Az oroszok 600 embert tartanak kínzókamrában Herszonban

Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük a megtisztelő és kitartó figyelmüket. Tartsanak velünk szerdán is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!

800 civil menekült a harcok elől egy vegyi üzembe Ukrajna stratégiai fontosságú keleti városában, Szeverodonyeckben Dmitro Firtah ügyvédje szerint, akinek a cége a létesítmény tulajdonosa.

Mintegy 800 civil talált menedéket a Dmitro Firtah Csoport tulajdonában lévő Azov vegyi üzem bunkerében

– jegyezte meg Lanny J. Davis amerikai ügyvéd.

Az orosz csapatok az elmúlt hetekben a kulcsfontosságú város elfoglalására törekedtek, hogy meghódítsák Kelet-Ukrajnát.

Az ukrán fegyveres erők azt tervezik, hogy az egész ország légvédelmi rendszerét korszerűsítik a nyugat-ukrajnai Vinnicja megyében kifejlesztett .új módszerek alkalmazásával – mondta Szerhij Borzov, a megye kormányzója.

A korszerű technológiákat alkalmazó vinnicjai feltalálóknak köszönhetően sikerült jelentősen növelni régiónk légvédelmi rendszerének hatékonyságát

– fogalmazott Borzov, kiemelve, hogy az ukrán hadsereg fontolgatja a vinnicjai fejlesztések országos alkalmazását.

A lerombolt ukrajnai Mariupol néhány lakosának sikerült elmenekülnie, de azt állítják, hogy nem volt más választásuk, mint Oroszországba utazni, amit a kijevi kormány deportálásnak tekint.

Miután heteket töltött egy mariupoli pincében, a rakétatámadásban meghalt édesapja halála után Tetyana Jelizaveta úgy döntött, hogy elhagyja a várost, hogy megpróbálja megmenteni kilencéves lányát. Mivel nem volt mobilhálózat vagy bármilyen kommunikációs lehetőség, kihasználta, amíg nem voltak lövések, és elment egy, az oroszbarát hatóságok által szervezett gyülekezési pontra, hogy tájékozódjon a menekülési útvonalakról. Azt mondták neki, hogy az Oroszországba való eljutás az egyetlen lehetőség.

Sokkot kaptunk. Nem akartunk Oroszországba menni. Hogyan mehetsz egy olyan országba, ahol meg akarnak ölni?

– mondta a 38 éves könyvelő telefonon a lettországi Rigából, ahol azóta családjával menedéket keresett Oroszországból kijutva.

Az ukrán hatóságok már hetek óta azzal vádolják Moszkvát, hogy több mint egymillió ukrán állampolgárt illegálisan átszállít Oroszországba vagy Ukrajna jelenleg orosz erők által ellenőrzött részeire. Az orosz védelmi minisztérium egyik tisztviselője, Mihail Mizsincsev megerősítette az egymilliós számot, de azt mondta, hogy a civilek áthelyezése csak azért történik, hogy evakuálják őket a veszélyes területekről. 

Egyes civilek valóban kénytelenek voltak Oroszország felé menni, mert az ukrán ellenőrzés alatt álló területekre való eljutást a harcok akadályozták. Az Oroszországból Észtországba menekülés után Jelizaveta, aki eredetileg a jelenleg az orosz erők által tartott keleti Izsum városából származik, elmondta, hogy ez rá is igaz. 

Lehetetlen volt Ukrajna felé menni, de nem igazán lehet nemet mondani

– mondta Jelizaveta arról, hogy Oroszországba kényszerítették.

Hozzá hasonlóan két másik család Mariupolból szintén azt mondta, hogy őket is arra kényszerítették, hogy Oroszországba menjenek.

Körülbelül 600 embert tartanak fogva és vetnek alá kínzásnak az oroszok a Herszoni területen – közölte Tamila Taseva, a Krím félsziget állandó képviselője az ukrán kormányban.

