Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videóhívásban kérte az ausztrál törvényhozókat, hogy nagyobb támogatást nyújtsanak az Oroszország elleni háborúban, ezért Ausztrália páncélozott járműveket küld Ukrajnának. Scott Morrison ausztrál miniszterelnök közölte a hírt pénteken – írja az MTI.
Az ukrán elnök csütörtökön szólalt fel az ausztrál parlamentben, és ausztrál gyártmányú, négykerék-hajtású, Bushmaster típusú járműveket kért.
Scott Morrison az újságíróknak elmondta, a járműveket Boeing C–17 Globemaster típusú katonai szállító repülőgépeken fogják küldeni.
Zelenszkij beszédét az ausztrál parlamentben láthatták a képviselők, akik álló ovációval köszöntötték az ukrán elnököt 16 perces beszéde elején és végén.
Scott Morrison miniszterelnök korábban közölte az ukrán elnökkel, hogy Ausztrália további katonai segítséget nyújt országának. Ausztrália eddig 91 millió ausztrál dollár (kb. 22,6 milliárd forint) katonai segítséget, 65 millió ausztrál dollár (kb. 16,1 milliárd forint) humanitárius segítséget és 70 ezer tonna szenet ígért vagy küld Ukrajnának.
A Fehér Ház megerősítette, hogy ellátja Ukrajnát felszerelésekkel arra az esetre, ha Oroszország vegyi vagy biológiai fegyvereket vetne be – számolt be a Sky News. Hozzátették: a szállítmányok biztosítása annak a figyelmeztetésnek a fényében történik, hogy Oroszország ilyen fegyvereket vethet be Ukrajna ellen.
Borisz Akunyin író felszólalt Stephen King orosz könyvpiaci bojkottja és más hasonló kulturális kezdeményezések ellen. Stephen King talán az elsők között volt, aki kiállt Ukrajna mellett, amit itt tettünk közzé mi is az Indexen. Majd a népszerű író bejelentette: nem hosszabbítja meg az orosz kiadókkal a szerződését – ezt még több író követte utána.
A Meduza hírlap hozta le, hogy Borisz Akunyin ez ellen szólalt fel:
Az ilyen lépések csak Putyin diktatúráját erősítik, az ő propagandájáért dolgoznak, és azt az érzést kelti az oroszokban, hogy az egész világ ellenük van. A világ nem az oroszok ellen van, a világ Putyin ellen van, de ő nem olvas Kinget, és nem nézi a Netflixet.
Az ENSZ nukleáris felügyeletének a vezetője hamarosan missziót fog vezetni Csernobilba – tett ígéretet Rafael Grossi, miután Ukrajna közölte: az orosz csapatok elhagyták az ottani radioaktív hulladéktároló létesítményeket – írja az Independent.
A lehető leghamarabb vezetni fogok egy segítségnyújtási és támogatási missziót Csernobilba. Ez lesz az első ilyen a nukleáris biztonsági és védelmi missziók sorában Ukrajnában
– mondta Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség vezetője.
Az orosz csapatok ma kora reggel elhagyták a súlyosan szennyezett nukleáris telephelyet, miután visszaadták az ellenőrzést az ukránoknak – bár Ukrajna szerint néhány katonájuk továbbra is a közelben tartózkodik.
Oroszország elrendelte, hogy az egyetemek minden YouTube-tartalmat töröljenek, és helyezzék át őket az orosz közösségimédia-platformra, a VK Videóra és az orosz videóplatformra, a RuTube-ra – számolt be a The Guardian.
A Google továbbra is működik Oroszországban, bár a vállalat leállította ottani reklámtevékenységét. A YouTube kitiltotta platformjáról az orosz védelmi minisztériumot is, ezzel jelezve a cég és az orosz kormány közötti feszültséget.
Russia’s Ministry of Education and Science has ordered universities to migrate all their YouTube content to VK Video and RuTube by April 4. The end of YouTube in Russia draws nearer. https://t.co/1W7bDxtz3T pic.twitter.com/HdKNT6JtPI
— Kevin Rothrock (@KevinRothrock) April 1, 2022
Ukrán tisztviselők szerint pénteken összesen 6266 embert evakuáltak a humanitárius folyosókon keresztül Ukrajnán belül – számolt be a Sky News.
