Gyakorlatilag Ukrajna teljes területére légvédelmi riasztást adtak ki

Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket.

Tartsanak velünk szerdán is, korán reggel ismét jelentkezünk hírfolyamunkkal!

Amennyiben nem születik megoldás a bosznia-hercegovinai választási törvény reformjára, akkor megvétózza Finnország és Svédország NATO-csatlakozását Zoran Milanovics horvát államfő.

A horvát közszolgálati televízió (HRT) közlése szerint Milanovics kifejtette: ha jelen lesz a közelegő madridi NATO-csúcstalálkozón, akkor megvétózza a csatlakozásra szóló meghívót.

A politikus azt is hozzátette: alacsonyabb szinten történő szavazás esetén valószínűleg nem tudja rákényszeríteni például a horvát nagykövetre, hogy az ő álláspontját képviselje a NATO-tanácsban.

Andrej Plenkovics kormányfő szerint Milanovics visszaél a boszniai horvátok helyzetével, és oroszpárti politikát folytat. Dimitrij Medvegyev volt orosz kormányfő nemrég Telegram-bejegyzésében azt írta: „Kijev bosszúja fenyegeti a horvát elnököt az Ukrajnával és Oroszországgal kapcsolatos kijelentései miatt”.

Milanovics ugyanakkor leszögezte, hogy nem áll Oroszország oldalán, majd azt is megjegyezte: „az oroszok saját játékukat játsszák a háborúban, amelyben ők az agresszorok”.

A Romgaz román állami gáztársaság megvásárolta az amerikai ExxonMobiltól a fekete-tengeri Neptun Deep földgázmezőben lévő ötvenszázalékos részesedését; az erről szóló szerződést Nicolae Ciuca miniszterelnök jelenlétében írták alá kedden a bukaresti kormány székházában.

A politikus szerint ez fontos előrelépés az ország energetikai függetlenségének biztosítása felé. Úgy fogalmazott: most már megkezdődhetnek a szükséges beruházások annak érdekében, hogy a Romgaz – a másik ötvenszázalékos részesedéssel rendelkező OMV Petrommal közösen – legkésőbb 2026-ban megkezdhesse a gáz kitermelését a mélytengeri lelőhelyről.

Erről bővebben ebben a cikkünkben írtunk.

A több mint 150 civil menekült megérkezett a Donyeck megye déli részében lévő mariupoli Azovsztal acélműből az ukrán ellenőrzés alatti Zaporizzsjába – közölte kedden Osnat Lubrani, az ENSZ ukrajnai humanitárius koordinátora.

„Megkönnyebbülten nyugtázom, hogy az evakuálási művelet Mariupolból sikeresen befejeződött. Gondolok mindazokra, akik a blokád alatt lévő városban maradtak. Mindent megteszünk, hogy segítsünk nekik is” – idézte az Ukrajinszka Pravda hírportál Lubrani Twitter-üzenetét.

A jelentés szerint 156 civil lakos érkezett meg öt autóbuszon. A menekültek még vasárnap indultak útnak, hétfőn azonban egy Mariupol melletti orosz ellenőrző pontnál várták, hogy befejezzék az ellenőrzésüket, és onnan csak kedd reggel tudtak továbbindulni Zaporizzsja felé – írja az MTI.

Egyre elképzelhetőbb, hogy az Európai Uniónak az a terve, hogy a következő szankciócsomagban konkrétan az orosz nyersanyagokat veszi célba. Ezzel próbálja tovább fokozni a nyomást Moszkván, és emelni a tétet. Oroszország így komoly exportbevételektől esne el, valamint a háború egyik legfontosabb finanszírozási forrásaitól fosztanák meg. Erről bővebben ebben a cikkünkben írtunk.

Az év végére akár kétharmadával is csökkenthető az orosz gáz importja, célunk pedig, hogy 2030-ra teljesen megszabaduljunk tőle – jelentette ki Kadri Simson energiaügyekért felelős uniós biztos kedden az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén.

Elmondta: az Európai Bizottság még ebben a hónapban tervezetet terjeszt elő arról, hogy az Európai Unió miként tudja 2022 végéig pótolni az orosz gázfelhasználás kétharmadát. Hozzátette: a bizottság minden nagyobb gázszolgáltatót megkeresett, hogy segítsen az orosz gáz pótlásában, és azt tervezi, hogy a gázfelhasználást lehetőség szerint megújuló energiával vagy energiamegtakarítással is helyettesítené.