Azt mondta, hogy az oroszok „különlegesen felszerelt pincékben”, kínzókamrákban tartják fogva ezeket az embereket – akik közt hadifoglyok és civilek is vannak –, különféle kínzásoknak vetik alá őket. Közülük 300-an Herszon városában, a többiek pedig a környékbeli településeken vannak.

Taseva szerint a többségük újságíró vagy olyan aktivista, aki az oroszok ellen szervezett tömegrendezvényeket Herszon orosz megszállása után. A foglyok közül néhányat Herszonból a Krímbe szállítottak tovább – tette hozzá.

Egy ember meghalt, három pedig megsebesült az északkeleti Harkiv városára mért orosz csapásban – közölte Ihor Terehov helyi polgármester.

Oroszország nem tágít Harkivtól, és folyamatosan félelemben tartja az embereket

– mondta Terehov a Sky News tájékoztatása szerint.

Harkivot a háború első két hónapjában intenzív ágyúzás érte, miközben a város peremén harcok dúltak. A támadások folytatódnak a városban.

Az Európai Unió lazított a múlt héten elfogadott hatodik oroszellenes szankciós csomagon azáltal, hogy mégsem blokkolják az online, felhőalapú szolgáltatásokat Oroszországban – írta Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó. 

Podoljak szerint az Európai Tanács ülésén kerülhetett ki a szankciós csomagból a felhőalapú szolgáltatások blokkolása, mivel korábban tényként beszéltek arról, hogy ez is része lesz az intézkedéseknek. Ehhez képest a végül elfogadott szövegből mindenféle magyarázat nélkül eltűnt ez az intézkedés.

Növelni kellene a szankciós nyomást Oroszországban, nem pedig csökkenteni

– írta az elnöki tanácsadó. 

Az orosz csapatok támadásra készülnek Szlovjanszk ellen – írta kedd esti hadműveleti beszámolójában az ukrán hadsereg.

Közlésük szerint a több mint 100 ezer lakosú város mellett lévő kistelepüléseket már kedden is lőtte az orosz tüzérség, ami szintén támadás előjele lehet. A várostól keletre lévő Szeverodonyeckért pedig továbbra is intenzív harcok folynak.

A többi frontszakaszon viszont csökkent a harcok intenzitása az ukrán hadsereg szerint. Ez azzal magyarázható, hogy az oroszok most jóformán minden erejüket Szlovjanszk és Szeverodonyeck térségébe összpontosították. 

Az európai országok nemzeti érdekének nevezte az Ukrajna és Oroszország közötti tűzszünet elérését a növekvő energia- és élelmiszerárak miatt Matteo Salvini, a jobboldali Liga vezetője, aki a társadalmi-gazdasági válság veszélyéről beszélt.

Salvini kijelentette, hogy a háború emelte meg a nyersanyagok árát, az energiáét éppúgy, mint a tejét, kenyérét, húsét. Elmondta, hogy az olaszok máris áldozatokat hoznak, és ha a háború tovább tart, annak katasztrofális következményei lesznek.

Hozzátette, hogy az ukrajnai háború kitörése óta folyamatosan egyeztetett Oroszország és Ukrajna római nagykövetével. Cáfolta azokat a korábbi sajtóhíreket, miszerint a moszkvai és az ankarai kormány tagjaival tárgyalna. Kifejtette, hogy nem áll szándékában megkerülni a római kormány diplomáciai csatornáit, de pártvezetőként és volt belügyminiszterként a békén dolgozik.

Úgy vélekedett, hogy az ukrán–orosz béketárgyalások ideális helyszíne a Vatikán lehetne, vagy legalábbis a Szentszék garanciát vállalhatna a béketárgyalásokért. Hozzátette, nem működnek jól a szankciók, ha végül azt büntetik, aki szankcionálni akar.

(MTI)

A NATO keleti szárnyának megerősítését ígérte Olaf Scholz német kancellár kedden Litvániában tett látogatása alkalmával.