Kijlo Timosenko, az elnöki hivatal helyettes vezetője elmondta: 3071 ember hagyta el Mariupol városát. Ez annak ellenére történt, hogy a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága a korábbi jelentése szerint nem tudott bejutni a bombázott déli városba.
Az UNESCO szerint az ukrajnai orosz katonai invázió kezdete óta legalább 53 ukrán kulturális helyszínben tett kárt a háború.
A megrongálódott vagy részben megsemmisült kulturális helyszínek között van 29 templom, 16 történelmi épület, 4 múzeum és 4 műemlék
– sorolta fel Ernesto Ottone Ramirez, az UNESCO kulturális főigazgató-helyettese Párizsban. Hozzátette:
Az ország északkeleti részén fekvő Harkivban, Ukrajna második legnagyobb városában többek között a holokauszt-emlékművet, az Állami Opera- és Balettszínházat és a Művészeti Múzeumot is bombázták az oroszok.
Kijevben egyelőre nincs jele annak, hogy az ott található UNESCO világörökségi helyszínek, a kijevi Szent Szofia-székesegyház vagy a barlangkolostor kárt szenvedtek volna.
⚠️@UNESCO, @UNIDROITorg, @UNODC, @INTERPOL_HQ, @WCO_OMD & @CINOANews alert about the risk of illicit trafficking of Ukrainian cultural property.
— UNESCO 🏛️ #Education #Sciences #Culture 🇺🇳😷 (@UNESCO) April 1, 2022
We call upon professionals & the public involved in the trade of cultural property to #ProtectHeritage: https://t.co/HQyKDOwuMt pic.twitter.com/s2c8AYH4Qn
Annalena Baerbock német külügyminiszter arról beszélt a CNN-nek, hogy az ukrajnai háború befejezése Vlagyimir Putyin orosz elnökön múlik.
Putyin kezében van a döntés. Ő az, aki minden ok nélkül elindította a háborút, és most az ő felelőssége, hogy véget vessen ennek
– mondta Annalena Baerbock.
A külügyminiszter arról is beszélt, hogy Németország fokozott katonai segítséget kínál az ukrán kormánynak, és fegyverekkel támogatja Ukrajnát, amire korábban még nem volt példa.
Oroszország fokozni fogja a nem nyugati valuták használatát az egyes országokkal, például Indiával folytatott kereskedelmében – jelentette ki ma Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Újdelhiben, Oroszország barátjaként méltatva Indiát, amely nem helyezkedett „egyoldalú álláspontra” az ukrajnai háborúval kapcsolatban.
Barátok vagyunk
– jelentette ki az orosz külügyminiszter újságírók előtt, miután megbeszélést folytatott Szubramaniam Dzsaisankarral, az indiai külügyi tárca vezetőjével. Lavrov kiemelte: India az ukrajnai válságot „a tények összességének figyelembevételével szemléli, nem egyoldalú módon”.
Az orosz miniszter arról is beszélt, hogy az orosz központi bank évekkel ezelőtt kialakított pénzügyi kommunikációs rendszere hasonló ahhoz, amelyet Indiában is használnak:
Teljesen világos, hogy egyre több tranzakciót fogunk végrehajtani ezen a rendszeren keresztül a nemzeti valutákat használva, a dollár, az euró és egyéb pénznemek megkerülésével. Bármilyen terméket készek vagyunk szállítani Indiának. Semmi kétségem afelől, hogy találunk majd megoldást arra, hogyan lehet megkerülni azokat a mesterséges gátakat, amelyek a Nyugat által bevezetett illegális szankciók miatt jöttek létre.
A patinás labdarúgóklub az internetes oldalán számolt be ma arról, hogy állami vezetők támogatásával karitatív akcióba kezd, és Európa kiemelkedő együtteseivel csap össze.
A tervek szerint a 16-szoros ukrán bajnok áprilistól júniusig
A találkozókat a következő szlogennel rendeznék:
Mérkőzés a békéért! Állítsátok meg a háborút!
