2024. június 15. 15:00
Magyarország
Svájc
RheinEnergieStadion I. forduló
2024. június 15. 18:00
Spanyolország
Horvátország
Olympiastadion I. forduló
2024. június 15. 21:00
Olaszország
Albánia
Ez a poszt a következő Percről percre része:

Vlagyimir Putyin meggondolta magát

új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük a megtisztelő és kitartó figyelmüket.

    Tartsanak velünk szombaton is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat! 

  • Az ukrán hadsereg szerint a moszkvai csapatok könyörtelenül folytatják a támadásokat Szlavjanszk és Szeverodonyeck, két kulcsfontosságú város ellen is, amelyek az utóbbi időben a kelet-donbászi térségben zajló harcok középpontjában állnak.

    A hadsereg állítása szerint az ukrán erők kiszorították az orosz katonákat a Szlavjanszktól északra fekvő Bohorodicsne településről.

    Oroszország és szövetségesei eközben azt állítják, hogy elfoglalták a Donyeck régió mintegy felét és Luhanszk majdnem egészét.

    Egyre nehezebben tudunk harcolni Szeverodonyeckben, mert az oroszok minden tekintetben túlerőben vannak, és nagyon nehéz ellenállnunk a támadásaiknak

    mondta Szerhij Haidai luhanszki kormányzó.

  • Ahogy arról korábban az Index is beszámolt, Kijevbe látogatott Boris Johnson brit miniszterelnök, ahol Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tárgyalt.

    Az egyeztetés utáni sajtótájékoztatón Zelenszkij elmondta, hogy teljes mértékben közös az álláspontja brit kollégájával arról, hogyan kell Ukrajnának továbbhaladnia az orosz erők felett aratott esetleges győzelem felé.

    Az ukrán elnök azt is hozzátette, hogy tartalmas volt a Boris Johnsonnal tartott közös megbeszélésük.

    Áttekintettük a kétoldalú kapcsolatok összes kulcsfontosságú kérdését, az európai és a világ általános helyzetképét. Elsősorban a két legfontosabbat: a védelem és a biztonság kérdését. Megbeszéltük az ország keleti frontvonalán és a déli régiókban kialakult jelenlegi helyzetet, az orosz agresszióval szembeni védekező képességeinket. Közös álláspontunk van arról, hogyan haladjunk a győzelem felé. Mert ez az az eredmény, amelyre Ukrajnának szüksége van: államunk győzelme

    – idézte az MTI Volodimir Zelenszkijt, aki egyúttal megköszönte a brit miniszterelnöknek, hogy megértéssel áll hozzá Ukrajna fegyverszükségleteihez. 

  • Az ukrán haditengerészet azt állítja, hogy elsüllyesztett egy orosz hajót, amely értékes dolgokat szállított egy stratégiai fontosságú szigetre a Fekete-tengeren.

    A haditengerészet közlése szerint a Vaszilij Bekh hajó lőszert, fegyvereket és személyzetet szállított a fedélzetén a Kígyó-szigetre, amely létfontosságú az odesszai kikötőből induló tengeri útvonalak védelme szempontjából.

  • A bombázott Luhanszk városából kivezető egyik fő autópálya olyan súlyosan megrongálódott az orosz bombatámadások következtében, hogy már nem járható, közölte pénteken Szerhij Gaidaj területi kormányzó, írja a Guardian.

    Az út Liszicsanszk és a mintegy 55 kilométerre délnyugatra fekvő Bakhmut várost köti össze. Gaidai elmondta, hogy előbbi továbbra is teljes mértékben ukrán ellenőrzés alatt áll.

  • Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint ők nem fenyegetik a világot nukleáris fegyverekkel, de figyelmeztet, hogy kész használni azokat, ha Oroszország szuverenitását fenyegetik.

    Mi nem fenyegetőzünk! De mindenkinek tudnia kell, hogy vannak atomfegyvereink, és ha kell, használni fogjuk őket, hogy megvédjük a szuverenitásunkat

    – jelentette ki az orosz államfő, írja az Ukrajinszka Pravda hírportál.

  • Angela Merkel volt német kancellár nem zárta ki, hogy a jövőben közvetítő szerepet játszhat Ukrajna és Oroszország között. Erről az RND-nek adott interjújában beszélt, írja az Unian hírügynökség.

    Arra a kérdésre, hogy beleegyezne-e a közvetítői szerepbe, Merkel azt válaszolta:

    Ez a kérdés most nem aktuális.

    A portál emlékeztet arra, hogy májusban Andrij Melnik, Ukrajna németországi nagykövete a Merkurnak adott interjújában felvetette, hogy Angela Merkel közvetítő lehetne az orosz–ukrán tárgyalásokon.

