Már a második egymást követő hónapban csökkent az orosz feldolgozóipar teljesítménye az előző négy hónap növekedése után, közölte az MTI.
A londoni Markit Economics gazdaságkutató intézet pénteken azt közölte, hogy a márciusi orosz feldolgozóipari beszerzésimenedzser-index (BMI) 44,1 pontra, 2020 júniusa óta a legalacsonyabb szintre süllyedt a februári 48,6 pontról. A vállalatok a kibocsátáscsökkenését a gyenge vevői keresletnek és az alacsonyabb új rendeléseknek tudták be. A mutató januárban még 51,8 ponton állt.
A mutató 50 pont feletti értéke az üzleti aktivitás növekedését, alatta pedig a csökkenését jelzi.
Az Ukrajna elleni orosz háborúra válaszul a Nyugat szankciókat vezetett be az orosz feldolgozóiparral szemben, többek között embargót rendelt el számos termék exportjára. Emellett a rubel leértékelődése következtében jelentősen emelkedtek a nyersanyagok árai.
Az új értékesítések számának esése márciusban a romló kereslet következtében csaknem két éve a leggyorsabb volt. A felmérés egyes résztvevői rámutattak arra, hogy a vevők vásárlóerejét gyengítette az árak meredek emelkedése. Az exportrendelések visszaesésének üteme az egyik legnagyobb volt az adat jegyzésének kezdete óta.
Jelentősen romlottak a beszállítók mutatói is, nőttek a szállítási idők, mivel az akut anyaghiány akadályozta az időben történő szállítást.
A felmérés szerint a vállalatok az elmúlt közel két év leggyorsabb ütemében csökkentették a munkaerő-felvételt és a létszámot.
Több települést is tűz alá vettek az oroszok a Luhanszki területen – közölte pénteken Szerhij Hajdaj, a régió katonai kormányzója.
Elmondása szerint a régió jelenlegi központját, Szeverodonyecket és néhány környékbeli települést – Rubizsnyét, Liszicsanszkot, Kreminnát és Ivanivkát – lőtték az oroszok. A regionális központban ketten meghaltak, valamint többen megsérültek és a romok alatt estek csapdába.
A kormányzó arra is felhívta a figyelmet, hogy a vízellátás akadozik a környéken, miközben 28 település gáz, 22 település pedig áram nélkül maradt.
A nyugati országok hírszerzései információs háborút folytatnak Vlagyimir Putyin ellen – írja a CNN.
Az amerikai portál szerint a nyugati hírszerzők már hónapok óta arra törekszenek, hogy ne Putyin határozza meg a háború narratíváját. Ez már az invázió kezdete előtt is így volt, amikor tavaly év végén nyilvánosságra hozták, hogy Oroszország lerohanhatja Ukrajnát, holott akkor még sok szakértő ezt valószínűtlennek minősítette.
A CNN szerint korábban jellemzően Oroszország folytatott ilyen jellegű információs háborút akkor, amikor beavatkozott az Egyesült Államok és az Európai Unió tagállamainak választásaiba. Hozzátették: a volt KGB-ügynök orosz elnököt különösen zavarhatja és feldühítheti az, hogy a nyugatiak a Kreml belső köreiből is képesek információhoz jutni.
Ennek az információs háborúnak volt a része például az is, hogy két napja Vlagyimir Putyinról és az ő tanácsadói körét érintő problémákról adtak közre értesüléseket a nyugatiak. Mindemellett néhány volt amerikai kémet is meglepett az, hogy a nyugati kormányzatok az utóbb időben milyen mértékben és gyakorisággal voltak hajlandóak nyilvánosságra hozni a titkosított információkat.
Ez a hírszerzőket – még a korábbiakat is, mint engem – idegessé teszi, mivel nekünk az ösztöneinkben van, hogy vigyáznunk kell a forrásainkra és a módszereinkre, amelyekkel az értesüléseket szerezzük
– mondta Steve Hall, a CIA oroszországi részlegének korábbi vezetője a CNN-nek.