Szilárd elhatározásunk, hogy fokozzuk a hozzájárulásunkat

– hangsúlyozta a német szociáldemokrata politikus Gitanas Nauseda litván elnökkel és a három balti állam kormányfőivel folytatott megbeszélése után. Kijelentette, hogy a német hozzájárulást erőteljes harci dandár irányába tervezik fejleszteni.

NATO-szövetségesekként elkötelezettek vagyunk egymás iránt, és egy támadás esetén megvédjük a NATO területének minden talpalatnyi földjét

– mondta Olaf Scholz.

Nauseda a közös sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, hogy a balti országok a NATO frontvonalában vannak.

A lehető legjobb felkészülés és a megerősített csapatok régiónkban kulcsfontosságú szerepet játszanak a teljes szövetség biztonsága szempontjából

– mondta Gitanas Nauseda.

A litván elnök egyben Oroszországra utalva azt hangoztatta, hogy „nem szabad semmiféle párbeszédet, együttműködést folytatni, vagy engedményt tenni ennek a terrorista államnak”.

(MTI)

Lengyelország 50 Krab lánctalpas önjáró tüzérségi löveget ad el Ukrajnának, a 250 milliárd forintnak megfelelő értékű ügyletről Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő számolt be keddi sajtóértekezletén. A múlt héten Kijevben, a lengyel–ukrán kormányközi konzultációk során aláírt megállapodást Morawecki 

nevezte. A beszerzést Ukrajna részben az Európai Unió eszközeiből, részben az állami költségvetésből fedezi.

Az első 18 Krab-tarackot múlt héten továbbították Ukrajnának a lengyel hadsereg készleteiből. Az ügylet hátramaradt részét néhány hónapon belül véglegesítik.

A 40 kilométeres hatósugarú Krab önjáró tüzérségi lövegeket a Huta Stalowa Wola városban működő, a Lengyel Fegyvergyártó Csoporthoz (PGZ) tartozó üzemben állítják elő dél-koreai és német alkatrészek felhasználásával. A felszerelés ukrajnai szállításához ezért a szöuli és a berlini kormány jóváhagyására is szükség volt – írja az MTI.

Körülbelül 600 sorkatona vett részt az ukrajnai „különleges hadműveletben” – közölte az orosz ügyészség.

A hadműveletben elméletileg csak a hivatásos állomány tagjai vehettek volna részt, márciusban azonban az orosz védelmi minisztérium is elismerte, hogy hiba történt és a kötelező szolgálatot teljesítő katonákat szállítottak Ukrajnába.

Az ügyészség ezzel összefüggésben most azt írta, hogy 12 orosz katonatisztet felelősségre vontak a történtek miatt, a sorkatonákat pedig azóta már egytől egyig visszaszállították. Azt nem árulták el, hogy a tisztek pontosan milyen büntetést kaptak, de a közleményük szerint még az sem kizárt, hogy leszerelik őket a történtek miatt, erről a későbbiekben születik döntés.

Egy gépkocsi aknára hajtott a kijevi terület egyik erdőjében, Poliszja település környékén.

Olekszij Kuleba, a kijevi katonai közigazgatás vezetője azt írta: a helyiek tűzifát mentek gyűjteni az erdőbe, ekkor hajtottak rá az aknára.

Szerencsére senki sem halt meg, csak kisebb sérüléseket szenvedtek

– közölte Kuleba.

A kijevi területen elméletileg már hetekkel ezelőtt befejezték az aknamentesítést, ennek ellenére a jelek szerint még mindig előfordulhatnak robbanószerek a térségben.

Oroszország körülbelül az ötödével növeli az olajexportot keleti kikötőjéből, Kozminóból, amivel az ázsiai vásárlók növekvő keresletét próbálja kielégíteni, egyúttal ellensúlyozni a uniós szankciók hatását.

Moszkva közölte, hogy szeretné átirányítani az energiaexportot Nyugatról Ázsiába, de ez az európai tengeri kikötőkből induló tankerhajókon keresztül drága és bonyolult.

