Ukrajna meghosszabbította a hadiállapotot

Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket!

Tartsanak velünk pénteken is, korán reggel ismét jelentkezünk hírfolyamunkkal! 

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egyik segítője szerint Oroszország 42 falut foglalt el az ország keleti részében lévő donyecki régióban – írja a Sky News.

Ez csütörtökön történt, de lehet, hogy erőink holnap már visszaszerzik őket

– idézi a segítőt a portál. 

Ned Price, az amerikai külügyminisztérium szóvivője azt mondta, hogy Vlagyimir Putyin csütörtöki bejelentése – miszerint „felszabadították” Mariupolt – nem több mint dezinformáció, ugyanis az ukránok még mindig kitartanak a városban.

Úgy hisszük, hogy Putyin elnöknek és a védelmi miniszterének a médiashow-ja, amelyet az utóbbi órákban láttunk, nem több, mint a szokásos dezinformáció a már jól ismert forgatókönyvükből

– mondta. (Azt egyébként az orosz elnök is elismerte, hogy az Azovstal acélgyárban még mindig kitartanak az ukránok.)

Mindeközben Jurij Rizenkov, az acélgyárat birtokló Metinvest Holding vezérigazgatója azt mondta a CNN-nek, hogy a háború elején a létesítményben nagy készleteket halmoztak fel, de most már alighanem ezek is kifogyóban vannak. Elmondása szerint a gyárban körülbelül két-három hétre elegendő ellátmány volt, de a város immáron majdnem nyolc hete blokád alatt van.

Sajnos ezek előbb-utóbb elfogynak, különösen az élelem és a napi szükségleteket fedező árucikkek. Most már katasztrofális lehet ott a helyzet

– fogalmazott.

A Maxar nevű amerikai cég műholdas felvételeket tett közzé arról a tömegsírról, amelyet Mariupoltól nem messze ástak.

A több mint 300 méter hosszú tömegsírt Mariupol egyik elővárosa, Manhus közelében azonosították. Petr Andrjuscsenko, a város polgármesterének tanácsadója szerint több ezer embert temethettek a sírba.

Felajánlotta a segítségét a háborúban súlyos károkat szenvedett ukrán nagyváros, Harkiv újjáépítésére a világhírű brit építész, Norman Hunter – adta hírül az MTI.

A szecessziós épületeiről ismert kelet-ukrajnai város újjáépítésére vonatkozó tervét egy hétfői videókonferencián ismertette a 86 éves építész Ihor Terehov harkivi polgármesterrel – közölte Norman Foster alapítványa.

Az egyebek között a berlini Reichstagot újjáépítő és a londoni Millennium hidat is megtervező Foster elmondta: „A világ legnagyobb elméit és tehetségeit gyűjtené össze a tervezés, az építészet, a dizájn és a mérnöki munka terén, hogy haladéktalanul megkezdődhessen Harkiv újjászületése”.

Joe Biden amerikai elnök a Fehér Házban tartott sajtótájékoztatót csütörtökön, amelyen újabb segélyt jelentett be Ukrajnának, de az orosz hajók kitiltásáról és egy menekültprogramról is beszélt.

A demokrata párti politikus elmondta: az Egyesült Államok további nyolcszázmillió dolláros (mintegy 270 milliárd forintos) segélycsomaggal támogatja Ukrajnát.

Mindehhez jövő héten kér felhatalmazást a kongresszustól, amiért Volodimir Zelenszkij ukrán elnök már ki is fejezte köszönetét.

A kijevi lakosok összefogtak: előre megvásároltak süteményeket és kávét, ám nem fogyasztották el, hanem az üzletekben hagyták, hogy a katonáknak ne kelljen fizetniük érte.

Olga Rudenko, a The Kyiv Independent szerkesztője az egyik ilyen üzletből tett közzé fényképet.

A háború miatt rengeteg ember veszítette el a munkáját Ukrajnában, ezért az Unian ukrán hírportál nemrég összeszedte, hogy az egyes városokban jelenleg hány betöltetlen állás van egy ukrán álláskeresési oldal szerint. A lista a következő:

• Kijev: 2777
• Lviv: 2128
• Dnyipro: 824
• Csernyihiv és Ivano-Frankivszk: több mint 400 üresedés

A portál beszámolója szerint Kijevben leginkább értékesítési vezetőkre, igazgatókra, gyógyszerészekre, könyvelőkre, fordítókra, számlavezetőkre, értékesítési asszisztensekre, adminisztrátorokra és fodrászokra van szükség.

