Videón az Azovsztal acélmű elleni pusztító támadás

Az Oroszország elleni újabb szankciók gazdasági hatása a matematika eszközeivel világosan kiszámítható következményekkel járó döntés, amely nem egyformán érinti az államokat – fogalmazott Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Hír TV csütörtök esti műsorában.

Gulyás Gergely kiemelte: Magyarország és Szlovákia van a legrosszabb helyzetben, a magyarok orosz kőolajnak való kitettsége körülbelül kétharmada a teljes kőolaj-felhasználásnak, a szlovákoknál ez az arány még magasabb.

Rámutatott: a kőolajra és földgázra vonatkozó szankciók hatására 700 forintos benzin- és 800 forintos gázolajár lenne, valamint Magyarország ellátásbiztonsága sem lenne garantálható. Ezért a kormány – mint mondta – korábban is világossá tette, hogy nem tud támogatni „ezen a területen ebben a formában” szankciókat. Azt is elmondta: ezt Orbán Viktor miniszterelnök is egyértelművé tette az Európai Bizottság elnökének írt csütörtöki levelében.

A tárcavezető hozzátette: Magyarország tartja magát azokhoz a szankciókhoz, amelyekről a versailles-i márciusi uniós csúcstalálkozón döntöttek, de ezek a kőolaj és a földgáz területét nem érintették.

Olyan szankciókat szabad elfogadni, ami annak fáj, akit büntetni akarunk, és nem fáj jobban annak, aki egyébként büntetni akarja az Ukrajnával szembeni agresszió miatt Oroszországot

– hangsúlyozta Gulyás Gergely.

Később arról is beszélt: Bulgáriának, Szlovákiának és Csehországnak is „komoly aggályaik” vannak. Miután teljes egységre van szükség, és enélkül szankciók nem fogadhatók el, ezért ha az Európai Bizottság fenn akarja tartani az egységet, amely a háború miatt az Uniót jellemezte, akkor tárgyalni kell – jegyezte meg a miniszter.

Gulyás Gergely hozzáfűzte: Magyarország pontosan el tudja mondani, hogy az országnak a helyzet mennyivel kerül többe, mint más tagállamoknak, miben más a helyzetünk, mennyi idő alatt és milyen költségekkel lehetséges az átállás, és milyen költségek megtérítését várja el az Uniótól Magyarország – írja az MTI.

Az ENSZ humanitárius főnöke, Martin Griffiths szerint újabb konvoj tart a mariupoli Azovsztal acélműhöz, hogy megpróbálja evakuálni az ott maradt civileket – számolt be a BBC. A jármű előreláthatólag pénteken érkezik a helyszínre. 

Griffiths szerint több mint 340 civilt evakuáltak szerdán Mariupol különböző részeiről az ENSZ és a Vöröskereszt segítségével. 

Miközben beszélünk, egy konvoj tart Mariupol felé, hogy holnap reggelre Azovsztalba érjen, remélhetőleg, hogy átvegye azokat a civileket, akik abban a sivár pokolban maradtak, amelyet oly sok héten és hónapon át laktak

– mondta Griffiths. A feltételezések szerint még mindig mintegy 200 civil, köztük legalább 20 gyermek rekedt az acélmű alatt.

Németország Csehországgal együttműködve is támogatja nehézfegyverekkel az orosz támadás ellen védekező Ukrajnát – jelentette be csütörtökön Berlinben a két ország kormányfője.

Olaf Scholz német kancellár és Petr Fiala cseh miniszterelnök a megbeszélésük után tartott tájékoztatóján ismertették: Németország a körcsere elnevezésű megoldás révén segít Csehországnak pótolni azokat a katonai felszereléseket, amelyeket átad Ukrajnának.

Mint mondták: a védelmi miniszterek kérésére részleteket egyelőre nem közölnek, mert még nem zárták le a tárgyalásokat. Azt azonban elárulhatják, hogy a megállapodás „nagyon konkrét, és a nehézfegyverzetre vonatkozik” – mondta Petr Fiala.

Az ukrán elnök egyik tanácsadója szerint az ukrán hadsereg legkorábban június végén állhat készen arra, hogy nagyobb katonai ellentámadást indítson Oroszország ellen – számolt be a BBC. 

Azonban az ország az elkövetkező hetekben és hónapokban további katonai segélyeket fog kapni nyugati szövetségeseitől, többek között az Egyesült Királyságtól, amely két hete közölte, hogy páncélozott járműveket, drónokat és páncéltörő fegyvereket adományoz majd.

