Cecília
EUR 411,22 Ft USD 392,63 Ft GBP 494,24 Ft BUX 79 229 OTP 21 600 Ft MOL 2 676 Ft
-1 °C
2 °C
Közvetítés
  • Közvetítés
  • Kapcsolódók

Képek, videók 19 kép, 0 videó

Ez a poszt a következő Percről percre része:

Írmagja sem marad az ukrán–orosz barátságnak: lerombolják az idejét múlt kijevi emlékművet

Vissza a közvetítéshez
Élő
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Karesz

    Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket!

    Tartsanak velünk kedden is, korán reggel ismét jelentkezünk hírfolyamunkkal!

  • Kuli Orsolya

    Hat vontatási alállomást semmisítettek meg az orosz erők precíziós, nagy hatótávolságú fegyverekkel ukrán vasútállomások területén, amelyeken keresztül külföldi fegyvereket és haditechnikát szállítottak az ukrán fegyveres erők Donyec-medencei csoportosulásának – jelentette ki a hétfő esti hadijelentést ismertetve Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.

    Igor Konasenkov szerint a csapások Kraszne, Zdolbuniv, Zsmerinka, Berdicsev, Kovel és Koroszteny vasútállomást érték. A tábornok azt mondta, hogy az orosz légierő hétfőn 82 ukrán katonai létesítményt támadott, köztük négy parancsnoki állást, két üzemanyagraktárt és 76 olyan területet, ahol élőerő és hadfelszerelés összpontosult – írja az MTI.

  • Balázsi Levente

    Telefonon beszélt egymással hétfőn Joe Biden amerikai és Emmanuel Macron francia elnök. A felek egyetértettek abban, hogy haladéktalanul megvitatják a globális kihívásokat, köztük az ukrajnai háborút – közölte a francia elnöki hivatal alapján az MTI. 

    A két politikus megállapodott a jelentősebb globális kihívásokkal kapcsolatos párbeszéd felélénkítésében, különös tekintettel az ukrajnai háborúval kapcsolatos olyan kérdésekre, mint az élelmiszer-ellátás biztosítása.

    A Fehér Ház közleményében arról számolt be, hogy Biden jelezte készségét a szoros együttműködés folytatására Marconnal a kölcsönösen fontosnak tartott globális ügyekben.

  • Kuli Orsolya

    A Downing Street szerint nem igazak az orosz állami tévében sugárzott állítások, miszerint Boris Johnson miniszterelnök egyoldalú nukleáris támadással fenyegetőzött Oroszország ellen – írja a BBC.

    Múlt pénteken Olga Szkabejeva műsorvezető a brit miniszterelnök indiai látogatásáról készült videóról azt mondta: 

    Tegnap ez a bohóc (Boris Johnson) azzal fenyegetőzött, hogy szükség esetén atomtámadást hajt végre Oroszország ellen, anélkül, hogy a NATO-val egyeztetett volna.

    A Downing Street közleménye szerint „ezek az állítások teljességgel valótlanok, és egy újabb példája a Kreml által terjesztett dezinformációnak. Az Egyesült Királyság kormánya teljes mértékben egységes a NATO-szövetségeseivel abban, hogy támogatja Ukrajnát Oroszország illegális inváziója ellen” – írták a közleményben. 

  • Kuli Orsolya

    Az Egyesült Királyság Starstreak légvédelmi rakéták indítószerkezetével ellátott „kis számú” Stormer páncélozott járművet ad Ukrajnának, hogy megerősítse az ország légvédelmét – írja a BBC.

    Ben Wallace védelmi miniszter szerint a járművek biztosítják a rövid hatótávolságú légvédelmet „éjjel és nappal egyaránt”. Elmondta azt is, hogy a Starstreak rakétákat az elmúlt három hétben már bevetették Ukrajnában.

  • - kof -

    Ahhoz, hogy teljes legyen a béke, Vlagyimir Putyinnak valamennyi megszállt területről, így a Krímből is ki kellene vonulnia − közölte Ben Wallace brit védelmi miniszter hétfőn a Telegraph szerint. 