Egy dolgot viszont a nyugati hírszerzők is rosszul ítéltek meg a jelek szerint: túlbecsülték Oroszország katonai erejét, és lebecsülték Ukrajnáét. Ez utóbbit Tod Wolters, az Európában állomásozó amerikai erők parancsnoka a héten az amerikai szenátus egyik meghallgatásán is elismerte.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) közölte: egyelőre nem tudják megerősíteni a hírt, miszerint sugárbetegségben szenvedő orosz katonákat kellett elszállítani a csernobili atomerőmű környékéről.
IAEA has not been able to confirm reports of Russian forces receiving high doses of radiation while being in the #Chornobyl Exclusion Zone and is seeking further information in order to provide an independent assessment of the situation.
— IAEA - International Atomic Energy Agency (@iaeaorg) March 31, 2022
Azt írták, hogy ebben az ügyben még vizsgálatot folytatnak, a szervezet vezetője, Rafael Grossi például pénteken Kalinyingrádban magas rangú orosz tisztviselőkkel tárgyal majd.
Az ukránok azt állították, hogy az orosz katonák a harcjárműveikkel felverték a radioaktív port a Csernobiltól nyugatra lévő Vörös-erdőben, majd beásták magukat. Később azt is közölték, hogy az oroszok megkezdték a visszavonulást a térségből, de közben túszokat is magukkal vittek.
3457 esetben vizsgálja az ukrán ügyészség az oroszok által elkövetett háborús bűnöket – közölte Mihajlo Podoljak elnöki tanácsadó.
Azt írta, hogy az oroszok civileket kínoztak és gyilkoltak meg, valamint a gyermekekkel szemben is visszaéléseket követtek el. Ezt sok esetben bizonyítani is tudják, ezekért az oroszok meg fognak bűnhődni.
The Prosecutor Office 🇺🇦 has already opened 3457 criminal cases against RF military. The article "violation of the rules & customs of war." The worst - killing of citizens, violence, kids abuse, torture. Docs of facts. The impact for the RF - disastrous in all jurisdictions.
— Михайло Подоляк (@Podolyak_M) March 31, 2022
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videóhívásban kérte az ausztrál törvényhozókat, hogy nagyobb támogatást nyújtsanak az Oroszország elleni háborúban, ezért Ausztrália páncélozott járműveket küld Ukrajnának. Scott Morrison ausztrál miniszterelnök közölte a hírt pénteken – írja az MTI.
Az ukrán elnök csütörtökön szólalt fel az ausztrál parlamentben, és ausztrál gyártmányú, négykerék-hajtású, Bushmaster típusú járműveket kért.
Scott Morrison az újságíróknak elmondta, a járműveket Boeing C–17 Globemaster típusú katonai szállító repülőgépeken fogják küldeni.
Zelenszkij beszédét az ausztrál parlamentben láthatták a képviselők, akik álló ovációval köszöntötték az ukrán elnököt 16 perces beszéde elején és végén.
Scott Morrison miniszterelnök korábban közölte az ukrán elnökkel, hogy Ausztrália további katonai segítséget nyújt országának. Ausztrália eddig 91 millió ausztrál dollár (kb. 22,6 milliárd forint) katonai segítséget, 65 millió ausztrál dollár (kb. 16,1 milliárd forint) humanitárius segítséget és 70 ezer tonna szenet ígért vagy küld Ukrajnának.
A brit védelmi minisztérium hírszerzési adatokra hivatkozva közölte, hogy az ukránok ellentámadásba lendültek Csernyihiv környékén, és több falut visszafoglaltak.
Közlésük szerint az ukránok Szloboda és Lukasivka településeit szállták meg, ezenkívül Kijevtől keletre és északkeletre is folytatták a korábban már megkezdett ellentámadást.
A minisztérium szerint az akciók ellenére Csernyihiv és Kijev továbbra is ki van téve a légicsapások, rakétatámadások veszélyének.
Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine - 01 April 2022
— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) April 1, 2022
Find out more about the UK government's response: https://t.co/tazJHqMczF
🇺🇦 #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/b1sBLFpfdb
A Reuters azt írja, hogy az amerikai kormányzat birtokába jutott felvételek bizonyítják: Kelet-Ukrajnában több nagy gabonasilót is tűz alá vettek az oroszok. A hírügynökség szerint a globális élelemellátást is veszélyeztetheti ezeknek a megsemmisítése.
Egy amerikai tisztviselő azt nyilatkozta erről a Reutersnek, hogy az orosz csapatok lövik ezeket az épületeket is. Március végéig legalább hat ilyen épület súlyos károkat szenvedett – mondta, hozzátéve:
Az, hogy Oroszország meggondolatlanul kárt okoz ezekben a silókban, jól példázza azt, hogy Putyin háborúja miként veszélyezteti az ukrán civileket és az élelmiszer-biztonságot világszerte.
A tisztviselő arra is felhívta a figyelmet, hogy a harmadik világ több országa is az ukrán élelmiszerexportra van utalva, vagyis ezekben az országokban éhínséget okozhat a háború, de ezenkívül világszerte is megnövelheti a élelmiszerárakat.
Mindeközben Wendy Sherman amerikai külügyminiszter-helyettes kedden az ENSZ Biztonsági Tanácsában arra hívta fel a figyelmet, hogy az oroszok már legalább három civil kereskedelmi hajót lebombáztak a Fekete-tengeren.
Az orosz internetfelügyeleti szerv, a Roszkomnadzor azt írta a Telegramon, hogy büntetőjogi felelősségre fogják vonni a Wikipediát, ha nem törlik az ukrajnai „különleges hadművelethez” kapcsolódó „hamis információkat” az oldalról.
Azt írták, hogy az oldalon „megbízhatatlan forrásból származó”, valamint bizalmasnak minősülő, „betiltott” információk jelennek meg, amelyek az orosz felhasználók félretájékoztatását szolgálják, és ez ellen az Oroszországban hatályos törvények szerint fel fognak lépni.
Azt írták, hogy a Wikipediát már felszólították az általuk kifogásolt tartalmak törlésére. Ha az oldal ezt nem teszi meg, akkor akár 4 millió rubelnyi bírságra is számíthat – közölte a Roszkomnadzor.
A japán hatóságok szankciókat szabnak ki négy oroszországi szervezetre és három személyre vonatkozóan, állítólag a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság elleni szankciórendszer megsértésével kapcsolatban – áll a japán külügyminisztérium pénteken kiosztott üzenetében – írja a TASSZ.
A listán szerepel az orosz Alekszander Gaevoj, Alekszander Csasovnyikov és Roman Alar, a cégek közül pedig az Apollo, az RK Breeze, a Zil-M és a Parsek. A felsorolt személyekre különféle korlátozások vonatkoznak, beleértve a bankszámlák és vagyontárgyak befagyasztását, amennyiben Japánban találják őket.
A Pentagon csütörtök este közölte: nem tudni, hol vannak most annak az orosz konvojnak a járművei, amely megközelítőleg 64 kilométer hosszan haladt Kijev környékén.
Johy Kirby, a védelmi minisztérium szóvivője azt mondta: a konvoj missziója egyértelműen kudarcot vallott, és nem tudni, hogy még megvan-e, vagy már szétszéledtek a járművek.
A konvoj járművei március második hetében még Kijev környékén foglaltak el új állásokat, azóta viszont nem sokat lehet tudni róluk.
„Úton vagyok Kijevbe” – írta Roberta Metsola a Twitteren közzétett bejegyzésében csütörtökön. Az utazás egyéb részleteit, illetve hogy kivel fog találkozni, biztonsági okok miatt nem árulta el a nyilvánosságnak.