A Matteo Salvini vezette Liga és a Giuseppe Conte irányította Öt Csillag Mozgalom (M5S) is nemet mondott Ukrajna további felfegyverzésére, miután az olasz védelmi miniszter csütörtökön bejelentette, hogy Róma az orosz tüzérségi állásokat hatástalanító fegyvereket ad Kijevnek – írja az MTI.

Lorenzo Guerini, a védelmi tárca vezetője közölte: a római kormány továbbra is támogatja Ukrajna védelmi rendszerét „az orosz agresszióval szemben olyan eszközökkel, amelyek képesek hatástalanítani azokat az oroszországi tüzérségi állásokat, ahonnan a városokat és a civil lakosságot bombázzák”.

Az Ukrajnának a háború február 24-i kezdetétől szánt harmadik olasz fegyverszállítmány részleteit titkosították, de a miniszter járműellenes és rövid hatótávolságú légvédelmi eszközökről beszélt, tüzérségi lövedékekről, aknavetőkről, távközlési, kommunikációs berendezésekről, egyéni védelmi, valamint túlélést elősegítő felszerelésről.

Mateusz Morawiecki a Varsóban tartott donorkonferenciát megnyitó beszédében rámutatott: Ukrajnának napi 12 tonna humanitárius segítségre van szüksége, a jelenlegi segélyszállítmányok ennek 25 százalékát fedezik. Elmondta, hogy nagyobb eszközök szükségesek az élelmiszer és a higiéniai termékek beszerzésére.

A konferencián részt vett mások mellett Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, valamint Denisz Smihal ukrán miniszterelnök is. Az ukrán kormányfő megerősítette a háború utáni felépítést célzó alap létrehozásának tervét, amelynek köszönhetően „korszerű európai állammá fejlesztenék Ukrajnát”.

Mateusz Morawiecki 2022. május 5-én Varsóban

Fotó: Jakub Stezycki / Reuters

Az online bejelentkező Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hangsúlyozta országa uniós tagjelölti státusza gyors elfogadásának fontosságát. Azzal érvelt: Európa nagyobb mértékű egyesítése jó válasz lesz arra, hogy Oroszország „az egységes Európa elleni ütésnek” szánta Ukrajna megtámadását.

Magdalena Andersson 23 milliárd dollárt érő támogatást jelentett be Ukrajnának Svédország részéről.

Kollégájával, Jaír Lapid izraeli külügyminiszterrel beszélt Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.

Közösségi oldalán megosztott bejegyzésében azt írta, megköszönte neki a humanitárius segítségnyújtást és Ukrajna támogatását az ENSZ közgyűlésén.

A miniszter biztosította őt arról, hogy Izrael kiáll Ukrajna mellett a háború alatt és után, többek között Ukrajna újjáépítésének segítésével.

Az Európai Unió további kétszázmillió eurót szán az Ukrajnán belül menekülő emberek támogatására – jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke csütörtökön Varsóban, az ott rendezett nemzetközi donorkonferencián.

A Mateusz Morawiecki lengyel és Magdalena Andersson svéd kormányfő kezdeményezésére szervezett, Ukrajna humanitárius támogatását célzó adományozói konferencián az EB-elnök megerősítette: az EU egyebek mellett a Moszkvával szembeni gazdasági szankciókkal segíti Ukrajnát. Úgy látta: a szerdán általa bejelentett hatodik szankciócsomag „nagyon mélyen felszántja Oroszország gazdaságát”.

Mateusz Morawiecki lengyel (b) és Magdalena Andersson svéd miniszterelnök (j) fogadja Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét az Ukrajna megsegítése céljából, a lengyel és a svéd kormány együttműködése által rendezett nemzetközi adományozó konferencián Varsóban 2022. május 5-én

Fotó: Rafal Guz / MTI / EPA

A háború kezdete óta az Európai Unió négymilliárd eurót szánt Ukrajna támogatására, ezen belül az Európába menekültek érdekében 3,5 milliárd eurót mozgósított, az Ukrajnán belül áttelepülők megsegítésére pedig eddig 1,8 milliárd euró továbbítására kötelezte el magát.

Ukrajna háború utáni felépítéséről az EB elnöke elmondta: „Amennyiben képesek leszünk beruházni több százezer milliárd eurót, végrehajtani a reformokat, akkor nemcsak újjáépítjük Ukrajnát, hanem utat is törünk neki az EU-ba.”

Az Európai Unió közvélemény-kutató intézete, az Eurobarométer csütörtökön közzétett gyorsfelmérése szerint az európai polgárok többsége egyetért az Ukrajna elleni orosz támadásra adott uniós válaszokkal.

Az Eurobarométer a felmérést április 13. és 20. között 27 tagállamban, több mint 26 ezer uniós polgár megkérdezésével készítette.