    Ezt megelőzően a volt kancellár azt mondta, hogy „nem magát hibáztatja” azért, hogy Oroszország háborút indított Ukrajna ellen.

  • Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szerint Ukrajna kellő támogatással képes lenne megállítani Oroszország előrenyomulását, amivel visszaszerezhetné területei nagyobb részét – írja az Unian ukrán hírportál.

    A külügyminiszter közleményében azt is kifejtette, hogy szerint Ukrajnának a külföldi fegyverek segíthetnek majd abban, hogy a maga javára fordítsa a háború alakulását. 

  • Joe Biden amerikai elnök azt állítja, hogy „tájékoztatták” az Ukrajnában eltűnt két amerikairól, de rögvest hozzátette, nem tudja, hol vannak.

    A 39 éves Alexander Drueke és a 27 éves Andy Huynh felől június 8. óta senki nem hallott. A hírek szerint önkéntesként harcoltak Kelet-Ukrajnában, írja a BBC.

    Biden megismételte más tisztségviselők figyelmeztetését, miszerint az amerikaiaknak nem szabad az országba utazniuk.

  • Vlagyimir Putyin kijelentette, hogy „semmi kifogása nincs” Ukrajna uniós csatlakozása kérelme ellen.

    Ez érdekes fordulat, hiszen Putyin részben azért indított háborút Ukrajna ellen, mert korábban ellenezte Ukrajna NATO-csatlakozásának lehetőségét, emlékeztet az Independent.

    Az uniós országok vezetői várhatóan a jövő heti csúcstalálkozón hoznak döntést Ukrajna tagjelölti kérelméről.

  • Alekszandr Lukasenka belarusz elnök szerint országa nem kíván harcolni Ukrajnában, azonban úgy véli, a Nyugat mégis megpróbálja belesodorni a háborúba – írja a Belta belarusz állami hírügynökség alapján az Ukrajinszka Pravda.

    Meg kell védenünk Belaruszt. Eddig hála istennek, sikerült. Nekem az a lényeg, hogy ne fülig érjek az ukrán konfliktusban, hanem az, hogy hamarabb véget érjen

    – fogalmazott Belarusz elnöke. 

  • A nyugati világ Ukrajnának nyújtott támogatása nem fog véget érni az utolsó puskalövésnél – jelentette ki Fülöp belga király a Fekete-tenger partján lévő romániai Mihail Kogalniceanu támaszponton, amit az MTI adott hírül. 

    A király Klaus Iohannis román államfő társaságában látogatta meg az Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja miatt odavezényelt NATO-csapatokat.

    Az uralkodó kifejtette, hogy a „brutális orosz invázió miatti haraggal és az egységes európai reagálás láttán érzett büszkeséggel” érkezett a román katonai bázisra, ugyanakkor kifejezte reményét, hogy a harcok rövidesen befejeződnek, és újjáépíthetik a szabad és virágzó Ukrajnát.

  • A váratlanul Kijevbe látogató Boris Johnson felajánlotta, hogy nagyszabású kiképzési műveletet indít az ukrán erők számára – áll a Downing Street közleményében, amit  a BBC vett elsőként észre.

    A program segítségével négyhavonta állítólag akár 10 ezer katonát is ki tudnak képezni, ami komoly hatással lehet a háború kimenetelére.

    A javaslat szerint az ukrán katonákat más országokban képeznék ki három héten keresztül.

    A nyilatkozat szerint a cél az lenne, hogy újjáépítsék és növeljék Kijev ellenállását az orosz invázióval szemben.

  • Nem újítja meg az együttműködését Oroszországgal és Belarusszal az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) az ukrjnai háború miatt. A felek közti együttműködési szerződések 2024-ben járnak le – adta hírül az MTI.

    A CERN tanácsa csütörtökön döntött úgy, hogy kész bármilyen új döntést meghozni az ukrajnai helyzet alakulásának fényében.

  • Egy orosz hadihajó péntek hajnalban kétszer is megsértette a dán felségvizeket a balti-tengeri Bornholm szigetétől északra – írja az Independent.

    Az orosz hadihajó engedély nélkül lépett be a dán vizekre péntek hajnalban, majd néhány órával később ismét – áll a fegyveres erők közleményében. A hadihajó azután távozott, hogy a dán haditengerészet rádiókapcsolatot létesített vele.

    Mélyen felelőtlen, durva és teljesen elfogadhatatlan orosz provokáció az #fmdk közben

    – írta Jeppe Kofod dán külügyminiszter a Twitteren a Dániai Demokrácia Fesztiválra utalva. Majd hozzátette, az eset miatt bekérették az orosz nagykövetet.