A lett és az észt parlament csütörtökön egyhangúlag népirtásnak minősítette azokat a súlyos háborús atrocitásokat, amelyeket Ukrajna orosz csapatok által elfoglalt térségeiben civilek sérelmére követtek el – számolt be az MTI.

A lett törvényhozás a honlapján közzétett közleményében „az Oroszországi Föderáció hadserege által elkövetett tömeges, brutális bűncselekményekre” hivatkozott, ideértve „a gyilkosságokat, kínzásokat, szexuális zaklatásokat, ukrán civilek, köztük nők és gyermekek meggyalázását Bucsában, Irpinyben, Mariupolban és másutt”.

Az észt parlament állásfoglalásában hasonlóan fogalmazott, „gyilkosságokra, erőszakos kitelepítésekre, őrizetbe vételekre, kínzásokra, nemi erőszakra és holttestek meggyalázására” hivatkozva.

Ezen bűncselekmények felbujtói Oroszország politikai és katonai vezetése, valamint az állami propagandával foglalkozó hatóságai

– írta az észt törvényhozás a honlapján.

Egyre kevesebb menekült érkezik Ukrajnából Budapestre, a fővárosi önkormányzat által fenntartott szállások kihasználtsága mintegy nyolcvanszázalékos – közölte Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes egy csütörtöki budapesti háttérbeszélgetésen.

A politikus elmondta, hogy a főváros szállásait igénybe vevő menekültek kezdenek tartósan berendezkedni, emiatt sokkal differenciáltabb feladatokat kell ellátniuk.

Példaként a gyerekek oltásának intézését, valamint az óvodai és iskolai elhelyezésüket említette.

Kiss Ambrus arról is beszélt, hogy eddig több mint 62 ezer adag ételt osztottak ki, a menekülteket segítő információs pont pedig a Városháza parkban lesz jövő héttől. 

A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) legfrissebb jelentéses szerint több mint 7,7 millió ember kényszerült Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja miatt elhagyni az otthonát, és biztonságosabb régióba költözni. 

Az orosz invázió elől menekült mariupoliak Zaporizzsjában 2022. április 21-én

Fotó: Ed Jones / AFP

A csütörtökön közzétett, harmadik kitelepítési jelentés szerint Ukrajnában a belső menekültek száma az ország háború előtti lakosságának 17,5 százalékát teszi ki. További ötmillió ember pedig a szomszédos országokba menekült – írja a CNN az IOM jelentésére hivatkozva. Így legalább 12,7 millió ember menekült el otthonából a háború által sújtott országban.

Hollandia kétszáz katonával akar részt venni a NATO Romániában létesítendő harccsoportjában – tudatta csütörtökön a bukaresti védelmi minisztérium (MAPN).

Vasile Dîncu román védelmi miniszternek a felajánlásról szóló okiratot Roelof van Ees, Hollandia bukaresti nagykövete adta át.

Hollandia annak a 11. légideszant dandárnak az ejtőernyőseivel vesz részt a NATO francia parancsnoksága alatt Romániában felállítandó harccsoportjában, amely a Rapid Falcon 22 hadgyakorlaton is részt vett. Az amerikai lap szerint a holland katonák küldetése elvileg egy évre szól, és nyáron foglalják el új állomáshelyüket az erdélyi Nagysinken, ahol korában is jártak terepszemlén. Egy 85 tagú csapat várhatóan már májusban megérkezik, hogy előkészítse a tábort.

A találkozón az orosz–ukrán háború kapcsán mindkét fél kifejezte együttműködési készségét az európai béke és biztonság helyreállítására és a partneri Ukrajna támogatására.

Ukrajnában az Oroszország teljes körű inváziója miatt bevezetett hadiállapotot május 25-ig hosszabbítják meg. 

Az ukrán legfelsőbb tanács (Verhovna Rada) képviselői Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kezdeményezésére még egy hónappal meghosszabbították a háború miatti hadiállapotot. Ennek alapján továbbra is speciális szabályok és intézkedések vannak érvényben az országban – számolt be az UNIAN.

Megérkezett Ukrajnába Spanyolország miniszterelnöke, Pedro Sánchez. A spanyol kormányfő Twitteren beszélt a háborús országban tapasztaltakról. 

Meghatódva néztem Putyin háborújának borzalmát és szörnyűségeit Borogyanka utcáin. Nem hagyjuk magára az ukrán népet

– írta Twitteren Sánchez. 

Sáncez dán kollégájával, Mette Frederiksennel érkezett Ukrajnába, akivel csütörtökön együtt tartanak sajtótájékoztatót az ukrán elnökkel, Volodimir Zelenszkijjel. 

Oroszország összesen harminc személyt szankcionált.