A Dinamo Kijev a közleményében úgy fogalmaz: ezeket az alkalmakat szeretné felhasználni arra, hogy tájékoztassa a nemzetközi közösséget a szörnyű ukrajnai háborúról, és pénzt gyűjtsön a szenvedő ukránoknak.
Recep Tayyip Erdogan török elnök felszólította Oroszországot és Ukrajnát, hogy „józan ésszel” cselekedjenek, és arra kérte a két ország vezetőjét, hogy kezdjenek tárgyalásokat – számolt be a Independent.
Erdogan egy telefonbeszélgetés során megkérte Vlagyimir Putyint, hogy cselekedjen, és kezdeményezzen személyes találkozót Zelenszkijjel. A két vezető az Isztambulban tartott béketárgyalásról is beszélt, amely Erdogan szerint „konstruktív” volt.
Az ukrán védelmi minisztérium a Ritter Sport Choco márkához fordult a közösségi médián keresztül, arra kérve: „ne szponzoráljon lőszert, lövedéket és rakétákat” Oroszországnak. Az üzenet meglehetősen erős, és a kép magáért beszél.
153 meggyilkolt ukrán gyermek soha többé nem kóstolhatja meg a csokoládét. Azt kérjük a Ritter Sporttól, hogy hagyja el Oroszországot, és ne szponzoráljon lőszert, lövedékeket és rakétákat a gyermekeink gyilkosainak!
– írták a Twitter-bejegyzésben, Ritter Sport helyett Hitler Sportnak elnevezve a csokoládét.
153 killed Ukrainian children will never be able to taste chocolate again. We call on @ritter_sport to leave russia and stop sponsoring ammo, shells and rockets for killers of our children!
— Defence of Ukraine (@DefenceU) April 1, 2022
#stoprussia #RitterSportBoykott pic.twitter.com/aObXcFPdFs
Három iskolaigazgatót elraboltak, miután az utcán tiltakoztak Melitopol városának orosz megszállása ellen – számolt be róla az Independent. Anzhelina Kovalenkót, Olena Halatsant és Ljudmila Csuhajt ismeretlen helyre vitték az orosz katonák.
Az igazgatók megtagadták az együttműködést az orosz megszállókkal, amelyek úgy döntöttek, hogy április 4-étől orosz nyelven indítják el újra a közoktatást.
Melitopol önjelölt polgármestere, Halyna Danylcsenko utasította az orosz katonaságot, hogy távolítsák el a városból az engedetlen iskolaigazgatókat
– mondta Ljudmjla Deniszova, az ukrán parlament emberi jogi biztosa.
A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) közölte: nem tudta elérni Mariupol városát a folyamatos támadások miatt, ezért szombaton újra megpróbálja evakuálni a civileket – számolt be a The Guardian.
Pavlo Kijelenko, a kelet-ukrajnai donyecki terület kormányzója azzal vádolta Oroszországot, hogy megszegi ígéreteit a humanitárius segélyek Mariupolba való eljuttatásának lehetővé tételével kapcsolatban.
A humanitárius útvonalak az orosz fél ígérete ellenére nem valósultak meg. A humanitárius folyosó lényegében nem működik
– mondta egy televíziós beszédében.
Today, our team tried to facilitate a safe passage out of #Mariupol.
— ICRC Ukraine (@ICRC_ua) April 1, 2022
But had to return to Zaporizhzhia after conditions made it impossible to proceed.
We will try again tomorrow.
It’s critical the parties respect agreements and provide the necessary security guarantees.
Wang Yi kínai külügyminiszter pénteken megerősítette: Kína nem támogatja, hogy kizárják Oroszországot a G20-akból – számolt be az NBC News. Kína szerint senkinek sincs joga a G20-akat megosztani.
A G20-nak a makrogazdasági politika koordinációjára kell összpontosítania, és nem szabad politizálnia
– mondta a kínai képviselet egy közleményben.
Joe Biden elnök szerint Oroszországot ki kellene zárni a szervezetből az ukrajnai invázió miatt, míg Kína többször is kifejezte ellenérzését egy ilyen lépéssel kapcsolatban.