    A politikusnak a parlament védelmi bizottságának elnöke, Tobias Ellwood tette fel a kérdést:

    Mire mondhatnánk azt, hogy sikert értünk el? Elég, ha megvédjük Ukrajnát attól, hogy ne veszítsen, vagy biztosnak kell lennünk abban, hogy megnyerik a háborút? Mi a stratégiánk?  

    Ben Wallace úgy válaszolt, hogy személy szerint nem csak azt akarja, hogy Putyin visszavonja a csapatait addig a vonalig, ahol azok szeptemberben állomásoztak.

    A Krímet is törvénytelenül szállta meg, Donyecket is. Eleget kell tennie a nemzetközi jognak, és hosszú távon elhagynia Ukrajnát

    − tette hozzá. 

  • Kuli Orsolya

    Az ukrajnai háború kezdete óta körülbelül 15 ezer orosz katona halt meg – mondta Ben Wallace brit védelmi miniszter.

    Az áldozatok mellett felszereléseket is vesztettek az orosz csapatok. Összességében számos forrás arra utal, hogy a mai napig több mint 2000 páncélozott járművet foglaltak le, vagy semmisült meg. Ez legalább 530 harckocsit, 530 páncélozott szállítójárművet és 560 gyalogsági harcjárművet foglal magában

    – idézi Ben Wallace-t a Guardian. Hozzátette: Oroszország több mint 60 helikoptert és vadászrepülőgépet is elveszített.

  • Kuli Orsolya

    Több robbanás hallatszott hétfőn közép-európai idő szerint három óra tájban a moldovai oroszbarát szakadár terület központjában a TASZSZ orosz állami hírügynökség jelentése szerint.

    Az önhatalmúlag kikiáltott „Dnyeszter-melléki Köztársaság” központjában, Tiraszpolban kézi páncéltörő gránátvetővel lőtték a belbiztonsági minisztérium épületét. A támadás során senki sem sebesült meg – jelentette a TASZSZ a minisztériumra hivatkozva.

    Az épületben több emeleten betörtek az ablakok, a helyiségekből füst száll. A helyszínen dolgoznak a katasztrófavédelem szakemberei – írja az MTI. 

  • Balázsi Levente

    Más országokat is megtámadna Vlagyimir Putyin orosz elnök, ha sikerül meghódítania Ukrajnát – jelentette ki a Welt német hírtelevíziónak Friedrich Merz, a német ellenzéki Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke.

    A politikus nyilatkozatában ismét azt sürgette, hogy hazája támogassa nehézfegyverzettel – például harckocsikkal – is Ukrajnát.

    Erről szól a CDU és a testvérpárt bajor Keresztényszociális Unió (CSU) közös szövetségi parlamenti (Bundestag) frakciójának határozati javaslata, amelyet várhatóan csütörtökön vesznek napirendre.

  • Balázsi Levente

    A február 24-én megkezdődött invázió óta több mint 5,2 millió ukrán menekült el az országból, akikhez az elmúlt 24 órában több mint 45 ezren csatlakoztak – írja a BBC az ENSZ menekültügyi szervezetének közlése alapján.

    A most ismertetett adatok szerint február 24-e óta összesen 5 232 014 ember hagyta el menekültként Ukrajnát. Mindez 45 270 fős növekedést jelent a vasárnapi adathoz képest. 

  • Kuli Orsolya

    Lebontanak egy szovjet kori szobrot Kijev központjában, amely az oroszok és az ukránok „barátságának” állít emléket – jelentette be hétfőn Vitalij Klicsko kijevi polgármester.

    A héten lebontjuk a két munkásról készült bronzszobrot, amelyet 1982-ben állítottak fel Ukrajna Oroszországgal való újraegyesítésének emlékére. A nyolcméteres, úgynevezett „két nép barátságának” emlékművét eltávolítjuk Kijev központjából

    – idézi Vitalij Klicsko kijevi polgármestert a CNN.

    Az emlékmű fölött húzódó titán boltív – eredeti nevén Népek Barátsága Ív – megmarad, de átnevezik, és az ukrán zászló színeivel emelik ki – tette hozzá Vitalij Klicsko. 

  • - kof -

    Mintegy 310 ezer ukrán menekült kapott vasárnapig speciális, egyéves csehországi tartózkodásra feljogosító vízumot a hatóságoktól – közölte hétfőn a cseh belügyminisztérium.