Feltérképezzük azokat a problémákat, amelyeket a tagállamoknak meg kell oldaniuk az orosz gázszállítások helyettesítéséhez, valamint figyelmet fordítunk a gázinfrastruktúrával kapcsolatos tevékenységek összehangolására a jelenlegi infrastruktúra optimalizálása érdekében

– tette hozzá Kadri Simson.

A Sky News értesülései szerint az Egyesült Királyság olyan Malloy T150 típusú drónokat küld az ukrán fegyveres erőknek, amelyek képesek nehéz felszerelést szállítani a fronton lévő csapatoknak.

Ez egy új, 300 millió fontos katonai segélycsomag része, amelyet a miniszterelnök jelentett be – írja Deborah Haynes, a Sky News biztonságvédelmi szerkesztője. 

A quadcopter drónokat a brit királyi tengerészgyalogság tesztelte. A drónok hatótávolsága 70 kilométer, és akár 68 kilogramm felszerelés szállítására is képesek. 

Terrortámadást kíséreltek meg egy pilóta nélküli légi járművel (UAV) kedden a Moldovához tartozó, nemzetközileg függetlenként nem elismert Dnyeszter melléki területen.

A belügyminisztérium tájékoztatása szerint a jármű robbanóanyaggal volt felszerelve.

A tévé- és rádióközpontot a múlt heti antennarobbantások óta szigorúan őrzik. Hétfő éjjel a Dnyeszter melléki területen a határőrök egy drónt fedeztek fel, amelyet „semlegesítettek” – közölte a tárca Telegram-csatornáján, amit az MTI adott hírül.

Az orosz erők csaknem 40 ezer embert deportáltak Mariupolból Oroszországba vagy a szakadár Donyecki Népköztársaságba – mondta Vadim Bocsenko, Mariupol polgármestere az Ukrajna-Ukrinform médiaközpontban tartott keddi sajtótájékoztatóján.

Már ellenőriztük azoknak a névsorát, akiket Mariupolból Oroszországba vagy az úgynevezett DPR-be deportáltak. Majdnem 40 ezer ember. Most elkezdték elrejteni ezeket a listákat. Sajnos jelenleg nem tudunk mindent ellenőrizni, de folytatjuk a munkát

– mondta a polgármester. 

Az orosz katonaság „a helyi lakosságot Oroszország peremére, a Távol-Keletre vagy Szibériába viszi, és ott különféle munkákra használják őket” – mondta Bocsenko, hozzátéve, hogy a mariupoli lakosok áttelepítési bizonyítványt kapnak, és „megaláztató munkát” végeznek – írja a CNN. 

Olyan törvényt fogadott el az ukrán parlament, amely betiltja azokat a politikai pártokat az országban, amelyek elismerik, igazolják vagy tagadják Oroszország ukrajnai fegyveres agresszióját – írja a Guardian az Interfax orosz hírügynökség alapján.

Olena Suliak, a Nép Szolgája politikusa a Telegramon úgy fogalmazott:

Végleg felhagyunk az oroszokkal való békés politikánknak, amely csak szenvedést hoz Ukrajnának. 

Az ukrán fővárosban, Kijevben számos benzinkút bezárt az ország üzemanyaghiánya miatt. Azokon az állomásokon, amelyek nyitva maradtak, hosszú autósorok várakoznak. Az átlagos várakozási idő legalább egy óra.

Ez nem normális. Több időt töltök azzal, hogy azon gondolkodom, honnan szerezzek üzemanyagot, mint amennyit azzal töltök, hogy ügyfeleket találjak

– nyilatkozta egy helyi taxis a CNN-nek.

Eközben a kijevi hatóságok arra szólították fel az embereket, hogy ne használják az autóikat, ezzel is üzemanyagot takarítva meg a hadsereg számára.

Narendra Modi indiai miniszterelnök tűzszünetet kér Ukrajnában, és béketárgyalásokra sürgeti Kijevet és Moszkvát – írja a BBC.

Narendra Modi, aki jelenleg Koppenhágában tartózkodik, hogy találkozzon dán kollégájával, azt mondta, hogy India „azonnali tűzszünetet szeretne Ukrajnában, valamint a párbeszéd és a diplomácia elfogadását a probléma megoldására”.

