Írmagja sem marad az ukrán–orosz barátságnak: lerombolják az idejét múlt kijevi emlékművet

Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket!

Tartsanak velünk kedden is, korán reggel ismét jelentkezünk hírfolyamunkkal!

Hat vontatási alállomást semmisítettek meg az orosz erők precíziós, nagy hatótávolságú fegyverekkel ukrán vasútállomások területén, amelyeken keresztül külföldi fegyvereket és haditechnikát szállítottak az ukrán fegyveres erők Donyec-medencei csoportosulásának – jelentette ki a hétfő esti hadijelentést ismertetve Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.

Igor Konasenkov szerint a csapások Kraszne, Zdolbuniv, Zsmerinka, Berdicsev, Kovel és Koroszteny vasútállomást érték. A tábornok azt mondta, hogy az orosz légierő hétfőn 82 ukrán katonai létesítményt támadott, köztük négy parancsnoki állást, két üzemanyagraktárt és 76 olyan területet, ahol élőerő és hadfelszerelés összpontosult – írja az MTI.

A Downing Street szerint nem igazak az orosz állami tévében sugárzott állítások, miszerint Boris Johnson miniszterelnök egyoldalú nukleáris támadással fenyegetőzött Oroszország ellen – írja a BBC.

Múlt pénteken Olga Szkabejeva műsorvezető a brit miniszterelnök indiai látogatásáról készült videóról azt mondta: 

Tegnap ez a bohóc (Boris Johnson) azzal fenyegetőzött, hogy szükség esetén atomtámadást hajt végre Oroszország ellen, anélkül, hogy a NATO-val egyeztetett volna.

A Downing Street közleménye szerint „ezek az állítások teljességgel valótlanok, és egy újabb példája a Kreml által terjesztett dezinformációnak. Az Egyesült Királyság kormánya teljes mértékben egységes a NATO-szövetségeseivel abban, hogy támogatja Ukrajnát Oroszország illegális inváziója ellen” – írták a közleményben. 

Az Egyesült Királyság Starstreak légvédelmi rakéták indítószerkezetével ellátott „kis számú” Stormer páncélozott járművet ad Ukrajnának, hogy megerősítse az ország légvédelmét – írja a BBC.

Ben Wallace védelmi miniszter szerint a járművek biztosítják a rövid hatótávolságú légvédelmet „éjjel és nappal egyaránt”. Elmondta azt is, hogy a Starstreak rakétákat az elmúlt három hétben már bevetették Ukrajnában.

Ahhoz, hogy teljes legyen a béke, Vlagyimir Putyinnak valamennyi megszállt területről, így a Krímből is ki kellene vonulnia − közölte Ben Wallace brit védelmi miniszter hétfőn a Telegraph szerint. 

A politikusnak a parlament védelmi bizottságának elnöke, Tobias Ellwood tette fel a kérdést:

Mire mondhatnánk azt, hogy sikert értünk el? Elég, ha megvédjük Ukrajnát attól, hogy ne veszítsen, vagy biztosnak kell lennünk abban, hogy megnyerik a háborút? Mi a stratégiánk?  

Ben Wallace úgy válaszolt, hogy személy szerint nem csak azt akarja, hogy Putyin visszavonja a csapatait addig a vonalig, ahol azok szeptemberben állomásoztak.

A Krímet is törvénytelenül szállta meg, Donyecket is. Eleget kell tennie a nemzetközi jognak, és hosszú távon elhagynia Ukrajnát

− tette hozzá. 

Több robbanás hallatszott hétfőn közép-európai idő szerint három óra tájban a moldovai oroszbarát szakadár terület központjában a TASZSZ orosz állami hírügynökség jelentése szerint.

Az önhatalmúlag kikiáltott „Dnyeszter-melléki Köztársaság” központjában, Tiraszpolban kézi páncéltörő gránátvetővel lőtték a belbiztonsági minisztérium épületét. A támadás során senki sem sebesült meg – jelentette a TASZSZ a minisztériumra hivatkozva.

Az épületben több emeleten betörtek az ablakok, a helyiségekből füst száll. A helyszínen dolgoznak a katasztrófavédelem szakemberei – írja az MTI. 

Más országokat is megtámadna Vlagyimir Putyin orosz elnök, ha sikerül meghódítania Ukrajnát – jelentette ki a Welt német hírtelevíziónak Friedrich Merz, a német ellenzéki Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke.