    Vít Rakusan belügyminiszter egy hétfői interjúban azt mondta: a prágai kormány azzal számol, hogy mintegy 300 ezer menekült marad legalább egy ideig Csehországban. A menekültek számának növekedése az utóbbi hetekben lelassult. Rakusan szerint ugyanakkor az ukrán menekültek kisebb csoportjai Nyugat-Európába utaztak Csehországból − közölte az MTI.

  • Balázsi Levente

    Együtt nyújtja be májusban csatlakozási kérelmét a NATO-ba Finnország és Svédország – közölte az Iltalehti című finn és az Expressen című svéd lap a témára alapos rálátással rendelkező forrásokra hivatkozza.

    Bár a Krím félsziget 2014-es orosz annektálása óta mindkét észak-európai ország egyre szorosabb együttműködésre törekedett a NATO-val, a két ország korábban kifejezetten ellenezte a csatlakozást, amelyet a közvélemény sem támogatott az Ukrajna elleni orosz offenzíva megindulása előtt.

    Az Ukrajna elleni orosz támadás február 24-i megindulásával azonban határozott változás következett be a két skandináv ország NATO-politikájában.

    Finnország és Svédország politikai vezetői a május 16-i héten találkoznak, hogy ezt követően nyilvánosan is bejelentsék: kérik országaik felvételét az észak-atlanti szövetségbe – számolt be az MTI. 

  • - kof -

    Az Európai Bizottság az Európai Unió tagállamai közötti igazságügyi együttműködésért felelős, hágai székhelyű uniós ügynökség, az Eurojust megbízatásának megerősítését javasolja az Oroszország által elkövetett háborús bűncselekmények bizonyítékainak összegyűjtésére és megőrzésére az elszámoltathatóság érdekében − közölte az Unió brüsszeli javaslattevő-végrehajtó testülete hétfőn.

    Az Európai Bizottság szerint a katonai konfliktus miatt nehéz biztonságosan tárolni és megőrizni a bűncselekmények, köztük a háborús bűncselekmények bizonyítékait Ukrajnában, ezért a vonatkozó rendelet módosításával biztosítani kell, hogy az uniós ügynökségnek jogi lehetősége legyen a háborús bűnökre vonatkozó bizonyítékok összegyűjtésére, megőrzésére és megosztására − írta meg az MTI. 

  • - kof -

    Az ukrajnai békéért imádkozott az ortodox húsvét alkalmából Porfirije szerb pátriárka, aki szerint a háború vereség minden ember számára − írta meg az MTI. 

    A szerb ortodox egyház vezetője a sajtó beszámolója szerint úgy fogalmazott:

    Minden háború, történjen bárhol és bármikor, csak veszteseket termel, és az emberi méltóság vereségét jelenti, vereség és szégyen minden ember számára.

    Hozzátette: a szerb hívők együttéreznek és együtt szenvednek minden pravoszláv kereszténnyel, akit érint a háború.

  • Kuli Orsolya

    Oroszország kiutasítja Németország oroszországi nagykövetségének 40 alkalmazottját – közölte hétfőn az orosz külügyminisztérium. A tárcához hétfőn bekérették Geza Andreas von Geyrt, Németország moszkvai nagykövetét, akivel közölték, hogy a német kormány döntésére adott szimmetrikus válaszként a német külképviseletek negyven oroszországi alkalmazottját nemkívánatos személynek minősítették.

    A német média április 4-én számolt be róla, hogy a német külügyminisztérium kiutasította a németországi orosz nagykövetség 40 alkalmazottját. Annalena Baerbock német külügyminiszter szerint a nemkívánatos személynek minősített orosz külügyi alkalmazottak munkája veszélyt jelent azokra, akik Németországban keresnek védelmet, amit Berlin „nem fog eltűrni”.

    Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szerint „a német politikai gépezetnek erre a rosszindulatú lépésére” Moszkva úgy tekint, mint Berlin Oroszországgal szemben nyíltan barátságtalan, a kétoldalú kapcsolatok egész komplexumának szándékos lerombolására irányuló törekvésének megerősítésére.

  • - kof -

    A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) közölte: missziót indít Ukrajnába, hogy megvizsgálja az egykori csernobili atomerőművet, amely a háború elején heves harcok színhelye volt, és ahol felmerült a súlyos sugárszivárgás gyanúja − írta meg a BBC. 