Az eredményekből az derül ki, hogy a válaszadók többsége támogatja az Ukrajna és az ukrán nép melletti szilárd elkötelezettséget,

Az európaiak 88 százaléka támogatja azt az elképzelést, hogy az Európai Uniónak be kell fogadnia a háború elől menekülőket. A válaszadók nyolcvan százaléka helyesli az Ukrajnának nyújtott pénzügyi támogatást, 66 százaléka szerint Ukrajna csatlakozhat az EU-hoz, amikor készen áll.

A megkérdezettek nyolcvan százaléka az Oroszországgal szembeni gazdasági szankciók mellett foglal állást, 79 százaléka pedig egyetért az orosz oligarchák elleni szankciókkal.

Az európai válaszadók 86 százaléka vélekedik úgy, hogy az emelkedő energiaáraknak jelentős hatásuk van a vásárlóerőre.

Az Európai Unióra nagyon nehéz döntések várnak Roberta Metsola, az Európai Parlament (EP) elnöke szerint, aki diákokkal találkozva Rómában csütörtökön kijelentette, hogy Ukrajna a közös európai értékekért harcol.

Roberta Metsola úgy fogalmazott: az ukránok „azokért az európai értékekért harcolnak, amelyeket mi is vallunk”.  

Tehetünk többet, de már eddig is befogadtuk Európában a rászoruló gyerekeket és nőket, szolidaritást tanúsítottunk, megmutattuk, hogy szívünk nyitott azok iránt, akik a mi értékeinkért harcolnak, és most kötelességünk tovább segíteni őket a győzelemben

– mondta az Európai Parlament elnöke.

Roberta Metsola

Fotó: Kenzo Tribouillard / AFP

Metsola felidézte a Kijevben április elsején tett látogatását, amikor az ukrán parlament tagjaival találkozott. Az EP elnöke úgy vélte, az Európai Unió „nagyon nehéz döntések előtt áll, amelyekkel lehetőséget adhat lakosainak, hogy érezzék, az EU létezik, és képes védelmet nyújtani a fiatalabb generációknak is”.  

Metsola rámutatott:

A mostani helyzet szerinte aranyat érő alkalom az energiafüggőség felszámolására, amit ha nem most tesznek meg, nem lesz több lehetőségük rá.

A Corriere della Sera napilap úgy értesült, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az olasz kormányfő, Mario Draghi támogatását kérte egy nemzetközi videókonferencia megrendezéséhez május 9-én, amikor a kijevi vezető üzenetet akar küldeni a szabad és demokratikus országoknak.

Nem lesz győzelem napi felvonulás az Oroszország által ellenőrzött donyecki és luhanszki területeken a Kreml egyik vezető tisztségviselője szerint – írja a Guardian.

A május 9-i győzelmi parádét és a Halhatatlan ezred május 9-i felvonulását még nem lehet megtartani

– idézte Vlagyimir Putyin kabinetfőnök-helyettesét, Szergej Kirijenkót a Ria orosz állami hírügynökség.

Ukrán tisztviselők tegnap azt mondták, hogy az orosz erők katonai parádéra készülnek Mariupol városában. Az ukrán hírszerző szolgálat a Telegramon közzétett közleményében azt mondta, hogy Kirijenko Mariupolba érkezett, hogy felkészüljön a parádéra:

A város fő sugárútjait megtisztítják, a törmeléket és a holttesteket, valamint a lőszereket, amelyek nem robbantak fel, elszállítják.

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter nem erősítette meg, hogy a parádé Mariupolban lesz, amikor országa győzelem napi előkészületeiről kérdezték – jelentette az AFP. Annyit viszont elárult, hogy idén 28 orosz városban lesz katonai parádé, amelynek keretében közel 65 ezer embert, mintegy 2400 fegyvertípust és katonai felszerelést és több mint 460 repülőgépet mozgósítanak.

A Suzuki cégcsoport egymillió eurós pénzadománnyal segíti az Ukrajnában kialakult helyzet elől menekülőket az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának Hivatalán (UNHCR) keresztül – tájékoztatta a Magyar Suzuki Zrt. csütörtökön az MTI-t.

Ebből 150 ezer eurót a Magyar Suzuki Zrt. biztosít három segélyszervezet számára. A közleményben felidézik, hogy a vállalat évek óta szorosan együttműködik az UNICEF Magyarországgal (az ENSZ Gyermekalapja) gyermekvédelmi kampányokban.

