Az oroszok megkezdték a visszavonulást

Az ukrán külügyben erős nemtetszéssel fogadták Szijjártó Péter legutóbbi kijelentéseit arról, hogy Magyarország továbbra sem hajlandó fegyvereket adni, illetve átengedni az ország területén Ukrajna számára – írja a Radiosvoboda.org.

A magyar diplomácia vezetője címére megfogalmazott kritikát Oleg Nikolenko ukrán külügyi szóvivő mondta el a Radio Szvoboda adásában. Közlése szerint remélik, hogy a közös európai béke érdekében Magyarország mint Ukrajna közvetlen szomszédja felül fogja vizsgálni az álláspontját – közölte a KárpátHír. 

Fotó: STR / NurPhoto / Getty Images

Ugyanis most nemcsak az ukrán nép érdekeiről és biztonságáról van szó, hanem azokról az európai eszmékről is, amelyekre a magyar társadalom is épült. A szóvivő szerint ez most nem Ukrajna háborúja, hanem Oroszország háborúja a demokratikus világ ellen.

Nem szerencsés egyik kézzel Ukrajnát támogatni, a másikkal pedig az orosz gázért és olajért fizetve még több ukrán ember legyilkolását támogatni. Márpedig Magyarország most ezt cselekszi

– hangoztatta Oleg Nikolenko.

A Zvezda hírportál tett közzé egy videót, amelyen állítólag egy orosz Iszkander 9M720-es ballisztikus rakéta, valamint 9M728/9M729 mintájú cirkálórakéták kilövése látható.

Az Iszkandereket a háború eleje óta már néhány olyan csali is kíséri, amelyeknek az a céljuk, hogy megtévesszék az ukrán légvédelmet. 

Az oroszok ezek mellett a rakéták mellett állítólag már hiperszonikus Kinzsal rakétákat is bevetettek, ez utóbbit viszont egyelőre nem sikerült minden kétséget kizáróan megerősíteni. 

Kiszabadultak a Kígyó-sziget védői egy fogolycserének köszönhetően.

A Kígyó-szigeten állomásozó határőröket a háború második napján támadták meg az oroszok, mire azt üzenték az orosz hadihajónak, hogy „kapjátok be”.  Az első híradások arról szóltak, hogy ezután lebombázták őket, és meghaltak, utána azonban kiderült, hogy csak foglyul ejtették őket, és életben vannak.

Csütörtökön az oroszok és az ukránok foglyokat cseréltek, ennek köszönhetően szabadultak ki a Kígyó-sziget védői. Eleinte az erről szóló tudósításokból nem derült ki egyértelműen, hogy valóban ők szabadultak-e, utóbb azonban ezt az ukrán parlament is megerősítette, valamint egy képet is közzétett róluk. 

Finnország felfüggeszti a vonatközlekedést Helsinki és Szentpétervár között – jelentette be a VR finn vasútvállalat személyi forgalomért felelős vezetője pénteken.

Topi Simola elmondta, hogy a finn állami vezetés pénteken utasította cégét az Allegro néven ismert vasúti járat leállítására jövő hétfőtől – írja az MTI. 

Fotó: Timo Jaakonaho / Lehtikuva / Reuters

Az Ukrajna elleni orosz háború kezdete óta a járatot nap mint nap orosz utasok töltötték meg, miután február vége óta a légi közlekedés is megszűnt Oroszország és az Európai Unió között. A háború kezdete, február 24. óta az Allegro jelentette az egyik utolsó tömegközlekedési útvonalat, amely Oroszországot és az EU-t még összekötötte.

A Finnország és Oroszország közti határ a személyautóval közlekedők számára továbbra is nyitva marad.

A közel egy hónapra bezárt moszkvai értéktőzsde a csütörtöki, első kereskedési napon elért szinte teljes nyereségét elvesztette pénteken az ugyancsak rövidített kereskedésben – írja az MTI. 

A rubelelszámolású MOEX-index pénteken 3,66 százalékkal 2484,13 pontra süllyedt a csütörtöki 4,4 százalékos erősödés után.

