A Pentagon kamikaze rakétákat küld Ukrajnába

Kedves olvasóink!

Zárul az Index napi hírfolyama, melyben beszámoltunk az orosz–ukrán háború fejleményeiről. A legfontosabb történéseket összefoglaló cikkünket itt olvashatja.

Vasárnap ismét jelentkezünk a legfrissebb hírekkel, tartsanak velünk!

Köszönjük megtisztelő figyelmüket, pihenjenek jól!

Az ostromlott mariupoli város lakóinak nincs idejük a halottakat rendesen eltemetni, így az elhagyott, háború által tönkretett játszóterek váltak tömegsírokká – írja az Independent.

A kikötőváros minden homokozója, kráteres parkja és közösségi kertje, amely az épületek lebombázott bordái közé ékelődik, rögtönzött temetővé vált.

Az orosz haderő rakétacsapást mért a Hmelnickij megyei Sepetyivka közelében lévő ipari létesítményre, írta meg a Kyiv Independent.

Szerhij Hamalij kormányzó szerint 15 ember tartózkodott a helyszínen a támadás során, de senki sem sérült meg.

Dmitrij Peszkovot,  a Kreml szóvivője közölte, hogy

nem voltak könnyűek az orosz és ukrán tárgyalások, de a legfontosabb, hogy folytatódjanak.

Oroszország a szomszédos Belaruszban szeretné folytatni a tárgyalásokat Ukrajnával, de Kijev ellenezte ezt a felvetést.

Oroszország és Ukrajna a múlt hónapban több tárgyalást is folytatott Fehéroroszországban – írta meg a Sky News.

Ulrike Scharf, a dél-németországi Bajorország családügyi minisztere figyelmeztette a berlini kormányt, hogy az Ukrajnából a háború elől Németországba menekülő árva gyerekek tömegei túlterhelhetik a szociális szolgáltatások rendszerét.

Ez teljesen meghaladja az ellátórendszer erejét. Nem tudják ezt kezelni

– állította Ulrike Scharf a DPA hírügynökségnek, és hozzátette, a gyermekjóléti létesítményeket nem arra tervezték, hogy ilyen nagy számban szállásoljanak el gyerekeket, akik között több fogyatékossággal élő is van.

Ráadásul a gondozóval érkező gyerekeket el kell ilyenkor választani az őket Ukrajnából kísérő felnőtt személytől, ami szintén nem a gyerekek legjobb érdekét szolgálja.

Egyre több orosz katona mond nemet a harcokra – írta meg a Business Insider.

Mihail Benjas képviseli azokat az orosz nemzeti gárdistákat, akik nem hajlandóak csatlakozni az ukrajnai háborúba induló csapatokhoz. Az ügyvéd állítása szerint egyre több gárdista és katona kereste már meg:

Az ügyvéd kezdetben 12 nemzeti gárdista, a Roszgvardija képviseletét vállalta el, akik úgy vélték, hogy illegális dolgokra kényszerítenék őket, ha egy fegyveres csoport tagjaként Ukrajnába mennének.

Az ukrán kormány szerint Oroszország katonákat telepített a Moldova mellett fekvő, a nemzetközi közösség által el nem ismert Transznisztriába – írta meg a Bloomberg.

Orosz egységek átcsoportosítását figyeltük meg az úgynevezett Dnyeszter Menti Moldáv Köztársaság területén, melynek célja, hogy felkészüljenek az Ukrajna elleni offenzíva és az esetleg ellenségeskedés demonstrációjára

– közölte az ukrán védelmi minisztérium.

Moldova külügyminisztériuma nem tudja alátámasztani Kijev állításait, és az oroszok sem nyilatkoztak még az ügyben.

A politikai letartóztatásokat figyelő orosz csoport szerint 208 embert vettek őrizetbe országszerte az Oroszország ukrajnai hadművelete ellen tiltakozó tüntetéseken – írja az Euronews.

A szervezet kiemelte, 17 orosz városban tartottak tüntetéseket, és több mint 70 embert vettek őrizetbe Moszkvában és Szentpéterváron.

