Kudarcok sora jellemzi Németország Oroszországhoz fűződő kapcsolatainak alakítását – mondta Frank-Walter Steinmeier német szövetségi elnök, korábbi külügyminiszter és kancelláriaminiszter hétfőn Berlinben.

Frank-Walter Steinmeier 2022. február 22-én

Fotó: Bernd von Jutrczenka / picture alliance via Getty Images

Hangsúlyozta: személyes hibájaként értékeli a ragaszkodást az Északi Áramlat 2-höz, vagyis az Oroszországot Németországgal Ukrajna és Lengyelország megkerülésével összekötő Északi Áramlat földgázszállító rendszer továbbfejlesztéséhez, a második vezetékpár kiépítéséhez.

Mint mondta, kudarcba fulladt az a törekvés, hogy olyan „közös európai házat” építsenek fel, amelyben Oroszország is otthonra talál, és egy „közös biztonsági architektúrába” sem sikerült bevonni Oroszországot.

Teljesen megsemmisítették az oroszok a Dobropark nevű arborétumot, amely Kijev környékének egyik legnépszerűbb kirándulóhelye volt.

Erről a Dobropark Facebook-oldalán számoltak be, ahol jól látható, hogy nézett ki korábban a park, és hogy néz ki most.

Azt írták, hogy az orosz katonák minden járművet és eszközt elvittek, még azokat is, amelyeket a növények gondozásához használtak. Hozzátették: szerencsére a park munkatársai jól vannak. 

A Dobropark 2020 áprilisában nyitotta meg kapuit, és az invázió előtt az egyik legnépszerűbb kirándulóhely volt Kijev környékén. A park Motizsin település közelében található, amelyet – több másikkal együtt – nemrég foglaltak vissza az ukránok. 

Az Ukrajna elleni orosz háború közel egymilliárd dollár veszteséget okozhat a JPMorgan Chase-nek, a világ egyik legnagyobb befektetési bankjának, közölte Jamie Dimon, a bank vezetője a befektetőknek eljuttatott levelében – írta meg a The Wall Street Journal.

Fotó: wolterfoto/ullstein bild via Getty Images

Dimon arra nem tért ki, hogy ez a veszteség milyen időtartamra vonatkozik, de megjegyezte, hogy a bank aggódik az orosz invázió cégekre és országokra gyakorolt másodlagos hatásai miatt.

A bank előrejelzései szerint az Ukrajna elleni orosz háború és az arra adott nyugati szankciók hatására az orosz hazai össztermék (GDP) 12,5 százalékkal csökkenhet az év közepére. Ez a visszaesés meghaladná az 1998-as orosz államcsőd utáni 10 százalékos gazdasági zsugorodást – közölte az MTI. 

Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes elmondta, hogy a hétfői napon 3376 állampolgárt evakuáltak a humanitárius korridorokon keresztül – írta meg a Sky News. Az ostrom alatt álló Mariupol városából hétfőn sem sikerült civileket kimenekíteni.

Egy ukrán katona töltött fel egy videót arról, hogy az egyik megölt orosz katona egy lopott MacBookot viselt testpáncélként.

Azt mondta: le akarták venni a golyóálló mellényt az orosz katona testéről, és nagyon meglepődtek, amikor helyette egy laptopot találtak.

Franciaország kiutasít 35 orosz diplomatát, akiknek „a tevékenysége ellentétes az érdekeinkkel” – jelentette be hétfő este a francia külügyminisztérium.

A rövid közlemény kiemelte:

„Elsődleges felelősségünk volt mindig a franciák és az európaiak biztonságának szavatolása” – olvasható a külügyi közleményben, amely néhány perccel azután jelent meg, hogy Németország nemkívánatos személynek minősítette, és kiutasította a berlini orosz nagykövetség 40 diplomatáját.

Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt hasonló intézkedésekről döntött több európai ország az elmúlt napokban. (MTI)

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke bejelentette: az Európai Unió kész arra, hogy közös vizsgálócsoportot küldjön Ukrajnába, hogy dokumentálják az állítólagosan Oroszország ellen elkövetett háborús és emberiség elleni bűnöket – írta meg a Guardian.

Ahogy fogalmazott:

Folyamatban vannak a tárgyalások az Eurojust és a Hágai Nemzetközi Bíróság között, hogy egyesítsék erőiket, és a bíróság is legyen része az egyesített vizsgálócsoportnak. Csak az ukrán hatóságok, az Európai Unió, annak tagállamai és szervezetei, valamint a Nemzetközi Bíróság együttműködése eredményezheti, hogy a bizonyítékokat a lehető legteljesebb és leghatékonyabb módon összegyűjtsük, elemezzük és kiértékeljük.

Az orosz parlamentben, az állami Dumában hétfőn benyújtottak egy olyan állásfoglalás-tervezetet, amelyben azt ismernék el, hogy az ukránok népirtást követtek el az országban élő orosz kisebbséggel szemben. 

Az állami Duma képviselői elismerik, hogy Ukrajna a népirtás bűnét követte el nyolc éven keresztül a Donyecki Népköztársaság és a Luhanszki Népköztársaság területén élő orosz népességgel szemben

– áll a tervezet szövegében a RIA Novosztyi hírügynökség szerint.

A dokumentumban leírták, hogy az ukrán rezsim nemzetközi jogot sértett, és gazdasági blokádot létesített a népköztársaságban élők ellen, valamint hogy az állandó bombázásukkal az életükre tört.

A Donbaszban állítólagosan elkövetett „népirtás” az egyik olyan indok volt, amely az orosz kormányzat és Vlagyimir Putyin szerint az ukrajnai „különleges hadműveletre” okot adott.

Egy gyermekek által használt üdülőtábor területén öt holttestet találtak Bucsában – írja a Sky News.

Az ukrán hatóságok közlése szerint az összekötözött kezű holttesteket egy épület pincéjében találták meg. Most az újságíróknak is megmutatták a gyilkosságok helyszínét és a tömegsírokat. A közösségi médiában és a nemzetközi sajtóban megjelent képeken az áldozatok is láthatók (e felvételek megtekintését csak erős idegzetűeknek ajánljuk).

 Az üdülőtáborban megtalált áldozatokat az oroszok megkínozták, majd megölték.

Az ukránok szerint az áldozatok személyazonosságát még nem tudták megállapítani, de egyiküknél találtak néhány olyan dokumentumot, amelyek alapján vélhetően fel tudják majd keresni a hozzátartozóit. Az oroszok mindeközben azt állítják, hogy az üdülőtábort az ukránok katonai bázisként használták. 

A legfrissebb adatok szerint már mintegy 300 holttestet találtak Bucsában és környékén, tömegsírokban vagy az épületekben. A történtek jelentős nemzetközi sajtóvisszhangot keltettek. Az ukrán hatóságok szerint az áldozatok többsége felnőtt férfi, körülbelül 30 százalékuk viszont nők vagy kiskorú lehetett. 

Az amerikai hatóságok hétfőn egy spanyolországi kikötőben óriási luxusjachtot foglaltak le, amely feltételezések szerint Viktor Vekszelberg orosz milliárdos tulajdona – számolt be az AP amerikai hírügynökség hétfőn.

Ez volt az első eset, hogy a washingtoni szövetségi kormányzat lefoglalta és befagyasztotta az orosz elit egyik közismert tagjának a luxushajóját vagy más, kiemelkedően nagy értékű vagyontárgyát.

A spanyol katonai csendőrség (Guardia Civil) és az amerikai szövetségi hatóságok munkatársai a Földközi-tengeren fekvő Baleár-szigetek fővárosában, Palma de Mallorca kikötőjében foglalták le az ott horgonyzó luxusjachtot. 