A rendkívüli helyzetre való tekintettel a tájékoztatás szerint most hatvanezer euró pénzadománnyal támogatják munkájukat, továbbá a program keretében a Magyar Vöröskereszt ötvenezer eurót, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat pedig negyvenezer eurót kap a Magyar Suzuki Zrt. által felajánlott összegből.

Ugyanakkor a vállalat hat Suzuki Vitara személygépkocsit is felajánlott használatra a magyar–ukrán határ mellett a menekültek megsegítésében részt vevő segélyszervezeteknek. A gépjárművek elosztásáról a Nemzeti Humanitárius Koordinációs Tanács gondoskodik – olvasható a közleményben.

Oroszország újabb próbát tartott hétfőn a győzelem napi katonai parádéja előtt – írja a Sky News. Egyes híresztelések szerint Vlagyimir Putyin ezen a napon valamiféle győzelmet akar az orosz közvélemény elé tárni.

Miután az invázió első heteiben nem sikerült elfoglalnia Kijevet, Oroszország felgyorsította a támadásokat Dél- és Kelet-Ukrajnában.

Felmerültek a találgatások, hogy az orosz elnök kibővítheti az általa különleges katonai hadműveletnek nevezett háborút.

A teljes háború kihirdetése lehetővé tenné számára, hogy bevezesse a hadiállapotot és mozgósítsa a tartalékosokat a jelentős csapatveszteségek pótlására.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tanácsadója, Olekszij Aresztovics kijelentette, nem számít arra, hogy az orosz offenzíva jelentős eredményt hoz majd hétfőre.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke szerint az Európai Uniónak el kell koboznia és el kell adnia a szankciókkal lefoglalt orosz javakat, és a bevételt Ukrajna újjáépítésére kell fordítani.

Meg vagyok győződve arról, hogy rendkívül fontos nemcsak a vagyon befagyasztása, hanem az elkobzása is, hogy azt az ország újjáépítéséhez rendelkezésre tudjuk bocsátani 

– fogalmazott Charles Michel az Interfaxnak adott interjújában. 

Charles Michel

Fotó: Bogdan Tudor / AFP

A Gazprom bejelentette, hogy az Északi Áramlat 2 gázvezeték szárazföldi kapacitását Oroszország hazai szükségleteire használja fel – közölték Telegramon. 

Bejegyzésükben azt írták: mivel a vezeték jelenleg nincs használatban, úgy döntöttek, hogy a gázt Oroszország északnyugati régióinak ellátására használják fel – számolt be a BBC.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője reagált a New York Times jelentésére, miszerint az amerikai hírszerzés segített Ukrajnának egytucatnyi orosz tábornok leküzdésében – írja a Guardian.

Hadseregünk jól tudja, hogy az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és a NATO egésze folyamatos hírszerzési és egyéb paramétereket továbbít az ukrán fegyveres erőknek. Az ezen országok által Ukrajnába küldött fegyverek áramlásával együtt ezek mind olyan akciók, amelyek nem járulnak hozzá a művelet gyors befejezéséhez

– fogalmazott a szóvivő. Majd hozzátette, ez nem akadályozza meg Oroszországot abban, hogy elérje katonai céljait Ukrajnában.

Dmitrij Peszkov

Fotó: Natalia Kolesnikova / AFP

Nyilvános adománygyűjtő platformot indított az ukrán kormány a megszállt ország támogatására – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtöki videóüzenetében. 

A United24 globális kezdeményezés segíteni fog abban, hogy forrásokat gyűjtsön védőink védelmére, civiljeink megmentésére és Ukrajna újjáépítésére

– mondta Volodomir Zelenszkij. 

Minden adományt az Ukrán Nemzeti Banknak és más illetékes minisztériumoknak nyújtanak be – tette hozzá.

Rekordösszegű adományt juttat el az Ukrajnában zajló háború elől hazánkba menekülő rászorulóknak a Magyar Máltai Szeretetszolgálat – adta hírül az MTI a szervezet közleményét.

Mint írják, a KiK Textil és Non-Food Kft. mintegy félmilliárd forint értékű vállalati adománnyal segíti a Magyarországra érkező menekülteket.

A KiK magyarországi vállalata ajándékutalványokkal kínál azonnali segítséget. A vállalat 60 ezer, egyenként 8000 forint értékű ajándékkártyát adományozott, amelyet ruházati vagy egyéb termékekre válthatnak be a rászorulók a KiK bármelyik magyarországi áruházában július 31-ig.

A kártyákat csütörtökön a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnak adták át. Ezek egy részét a segélyszervezet közvetlenül adja át a menekülőknek, más részét pedig további segítő szervezeteken keresztül juttatja el az Ukrajnából érkező családoknak – olvasható a közleményben.