Az orosz fegyveres erők leromboltak egy atomfizikai laboratóriumot Ukrajna második legnagyobb városában – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója, Rafael Gross. Hangsúlyozta, hogy az ország létesítményei körüli harcok biztonsági kockázatai miatt egyre inkább növekszik az aggodalom.
Rafael Grossi elmondta, hogy egy orosz támadás miatt megsemmisült egy neutrongenerátor a harkovi Fizikai és Technológiai Intézetben, de csak csekély mennyiségű radioaktív anyagot tároltak ott, így a monitorok nem észleltek sugárzást.
Nem folytathatjuk így tovább
– emelte ki Grossi. Ukrán tisztviselők szerint a megsemmisült laboratóriumot kutatásra használták. A NAÜ főigazgatója elmondta, kész ukrán és orosz tisztviselőkkel találkozni az általuk választott helyszínen, hogy biztosítsa az atomerőművek épségét – jelentette a Bloomberg.
Korábban az orosz fegyveres erők a zaporizzsjai atomerőművet is megtámadták, ahol közvetlenül a reaktorokat lőtték. A támadás miatt egy ötemeletes épület kigyulladt. Az incidens óta a létesítmény és Enerhodár egész területe orosz ellenőrzés alatt áll.
Az osztrák OMV a napokban még csak fontolgatta, hogy kiszálljon a Gazpromból, de az MTI hétfőn adta hírül, hogy végül a cég úgy döntött,
leállítja az oroszországi befektetéseit, és már biztosan kilép a Juzsno-Russzkoje olaj- és gázmezőfejlesztési projektből, ami az egyik legnagyobb olaj- és gázmező az orosz területen.
Az OMV erről szóló közleményében az áll, hogy a döntés értelmében a jövőben nem fektet be Oroszországban, és hogy Oroszországot már nem tekinti az OMV kutatási és termelési portfóliója egyik kulcsfontosságú régiójának.
Emellett megkezdik a Juzsno-Russzkoje olaj- és gázmezőfejlesztési projekt 24,99 százalékos részesedésének stratégiai felülvizsgálatát. „Ez minden lehetőséget magában foglal, beleértve a kilépési lehetőségeket is” – áll a közleményben.
Az Ukrajna elleni orosz háború során így a gázipari Gazprom és az olajipari Rosznyefty folyamatosan veszíti el a stratégiai partnereit.
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök mellett a Karmelita kolostorban többek között Pintér Sándor belügyminiszter, Varga Mihály pénzügyminiszter, Bordás Gábor, a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára és Benkő Tibor honvédelmi miniszter látható.
A police.hu oldalán közölték, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) legaktuálisabb közleménye szerint, az orosz-ukrán háború elől eddig összesen 3247 ember, köztük 770 gyermek érkezett vonatra Budapestre.
Fővárosi és vidéki szálláshelyeken 122 ember, köztük 23 gyermek elhelyezését, illetve az odaszállításukat az együttműködő hatóságok oldották meg, olvasható a közleményükben.
A BRFK és a Készenléti Rendőrség erői a Keleti és a Nyugati pályaudvaron segítik az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. Ellátásukért, szállításukért, elszállásolásukért a rendőrök folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzat Rendészeti Igazgatósága, valamint a segélyszervezetek munkatársaival, erre fokozatosan emlékeztetnek a hatóságok.
Andréi Kozyrev volt orosz külügyminiszter kifejtette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök miért nem fog atomfegyvert bevetni a Nyugat ellen – számolt be a Sky News. Egy Twitter-posztban azt mondta, hogy Putyin „racionális” ember, és hogy Ukrajna inváziója – bár „borzalmas” – nem irracionális.
Ennek szerinte három oka van:
Tehát Kozyrev véleménye szerint Putyin racionális; tekintettel erre, az orosz elnök nem fog szándékosan atomfegyvert használni a Nyugat ellen. Azonban egy „nem szándékos” katasztrófa még benne van a levegőben a volt külügyminiszter szerint, ugyanis az atomerőművek közelében való lövöldözés könnyen oda vezethet.
Lots of discussions about the threat of nuclear war from the Kremlin and whether Putin is rational. I share my thoughts in this thread.