Az elnök a hét elején hangsúlyozta, fontos, hogy az Európai Parlament támogassa Ukrajna törekvését, hogy tagjelölt ország lehessen – írja a hvg.
On my way to Kyiv 🇺🇦
— Roberta Metsola (@EP_President) March 31, 2022
На шляху до Києва 🇺🇦 #StandWithUkraine pic.twitter.com/8fz43BkapJ
A belgorodi régió kormányzója, Vjacseszlav Gladkov közölte, hogy egy ukrán helikoptertámadás következtében gyulladt ki Belgorodban egy üzemanyagraktár.
Közlése szerint két ukrán helikopter hajtotta végre az akciót. A közösségi médiában több videó is terjedni kezdett, amelyeken állítólag a légicsapás látható:
#BREAKING: Video reportedly of Ukrainian attack helicopters striking oil facility in Belgorod, across the border inside Russia pic.twitter.com/NfQVJ97rbA
— ELINT News (@ELINTNews) April 1, 2022
Video reportedly of #Ukrainian attack helicopters striking oil facility in Belgorod, across the border inside Russia pic.twitter.com/a0Q28eEp0d
— rajni singh (@imrajni_singh) April 1, 2022
Az ukránok egyelőre nem vállaltak felelősséget az akcióért. A régióban egyébként két nappal ezelőtt egy fegyverraktár is felrobbant.
A BRFK és a velük együtt dolgozó társszervek csütörtökön 1717 menekültet fogadtak a fővárosban – közölték a police.hu.
Az ukrajnai háború elől 2022. március 31-én 1717 ember, köztük 808 gyermek érkezett Budapestre vonattal. A különvonatokkal Kőbánya-felső vasútállomásra érkező menekülteket buszokkal vitték a BOK-csarnokba. Fővárosi és vidéki szálláshelyeken 96 ember, köztük 56 gyermek elhelyezését és odaszállítását az együttműködő hatóságok oldották meg.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság a Készenléti Rendőrséggel és rendőrjárőrképzésben résztvevőkkel Kőbánya-felső vasútállomáson és a BOK-csarnokban segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
Közben több orosz harcjárművet is megszereztek „trófeaként”.
#Ukrainian Armed Forces liberated 11 settlements in the #Kherson region and seized trophy equipment. pic.twitter.com/FHzK3pmJ1A
— NEXTA (@nexta_tv) March 31, 2022
Mint az alábbi térképen is látható, Herszont északi irányból egyre jobban megközelítik az ukrán csapatok, és nem lehetetlen, hogy a közeljövőben megpróbálják visszafoglalni magát a várost is.
On March 31, Ukrainian defenders liberated settlements in Kherson region: Novovorontsovka, Mala Shesternya, Novohryhorivs'ke, Topolyne, Knyazivka, Krasnivka, Svobodne, Kam'yanka, Pryhir'ya, Kochubeyivka and Orlove.
— Michael MacKay (@mhmck) March 31, 2022
Russian forces are retreating from the north of Khersonshchyna. pic.twitter.com/ELcgjmyaja
Kigyulladt egy üzemanyagraktár az orosz–ukrán határ közelében lévő Belgorod városában.
An oil depot is on fire in #Belgorod, #Russia.
— NEXTA (@nexta_tv) April 1, 2022
"The emergency services went to the place of fire, measures are being taken to eliminate it", said Gladkov, the governor of the region in his Telegram channel. pic.twitter.com/ey7rC5ChSz
A tűzoltók kivonultak a helyszínre, megkezdték a tűz oltását – közölte a régió kormányzója, hozzátéve: két ember megsérült az incidens következtében.
Mindeközben a regionális katasztrófavédelmi szolgálat közölte, hogy a legmagasabb szintű riasztást rendelték el a tűz miatt.