Olekszij Goncsarenko ukrán parlamenti képviselő a közösségimédia-oldalán folyamatosan oszt meg videókat az ukrajnai helyzetről. Az egyik felvételen egy olyan helyi férfit mutat be, aki arra kényszerült, hogy eltemessen két számára ismeretlen embert a földjén.

A parlamenti képviselő elmondása szerint a férfi zöldségeket termesztett a kertjében, a kijev melletti Hosztomel városában. Amikor az oroszok megszállták a környéket, és civileket öltek meg, a helyi férfi úgy döntött, eltemeti a két ismeretlent a saját földjén, mivel a folyamatos harcok miatt nem tudott volna eljutni a temetőig. 

Ártatlan emberek sírjai vannak az ukrán kertekben

– mondta Olekszij Goncsarenko.

A kirgiz rendőrség Biskekben körülbelül húsz tüntetőt vett őrizetbe, aki azért vonult az utcára, hogy tiltakozzon Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen.

A közép-ázsiai országban korábban betiltották, hogy demonstrációt tartsanak az ukrajnai háborúval kapcsolatban. Ezt a biskeki megmozdulást a közösségi médiában szervezték, és a nagyjából húsz ember az orosz nagykövetségig akart vonulni, hogy ott tiltakozzon az Ukrajna ellen indított háború miatt. Rövid időn belül azonban valamennyiüket őrizetbe vette a rendőrség.

Volodimir Klicsko, az ukránok korábbi nehézsúlyú ökölvívó-világbajnoka – akinek a testvére, Vitalij Kijev polgármestere – dicsérte Németországot a segítségéért, miután Berlinben tisztviselőkkel találkozott, hogy még több támogatást szerezzen országának.

Volodimir Klicsko a Twitter-oldalán közzétett videóban azt mondta, hogy kétnapos látogatása során saját szemével győződhetett meg arról, hogy a két nemzet „most már átvitt értelemben is testvér”, és soha nem felejti el Németország támogatását.

A német kormány az elmúlt hat hétben több politikai fordulatot is végrehajtott:

• beleegyezett abba, hogy fegyvereket küldjön Ukrajnának,
• felfüggesztette az Oroszországgal közös gázvezetékprojektet,
• és ígéretet tett a védelmi kiadások növelésére.

Volodimir Klicsko a látogatása során Olaf Scholz kancellárral, majd a külügyminiszterrel, a pénzügyminiszterrel és a gazdasági miniszterrel is találkozik.

Klicsko és küldöttsége a külügyminisztériumba is elhozta az ukrán harci szellemet, amely számos képen jut el hozzánk nap mint nap. A kormány és számomra egyértelmű: továbbra is minden erőnkkel támogatjuk Ukrajnát

– írta Annalena Baerbock külügyminiszter az Instagramon.

Legalább húsz civil ruhás férfi holttestét találták meg szombaton egy utcában, miután az AFP hírügynökség szerint az ukrán erők visszafoglalták a Kijev melletti Bucsa városát az orosz csapatoktól – írja a The Guardian.

A jelentés szerint az egyik férfi holttestének a keze meg volt kötözve, és a holttestek több száz méteren voltak szétszórva a fővárostól északnyugatra fekvő külváros lakóutcájában.

Irina Verescsuk, Ukrajna miniszterelnök-helyettese a nemzeti televízióban közölte, hogy 4217 embert sikerült evakuálni szombaton.

Az embereket Ukrajna azon területeiről sikerült kimenekíteni, amelyek az Oroszországgal vívott háború frontvonalában vannak.

Miután Észtország bejelentette, hogy betiltja az országban az orosz Yandexet, az informatikai vállalat vezérigazgatója, Elena Bunina benyújtotta lemondását.

Fotó: Kirill Kudryavtsev / AFP

A Meduza hírügynökség szerint Elena Bunina azzal indokolta lemondását, hogy nem  tud olyan országban élni, amely háborúban áll a szomszédaival.

A Yandex bejelentette, hogy Bunina helyét a cég médiaszolgáltatásainak vezetője, Artem Savinovszkij veszi át megbízott vezérigazgatóként.