Az Index korábban beszámolt róla, hogy Matthias Mogge, a Welthungerhilfe német segélyszervezet vezetője szerint Oroszország kizárása a G20 szervezetből csak súlyosbítaná a globális élelmiszerválságot, amelyet az ukrajnai háború már amúgy is okozott.
A debreceni felsőoktatási intézmény az MTI-hez küldte el a közleményt, miszerint már félszáznál is több hallgató lát el önkéntes feladatokat a biharkeresztesi határnál, de továbbra is várják az önkénteseket.
az új jelentkezők a fővárosba tartó vasútvonalon segíthetik az ukrajnai háború elől menekülőket.
Az egyetem a konfliktus kirobbanásának első napjától igyekszik segítséget nyújtani a bajbajutottaknak. Kollégiumi férőhelyeket biztosít, adománygyűjtéseket szervez a menekülőknek, emellett önkéntesprogramot indított – írták, és közben közölték, hogy május 6-án segélykoncertet is tartani fognak.
Az Ökumenikus Segélyszervezet arról tájékoztatott, hogy már csaknem 300 tonna segélyt juttatott ki Ukrajnába, illetve az eMAG–Extreme Digital az összegyűlt 7,14 millió forintot 10 millió forinttal kiegészítve a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnak továbbítja – fejezték be a közleményt.
Az Egyházak Világtanácsa (EVT) tagegyházainak képviselői közös nyilatkozatot fogadtak el, amelyben elítélték az Orosz Föderáció Ukrajna elleni háborúját, elismerték Ukrajna jogát a védekezésre, szorgalmazták a tűzszünetet, a béketárgyalásokat és a vétkesek felelősségre vonását.
A nyilatkozatot, amelyet a Magyarországi Református Egyház pénteken juttatott el az MTI-hez, az EVT tagegyházainak csütörtöki tanácskozásán fogadták el. A svájci Bosseyben tartott megbeszélésen az Ukrajnával szomszédos, illetve a konfliktussal közvetlenül érintett európai országok egyházi vezetői vettek részt, mások mellett Balog Zoltán, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke. Oroszország és Ukrajna képviselői elfogadták a meghívást a találkozóra, de végül nem vettek részt azon.
Észtország betiltja az orosz Yandex Taxit, és arra kéri a többi EU-országot, hogy ők is tegyenek ugyanígy – írta meg Kaja Kallas miniszterelnök a hivatalos Twitter-oldalára.
Hangsúlyozta azt is, hogy egyetlen orosz hírszerzéssel együttműködő vállalat sem működhet Észtországban.
My government decided to prohibit #Yandex from offering taxi services in #Estonia.
— Kaja Kallas (@kajakallas) April 1, 2022
Companies cooperating with #Russian special services have no place in Estonia and Europe. We have also proposed that the EU impose a sanction on Yandex.https://t.co/YbBOzK7gwv
A kijevi vezérkar szerint az ukrán erőknek sikerült harminc települést visszaszerezniük az orosz csapatoktól – számolt be az MTI. A legfrissebb információk alapján az orosz csapatok átcsoportosításokat hajtanak végre, és nagy valószínűséggel a keleti országrészbe összpontosítják az erőiket.
Északon az orosz csapatok változatlanul blokád alatt tartják Csernyihiv városát, keleten Harkivot, Izjum városát pedig továbbra is ellenőrzésük alatt tartják. Azonban Csernyihiv megyében az ukrán erők több településen visszavették az ellenőrzést.
Donyeck megyében az orosz erők szintén több irányban tűztámadásokat hajtanak végre, valamint légicsapásokat mérnek lakott területekre. Elsősorban Popaszna és Rubizsne településeket igyekeznek elfoglalni, valamint az Azov-tenger partján fekvő Mariupolt teljesen ellenőrzésük alá vonni.
Belaruszban ápolják azt a több száz orosz katonát, aki a Vörös-erdőben ásta be magát, amely a csernobili zóna egyik leginkább radioaktív részének számít.