Oroszország továbbra is nyitott az Ukrajnával folytatandó párbeszédre, annak ellenére is, hogy Kijev „következetlen, és nem hajlandó komoly munkára” – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a francia hivatali partnerével, Emmanuel Macronnal folytatott keddi telefonbeszélgetésben.

A Kreml sajtószolgálatának tájékoztatása szerint Putyin beszámolt Macronnak az ukrajnai „különleges hadművelet” előrehaladásáról, beleértve Mariupol „felszabadítását” és a civilek evakuálását az Azovsztal üzemből. Ez utóbbi azzal a megállapodással összhangban történt, amely az orosz államfő és António Guterres ENSZ-főtitkár április 26-i találkozóján született.

Putyin kifogásolta, hogy az Európai Unió országai szemet hunynak az ukrán biztonsági erők háborús bűntettei, valamint a Donyec-medencei városok és települések tömeges, civilek halálát okozó ágyúzása felett. Megjegyezte, hogy szerinte „a Nyugat segíthetne megállítani ezeket az atrocitásokat azáltal, hogy megfelelő befolyást gyakorol a kijevi hatóságokra, valamint azzal, hogy leállítja az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokat”.

Vlagyimir Putyin és Emmanuel Macron 2020. január 19-én

Fotó: Emmanuele Contini / Getty Images Hungary

Vlagyimir Putyin és Macron a globális élelmezés-biztonság problémájáról is tárgyalt, miután a francia fél ezzel kapcsolatban az aggályait hangoztatta. Ezzel összefüggésben az orosz államfő elsősorban a nyugati országok szankciós intézkedéseit tette felelőssé a nehézségek miatt, és megjegyezte a globális logisztikai és szállítási infrastruktúra zavartalan működésének fontosságát.

Putyin gratulált Macronnak az újraválasztásához. A két vezető megállapodott abban, hogy a két ország különböző szinteken folytatja a kapcsolattartást.

Ez volt az első kapcsolatfelvétel a két államfő között azóta, hogy Macront második elnöki ciklusára megválasztották. A felek legutóbb március 29-én beszéltek telefonon. Macron szombaton Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is beszélt telefonon.

Magyarország több mint kétszáztízmillió forint értékű orvosi felszerelést küld Kárpátaljára a Hungary Helps programon keresztül – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára kedden a Pest megyei Pilisvörösváron.

Rétvári Bence ismertette: az Országos Kórházi Főigazgatóság pilisvörösvári raktárából szerda reggel induló segélyszállítmány 30 raklapnyi gyógyszert, orvosi eszközöket, például infúziós pumpákat, elsősegélydobozokat, kötszereket tartalmaz – írja az MTI.

Bécs energiaszolgáltatója, a Wien Energie 2027-ig 1,29 milliárd eurót fektet be projektekbe, hogy függetlenné válhasson a földgáztól. A földhőben, a hőszivattyúkban, a nap- és szélenergiában látják a jövőt. Ezt a Bécs Város Külképviseleti Irodája közölte kedden az MTI-vel.

Michael Strebl, a Wien Energie ügyvezető tanácsának elnöke a közleményben hangsúlyozta:

Minden egyes euró, amit felhasználnak, hosszú távon függetlenséget, klímavédelmet és árstabilitást hoz a bécsieknek.

A közleményben részletezik, hogy 625 millió eurót hőtermeléssel kapcsolatos projektekbe, 334 millió eurót a megújulóáram-termelés további kiépítésére, 90 millió eurót a környezetbarát hűtésre, 160 millió eurót digitalizációra, e-mobilitásra és telekommunikációra, valamint 90 millió eurót az ellátás biztonságának további fejlesztésére fordítanak.

A Wien Energie a napenergia hasznosítása terén látja a legnagyobb fejlődési potenciált. Négyszáz projektet vizsgálnak, amelyek összteljesítménye 600 megawatt. Ezek között egyaránt találhatók tetőre telepített napelemrendszerek és 10 megawattos projektek a város vonzáskörzetében. A cél mindenesetre az, hogy 2022-ben a telepített napelemek terén átlépjék a 100 megawattos álomhatárt.  A Wien Energie 320 naperőművet és napelemrendszert üzemeltet Bécsben és környékén, amelyek összteljesítménye 85 megawatt – írják a közleményben.