    A biztonsági szakértők csoportja kedden érkezik Csernobilba, hogy felszereléseket szállítsanak, felmérjék a sugárzási szinteket, és segítsenek a biztosítóberendezések és a megfigyelőrendszerek helyreállításában.

  • Varga Csenge

    Azzal vádolta a Nyugatot Vlagyimir Putyin délutáni, Kremlben tartott beszédében, hogy orosz újságírók meggyilkolására tett kísérletet, anélkül, hogy bizonyítékot szolgáltatott volna erre az állításra.

    Azt állította, egy televíziós riporter elleni kísérletet a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) már meghiúsított.

    Ma reggel a Szövetségi Biztonsági Szolgálat megakadályozta egy terroristacsoport tevékenységét, amely egy híres orosz televíziós újságíró megtámadását és megölését tervezte

    – mondta az orosz elnök.

    Átálltak a terrorra – újságíróink meggyilkolásának előkészítésére.

    Később Oroszország azt állította, hogy letartóztatta egy nacionalista csoport tagjait, akik megpróbálták meggyilkolni Vlagyimir Szolovjev Putyin-párti újságírót.

    Moszkva szerint a letartóztatottak az ukrán különleges szolgálat megbízásából cselekedtek – írja a Sky News.

  • - kof -

    A NATO három hadihajója érkezett meg a finnországi Turku kikötőjébe azért, hogy közös gyakorlatot tartson az ország haditengerészetével, miközben Helsinki a fokozódó ukrajnai válság közepette azt fontolgatja, hogy belép a szövetségbe − közölte a Reuters. 

    A lett LVNS Virsaitis, valamint az észt ENS Sakala és a holland HNLMS Schiedam aknavadász hajók a finn parti flotta két aknavadászával együtt fognak gyakorlatozni − áll a finn védelmi erők közleményében.

  • Varga Csenge

    A mariupoli bunkerekben lévő élelmiszer- és vízkészletek már csak néhány napig tartanak ki – állítja az Independent.

    Az Ukrán Nemzeti Gárda Azov zászlóalja új videót tett közzé a bunkerekből, ahol civilek rejtőznek az orosz támadások elől. A videón nők láthatók, akik gyermekeikkel együtt bunkerben rejtőznek – azt mondják, hogy „az élelmiszer- és vízkészletek csak néhány napig tartanak ki”.

    A videón látható, ahogy az emberek a saját koszos ruháikon alszanak, párás körülmények között. Az is látható, ahogy egy egyéves kisbaba egy szemeteszsákban alszik.

    A bunkerben lévő nők szerint a csecsemőik nem tudnak aludni a folyamatos ágyúzás miatt.

    Másfél hónapja nem látták a napot.

  • Ráti Emese

    Az Egyesült Államok újabb 322 millió dolláros katonai segélyt nyújt Ukrajna számára – jelentette be Antony Blinken amerikai külügyminiszter.

    Ezzel 3,7 milliárd dollárra nő az Egyesült Államok háború kezdete óta nyújtott támogatásának összege. Moszkva azonban óva intette Washingtont attól, hogy több fegyvert küldjön riválisának.

    Hangsúlyoztuk már a helyzet az elfogadhatatlanságát, vagyis hogy az Amerikai Egyesült Államok fegyverekkel halmozza el Ukrajnát. Követeljük ennek a gyakorlatnak a végét

    – idézi a Sky News Anatolij Antonovot, Oroszország amerikai nagykövetét.

  • Ráti Emese

    Az Egyesült Államok védelmi minisztere, Lloyd Austin szerint Ukrajna megnyerheti az Oroszországgal szembeni háborút abban az esetben, ha megkapja hozzá a támogatást és a megfelelő felszerelést. 

    A győzelem első lépése az, hogy el kell hinni, hogy nyerhetünk. Mi pedig hisszük, hogy nyerhetünk. Hiszünk abban, hogy ha megfelelő felszereléssel, megfelelő támogatással rendelkeznek (Ukrajna), akkor győzni fognak

    – idézi Austint a CNN.

  • Balázsi Levente

    Kedden érkezik meg Moszkvába Antonio Guterres, az ENSZ főtitkára, aki a február 24-én kirobbant háború óta először tárgyal majd személyesen Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – közölte a Sky News.