— Andrei V Kozyrev (@andreivkozyrev) March 6, 2022
To frame: I do not believe Russia would use nuclear weapons and I believe Putin is a rational actor.
Állítólag az orosz erők ágyúkkal bombázták Mikolajiv városát hétfő reggel, mindössze egy nappal azután, hogy az ukrán csapatok kiszorították őket a város határairól – számolt be a The Guardian.
Michael Schwirtz, a New York Times riportere töltött fel a Twitter-oldalára egy olyan felvételt, amely állítólag egy bombázást rögzített a városban.
Russian forces appear to have launched a heavy artillery barrage against Mykolaiv, a day after Ukrainian troops pushed them from the city and recaptured the airport. From my vantage, I could see flashes from the attack lighting up the night sky along a large swath of the city. pic.twitter.com/cm4E0cNtN3
— Michael Schwirtz (@mschwirtz) March 7, 2022
Azt láttam, ahogy a villanások megvilágítják az éjszakai eget a város nagy részén – írta Schwirtz a posztjához.
A város polgármestere, Olekszandr Szenkevics a Facebookon közzétett üzenetében megerősítette a hírt, amelyben azt írta, hogy az orosz csapatok lakóépületeket vettek célba a városban, és meg is osztott egy videót egy lángokba borult panelházról.
Sok lövedék van a városban, amelyek nem robbantak fel... ne közelítsék meg őket, ne emeljék fel, és ne próbálják megmozgatni őket
– figyelmeztetett a polgármester.
Миколаїв. Російські терористи обстрілювали житловий будинок. pic.twitter.com/WI6RE6cHuq
— Верховна Рада України (@verkhovna_rada) March 7, 2022
Az Odesszai Regionális Katonai Igazgatóság hadműveleti parancsnoksága szerint Oroszország rakétacsapást mért a tengerről az odesszai régió egyik területére – számolt be a Sky News.
A rakétazápor Tuzla faluját érte, amely mintegy 109 kilométerre délnyugatra fekszik Odesszától. Az áldozatokról nem számoltak be, bár a hatóságok szerint a támadás kritikus infrastruktúrákat érintett.
Odessza kikötőváros egyébként kiemelt célpontja Oroszországnak, mivel elfoglalása elzárná Ukrajnát tengeri importjának és exportjának túlnyomó többségétől.
Megöltek egy fiatal segélymunkást Kijev közelében – írja a Sky News.
Anasztaszija Jalanszkaja ellátmányt szállított egy kutyamenhelyre, amely három napig élelem nélkül maradt. A 26 éves nő az egyike annak a három embernek, akit az ukrán fővárostól 29 kilométerre fekvő Bucsában öltek meg. Jalanszkaja az autójában ült, amit támadást ért.
This is Anastasiia Yalanskaya 🇺🇦
— Ashleigh Stewart (@Ash_Stewart_) March 5, 2022
She was killed yesterday, just outside Kyiv, delivering supplies to a dog shelter that was without food for 3 days
The car she was in was targeted at close range
Yalanskaya stayed behind in Kyiv to volunteer as everyone fled around her pic.twitter.com/0Q9ZtLy8bo
Az orosz katonák több mint 140 tonna humanitárius segélyt szállítottak az orosz megszállás alatt lévő ukrajnai Herszon régió lakosainak – számolt be az Interfax az orosz védelmi minisztérium közleményéről.
A humanitárius segítségnyújtás hús- és halkonzervekből, gabonafélékből, növényi olajból, palackozott vízből, pékárukból és egyéb alapvető termékekből áll. Herszon városának különböző pontjain, így a város külső területein is mindenki hozzájuthat élelmiszerhez
– áll a közleményben.
A humanitárius segélyt szállító konvoj Krímből érkezett az ukrán városba. Az orosz hírügynökség szerint a Herszon melletti települések lakói is elkezdtek kapni segítséget Oroszországtól.
Nancy Pelosi, a képviselőház demokrata párti elnöke szerint az amerikaiak vizsgálják, hogy törvényt fogadjanak el az orosz kőolaj és más energiatermékek importjának betiltásáról a háború miatt.