A politikus nyilatkozatában ismét azt sürgette, hogy hazája támogassa nehézfegyverzettel – például harckocsikkal – is Ukrajnát.

Friedrich Merz

Fotó: Hannibal Hanschke / Reuters

Erről szól a CDU és a testvérpárt bajor Keresztényszociális Unió (CSU) közös szövetségi parlamenti (Bundestag) frakciójának határozati javaslata, amelyet várhatóan csütörtökön vesznek napirendre.

A február 24-én megkezdődött invázió óta több mint 5,2 millió ukrán menekült el az országból, akikhez az elmúlt 24 órában több mint 45 ezren csatlakoztak – írja a BBC az ENSZ menekültügyi szervezetének közlése alapján.

A most ismertetett adatok szerint február 24-e óta összesen 5 232 014 ember hagyta el menekültként Ukrajnát. Mindez 45 270 fős növekedést jelent a vasárnapi adathoz képest. 

Mintegy 310 ezer ukrán menekült kapott vasárnapig speciális, egyéves csehországi tartózkodásra feljogosító vízumot a hatóságoktól – közölte hétfőn a cseh belügyminisztérium.

Vít Rakusan belügyminiszter egy hétfői interjúban azt mondta: a prágai kormány azzal számol, hogy mintegy 300 ezer menekült marad legalább egy ideig Csehországban. A menekültek számának növekedése az utóbbi hetekben lelassult. Rakusan szerint ugyanakkor az ukrán menekültek kisebb csoportjai Nyugat-Európába utaztak Csehországból − közölte az MTI.

Az Európai Bizottság az Európai Unió tagállamai közötti igazságügyi együttműködésért felelős, hágai székhelyű uniós ügynökség, az Eurojust megbízatásának megerősítését javasolja az Oroszország által elkövetett háborús bűncselekmények bizonyítékainak összegyűjtésére és megőrzésére az elszámoltathatóság érdekében − közölte az Unió brüsszeli javaslattevő-végrehajtó testülete hétfőn.

Fotó: Sean Gallup / Getty Images Hungary

Az Európai Bizottság szerint a katonai konfliktus miatt nehéz biztonságosan tárolni és megőrizni a bűncselekmények, köztük a háborús bűncselekmények bizonyítékait Ukrajnában, ezért a vonatkozó rendelet módosításával biztosítani kell, hogy az uniós ügynökségnek jogi lehetősége legyen a háborús bűnökre vonatkozó bizonyítékok összegyűjtésére, megőrzésére és megosztására − írta meg az MTI. 

Az ukrajnai békéért imádkozott az ortodox húsvét alkalmából Porfirije szerb pátriárka, aki szerint a háború vereség minden ember számára − írta meg az MTI. 

A szerb ortodox egyház vezetője a sajtó beszámolója szerint úgy fogalmazott:

Minden háború, történjen bárhol és bármikor, csak veszteseket termel, és az emberi méltóság vereségét jelenti, vereség és szégyen minden ember számára.

Hozzátette: a szerb hívők együttéreznek és együtt szenvednek minden pravoszláv kereszténnyel, akit érint a háború.

Oroszország kiutasítja Németország oroszországi nagykövetségének 40 alkalmazottját – közölte hétfőn az orosz külügyminisztérium. A tárcához hétfőn bekérették Geza Andreas von Geyrt, Németország moszkvai nagykövetét, akivel közölték, hogy a német kormány döntésére adott szimmetrikus válaszként a német külképviseletek negyven oroszországi alkalmazottját nemkívánatos személynek minősítették.

A német média április 4-én számolt be róla, hogy a német külügyminisztérium kiutasította a németországi orosz nagykövetség 40 alkalmazottját. Annalena Baerbock német külügyminiszter szerint a nemkívánatos személynek minősített orosz külügyi alkalmazottak munkája veszélyt jelent azokra, akik Németországban keresnek védelmet, amit Berlin „nem fog eltűrni”.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szerint „a német politikai gépezetnek erre a rosszindulatú lépésére” Moszkva úgy tekint, mint Berlin Oroszországgal szemben nyíltan barátságtalan, a kétoldalú kapcsolatok egész komplexumának szándékos lerombolására irányuló törekvésének megerősítésére.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) közölte: missziót indít Ukrajnába, hogy megvizsgálja az egykori csernobili atomerőművet, amely a háború elején heves harcok színhelye volt, és ahol felmerült a súlyos sugárszivárgás gyanúja − írta meg a BBC. 