A tőzsdén nem lehet kereskedni külföldiek tulajdonában lévő papírokkal, és shortolási tilalom van érvényben. A börze február 28. után csütörtökön nyitott ki először.

Az euróval szemben a rubel mintegy 1,5 százalékkal, 105,80-ra erősödött és 1,57 százalékkal, 96,14-re drágult a dollárral szemben.

Olekszij Honcsarenko parlamenti képviselő Facebook-oldalán jelentette, hogy Ukrajnában megöltek egy magas rangú orosz parancsnokot, Jakov Rjazancev altábornagyot – írja a KárpátHír. 

A képviselő azt írta, hogy az altábornagy az orosz déli katonai körzetében állomásozó 48. hadsereg parancsnoka volt. Azt egyelőre nem közölték, hogy pontosan hol végeztek a tábornokkal.

Amennyiben a hír igaz, akkor Rjazancev a hatodik orosz tábornok, aki elesett az ukrajnai háborúban.

Oroszországi és belarusz határainak lezárására kérte pénteken Ukrajna az Európai Uniót. A kijevi védelmi tárca szerint az orosz erőknek sikerült részleges szárazföldi folyosót nyitniuk Krím és Donyeck megye között – írja az MTI. 

Az infrastrukturális minisztérium azt javasolja az EU-nak, hogy zárja le hermetikusan az Oroszországgal és Fehéroroszországgal fennálló szárazföldi és tengeri összeköttetéseit

– írta az ukrán tárca Telegramon. A minisztérium szerint ezekre az intézkedésekre azért van szükség, hogy

leállítsák az agresszor országnak szánt kettős felhasználású javak szállítását, amelyeket katonai célokra is fordíthatnak.

A minisztérium arra is felszólította az EU-t, hogy akadályozzák meg az Oroszország és Belarusz felé a területén át, valamint a határain keresztül zajló áru- és személyforgalmat. A tárca közölte: az erre vonatkozó „hivatalos kérését elküldte az Európai Bizottságnak”.

Az Európai Unió és Ukrajna zászlaja az Európai Parlament (EP) üléstermében az EP rendkívüli plenáris ülése előtt Brüsszelben 2022. március 1-jén

Fotó: Stephanie Lecocq / MTI / EPA

Befogadóközpontot alakított ki az Ukrajnából menekülőknek a Dorkász Szolgálat Közhasznú Alapítvány Debrecenben – számolt be az MTI.

Az intézmény pénteki megnyitóján Kiss Ábel Lukács, az intézmény igazgatója elmondta: a debreceni Erdőspusztán, a Vekeri-tó mellett található Dorcas Kemping és Konferenciaközpont területén megnyílt befogadóközpontban kétszáz menekültet tudnak ellátni hosszabb távon, családonként átlagosan egy–három hónapon keresztül, ez szükség esetén meghosszabbítható. A felújított kempingben tizenegy új alkalmazottat foglalkoztatnak, közülük hatan kárpátaljaiak – tette hozzá.

Jelenleg 42 menekült tartózkodik a befogadóközpontban, a jövő héten további húsz érkezése várható, április közepéig száz embert tudnak elhelyezni a fűthető faházakban, majd megnyitják a nyári szálláshelyeket is – közölte Kiss Ábel Lukács, jelezve, hogy 24 órás szolgálatot tartanak, gyermekfelügyeletet biztosítanak, és további önkéntesek, köztük ukránul, oroszul tudó pedagógusok jelentkezését várják.

Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság az orosz–ukrán háború kitörése óta március 25-én reggel 6 óráig 7058 menedékeskénti elismerés iránti kérelmet regisztrált  – tájékoztatta az MTI-t az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság.

A főigazgatóság hétvégén is segítséget nyújt és fogadja az ukrajnai fegyveres konfliktus elől menekülőket a budapesti Harmat utca 131. szám alatt található ügyfélszolgálaton.

Kiemelik: az ide érkezők itt tudják benyújtani menedékeskénti elismerés iránti kérelmüket, és humanitárius tartózkodási engedély, illetve ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás kiállítását kérhetik.

Csütörtökön 1233 menekülőnek segítettek, az éjszakát 168 ember töltötte a budapesti BOK-csarnokban nyitott humanitárius tranzitponton – tájékoztatta Budapest Főváros Kormányhivatala pénteken az MTI-t.