Áremelésre kényszerül számos termékcsoportban a legtöbb német élelmiszerbolt-hálózat az Ukrajna elleni orosz agresszió miatt – írták hétfőn német hírportálok. Az egyik legnagyobb diszkontláncnál, az Aldinál az utóbbi két héten száznál is több termék drágult, és hétfőn újabb áremelési hullám kezdődött. A vásárlók az árak „jelentős emelkedésére” számíthatnak a többi között a húsok, kolbászféleségek és a vaj esetében – mondta az Aldi Nord szóvivője a Madsack médiacsoporthoz tartozó regionális lapok közös szerkesztőségének (RediaktionsNetzwerk Deutschland – RND).

Fotó: Hannibal Hanschke / Getty Images Hungary

Az áremelést a műtrágya és az állati takarmány, valamint az áram és a földgáz drágulása kényszerítette ki. Az Ukrajna elleni háború kezdete óta ez a folyamat „hatalmas ugrásokkal” halad, és „nincs más lehetőségünk, mint továbbadni a magasabb árakat” a vásárlóknak – mondta a szóvivő. Rámutatott, hogy minél energia- és műtrágyaigényesebb egy termék, annál drágább lesz.

Ez konkrétan azt jelenti, hogy a vaj például már több mint 20 százalékkal drágább, mint az orosz agresszió előtt, és olyan termékek ára is emelkedik, mint a tusfürdő, mert az előállításuk igen energiaigényes – írta meg az MTI. 

Felfüggesztette Oroszország és Fehéroroszország pénzügyi támogatását az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), miután az igazgatótanács erről szóló javaslatát a bank kormányzói – vagyis az EBRD részvényes országainak és szervezeteinek képviselői – jóváhagyták.

A közép- és kelet-európai gazdaságok, valamint az egykori szovjet térség átalakulásának támogatására 1991-ben életre hívott londoni pénzintézet hétfői bejelentése szerint a kormányzótestület jóváhagyása nyomán Oroszország és Fehéroroszország nem részesülhet új programfinanszírozásokban, és az e programokhoz kötődő technikai együttműködési tevékenység is megszűnik – írta meg az MTI.

Az EBRD közölte, hogy az intézkedés azonnali hatállyal érvénybe lép.

Fotó: Simon Dawson / Bloomberg / Getty Images Hungary

Állami felügyelet alá helyezik Németországban a Gazprom orosz állami energetikai társaság helyi leányvállalatait – jelentették be hétfőn Berlinben. Robert Habeck alkancellár, gazdasági és klímavédelmi miniszter elmondta: a Gazprom Germania vállalatcsoportot a közbiztonság, a közrend és az energiaellátás fenntartása érdekében átmenetileg a hálózatos iparágak működését felügyelő szövetségi hatóság (Bundesnetzagentur) fennhatósága alá helyezik – írta meg az MTI.

Fotó: Fernando Gutierrez-Juarez / picture alliance / Getty Images Hungary

A Gazprom Germania földgáz-kereskedelmi, földgázszállítási és földgáztározó-üzemeltetési tevékenysége révén a kritikus infrastruktúrával foglalkozó cégek közé tartozik, kiemelt jelentősége van Németország földgázellátásában, állami felügyelet alá helyezése pedig „sürgetően szükséges” – mondta Habeck.

 „Tagadni, tagadni és tagadni” – ez Oroszország fő stratégiája az információs háborúban. És most hozzáadhatjuk a bucsai civilek legyilkolásának tagadását is ahhoz a listához, amely a mariupoli szülészetet ért támadással kezdődött – írja elemzésében Diana Magnay, a Sky News újságírója.

Az orosz védelmi minisztérium kiadott egy közleményt, amely azt állítja, hogy egyetlen bucsai lakosnak sem esett bántódása, amíg a város a Kreml fennhatósága alatt volt. A minisztérium azt állítja, hogy március 30-án vonultak ki a városból, és a holttesteket már azután helyezték el ott, ugyanis „láthatóan nem állt be a hullamerevség, nincsenek rajtuk hullafoltok, és a sérüléseken lévő vér sem alvadt még meg”.