A biztonsági szakértők csoportja kedden érkezik Csernobilba, hogy felszereléseket szállítsanak, felmérjék a sugárzási szinteket, és segítsenek a biztosítóberendezések és a megfigyelőrendszerek helyreállításában.

Azzal vádolta a Nyugatot Vlagyimir Putyin délutáni, Kremlben tartott beszédében, hogy orosz újságírók meggyilkolására tett kísérletet, anélkül, hogy bizonyítékot szolgáltatott volna erre az állításra.

Vlagyimir Putyin 2022. április 25-én

Fotó: Sputnik / AFP

Azt állította, egy televíziós riporter elleni kísérletet a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) már meghiúsított.

Ma reggel a Szövetségi Biztonsági Szolgálat megakadályozta egy terroristacsoport tevékenységét, amely egy híres orosz televíziós újságíró megtámadását és megölését tervezte

– mondta az orosz elnök.

Átálltak a terrorra – újságíróink meggyilkolásának előkészítésére.

Később Oroszország azt állította, hogy letartóztatta egy nacionalista csoport tagjait, akik megpróbálták meggyilkolni Vlagyimir Szolovjev Putyin-párti újságírót.

Moszkva szerint a letartóztatottak az ukrán különleges szolgálat megbízásából cselekedtek – írja a Sky News.

A NATO három hadihajója érkezett meg a finnországi Turku kikötőjébe azért, hogy közös gyakorlatot tartson az ország haditengerészetével, miközben Helsinki a fokozódó ukrajnai válság közepette azt fontolgatja, hogy belép a szövetségbe − közölte a Reuters. 

A lett LVNS Virsaitis, valamint az észt ENS Sakala és a holland HNLMS Schiedam aknavadász hajók a finn parti flotta két aknavadászával együtt fognak gyakorlatozni − áll a finn védelmi erők közleményében.

Az Egyesült Államok újabb 322 millió dolláros katonai segélyt nyújt Ukrajna számára – jelentette be Antony Blinken amerikai külügyminiszter.

Ezzel 3,7 milliárd dollárra nő az Egyesült Államok háború kezdete óta nyújtott támogatásának összege. Moszkva azonban óva intette Washingtont attól, hogy több fegyvert küldjön riválisának.

Hangsúlyoztuk már a helyzet az elfogadhatatlanságát, vagyis hogy az Amerikai Egyesült Államok fegyverekkel halmozza el Ukrajnát. Követeljük ennek a gyakorlatnak a végét

– idézi a Sky News Anatolij Antonovot, Oroszország amerikai nagykövetét.

Az Egyesült Államok védelmi minisztere, Lloyd Austin szerint Ukrajna megnyerheti az Oroszországgal szembeni háborút abban az esetben, ha megkapja hozzá a támogatást és a megfelelő felszerelést. 

A győzelem első lépése az, hogy el kell hinni, hogy nyerhetünk. Mi pedig hisszük, hogy nyerhetünk. Hiszünk abban, hogy ha megfelelő felszereléssel, megfelelő támogatással rendelkeznek (Ukrajna), akkor győzni fognak

– idézi Austint a CNN.

Lloyd Austin 2022. április 25-én

Fotó: Alex Brandon / POOL / AFP

Kedden érkezik meg Moszkvába Antonio Guterres, az ENSZ főtitkára, aki a február 24-én kirobbant háború óta először tárgyal majd személyesen Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – közölte a Sky News.

A RIA Novosztyi orosz hírügynökség az orosz külügyminisztériumra hivatkozva megerősítette, hogy Moszkva a Mariupolban kialakult helyzetről is tárgyal majd a világszervezet vezetőjével.

A Sky News beszámolója szerint Antonio Guterres moszkvai találkozója után Ukrajnába utazik, ahol Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytat majd megbeszélést. 

A Pentagon a Kijevbe küldött amerikai gyártmányú fegyverek nagy részét saját készleteiből szerzi be, de az amerikai védelmi vállalkozókra támaszkodik, hogy átkutassák a kelet-európai lőszergyárakat, hogy megtalálják a Szovjetunió által tervezett újonnan gyártott fegyvereket, és teljesítsék Joe Biden amerikai elnök ígéretét az Ukrajnának nyújtott nagyobb katonai támogatásról.