A további változásokról később tájékoztatunk

– közölte a vállalat.

Csecsen katonák elkezdtek megrohamozni egy üzemet Mariupolban – közölte Ramzan Kadirov csecsenföldi vezető. 

Ez az az üzem, amelyet az ukrán erők a „legfőbb ellenállási központnak” neveztek a városban – adta hírül a Meduza.

Oroszország 15 városában több mint 170 embert tartóztattak le az ukrajnai háború elleni tiltakozás miatt – közölte az OVD-info megfigyelőcsoport. Moszkvában ülősztrájkot szerveztek egy parkban, de a rendőrség hamarosan elkezdte letartóztatni az ott ülő embereket a hóvihar közepén – írja az Euronews.

Nagyjából 620 ezer ukrán tért vissza hazájába az orosz invázió kezdete óta – jelentette Kijev.

A háború első heteiben a legtöbb hazatérő ukrán férfi volt, de most egyre több nőt és gyermeket látunk hazatérni

– mondta egy határőr az Independent tudósítása szerint.

Összesen több mint 4 millió ukrajnai lakos hagyta el eddig a hazáját az orosz invázió kezdete óta.

Orosz támadás érte a Dnyipropetrovszk megyében található vasútállomást, leállt a vonatforgalom.

Dnyipropetrovszk megye kormányzója, Valentyin Reznicsenko szerint a keleti Pavlohrad körzetben a támadás következtében súlyosan megrongálódtak a sínek és a kocsik, közölte a Kyiv Independent. 

Oroszország a szankciók feloldásáig megszünteti a nyugati országokkal folytatott együttműködést a Nemzetközi Űrállomásnál – írja a The Guardian.

Az orosz űrigazgató jelentette ki, hogy

az űrprojektek partnerei közötti normális kapcsolatok helyreállítása csak a Moszkva elleni nyugati szankciók feloldása után lehetséges.

Dmitrij Rogozin, a Roszkoszmosz vezetője szerint az a szankciók célja, hogy

megöljék az orosz gazdaságot, népünket kétségbeesésbe és éhségbe taszítsák, országunkat térdre kényszerítsék, de ez nem sikerül.

Ferenc pápa eddig még soha nem került olyan közel ahhoz, hogy közvetve bírálja Vlagyimir Putyin elnököt Oroszország ukrajnai inváziója miatt, mondván, egy „potentát” konfliktusokat szít nacionalista érdekek miatt.

Putyin „különleges katonai műveletét”, amely célja nem a területfoglalás, hanem szomszédja „demilitarizálása és nácitlanítása”, Ferenc pápa elutasította, és háborúnak nevezte az orosz agressziót.

Európa keleti részéről, a napkelet földjéről most a háború sötét árnyai terjedtek el. Azt hittük, hogy más országok megszállása, a kegyetlen utcai harcok és az atomfenyegetés a távoli múlt zord emlékei. A háború jeges szelei azonban, amelyek csak halált, pusztulást és gyűlöletet hoznak magukkal, erőteljesen söpörtek végig sok ember életén, és mindannyiunkat érintettek

– mondta a pápa máltai tisztviselőkhöz intézett beszédében, miután kétnapos látogatásra érkezett a földközi-tengeri szigetországba.

A pápa rámutatott, hogy egy potentát anakronisztikus nacionalista érdekek miatt konfliktusokat szít, miközben az egyszerű emberek azt érzik, hogy olyan jövő építésére van szükség, amely vagy közös lesz, vagy egyáltalán nem lesz.

Az orosz–ukrán háború immár második hónapja tart, Vlagyimir Putyin erői visszavonulnak északon, Ukrajna és szövetségesei azonban arra figyelmeztettek, hogy a Kreml átcsoportosíthatja erőit az ország keleti részére, írta meg az Euronews.

A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága közölte, hogy bár a körülmények arra kényszerítették őket, hogy megforduljanak, és ne tudjanak segíteni az ukránoknak, ismét megpróbálják elősegíteni a biztonságos kiutazást Mariupolból. 

Mariupolból és Melitopolból menekülők egy buszban várakoznak 2022. április 1-jén

Fotó: Reuters