A Daily Beast szerint a katonákat buszokkal szállították el, miután magas sugárterhelésnek voltak kitéve azt követően, hogy a harcjárműveikkel felverték a radioaktív port a térségben.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség már vizsgálódik a sugárbeteg katonák ügyében.
Szlovénia nem hajlandó rubelben fizetni az orosz gázszállításért, és elutasítja a zsarolást is – jelentette ki Jernej Vrtovec szlovén infrastrukturális miniszter pénteken.
A tárcavezető rámutatott: Európának ezen a részén a gázvezetékek szinte kizárólag orosz gázt szállítanak, és ez vonatkozik arra a földgázra is, amelyet Szlovénia Ausztrián keresztül importál. Az ország gázimportjának 91 százalékát tette ki az Ausztrián keresztül kapott gáz 2020-ban, míg a fennmaradó rész közvetlenül Oroszországból érkezett.
Szlovénia keresi a diverzifikációs lehetőségeket. jó esély van arra, hogy az év vége előtt sikerül más gázimportforrásokat is találni
– mondta Vrtovec.
Szlovénia a napokban tárgyalásokat folytatott Ausztriával, Horvátországgal, Olaszországgal és Katarral is. Vrtovec hétfőn találkozik Tomislav Coric horvát gazdasági miniszterrel, hogy a horvátországi Omisaljban épült, krki LNG-terminál (cseppfolyósítottföldgáz-terminál) kapacitásainak kihasználásáról tárgyaljon. A miniszter szerint a fő probléma az LNG-terminálok kapacitáshiánya Európában.
Szlovénia számára elfogadhatatlan az esetleges rubelben történő fizetés, mert az a szerződést kötő egyik fél egyoldalú döntéséből fakadna.
Vlagyimir Putyin csütörtökön közölte: a vevőknek az orosz földgáz megvásárlásához rubelszámlát kell nyitniuk orosz bankokban, és hogy április 1-jétől kezdve ezekről kell majd fizetniük a szállításokért. Az orosz elnök arra figyelmeztetett, hogy a fizetés elmulasztása esetén a hatályos szerződéseket Moszkva le fogja állítani.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő viszont ma újságíróknak kijelentette:
nem áll le az orosz gázszállítás, ha a vevő április 1-jéig nem igazolja vissza, hogy kész rubelben rendezni a számlát.
Németország vádat emelt a tartalékos erők egy volt tisztje ellen Oroszországnak való kémkedés vádjával – számolt be a The Guardian.
A német tiszt, Ralph G. – akinek a vezetéknevét személyiségi jogok miatt nem lehet nyilvánosságra hozni – 2014-től 2020-ig számos dokumentumot bocsátott orosz ügynökök rendelkezésére a német hadseregről.
A parancsnokhelyettes többek között német vállalatokról, a gázvezetékekről és a NATO működéséről szolgáltatott információkat az orosz hírszerzésnek.
Kínának támogatnia kell az ukrajnai háború befejezését, nem hunyhat szemet Oroszország tettei felett – hívta fel a figyelmet Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke az EU–Kína-csúcsot követő sajtótájékoztatón.
Az uniós vezetők videotanácskozást folytattak Hszi Csin-ping kínai elnökkel és Li Ko-csiang miniszterelnökkel. Von der Leyen hangsúlyozta:
Nyilvánvalóvá tettük Peking számára, hogy ha nem is támogatja, de nem avatkozhat be az Oroszország elleni szankcióink végrehajtásába. Amennyiben Kína mégis beleavatkozna, az komoly károkat okozna a tekintélyének Európában.
Important issues remain. China must:
— Ursula von der Leyen (@vonderleyen) April 1, 2022
• Stop its unjustified trade measures against Lithuania
• Lift sanctions against MEPs⁰
• Address global concerns on human and labour rights, especially in Xinjiang⁰
• Improve access and conditions for EU companies in its market. pic.twitter.com/1iY95ycZXv
Korábban már beszámoltunk róla, hogy egyre több hűséges szimpatizánsa fordul el az orosz elnöktől háborús politikája miatt. Ezek között akadnak celebek, sportolók és magas beosztású cégvezetők is.