Az orosz vezetékmonopólium, a Transneft már napi hetvenezer hordóval növelte a fő ázsiai olajútvonalán, a kelet-szibériai Csendes-óceán-csővezetéken Kozminóba szivattyúzott nyersolaj mennyiségét, vegyi adalékanyagokkal gyorsítva az olajáramlást – írja a Sky News.

Oroszország külügyminisztériuma közölte, hogy felfüggeszti a Japánnal kötött megállapodást, amely lehetővé tette a japán halászok számára a halászatot a vitatott hovatartozású déli Kuril-szigetek közelében, mondván, Tokió nem teljesítette a megállapodásban előírt kifizetéseket.

A jelenlegi helyzetben kénytelenek vagyunk felfüggeszteni az 1998-as megállapodást mindaddig, amíg a japán fél nem teljesíti valamennyi pénzügyi kötelezettségét

– mondta Maria Zakharova külügyminisztériumi szóvivő.

Az Oroszországban Kuril-szigetekként, Japánban pedig Északi területként ismert szigetekkel kapcsolatos területi vita a második világháború végére nyúlik vissza, amikor a szovjet csapatok elfoglalták Japántól. A vita megakadályozta, hogy a két ország hivatalos békeszerződést írjon alá – írja az Independent.

Oroszország nyugati körzetének katonai ügyésze közölte, hogy mintegy hatszáz sorkatonát vontak be az ukrajnai háborúba.

Artur Jegijev a Föderációs Tanácsban felszólalva hozzátette, hogy a besorozások miatt mintegy tizenkét tisztet megbüntettek.

Az ügyészség szerint ellenük jogsértés miatt fegyelmi intézkedéseket indítottak, és döntés született „a jogsértéseket elkövető tisztviselők” elbocsátásáról.

Az év elején Vlagyimir Putyin orosz elnök azt mondta, hogy nem küld sorkatonákat Ukrajnába – írja az Independent.

A montenegrói, az észak-macedón és a bolgár külügyminisztérium is közleményben tudatta, hogy azért zárta le légterét Szergej Lavrov orosz külügyminiszter gépe előtt, aki hétfőn Belgrádba utazott volna, mert az Oroszország elleni nemzetközi szankciók része az is, hogy

A montenegrói külügyminisztérium közölte, hogy a bevezetett szankciók értelmében orosz gépek csak szigorúan meghatározott, kivételes esetekben használhatnák a montenegrói légteret, és az orosz külügyminiszter tervezett szerbiai látogatása nem tartozik e kivételek közé. A montenegrói kormány április elején csatlakozott az Oroszország elleni nemzetközi szankciókhoz, és külpolitikáját teljes mértékben összehangolta az Európai Unióéval.

Dimitar Kovacsevszki észak-macedón miniszterelnök is azzal indokolta országa légterének lezárását, hogy Szkopje NATO-tagországként csatlakozott a szankciókhoz. Mint mondta, nem fél attól, hogy Oroszország megtorolná a lépést.

A bolgár külügyminisztérium közölte, hogy NATO- és EU-tagországként Bulgária semmiképpen sem engedhette át légterén az orosz külügyminiszter gépét. Bolgár szakértők szerint viszont egy ilyen, az orosz fél szerint ellenséges lépés semmiképpen sem maradhat válasz nélkül, Moszkva biztosan tesz bizonyos lépéseket a légtérhasználatot megtiltó országok ellen.

(MTI)

Éledezik a kulturális élet a háború által sújtott Kijevben, Ukrajna fővárosában: a február végén indult orosz invázió után nem sokkal bezártak a kulturális intézmények, de május végén újranyitottak a mozik és a Nemzeti Opera is.

Mostantól pedig a Podili Színház is megnyitotta kapuit. Az első három előadásra minden jegy elkelt.

Oroszosítják Mariupol városának nevét, ennek jegyében pedig a város előtti sztélét is átalakítják.