Az Euronews szerint Mark Zuckerberg, a Facebook alapítója és Kamala Harris, az Egyesült Államok alelnöke is szerepel a szankciók által sújtott személyek listáján.

Arról viszont nincs hír egyelőre, hogy ki a másik 28 személy.

Az Európai Unió húszmillió euró (mintegy 7,4 milliárd forint) segélyt juttat Libanonnak az ukrajnai orosz háború miatt romló humanitárius helyzet kezelésére.

Az Európai Bizottság közleménye szerint az uniós segélyre azért van szükség, mert az ukrajnai háború miatt jelentősen emelkedtek az élelmiszerárak Libanonban, továbbá élelmiszerválság alakulhat ki, mivel az elfogyasztott búza 96 százalékát Oroszországból és Ukrajnából importálja a közel-keleti ország.

A finanszírozás a kiszolgáltatott libanoni embereket, valamint az országban élő menekülteket célozza. A libanoni politikai, gazdasági és pénzügyi válság miatt az elmúlt két évben emberek milliói szorultak segítségre. Az ENSZ jelentése szerint Libanonban legkevesebb két és fél millió embernek van szüksége azonnali humanitárius segítségre. Emellett az országban tartózkodik másfél millió szíriai menekült, akik szintén kiszolgáltatottak – tájékoztat az MTI.

Nagy-Britannia újabb kereskedelmi szankciókat ró ki Oroszországra az Ukrajna ellen indított háború miatt.

Ennek értelmében a britek tovább bővítik az importtilalmakkal sújtott termékek listáját és emelik a vámköltségeket is. A legújabb szankciók között van a gyémánt, az ezüst, a fatermékek és az Oroszországból származó csúcskategóriás termékek, köztük a kaviár importtilalma is.

Hozzátették, hogy a vámok további 35 százalékponttal emelkednek egyes, Oroszországból és Fehéroroszországból származó termékekre, köztük a gyémántra és a gumira – számolt be az Independent.

Hszi Csin-ping kínai elnök kijelentette: kormánya támogatja a nemzetközi viták megoldását célzó tárgyalásokat, de megismételte, hogy Kína ellenzi az egyoldalú szankciókat.

Kína többször is bírálta a nyugati szankciókat, köztük az Oroszország ellen az ukrajnai invázió miatt bevezetett szankciókat, de óvakodott attól is, hogy olyan segítséget nyújtson Moszkvának, amely Pekinggel szembeni szankciókat vonhatna maga után.

A dél-kínai Hajnan szigetén, a Boao Fórum Ázsiáért elnevezésű éves ázsiai találkozón tartott videóbeszéde során a kínai elnök kijelentette: erőfeszítésekre van szükség a globális ellátási láncok stabilizálása érdekében, és célba vette a nyugati szankciókat.

Hszi Csin-ping a Boao Fórum Ázsiáért elnevezésű találkozón tartott videóbeszédén 2022. április 21-én

Fotó: Kevin Yao / Reuters

A hivatalos Hszinhua hírügynökség idézte szavait, miszerint

Kína továbbra is elkötelezett valamennyi ország szuverenitásának és területi integritásának tiszteletben tartása, a belügyekbe való be nem avatkozás fenntartása, valamint a különböző országok népei által a fejlődési utak és társadalmi rendszerek tekintetében hozott független döntések tiszteletben tartása mellett.

„Elkötelezettek maradunk az országok közötti különbségek és viták békés, párbeszéd és konzultáció útján történő megoldása mellett, támogatunk minden olyan erőfeszítést, amely a válságok békés rendezését szolgálja, elutasítjuk a kettős mércét, és ellenezzük az egyoldalú szankciók és a hosszú távú joghatóság önkényes alkalmazását” – idézte a kínai elnök szavait a Hszinhua a Guardian információi szerint.

Új frissítést tett közé Ukrajna arról, hogy Oroszország mekkora veszteségeket szenvedett el eddig a háborúban – írja a Sky News.

Állításuk szerint a február 24-én kezdődött invázió óta mintegy 21 ezer orosz katonát öltek meg, továbbá megsemmisítettek 2118 páncélozott járművet és 829 harckocsit.

A Sky News nem tudta ellenőrizni a közölt információkat. Az orosz hadsereg a múlt hónapban azt állította, hogy eddig 1351 katonát veszített az Ukrajnában zajló háborúban, míg a sebesültek száma 3825.

A brit médium szerint azonban ez a szám valószínűleg jóval magasabb. 

Újabb fogolycserére került sor csütörtökön az ukrán és orosz fél között – számolt be az UNIAN Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes jelentése alapján.