Olyan szigorú törvény kidolgozásán munkálkodunk, amellyel még jobban el lehet szigetelni Oroszországot a globális gazdaságban
– mondta Pelosi, hozzátéve, hogy hatályon kívül helyeznék az Oroszországgal és Fehéroroszországgal fennálló bevett kereskedelmi kapcsolatokat, és megindítanák Oroszország kizárásának folyamatát a Kereskedelmi Világszervezetből (WTO) is, valamint a képviselőház felhatalmazná Joe Biden elnököt, hogy emelje az orosz importtermékekre kivetett vámokat.
Az Interfax orosz hírügynökség szerint ma délelőtt 10 órakor az orosz hadsereg tűzszünetet tart és humanitárius folyosókat nyit meg Ukrajna városaiban – számolt be a Sky News.
Azonban érdemes tudni, hogy Oroszország a két korábbi tűzszüneti ígéretét sem tartotta be. A mostani döntést állítólag Emmanuel Macron francia elnök kérésére hozták meg.
A szóban forgó, a civilek evakuálására szolgáló folyosók Kijevben, Mariupolban, Harkivban és Szumiban nyílhatnak meg.
Az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma közzétette a legújabb hírszerzési jelentését, amelyben azt állítja, hogy az orosz erők „minimális szárazföldi előrenyomulást” hajtottak végre a hétvégén – írja a The Guardian.
A következő pontokról számolt be a szervezet:
Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine - 06 March 2022
— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) March 6, 2022
Find out more about the UK government's response: https://t.co/eiocXaCcoT
🇺🇦 #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/MOPCAhea6i
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök figyelmeztette az orosz csapatokat, hogy eljön az ítélet napja a szándékos emberölések miatt, amelyeket Ukrajna inváziója idején követnek el.
Hányan haltak már így meg? Nem bocsátunk meg. Nem felejtünk. Mindenkit megbüntetünk, aki szörnyűségeket követett el a háborúban, a mi hazánkban. Nem lesz számotokra csendes hely ezen a földön, leszámítva a sírt
– mondta Zelenszkij, hozzátéve, hogy úgy tűnik, az oroszok még többet akarnak ölni, ezért sürgeti a nyugati vezetőket, hogy tegyenek még határozottabb lépéseket Moszkva ellen.
Felkerült a Twitterre egy videó, amelyben az látható, ahogy lelőnek egy repülőgépet Harkiv fölött. A BBC szerint hiteles a felvétel, ám nehéz meghatározni a pontos helyszínt, valamint azt, hogy orosz vagy ukrán repülőgépről van-e szó.
Egyes források szerint egy orosz Szu–25-ös lőtt le az ukrán légvédelem Harkiv közelében.
Aircraft shot down over Kharkiv pic.twitter.com/psOUL26SI5
— OSINTtechnical (@Osinttechnical) March 6, 2022
Az ukránok szerint az invázió kezdete óta több mint 80 orosz repülőgépet és helikoptert lőttek le eddig.
Kivonul Oroszországból az ukrajnai háború miatt a világszerte „Négy Nagyként” emlegetett multinacionális könyvvizsgáló és üzleti tanácsadó vállalat közül kettő, a KPMG és a PricewaterhouseCoopers (PwC) – közölte az MTI.
A KPMG az orosz–ukrán konfliktus miatt szolidaritását fejezte ki, de legújabb tájékoztatása szerint
az orosz mellett a fehéroroszországi székhelyű vállalatát is felszámolja. Az intézkedés összesen 4500 alkalmazottat érint.
A másik nagy cég, a PwC közölte, hogy az Ukrajna ellen indított orosz háború nyomán döntött úgy, hogy a jövőben nem tart fenn tagvállalatot Oroszországban, ahol több mint 30 éve működött mintegy 3700 munkavállalóval.
A „Négy Nagy” csoportjába tartozó két másik vállalat, a Deloitte és az Ernst & Young egyelőre nem nyilatkozott az ügyben.
Aktivistacsoportok számoltak be arról, hogy Oroszországban letartóztattak egy papot vasárnap, mert háborúellenes prédikációt tartott, és bíróság elé kell állnia hétfőn.
John Burdin atyát nem sokkal azután vették őrizetbe, hogy beszédet mondott egy kis gyülekezetnek, amelyben a háború ellen prédikált, valamint közölte a helyiekkel, milyen pusztítás és bombázás zajlik az ukrán városokban.