Ukrajna még mindig számos, az orosz hadsereggel közös fegyvert használ, például modern kalasnyikovokat. És bár Ukrajna kérései a kifinomultabb fegyverek iránt figyelmet kaptak, az ország hadseregének a lőszerek széles skálájára van sürgető szüksége, beleértve a szovjet korszakból származó fegyverek több tízmillió lőszerét, amelyek nem a legmodernebbek, de az ukrán hadsereg alapvető eszközei.

A Pentagon „nem szabványos lőszereknek” nevezi az ilyen fegyvereket, köztük rakétákat, tüzérségi lövedékeket, valamint géppuskákhoz és rohamlövegekhez való lőszereket, mivel a lőszerek nem kompatibilisek az Egyesült Államok és számos szövetséges nemzet által használt, általában NATO-szabványos lőszereknek nevezett lőszerekkel – írja a New York Times.

Oroszország korábban közölte: ma leállítja Mariupol ostromát, hogy a civilek elmenekülhessenek az Azovstal acélműből a déli Mariupolból. A jelentések szerint a tűzszünet közép-európai idő szerint 11 órától lesz érvényben, és az üzemben tartózkodó civilek bármelyik irányba távozhatnak.

Az ország miniszterelnök-helyettese hozzátette: Ukrajna felkérte Antonio Guterres ENSZ-főtitkárt, hogy „kezdeményezőként és garanciavállalóként” lépjen fel az Azovstal erőműből való evakuálási útvonalon.

Fotó: Alexander Ermochenko / Reuters

Úgy tudni, hogy civilek százai húzódnak meg a föld alatti bunkerekben az orosz csapatok által blokád alá vett telephelyen – írja a Sky News.

Norvégiában a Greenpeace aktivistái csónakkal próbálnak megakadályozni egy hatalmas orosz olajszállító tartályhajót a dokkolásban.

Az Ust Luga nevű orosz szállítóhajó a norvég Asgardstrand településnél próbálta leszállítani a rakományát – számolt be a Sky News. 

A Nemzetközi Korcsolyázó Szövetség (ISU) meg akarja tiltani az orosz küldöttek részvételét a szervezet kongresszusán, mert az ország egyetlen képviselőjét sem akarja látni választott tisztségben.

Az ISU a sportági nagyhatalmak közé tartozó Oroszország ukrajnai háborúja miatt döntött az újabb szigorítás mellett. A közzétett állásfoglalás szerint a sportdiplomaták kitiltását a nemzetközi szövetség júniusi kongresszusán szentesítik. Az ukrajnai invázió miatt az ISU hasonló szankciókat helyezett kilátásba a háborúban Moszkvát támogató Belarusz esetében is.

Március 1-jén a világszövetség úgy döntött, hogy az orosz és belorusz sportolók nem vehetnek részt a szervezet égisze alatt zajló egyetlen viadalon sem, és a két ország nem rendezhet versenyeket sem. A tilalom a műkorcsolyára, a rövidpályás gyorskorcsolyára és a gyorskorcsolyára egyaránt vonatkozik – írja az MTI.

Továbbra is megoszlik az európai uniós tagállamok véleménye az orosz olaj- és gázembargó kérdésében, pillanatnyilag nincs egységes uniós álláspont – jelentette ki Josep Borrell, az Európai Unió (EU) kül- és biztonságpolitikai főképviselője.

Az uniós politikus – aki az Európai Bizottságnak is tagja – megerősítette, hogy az uniós javaslattevő testület jelenleg egy hatodik szankciós csomagon dolgozik Moszkva ellen, a tagállamok széthúzó véleménye mellett azonban nincs kilátásban, hogy az újabb szankciók között szerepelne az orosz olaj- vagy gázhasználat bármilyen szintű korlátozása.

Fotó: Andrey Rudakov / Bloomberg / Getty Images Hungary

Mint mondta, a következő, május végi EU-csúcstalálkozón ismét előveszik a kérdést, addig is folytatódnak az egyeztetések.

Borrell szerint az EU-nak energiaügyi szankciók révén is nyomást kellene gyakorolnia Oroszországra az Ukrajna elleni háború miatt, de több uniós tagállam elzárkózik ettől a lehetőségtől – írja az MTI.

Elegendő alternatív gázforrásra volna szükségünk ahhoz, hogy orosz gáz nélkül tudjunk boldogulni, egy bizonyos ponton ugyanis ez lesz a helyzet, s akkor Oroszországnak fájó lesz, hogy bevételeket fog veszíteni az olaj- és gázexportból.