Hozzáteszik: a majdnem 4400 négyzetméter alapterületű BOK-csarnokban kulturált körülmények között várakozhatnak a menekülők. Az éjjel-nappal nyitva tartó tranzitponton ételt, italt, orvosi ellátást, tisztálkodási lehetőséget, utazásszervezést, gyereksarkot, internetelérhetőséget biztosít számukra a kormány a karitatív szervezetekkel és önkéntesekkel együttműködve.

A katasztrófavédelem az elmúlt 24 órában 167 ember, köztük 107 gyermek és 41 nő elhelyezésében működött közre – tájékoztatott az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A tájékoztatás szerint összesen hat gyűjtőpontról tizenhét befogadóhelyre szállították a háború elől menekülőket. Továbbra is elegendő helyszín áll rendelkezésre a menekültek elhelyezésére, ráadásul folyamatosak az ezzel kapcsolatos felajánlások is.

Csütörtökön Jász-Nagykun-Szolnok megyében is megkezdte a működését az operatív törzs, így országosan már tizenkét megyében segítik a menekültek érkezését, elhelyezését – írták a közleményben.

A katasztrófavédelem rögzíti a Magyarországon áthaladó nemzetközi segélyszállítmányok útdíjmentességét is, a kérelmek száma a háború kitörése óta jelentős mértékben megnövekedett.

Az orosz–ukrán háború február 24-i kitörése óta összesen 2685 civil áldozatot regisztráltak – közölte az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala.

Közülük

• 1035-en meghaltak (214 férfi, 160 nő, 14 kislány és 28 kisfiú, valamint 48 gyermek és 571 felnőtt, akiknek a neme még nem ismert),
• 1650-en pedig megsérültek (181 férfi, 140 nő, 28 kislány és 23 kisfiú, valamint 67 gyermek és 1211 felnőtt, akiknek a neme még nem ismert).

A német hatóságok arra számítanak, hogy az idei év közepére sikerül a felére csökkenteni az Oroszországból származó olajimportot a februári szinthez képest – közölte Robert Habeck gazdasági miniszter, aki szerint folyamatban van az oroszországi gáz- és szénvásárlások nagyarányú csökkentése is.

Németország gyorsan csökkenti energiafüggőségét Oroszországtól, olajimportja például a következő hetekben 25 százalékra mérséklődhet az Ukrajna elleni orosz háború kezdete előtti 35 százalékról

– mondta a miniszter. Szerinte Németország orosz gázfüggősége most már csak 40 százalék a február végi 55 százalék után. Robert Habeck azt mondta, hogy ez a függőség a nyár kezdetére 24 százalékra mérséklődik, és 2024 nyarára Németország jórészt függetlenedik az orosz gáztól.

Németország ezenkívül drasztikusan csökkenti az Oroszországból származó szénbehozatalt is. A szénimporton belül az orosz arány jelenleg már csak 25 százalék az Ukrajna elleni invázió előtti 50 százalékkal szemben, és a tervek szerint legkésőbb őszre teljesen leáll a szén behozatala Oroszországból – számolt be az MTI.

Mintegy húszezer ember akar távozni a fővárosi nemzetközi repülőtér közelében fekvő Boriszpil városból – számolt be az MTI.

Volodimir Boriszenko, a település polgármestere szerint ennyien jelentkeztek a hatóságoknak az evakuálásra szólító felhívására. A városvezető azonban mások távozását is sürgette, mondván: a közeli falvakban élő civilek nagy száma megnehezíti az ellenállást az ukrán csapatoknak.

Boriszpil és a nemzetközi repülőtér Kijevtől mintegy 30 kilométerre keletre található.

Az Ukrajna elleni háború „Putyin terve szerint” halad – nyilatkozta Dmitrij Medvegyev, az Oroszország Biztonsági Tanácsának alelnöke.

Az Unian ukrán hírügynökség arról számolt be, hogy Medvegyev szerint az ukrajnai „különleges hadművelet” addig folytatódik, amíg Putyin el nem éri a kitűzött célokat.