A kínai kormány hallgatásba burkolózott, miután felmerült a gyanúja, hogy az orosz katonák számos civilt gyilkoltak meg Bucsában és egyéb orosz városokban – írta meg a Financial Times.   

Számos állami médium egyáltalán nem említette meg a témát, mások pedig csupán az orosz reakciókat közölték, amelyek szerint nem az ő katonáik követték el a gyilkosságokat.  

A közösségi médiában megjelentek a nyugati sajtóból is ismert felvételek, azonban a Weibo mikroblog-szolgáltatón számos ismert blogger megkérdőjelezte a képek valódiságát, és az erőszakért az ukrán „nácikat” vádolta.

Liz Truss brit külügyminiszter felszólította Oroszország kizárását az ENSZ Emberi Jogi Tanácsából – tudósít a Guardian.

Nemkívánatos személynek minősítették, és kiutasították Németországból a berlini orosz nagykövetség 40 diplomatáját.

Annalena Baerbock külügyminiszter közleménye szerint

Hozzátette: „hasonló képektől kell tartanunk sok más, az orosz csapatok által megszállt ukrajnai településről is”. Kifejtette, hogy szembe kell szállni ezzel az embertelenséggel, és világossá kell tenni, hogy „kiállunk a szabadságunkért, és készen állunk a megvédésére”.

A kormány ezért úgy döntött, hogy nemkívánatosnak nyilvánítja az orosz nagykövetség diplomáciai személyzetének jelentős számú tagját, akik „nap mint nap a szabadságunk, a társadalmunk kohéziója ellen dolgoztak itt, Németországban”.

Április második feléig elhalasztják Romániában a „nukleáris incidens” esetére beszerzett harmincmillió jódtabletta kiosztását – erősítette meg hétfői sajtóértekezletén Alexandru Rafila egészségügyi miniszter, miután a családorvosok elutasították, hogy részt vegyenek egy ilyen „bürokratikus” akcióban.

A tárcavezető szerint a hatóságok előbb tájékoztató kampányt indítanak, szórólapokat készítenek elő, mert „nem is szabad” szétosztani a tablettákat, amíg meg nem értetik az érintettekkel, hogy milyen módon alkalmazzák.

Írország kormánya keményebb nemzetközi szankciókat sürget Oroszországgal szemben, miközben az ír miniszterelnök „a lehető leghatározottabban” elítélte az Ukrajnában elkövetett atrocitásokat és a civil halálesetek számát – írja a Guardian.

Micheál Martin kormányfő szerint „semmit sem lehet kizárni” az orosz csapatok által Ukrajnában elkövetett „megdöbbentő és barbár” bűncselekményekre adott válaszlépésként.

Azt mondta, hogy minden „elképzelhető” nyomást kell gyakorolni Oroszországra, hogy hagyja abba a háborút és az emberiség elleni támadást.

Semmit sem zárnék ki a válaszlépéseink tekintetében, és azt hiszem, hogy Európát ez az egész visszataszítja

– mondta Micheál Martin.

A nők Ukrajna-szerte veszélyben vannak, mert az invázió miatt nemi erőszak áldozataivá válhatnak. Egyre több bizonyíték kerül elő szexuális erőszakról a visszavonuló orosz erők által visszafoglalt területekről.

A világot vasárnap elborzasztotta az a kép, amelyet Mikhail Palinchak fotós készített a fővárostól, Kijevtől 20 kilométerre lévő autópályán: a fotón egy férfi és három nő holtteste volt egy takaró alatt egymásra halmozva. A nők meztelenek voltak, a testük részben megégett.