Azonban most úgy néz ki, hogy Putyin a nemzetközi filmsztárt, Gérard Depardieut is maga ellen fordította, miután „őrült, elfogadhatatlan túlkapásokkal” vádolta az orosz elnököt az ukrajnai háború miatt – számolt be a BBC.
Depardieu elmondta, hogy az orosz nép nem felelős az elnök viselkedéséért.
Putyin szóvivője, Dmitrij Peszkov reagált a színész vádjaira, mondván, hogy Depardieu valószínűleg „nem teljesen értette az ukrajnai helyzetet, és felajánlotta, hogy elmagyarázza”.
Gérard Depardieu adóügyi okokból hagyta el Franciaországot és vette fel az orosz állampolgárságot 2013-ban. Orosz útlevelét akkor személyesen Putyin elnöktől kapta meg a fekete-tengeri üdülőhelyén, Szocsiban.
Akkor a színész és az elnök kezet fogott és megölelte egymást, Depardieu pedig nagyszerű demokráciának nevezte Oroszországot. Ezután nem sokkal, 2015-ben öt évre kitiltották a francia színészt Ukrajnából.
Daleep Singh, a Fehér Ház helyettes nemzetbiztonsági tanácsadója figyelmeztette Indiát, hogy következményei lesznek, ha India megpróbálja kijátszani az Ukrajna elleni háború miatt Oroszországgal szemben életbe léptetett nyugati büntetőintézkedéseket – jelentette a Newsweek.
Daleep Singh, akit az Oroszországgal szemben kivetett amerikai büntetőintézkedések egyik szellemi atyjának tekintenek, személyesen találkozott Szubramaniam Dzsaisankar indiai külügyminiszterrel Új-Delhiben.
Nem szeretnénk azt látni, hogy India gyorsan növeli oroszországi importját mindazon energiahordozókból vagy más termékekből, amelyek importját jelenleg tiltja az Egyesült Államok vagy más nemzetközi szankciós rendszer.
A Newsweek szerint India intenzíven együttműködik Moszkvával egy új fizetési rendszer kidolgozásán, hogy megkerüljék a nyugati szankciókat.
Az Európai Bizottság azt javasolta, hogy a tagállamok az ukrajnai háború elől menekülők esetében egyénenként tízezer hrivnya (mintegy 113 ezer forint) összeghatárig díjmentesen biztosítsák az átváltást az Ukrán Nemzeti Bank által közzétett hivatalos átváltási árfolyamon – közölte a brüsszeli testület az MTI szerint.
Az Európai Bizottság tanácsi ajánlásra irányuló javaslata arra vonatkozik, hogyan járjanak el az ukrajnai háború elől menekülőket fogadó tagállamok az érkezők birtokában lévő hrivnya átváltását illetően a helyi pénznemre, és hozzátették:
a menekültek számára kiemelten fontos, hogy késedelem nélkül át tudják váltani az Ukrajnából magukkal hozott bankjegyeket a fogadó ország pénznemére. Néhány tagállam azt is mérlegeli, hogy egyáltalán lehetővé teszi korlátozott – egyénenként meghatározott – összegű hrivnya átváltását.
Az uniós bizottság kiemelte: javaslata arra irányul, hogy a tagállamok összehangoltan kezeljék a hrivnya átváltásának kérdését.
A háború fejleményeiről, valamint az ukrajnai menekültek helyzetéről és humanitárius ellátásukról is tárgyalt Andrzej Duda lengyel elnök a Vatikánban, ahol Ferenc pápa is fogadta őt.
A vatikáni sajtóközpont néhánysoros közleménye szerint Andrzej Duda a szentszéki államtitkárral, Pietro Parolin bíborossal, valamint a pápai állam külügyminiszterének számító Paul Richard Gallagher érsekkel is egyeztetett, írta meg az MTI.
Azt mondtam a Szentatyának, hogy Lengyelországban majdnem kétmillió ukrán állampolgár van, tehát látogatása lehetőséget adna arra, hogy lengyelekkel és ukránokkal egyszerre találkozzék
– nyilatkozta Andrzej Duda, aki hangsúlyozta: beszámolt Ferenc pápának az ukránok befogadásáról, a lengyelek segítőkészségéről és a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tartott egyeztetésekről.