    A RIA Novosztyi orosz hírügynökség az orosz külügyminisztériumra hivatkozva megerősítette, hogy Moszkva a Mariupolban kialakult helyzetről is tárgyal majd a világszervezet vezetőjével.

    A Sky News beszámolója szerint Antonio Guterres moszkvai találkozója után Ukrajnába utazik, ahol Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytat majd megbeszélést. 

  • Varga Csenge

    A Pentagon a Kijevbe küldött amerikai gyártmányú fegyverek nagy részét saját készleteiből szerzi be, de az amerikai védelmi vállalkozókra támaszkodik, hogy átkutassák a kelet-európai lőszergyárakat, hogy megtalálják a Szovjetunió által tervezett újonnan gyártott fegyvereket, és teljesítsék Joe Biden amerikai elnök ígéretét az Ukrajnának nyújtott nagyobb katonai támogatásról.

    Ukrajna még mindig számos, az orosz hadsereggel közös fegyvert használ, például modern kalasnyikovokat. És bár Ukrajna kérései a kifinomultabb fegyverek iránt figyelmet kaptak, az ország hadseregének a lőszerek széles skálájára van sürgető szüksége, beleértve a szovjet korszakból származó fegyverek több tízmillió lőszerét, amelyek nem a legmodernebbek, de az ukrán hadsereg alapvető eszközei.

    A Pentagon „nem szabványos lőszereknek” nevezi az ilyen fegyvereket, köztük rakétákat, tüzérségi lövedékeket, valamint géppuskákhoz és rohamlövegekhez való lőszereket, mivel a lőszerek nem kompatibilisek az Egyesült Államok és számos szövetséges nemzet által használt, általában NATO-szabványos lőszereknek nevezett lőszerekkel – írja a New York Times.

  • Varga Csenge

    Oroszország korábban közölte: ma leállítja Mariupol ostromát, hogy a civilek elmenekülhessenek az Azovstal acélműből a déli Mariupolból. A jelentések szerint a tűzszünet közép-európai idő szerint 11 órától lesz érvényben, és az üzemben tartózkodó civilek bármelyik irányba távozhatnak.

    Ukrajna szerint azonban nem született megállapodás arról, hogy hétfőn humanitárius folyosót alakítanak ki az emberek Mariupolból való elszállítására.

    Az ország miniszterelnök-helyettese hozzátette: Ukrajna felkérte Antonio Guterres ENSZ-főtitkárt, hogy „kezdeményezőként és garanciavállalóként” lépjen fel az Azovstal erőműből való evakuálási útvonalon.

    Úgy tudni, hogy civilek százai húzódnak meg a föld alatti bunkerekben az orosz csapatok által blokád alá vett telephelyen – írja a Sky News.

  • Ráti Emese

    Norvégiában a Greenpeace aktivistái csónakkal próbálnak megakadályozni egy hatalmas orosz olajszállító tartályhajót a dokkolásban.

    Az Ust Luga nevű orosz szállítóhajó a norvég Asgardstrand településnél próbálta leszállítani a rakományát – számolt be a Sky News. 

  • Bereznay István

    Az ukrán parlament hétfőn olyan javaslatokat vitatott meg, amelynek értelmében kis mértékben módosíthatnák a kötelező sorozást.

    A jelenlegi előírás szerint minden 18 és 60 év közötti felnőtt férfit behívhatnak katonai szolgálatra Ukrajnában, és a mostani módosítások értelmében ez csak minimálisan változna. Ruszlan Sztefancsuk, a parlament elnöke azt mondta:

    meg vannak győződve arról, hogy szükség van ilyen szintű mobilizációra azért, hogy megvédhessék Ukrajna függetlenségét.

    Hozzátette azt is, hogy a szabályozások mellett sok múlik az egyéni felelősségérzeten is. Egyesek női ruhába öltözve vagy dobozokba bújva próbálnak meg elmenekülni a szolgálat elől, míg mások annak ellenére térnek vissza Ukrajnába harcolni, hogy más országokban élnek, és nem lenne ez kötelességük – mondta.

