakor több, új kérdés is felmerült, amit muszáj tisztázni” – mondta dr. Peter Marks, az FDA Biológiai Értékelési és Kutatási Központjának igazgatója.
A Pfizer típusú, fiataloknak szánt oltóanyagról az Index itt írt bővebben.
Megszaporodtak Új-Zélandon és Ausztráliában a koronavírus-oltási mandátumok elleni tiltakozások szombaton, a napok óta tartó tüntetések utakat lehetetlenítettek el, továbbá megzavarták az országok fővárosainak életét.
Az ausztrál fővárosban több ezren, az új-zélandi Wellingtonban tüntetők százai tiltakoztak az oltási mandátumok ellen.
A kanadai kamionosok tüntetését követve teherautókkal, furgonokkal és motorkerékpárokkal foglaltak és torlasztoltak el több utcát Új-Zéland parlamentje körül.
Scott Morrison ausztrál miniszterelnök arra buzdította a tüntetőket, hogy békés módon folytassák a tiltakozásokat:
Azt üzenem nekik ma, hogy Ausztrália szabad ország, és joguk van tiltakozni, és arra kérem őket, hogy ezt békés és tiszteletteljes módon tegyék.
Új-Zélandon 454, Ausztráliában meg 64 új koronavírus-fertőzöttet regisztráltak szombaton.
(via reuters.com)
A hongkongi hatóságok mintegy 1510 új koronavírus-fertőzöttről számoltak be szombaton, a városi vezetés arról tanácskozik, hogyan tudják megállítani a vírus továbbterjedését.
A korábbi rekord egyébként pénteken valósult meg, akkor a napi fertőzöttek száma akkor elérte a 1325 esetet. Összesen öt halálesetet regisztráltak a múlt héten. Az egészségügyi tisztviselők a legutóbbi holdújévet okolták a vírus rohamos terjedéséért.
( via bloomberg.com)
A világon 408 442 142 ember fertőződött meg eddig a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma pedig 5 802 000 volt a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem közép-európai idő szerint szombat reggeli adatai alapján.
Egy nappal korábban a világon 405 904 465 fertőzöttet tartottak nyilván, a halálos áldozatok száma 5 788 906 volt.
A fertőzés 192 országban és régióban van jelen. Szakértők szerint a diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma, és a nyilvántartás kritériumai is különböznek.
A hivatalos adatok szerint a SARS-CoV-2 vírus okozta Covid-19-betegségnek az Egyesült Államokban van a legtöbb fertőzöttje, 77 652 197. A halálos áldozatok száma 918 451.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2020. március 11-én nyilvánította világjárványnak a koronavírust, amely Vuhan kínai nagyvárosból terjedt el.
(via MTI)
Mennyibe kerülnek a Covid-tesztek világszerte? – ezt a kérdést járta körül a Guardian a napokban megjelent írásában. Mielőtt megnézné, hogy hol, mennyibe kerülnek a tesztek, olvassa el az Index vonatkozó írását, hogy tisztább legyen a kép a tesztek különböző típusait illetően – PCR, gyorsteszt, antitest – miért van ennyi Covid-teszt?
Ausztráliában egy január végén bevezetett szövetségi rendszer lehetővé teszi a nyugdíjasok számára, hogy három hónapon keresztül, akár 10 ingyenes antigén gyorsteszthez is hozzáférjenek gyógyszerészükön keresztül.
Belgiumban a gyógyszertárakban értékesített antigénteszt ára 6-8 euró körül mozog, ezzel drágább, mint a környező országokban, például Franciaországban és Hollandiában. A belga Test-Achats/Test Aankoop fogyasztói szövetség becslése szerint egy négytagú család havi 250 eurót (mai érfolyamon nagyjából 90 ezer forintot ) is elkölthet Covid-tesztekre, kézfertőtlenítőre és maszkokra.
Ennek ellenére az árak csökkentek, és várhatóan tovább esnek: az egyik nagy gyógyszertárlánc a héten bejelentette, hogy megkezdte a tesztek árusítását 1,99 euróért.
Franciaországban a tesztek 4-5 euróba kerülnek a gyógyszertárakban és körülbelül 1,25 euróba a szupermarketekben.
Az Egyesült Államokban az antigén- és PCR-tesztek árait jelentősen befolyásolja, hogy melyik államban vásárolják meg őket, valamint az is, hogy az állampolgár milyen egészségbiztosítással rendelkezik.
Az antigén gyorsteszt körülbelül 15 dollárba kerülhet egy gyógyszertárban vagy szupermarketben, de január óta országszerte jelentősen megnőtt az ingyenes tesztelőhelyek száma is.
Mint beszámoltunk róla, a héten jelent meg Magyarországon a rendelet arról, hogy már a boltokban is lehet gyorstesztet árulni.
Az ügy előzménye, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 2021 decemberében piaci vizsgálatot indított a tesztekkel kapcsolatban. Ezután januárban azt írták, hogy több, a piaci versenyt serkentő javaslatot is megfogalmaztak a tesztekkel kapcsolatban. Többek közt azt is ajánlották, hogy
A GYORSTESZTEK ÉRTÉKESÍTÉSÉT ENGEDÉLYEZZÉK A KISKERESKEDELMI LÁNCOKNÁL, A DROGÉRIÁKBAN ÉS A BENZINKUTAKON.
Ennek köszönhetően nemcsak több helyen lehetne kapni antigénteszteket, de az értékesítés földrajzi lefedettsége és elérhetősége is javulna, így a fogyasztók versenyképesebb árakkal találkozhatnának – tették hozzá akkor.
Most alighanem a GVH javaslatát figyelembe véve adott ki a kormány egy rendeletet, amellyel engedélyezték a tesztek árusítását. Ebben azt írták, hogy most már olyan vállalkozások is árulhatják ezeket, amelyek a gyógyszerforgalmazási törvény (Gyftv) szerint nem rendelkeznek gyógyszertári működési engedéllyel.