Amint az orosz csapatok kivonultak a főváros környéki városokból és külvárosokból, hogy a háborús erőfeszítéseket Ukrajna keleti részére összpontosítsák, nők és fiatal lányok jelentkeztek, hogy elmondják a rendőrségnek, a médiának és az emberi jogi szervezeteknek az orosz katonák által elszenvedett atrocitásokat.

Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter bejelentette, hogy az ország kiutasítja az orosz nagykövetet.

Litvánia ukrajnai nagykövete visszatér Kijevbe. Tegnap a minisztérium azt tweetelte, hogy Litvániát „megdöbbentették a szörnyű atrocitások Bukában és más ukrajnai városokban”.

Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság az elmúlt héten ismételten kiemelkedő számú, 3210 menedékjog elismerése iránti kérelmet regisztrált, amelyeket jellemzően a fővárosban nyújtottak be. 

A megfeszített munkavégzésnek köszönhetően a benyújtott kérelmek regisztrálása mellett a kérelmek feldolgozása is folyamatos – írja az MTI.

Ismét több lakott területet lőttek az éjjel az orosz erők a kelet-ukrajnai Harkivnál, a megyeszékhely határában fekvő Derhacsi településen. Az előzetes adatok szerint három polgári személy vesztette életét, és heten sebesültek meg – közölte hétfőn a régió kormányzója.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál arról számolt be, hogy Oleh Szinyehubov kormányzó a Telegram üzenetküldő portálon közölte még, hogy a megyében a leghevesebb harcok változatlanul Izjum városánál zajlanak.

Egyúttal hozzátette, hogy az orosz csapatok napról napra nagy erőket veszítenek Izjumnál. A Harkivtól délre fekvő Lozova településről az ukrán hatóságok elkezdték az ott lakók kimenekítését – írta a megyei vezető, írta meg az MTI.

Roman Abramovics hatszázmillió dolláros (458 millió font) szuperjachtja, a Solaris elhagyta az Egyesült Királyságban jegyzett cég által üzemeltetett törökországi kikötőt, miután az oligarcha jachtjának otthont adó, londoni székhelyű vállalatot cselekvésre kényszerítették – írja a Guardian.

A 140 méter hosszú, helikopterleszállóval és úszómedencével rendelkező Solaris hétfőn hagyta el a bodrumi Cruise Portot. A Marine Traffic hajózási adatszolgáltató szerint most a délkelet-törökországi Yalikavak strandja előtt horgonyoz.

A Global Ports Holding (GPH), a Bodrum Cruise Portot üzemeltető, mayfairi székhelyű vállalat egyre nagyobb nyomás alatt állt, hogy megtagadja a Solaris kiszolgálását. Jogi szakértők szerint a londoni tőzsdén jegyzett vállalat nagyon nagy kockázatot vállal azzal, hogy engedélyezi egy szankcionált személy tulajdonában lévő szuperjachtnak, hogy használja az egyik kikötőjét. A bodrumi kikötő a cég által üzemeltetett 22 terminál egyike.

A Kijev melletti Bucsánál elkövetett vérengzés kivizsgálását és az Oroszország elleni nemzetközi szankciók szigorítását sürgette a hétfői bukaresti megbeszélését követő közös sajtóértekezletén Bogdan Aurescu román és Eva-Maria Liimets észt külügyminiszter, írta meg az MTI. 

Eva-Maria Liimets 2022. január 20-án

Fotó: Ozge Elif Kizil/Anadolu Agency via Getty Images

Aurescu úgy értékelte: „minden kétséget kizáróan” Oroszországot terheli a felelősség a Bucsánál és más ukrajnai településeken lemészárolt civilek haláláért, mivel ezek az atrocitások olyan területen történtek, amelyek – elkövetésük időpontjában – orosz katonai megszállás alatt voltak. A román külügyminiszter a felelősök bíróság elé állítását sürgette, hozzátéve: rendkívül fontos, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság ügyésze és a vádhatóság szakértői azonnal Ukrajnába utazzanak, és megkezdjék a bizonyítékok összegyűjtését.