A különbség a város orosz és ukrán neve között mindössze az, hogy máshogy írják a i betűt. A város neve ukránul Маріупольként, míg oroszul Мариупольként írandó.

A betű megváltoztatása mellett valószínűsíthető az is, hogy a jelenleg kék-sárga színeket is átfestik a sztélénél.

Modeszt Muszorgszkij orosz zeneszerző Borisz Godunov című operájával, orosz művészek fellépésével veszi kezdetét a Scala, a milánói operaház következő évadja – jelentették be Milánóban az operaház vezetői.

Nem pártolom a boszorkányüldözést, sem az orosz művek eltörlését, és nem rejtőzöm el, amikor Puskint olvasok

– mondta Dominique Meyer főigazgató. Hangsúlyozta, hogy az évad programját a sokévi gyakorlatnak megfelelően már két-három évvel ezelőtt megkezdték összeállítani – írja a Reuters.

Ukrajnának még az orosz blokád feloldása esetén is körülbelül hat hónapra lenne szüksége a Fekete-tenger kikötői körül a vizek aknamentesítéséhez Tarasz Viszockij, Ukrajna első agrár- és élelmezésügyiminiszter-helyettese szerint – írja a Guardian.

Ha Oroszország nem hajlandó feloldani a blokádot, akkor Ukrajna havonta legfeljebb kétmillió tonna gabonát lesz képes exportálni

– mondta Viszockij.

A háború előtt Ukrajna havonta legfeljebb hatmillió tonna gabonát tudott exportálni.

Több mint húszmillió tonna gabona rekedt az ukrán gabonatárolókban, és az ország súlyos kapacitáshiánnyal küzd, miközben megpróbálja exportálni gabonáját közúton, folyón és vasúton, hogy segítsen elkerülni a globális élelmiszerválságot.

Azt hiszem, elértük a határt. A legnagyobb mennyiség, amit exportálni tudunk, körülbelül kétmillió tonna havonta

– mondta Viszockij a Nemzetközi Gabonatanács (IGC) konferenciájának résztvevői előtt.

Az ukrán agrárpolitikai- és élelmezésügyiminiszter-helyettes, Tarasz Viszockij szerint Ukrajnának körülbelül hat hónapra lenne szüksége a fekete-tengeri kikötők körüli víz aknamentesítésére, még akkor is, ha feloldják az orosz blokádot. Ha Oroszország nem hajlandó feloldani blokádját, akkor Ukrajna legfeljebb havi kétmillió tonna gabonát tud majd exportálni – mondta Viszockij. A háború előtt az ország havi hatmillió tonna gabonát tudott exportálni, számol be róla a Guardian. 

Moszkva ismét kijelentette, Ukrajnának aknamentesítést kell végeznie a kikötőihez vezető megközelítéseken, hogy az élelmiszerexport újraindulhasson. Kedd reggeli nyilatkozatukban elmondták, ellenőrizni fogják a Fekete-tenger ukrajnai kikötőibe érkező hajókat.

Igyekeztek megnyugtatni azokat, akik esetleg kételkednek Oroszország szándékaiban, mondván, hogy nem fogják az aknáktól megtisztított folyosókat támadásra használni.

Putyin elnök azt mondta: Ukrajnának aknamentesítenie kell a kikötői megközelítését. Ez lehetővé teszi, hogy a hajók, miután a katonaságunk ellenőrizte őket, beléphessenek a kikötőkbe, gabonát rakodjanak, és a mi segítségünkkel továbbhaladhassanak a nemzetközi vizekre

– mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak egy telefonkonferencián a Sky News híradása szerint.

2022 nyarán a mariupoli és más megszállt városok katasztrofális helyzete miatt kolerajárványok fenyegetik Ukrajnát – írja az Unian. 

Számos megszállt város lakói kénytelenek egészségtelen körülmények között élni, és tiszta víz sincs, így ideális a környezet egy kolerajárvány kitörésére.

A fertőzöttek az egész országban terjeszthetik a betegséget.