Ezek a célok Ukrajna jövőjére vonatkoznak, Ukrajna semleges állam státuszára. Egy nem militarizált államra. Egy államra, amely normális szomszédunk. A »különleges műveletnek« ennek megfelelően kell folytatódnia, Oroszország elnökének tervei szerint

– mondta Medvegyev.

Ukrajna reméli, hogy az ostromlott dél-ukrajnai Mariupol városában rekedt civilek egy része pénteken személygépkocsival elhagyhatja a várost – közölte Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes. Kijelentette: az orosz erők által körülzárt kikötővárosból a biztonságos kijutás megszervezésére tett többszöri kísérlet sikertelen volt.

Verescsuk hozzátette: Mariupolt, ahol mintegy 400 ezer ember élt, hetek óta heves bombázások érik. Az ott rekedt civilek pincékben húzódnak meg, ahol alig van élelem, áram vagy folyóvíz.

Azokat, akiknek sikerül elhagyniuk Mariupolt, a közeli Bergyanszkban várják a buszok, amelyek Zaporizzsja városába viszik őket – mondta a kormányfőhelyettes.

A luhanszki régióban 27 település maradt gázellátás, 32 pedig áram nélkül az orosz invázió miatt – közölte Szerhij Gajdaj, a luhanszki regionális katonai-polgári közigazgatás elnöke a Facebook-oldalán.

A közigazgatás elnöke kiemeli, hogy a gázellátás hiánya több mint 41 ezer embert érint, az áramellátás meghibásodása pedig csaknem 95 ezer fogyasztót fosztott meg a villamos energiától.

Hozzátette: a Szeverdoneckben lévő kazánházakat pedig nem tudják megjavítani, ami 180 lakóház hőellátását akadályozza.

Recep Tayyip Erdogan török elnök a NATO-csúcstalálkozón az újságíróknak nyilatkozva elmondta, hogy hamarosan telefonbeszélgetést folytat Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – számolt be a Daily Sabah.

Recep Tayyip Erdogan 2022. március 24-én

Fotó: Kenzo Tribouillard / AFP

Erdogan kiemelte: arra kell törekedniük, hogy rendezzék a konfliktust azzal, hogy „becsületes kilépésre” ösztönzik Putyint.

Az amerikai MSNBC amerikai csatornának adott interjút Kovács Zoltán. A nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkárt az ukrajnai háborúval kapcsolatban kérdezték.

Kovács Zoltán

Fotó: Papajcsik Péter / Index

A politikus elmondta, hogy Magyarországra összesen már több mint ötszázezer ember érkezett közvetlenül Ukrajnából vagy Románián keresztül, így a mostani a valaha volt legnagyobb humanitárius segélyakció hazánkban.

A második világháború óta nem láttunk ennyi menekültet, és sajnos – ahogy látjuk – a menekülthullám, a menekülők száma tovább fog emelkedni

– fogalmazott Kovács Zoltán, hozzátéve, hogy nincs felső határ és korlát sem a menekültek számát, valamint az eszközöket illetően.

Az államtitkár az interjúban arról is beszélt, hogy Magyarország kéri a neki járó forrásokat az Európai Uniótól, amit álláspontja szerint politikai okok miatt tartanak vissza.

Egy eszkalálódó háborúra és a hazánkba érkező félmilliós menekültáradatra tekintettel ennek a pénznek helye és célja van Magyarországon

– jelentette ki Kovács Zoltán, aki úgy látja, „erre a pénzre mindenkinek hatalmas szüksége van”.

A Moody’s Investors Service nemzetközi hitelminősítő intézet arra készül, hogy visszavonja minden orosz vállalat minősítését – idézi a hitelminősítő közleményét az MTI.

A Moody’s még március elején jelentette be, hogy felfüggeszti kereskedelmi tevékenységét Oroszországban.

Fotó: Shutterstock

A két másik nagy nemzetközi hitelminősítő intézet, a Fitch Ratings és az S&P Global Ratings szintén ezen a héten jelentette be, hogy az Oroszország ellen bevezetett nemzetközi szankcióknak megfelelően nem nyújt többé adósbesorolást a cégeknek.