Azt is ismertetik:

A távhőnek is kulcsszerepet szánnak a város dekarbonizációjában, 2040-re Bécs hőigényének 56 százalékát távhő segítségével szeretnék fedezni. A hőtermelés terén is az alternatív megoldásokban – a földhő és a környezeti hő felhasználásában – látják a jövőt. 2021-ben az előállított távhő 23,6 százaléka már megújuló forrásból származott, és tizenötezer lakást, valamint százhúsz vállalati ügyfelet kötöttek rá a távhőhálózatra.

A Wien Energie közleményében kiemelte: nagy hangsúlyt fektetnek a kutatásra és a zöld megoldásokra, amelyek középpontjában jelenleg a hidrogén áll.

(MTI)

Május 9-én, az orosz győzelem napja ünnepén Vlagyimir Putyin hivatalosan is hadat üzenhet Ukrajnának, és erre hivatkozva elrendelheti a tartalékosok mozgósítását Oroszországban – írja a CNN nyugati tisztviselőkre hivatkozva.

Erről bővebben ebben a cikkünkben írtunk.

A Nemzetközi Vöröskereszt (ICRC) közlése szerint elérte Zaporizzsját az ostromlott Mariupolban található Azovstal acélgyárból evakuált civilek több mint százfős konvoja – erről a szervezet tett közzé egy bejegyzést közösségi oldalán, amelyet a Guardian vett észre.

Több ukrán tisztviselővel is találkozni fog ukrajnai látogatásakor Friedrich Merz, a német ellenzéki Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke – írja a Guardian az AP-re hivatkozva.

Friedrich Merz 2022. május 2-án

Fotó: Ina Fassbender / AFP

A brit médium szerint a jobbközép politikus Irpinybe is ellátogatott, de Kijevben várhatóan magas rangú személyekkel is találkozik. Az ugyanakkor valószínűtlen, hogy Merz Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is tárgyalna. 

Továbbra is naponta több száz új menedékes kérelmet nyújtanak be az Ukrajnából menekülők az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóságnál – közölte a szervezet az MTI Országos Sajtószolgálatán keresztül.

A kérelem benyújtására az ország bármely ügyfélszolgálati irodáján lehetőség van ügyfélfogadási időben.

A főigazgatóság az ügyfélszolgálatra érkezés előtt azt javasolja, hogy az érintettek előzetesen töltsék fel elektronikusan az adataikat, amelyet megtehetnek a Menedekes applikáción vagy az Enter Hungary felületén keresztül.

Az applikáció az OIF honlapján keresztül tölthető le. 

Csehország megtámadása esetén a lakosság 24 százaléka lenne hajlandó aktívan segíteni a hadseregnek az ellenség elleni harcokban, míg a megkérdezettek 62 százaléka ezt elutasítja – derült ki abból az országos felmérésből, amelyet az NMS Market Research társaság készített a cseh közszolgálati televízió számára.

A lakosság kétharmada bízik a hadseregben, de annak harci képességeiben csak 51 százalék. A megkérdezettek 40 százaléka viszont úgy vélte, hogy a cseh hadsereg jelenleg nincs harcképes állapotban.

Az április első felében készített felmérés azt mutatja, hogy a csehek országuk védelmének kérdésében nagymértékben a NATO-ra támaszkodnak. A NATO-tagságot 71 százalék minősítette fontosnak, míg 16 százalék szerint nem az. A megkérdezettek 57 százaléka szerint az államnak többet kell költenie a hadseregre, 28 százalék nem ért egyet ezzel.

A cseh hadsereg hivatásos katonákból áll, jelenleg több mint 26 ezer főből. Az aktív tartalékosok száma március végén mintegy 3600 volt. Ezt az év végéig további 1200 tartalékossal szeretnék növelni. A prágai sajtó azt írja, hogy az ukrajnai háború következtében jelentősen megnőtt a katonai szolgálat iránti érdeklődés – írja az MTI.

Orosz felderítőgépet kísért ki légteréből a német hadsereg két Eurofighter típusú vadászrepülője – számolt be kedden a Focus Online.

Az orosz kémrepülőgépet a német radarok a Balti-tengeren található észak-németországi Rügen sziget közelében észlelték. A jelentést követően két vadászgép szállt fel a mecklenburg–elő-pomerániai Laage légi bázisról, hogy a Németországtól távolabb eső nemzetközi légtérbe kísérje az orosz gépet.