Vatican Secretary of State, Cardinal Pietro Parolin says that Pope Francis' upcoming Apostolic Visit to Malta will focus on the phenomenon of migration and on bringing a Gospel of peace and welcome to the Maltese people.https://t.co/s9DcgfWZYW
— Vatican News (@VaticanNews) March 31, 2022
A Sky News szerint a Project Media nevű oknyomozó oldal részletes riportot közölt arról, hogy milyen egészségügyi állapotban lehet Vlagyimir Putyin.
Az orosz elnök egészségével kapcsolatban már számos híresztelés merült fel az utóbbi időben. Legutóbb például az egyik bizalmasa állította róla, hogy beteg.
A mostani riportban többé-kevésbé csak arra vállalkoztak, hogy összeszedjék azokat az időszakokat, amikor eltűnt a nyilvánosság elől, mindemellett azonban tettek néhány érdekes kijelentést:
Mindebből persze nehéz lenne bármi konkrétumot levonni, de az biztosnak tűnik, hogy az orosz elnök korántsem annyira fitt, mint amilyennek mutatni szereti magát.
Legalább tízmilliárd dollár értékű kár keletkezett Mariupol infrastruktúrájában a helyi hatóság előzetes becslései szerint – számolt be az Independent.
Az agresszor által elkövetett minden bűncselekményt, minden gyilkosságot és pusztítást fel kell jegyezni és át kell adni a Nemzetközi Bíróságnak
– mondta Vadim Boicsenko, Mariupol polgármestere egy tanácskozázon, amire akkor került sor, amikor az ostromlott fekete-tengeri kikötőváros legújabb evakuálási kísérletét orosz és ukrán tisztviselők egyaránt jóváhagyták.
Ausztria továbbra is elutasítja Vlagyimir Putyin orosz elnök gázszállításra vonatkozó feltételeit, ragaszkodik a szerződésben foglaltakhoz – jelentette be Karl Nehammer osztrák kancellár berlini sajtótájékoztatóján.
Nehammer Putyin követeléseit politikai üzenetnek nevezte, miszerint a nyugati államoknak, mint például Németországnak vagy Ausztriának április elsejétől új számlát kell nyitniuk az orosz Gazprombanknál, hogy továbbra is kaphassanak földgázt.
A kancellár kijelentette, hogy továbbra is ragaszkodik hozzá, hogy a kifizetések – a szerződésben foglaltak szerint – továbbra is euróban vagy dollárban történjenek.
A német gazdasági minisztérium megerősítette, hogy az oroszországi gázszállításról szóló magánszerződések változatlanul érvényesek, a számlákat euróban fizetik ki.
Darüber hinaus müssen wir die Abhängigkeit von russischem Gas abbauen & langfristig auf erneuerbare Energieträger umsteigen. Hier haben wir mit Deutschland auch auf europäischer Ebene einen energischen Partner zur Seite. Danke für die gute Zusammenarbeit!
— Karl Nehammer (@karlnehammer) March 31, 2022
Csernyihiv polgármestere szerint orosz lövedékek lerombolták az észak-ukrajnai város egyik kórházának onkológiai osztályát néhány nappal azután, hogy Oroszország közölte, drasztikusan csökkenti a Kijev és Csernyihiv elleni katonai támadást – írja a CNN.
Néhány lövedék közvetlenül a regionális kórházat találta el, és a kórház egyik épülete, tulajdonképpen az onkológiai részleg teljesen megsemmisült. Három ember súlyos sérüléseket szenvedett
– nyilatkozta Vlagyiszlav Atroszenko polgármester a CNN riporterének.
A városvezető azt is elmondta, hogy nincs víz és áram, és a város egy héten belül kifogyhat az élelmiszerből és a gyógyszerből is. Az egyetlen ellátmányt a hadsereg és az önkéntesek biztosítják.
Jelenleg teljes humanitárius katasztrófát élünk át
– mondta Atroszenko, aki maga is elkapott egy heveny tüdőgyulladást, de hozzátette, hogy rendbe fog jönni.