    Ezután fejtette ki azt, hogy néhány kisebb módosítást végrehajthatnak a szabályozáson, de nem szeretnék azt, ha ezekkel aztán visszaélnének az emberek. Példaként hozta fel, hogy ha a felsőoktatásba jelentkezők részére elengedik a katonai szolgálatot, akkor az azt eredményezheti, hogy megnő a jelentkezők száma – ami jó –, de akár azt is, hogy sokan külföldi egyetemekre jelentkeznek csak azért, hogy erre hivatkozva elhagyhassák az országot, és aztán valójában nem kezdik meg a képzést. 

  • Varga Csenge

    A Nemzetközi Korcsolyázó Szövetség (ISU) meg akarja tiltani az orosz küldöttek részvételét a szervezet kongresszusán, mert az ország egyetlen képviselőjét sem akarja látni választott tisztségben.

    Az ISU a sportági nagyhatalmak közé tartozó Oroszország ukrajnai háborúja miatt döntött az újabb szigorítás mellett. A közzétett állásfoglalás szerint a sportdiplomaták kitiltását a nemzetközi szövetség júniusi kongresszusán szentesítik. Az ukrajnai invázió miatt az ISU hasonló szankciókat helyezett kilátásba a háborúban Moszkvát támogató Belarusz esetében is.

    Március 1-jén a világszövetség úgy döntött, hogy az orosz és belorusz sportolók nem vehetnek részt a szervezet égisze alatt zajló egyetlen viadalon sem, és a két ország nem rendezhet versenyeket sem. A tilalom a műkorcsolyára, a rövidpályás gyorskorcsolyára és a gyorskorcsolyára egyaránt vonatkozik – írja az MTI.

  • Varga Csenge

    Továbbra is megoszlik az európai uniós tagállamok véleménye az orosz olaj- és gázembargó kérdésében, pillanatnyilag nincs egységes uniós álláspont – jelentette ki Josep Borrell, az Európai Unió (EU) kül- és biztonságpolitikai főképviselője.

    Az uniós politikus – aki az Európai Bizottságnak is tagja – megerősítette, hogy az uniós javaslattevő testület jelenleg egy hatodik szankciós csomagon dolgozik Moszkva ellen, a tagállamok széthúzó véleménye mellett azonban nincs kilátásban, hogy az újabb szankciók között szerepelne az orosz olaj- vagy gázhasználat bármilyen szintű korlátozása.

    Mint mondta, a következő, május végi EU-csúcstalálkozón ismét előveszik a kérdést, addig is folytatódnak az egyeztetések.

    Borrell szerint az EU-nak energiaügyi szankciók révén is nyomást kellene gyakorolnia Oroszországra az Ukrajna elleni háború miatt, de több uniós tagállam elzárkózik ettől a lehetőségtől – írja az MTI.

    Elegendő alternatív gázforrásra volna szükségünk ahhoz, hogy orosz gáz nélkül tudjunk boldogulni, egy bizonyos ponton ugyanis ez lesz a helyzet, s akkor Oroszországnak fájó lesz, hogy bevételeket fog veszíteni az olaj- és gázexportból.

  • Varga Csenge

    Megkezdődött a legkorszerűbb orosz légvédelmi rendszer, az Sz–500-as Prometej sorozatgyártása – jelentette ki Jan Novikov, az Almaz-Antej lég- és űrvédelmi hadiipari konszern vezérigazgatója.

    Lezárult a hazai tudomány és technika legújabb vívmányait alkalmazó Sz–500-as rendszer sorozatgyártásának megszervezése. Ennek a rendszernek a harci képességei jelentősen meghaladják a korábban létrehozott légvédelmi rakétarendszerek és -komplexumok képességeit. Az Sz–500-as alkalmas rá, hogy Oroszország légvédelmi rendszerének gerincévé váljon

    – mondta Novikov.

    A főigazgató szerint az Sz–500-asokat az állami védelmi közbeszerzési megrendelésben meghatározott határidőn belül leszállítják a csapatoknak.

    Az Sz–500 Prometej a föld-levegő rakétarendszerek új generációjához tartozik. Sokoldalú, nagy hatótávolságú és nagy magasságban működő elfogórendszer, „fokozott rakétavédelmi képességekkel”. A rendszer hatósugara mintegy 600 kilométer – írja az MTI.