A rendőrség a fegyveres erők hiteltelenítése címen vádolta a papot. Oroszország ukrajnai inváziójának kezdete óta eddig több mint 13 ezer embert tartóztattak le, amiért a háború ellen tüntettek, közülük vasárnap több mint 4600-at.
A The Guardian megosztott egy felvételt, amin két ukrán katona úgy döntött, hogy a háború kellős közepén egybekötik életüket.
Az ukrajnai orosz invázió 11. napján, március 6-án Lesia Ivascsenko és Valerij Filimonov összeházasodtak egy kijevi ellenőrző ponton.
Mind a férj, mind a feleség az ukrán területvédelmi egység tagja, ezért úgy döntöttek, hogy lemondanak az ünnepi viseletről, és inkább egyenruhájukat öltik magukra.
A pár húsz éve együtt van, azonban a videóban a férfi elmondja, hogy „változó időket élnek, nem tudják, mi fog történni holnap”.
Az ukrán hadsereg hétfő hajnalban kiadott helyzetértékelése szerint az orosz erők Kijev ostromára készülnek, ezzel egyidejűleg teljes ellenőrzés alá akarják vonni Irpiny és Bucsa településeket az ukrán főváros közelében, és próbálják elérni Kijev keleti külvárosait.
Vadim Deniszenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója szerint a Kijev felé vezető utakon nagy számban gyülekeznek az orosz erők és harci járművek, és
az ukrán vezetés úgy véli, hogy a következő napok döntő ütközetét Kijevért vívják.
Vitalij Klicsko kijevi polgármester közölte, hogy harcok folynak az ukrán főváros közelében, miközben igyekeznek felkészülni a védekezésre.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bírálta a nyugati országok vezetőit, amiért szó nélkül hagyták Oroszország hadiüzemek támadására vonatkozó bejelentését, amely szerint az orosz haderő nagy pontosságú fegyverekkel készül csapást mérni rájuk.
Egyetlen vezetőt sem hallottam, aki reagált volna erre. Az orosz agresszornak ez az arcátlansága egyértelmű jelzés kell lennie a Nyugat számára, hogy az Oroszországra kivetett szankciók nem elégségesek
– mondta Zelenszkij, hozzátéve, hogy az ukrajnai hadiüzemekben több ezren dolgoznak, ezek a létesítmények városokban működnek, és több százezer ember él a közelükben.
Franciaország különböző egészségügyi termékeket, köztük jódtablettákat küldött Ukrajnának az orosz hadsereggel szembeni harcok során esetlegesen bekövetkező nukleáris baleset által okozott vészhelyzet esetére – közölte Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter.
Igen, küldtünk egészségügyi termékeket, és az is van benne
– válaszolta arra a kérdésre, hogy Franciaország valóban küldött-e jódtablettákat Ukrajnának.
Etienne de Poncins, Franciaország ukrajnai nagykövete közölte, 2,5 millió adag jódkészítmény érkezik Ukrajnába Franciaországból nukleáris vészhelyzet esetére.
Emmanuel Macron francia államfő vasárnap beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, aki jelezte, hogy nem áll szándékában megtámadni atomerőműveket, és kész tiszteletben tartani a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség atomerőművek védelmét érintő rendelkezéseit.
Japán rohamsisakokat, golyóálló mellényeket és más katonai védelmi eszközöket akar minél előbb az Oroszországgal háborúban álló Ukrajna rendelkezésére bocsátani.
Kisida Fumio japán miniszterelnök közölte, hogy
a kormány továbbra is támogatja azokat a példátlan intézkedéseket, amelyeket a nemzetközi közösség foganatosított Oroszországgal szemben.
Kisida Fumio az oroszok támadását követően beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, majd kijelentette, hogy Japán 100 millió dollár (33 milliárd forint) értékben nyújt humanitárius segítséget Ukrajnának.
A japánok 81 százaléka egyébként attól tart, hogy az orosz–ukrán konfliktus más térségekre, akár Tajvanra is hatással lehet, ami Japánra is veszélyt jelenthet.
Jó reggelt kívánunk a kedves olvasóinknak!
Az Index hétfőn is beszámol Oroszország ukrajnai inváziójáról – kövesse velünk az eseményeket percről percre!