Un dépôt pétrolier brûle à #Belgorod en #Russie, l'origine du feu reste inconnue. pic.twitter.com/TtWjhuKWe2
— Alexandre Guitakos 🇫🇷🇬🇷🇺🇦 (@AlexandreGTKS) April 1, 2022
Az, hogy mi okozta a tüzet, egyelőre nem derült ki, viszont három közeli utcából ki kellett menekíteni a lakosokat.
A brit védelmi minisztérium értesülése szerint Oroszország már Grúziából is megkezdte a csapatai átcsoportosítását Ukrajnába.
A minisztérium szerint körülbelül 1200-2000 katonát irányítanak át Ukrajnába, három taktikai egységbe szervezve.
Nagyon valószínűtlen, hogy Oroszország korábban azzal tervezett volna, hogy ilyen módon szereznek erősítést. Továbbá ez azt is jelzi, hogy váratlanul nagy veszteségeket szenvedtek az invázió alatt
– írta a védelmi minisztérium.
Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine - 31 March 2022
— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) March 31, 2022
Find out more about the UK government's response: https://t.co/SV5bl19zq3
🇺🇦 #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/e1x4jsAZnx
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök péntek hajnalban közölte, hogy megfosztott katonai rangjától két ukrán tábornokot.
A Sky News tudósítása szerint az elnök azt mondta róluk, hogy „valamilyen okból elfelejtették, hol is van a hazájuk” és hogy „megszegték az ukrán népnek tett katonai esküjüket”, ezért döntött úgy, hogy megfosztja őket a rangjuktól.
Közölte azt is, hogy a tábornokok közül az egyik az Ukrán Biztonsági Hivatal (SZBU) belügyi részlegének a vezetője volt, a másik pedig az SZBU herszoni vezetője volt (a város az invázió első napjaiban került orosz kézre).
Nincs most időm foglalkozni minden árulóval, de mind el fogják nyerni büntetésüket
– jelentette ki az elnök. Arról viszont részletesebb tájékoztatást nem adott, hogy mi fog történni ezzel a két tábornokkal ezután.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtök éjjel közzétett videóüzenetében azt mondta: a hadi helyzet az ország keleti és déli részén továbbra is nehéz.
Kifejtette: Az orosz erők nemcsak a Donbasz régiónál, hanem Mariupol város körül is csapatösszevonást hajtanak végre, és a máshonnan való elvonulásuk csak ennek a stratégiának a része volt.
Az amerikai védelmi minisztérium arra figyelmeztetett csütörtökön, hogy az orosz erők kelet-ukrajnai összevonása és az ottani erős ukrán ellenállás a háború elhúzódását vetíti előre. John Kirby szóvivő szerint ennélfogva
a háború nemcsak hetekig, hanem annál sokkal tovább is eltarthat.
Oroszország humanitárius folyosót nyit Mariupolból Zaporizzsjába április 1-jén Emmanuel Macron francia elnök és Olaf Scholz német kancellár kérésére – jelentette be az Orosz Föderáció Nemzetvédelmi Irányítóközpontjának vezetője, Mihail Mizincev vezérezredes.
Ennek értelmében április 1-jén moszkvai idő szerint délelőtt tíz órától az orosz fegyveres erők újra megnyitják a Mariupolból Zaporizzsjába vezető humanitárius folyosót.
A humanitárius művelet sikeres végrehajtása érdekében az ENSZ menekültügyi bizottsága és a Vöröskereszt képviselőinek közvetlen részvételével kell történnie
– mondta Mizincev.
Hangsúlyozta, hogy Oroszország kitartóan sürgeti a kijevi hatóságokat, hogy ezt a nyilatkozatot ukrán és orosz nyelven tegyék közzé moszkvai idő szerint április 1-jén hajnai három óráig az ukrán médiában, és még előtte értesítsék a külföldi nagykövetségek, az ENSZ és az EBESZ képviselőit – írja a TASZSZ.
Jó reggelt kívánunk kedves olvasóinknak!
Az Index pénteken is beszámol Oroszország ukrajnai inváziójáról. Kövesse velünk az eseményeket percről percre!