A fogolycsere keretében ezúttal 19 ukrán állampolgárt engedtek szabadon: tíz katonát és kilenc civilt. Verescsuk hozzátette, hogy a szabadultak között sebesültek is vannak, akiknek azonnal megkezdték a rehabilitációját. 

A kazah Asadel-holding hamarosan átveszi az OBI barkácsáruházlánc oroszországi egységeit. Összesen 27 áruházról van szó, ahol 4900 alkalmazott van. A hálózat 2003-ban lépett az orosz piacra – írja a Privátbankár.hu.

Az OBI áruházlánc egy bezárt üzlete Moszkvában 2022. április 11-én

Fotó: Maxim Shemetov / Reuters

A vagyonelemeket ellenszolgáltatás nélkül adják át az új tulajdonosnak, de az átvevő holding a márkanevet többé már nem használhatja Oroszországban.

Maria Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője elmondta: Moszkva megad minden szükséges segítséget a két brit harcosnak, akiket az orosz erők fogtak el Ukrajnában – írja a Guardian.

Zaharova hozzátette, hogy Oroszország gondját viseli a brit katonáknak, például etetik, itatják őket, ahogy minden egyéb szükségletüket ellátják.

Az orosz hadsereg által Mariupolban foglyul ejtett két brit katona, Shaun Pinner és Aiden Aslin jelenleg Donyeckben raboskodik. 

A két brit katona pár nappal ezelőtt feltűnt az orosz állami televízióban, ahol Boris Johnson brit miniszterelnököt kérték, hogy cseréljék ki őket az oroszbarát politikusra, Viktor Medvedcsukra.

Szerhij Hajdaj, a Luhanszki régió katonai adminisztrációjának vezetője szerint a civilek evakuálása megnehezedett a heves orosz támadások miatt.

A térség kiürítése bonyolult. Egyes településekre már most sem tudunk bejutni. Az oroszok folyamatosan ágyúzzák vagy aláaknázzák az útvonalakat

– mondta a vezető, hozzátéve, hogy az ellenséges csapatok az evakuációs járműveket is tűz alá veszik, ennek ellenére is sikerült 163 popasnai lakost kimenekíteniük – számolt be a CNN.

Orosz katonai csapásban megsérült lakóépület Luhanszk régióban 2022. április 16-án

Fotó: Serhii Nuzhnenko / Reuters

Az oroszok elutasították António Guterres, az ENSZ főtitkárának húsvéti humanitárius pauzára tett javaslatát – jelentette be Szerhij Kiszlica, Ukrajna állandó ENSZ-képviselője.

Oroszország állandó ENSZ-képviselője, Dimitrij Poljanszkij kifejtette: a tűzszünet csak az ukránoknak kedvezne. Szerinte ez idő alatt seregeiknek lenne idejük átcsoportosulni és újabb fegyverszállítmányokkal megerősíteni magát. 

António Guterres javaslata szerint április 21–24. között, az ortodox húsvét idejére az orosz és ukrán csapatoknak szüneteltetniük kellett volna a harci tevékenységet, hogy a polgári lakosság elhagyhassa a háborús övezeteket. Az orosz fél szinte azonnal nemet mondott. 

Oroszország mintegy négymillió rubeles (17 millió forintos) bírságot szabott ki a Google-re „hamis információk” terjesztése miatt – írja a Guardian. Moszkva szerint az amerikai óriásvállalat nem törölte az általa hamisnak vélt információkat az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban. 

Az orosz TASZSZ hírügynökség szerint az állami kommunikációs felügyeleti szerv a,  Roszkomnadzor a hónap elején közölte, hogy komoly lépéseket tesz a Google megbüntetésére a YouTube-on terjedő, hamisnak vélt információk miatt.

Mette Frederiksen dán miniszterelnök további fegyverszállítmányokat ígért Ukrajnának csütörtöki hivatalos kijevi látogatásán, amelyen Pedro Sanchez spanyol kormányfővel együtt vesz részt – jelentette a TV2 dán televíziócsatorna csütörtökön.

A dán kormányfő nem szolgált további részletekkel sem a fegyverek típusával, sem a szállítás időpontjával kapcsolatban. A spanyol miniszterelnök a kijevi régióban tett látogatásukat követő Twitter-bejegyzésében sokkolónak nevezte Putyin háborújának horrorját:

A dán és a spanyol miniszterelnök utazásának elsődleges célja, hogy támogatásukról biztosítsák Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt – erősítette meg mindkét kormányfő titkársága.

Mindeközben a másfél millió lakosú Harkivban Ihor Terehov polgármester egy televíziós beszédben bejelentette, hogy az orosz csapatok csütörtökön intenzív ágyúzásba kezdtek.