  • Alekszandr Lukasenka belarusz elnök azzal fenyegetőzött, hogy csapásokat mér ukrán városokra, ha az ukrán fegyveres erők megtámadják Mazir városát, ahová az oroszok katonai támaszpontot telepítettek az Ukrajna elleni támadásokhoz.

    Lukasenka logikája szerint az ukrán hatóságok azért kérnek több fegyvert a Nyugattól, hogy megtámadhassák az oroszországi Kurszk, Rosztov, Belgorod várost.

    Ha eltalálják Mazirt, mi eltaláljuk Kijevet, anélkül hogy betennénk a lábunkat Ukrajnába. Ezt meg kell érteniük

    – fenyegetőzött az elnök az Unian hírügynökség szerint.

    Lukasenka arról is meg van győződve, hogy az Egyesült Államok továbbra is támogatni fogja Ukrajnát fegyverekkel, hogy „újra felossza a világot”.

  • Tovább dúlnak a harcok Szeverodonyeckben, valamint Toskovka és Zolote térségében, és Liszicsanszkot is erőteljesen ágyúzzák az orosz erők – közölte Szerhij Gaidai, a luhanszki regionális katonai közigazgatás vezetője Telegramon.

    Az Unian által észrevett bejegyzés szerint Liszicsanszkban sokan életüket vesztettek. 

  • Az Európai Bizottság azt ajánlja a tagállami kormányokat tömörítő tanácsnak, hogy adja meg a tagjelölti státuszt Ukrajnának és Moldovának, Grúziának azonban ehhez további feltételeket kell még teljesítenie – jelentette be Ursula von der Leyen, a brüsszeli testület elnöke pénteken.

    Az elnök elmondta: a bizottság Ukrajna csatlakozási kérelmét körültekintően értékelte a koppenhágai kritériumok alapján. Véleménye szerint Ukrajna egyértelműen bizonyította elkötelezettségét az európai uniós értékek iránt, az ország évek óta fokozatosan közeledik az EU-hoz. Mint mondta, 2016 óta az EU-nak társulási megállapodása van Ukrajnával, és annak keretein belül az ország hetven százalékban átültette az uniós szabályokat, szabványokat és normákat.

    Ennek alapján a bizottság azt ajánlja, hogy Ukrajna kapjon lehetőséget arra, hogy az Európai Unió tagjává váljon. A tagjelölti státuszt azzal a feltétellel kell megadni, hogy számos területen további lépéseket tesz

    – tette hozzá.

    A bizottság sajtóközleménye szerint a testület úgy látja: Ukrajna összességében előrehaladást ért el a demokráciát, a jogállamiságot, az emberi jogokat, valamint a kisebbségek tiszteletben tartását és védelmét garantáló intézmények stabilitását illetően. Makrogazdasági teljesítménye erős, és számos területen fokozatosan közeledett az uniós joganyag lényeges elemeihez. A bizottság pénteken Moldovának is tagjelölt státusz megadását ajánlotta – írja az MTI.

  • Boris Johnson brit miniszterelnök meglepetésszerű látogatást tett Kijevben, hogy találkozzon Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.

    A brit miniszterelnök az utolsó pillanatban lemondta tervezett látogatását egy doncasteri csúcstalálkozóra, ahol az észak-angliai konzervatív képviselők és helyi tanácsosok előtt tartott volna beszédet – közölte a Guardian.

    Ez Johnson második ukrajnai útja a háború kezdete óta. E hét elején Emmanuel Macron francia elnök, Olaf Scholz német kancellár és Mario Draghi olasz kormányfő is személyesen találkozott Zelenszkijjel.

  • Kijevben mostantól tilos a pirotechnikai termékek használata, valamint a hangos éneklés a nyílt utcán, és a szórakoztató zene sugárzása hangfallal.

    Erről a kijevi városi katonai közigazgatás sajtószolgálata számolt be. A főpolgármesteri hivatal megjegyzése szerint a csendrendelet be nem tartása negatívan befolyásolja a főváros lakóinak pszicho-érzelmi állapotát, értsd megijedhetnek a hirtelen hangzavartól.

    A kijevi rendőrség utasítást kapott, hogy fokozottan ellenőrizze a közterületi csendszabályok megsértését a tűzijátékok, petárdák és a hangos éneklés tekintetében, írja az Unian hírügynökség.

    Volodimir Zelenszkij ukrán elnök támogatta a tűzijátékok ideiglenes betiltását indítványozó petíciót, amely azt is javasolja, hogy az országban zárják be az összes pirotechnikai üzletet, a szabálysértőket pedig sújtsák pénzbírsággal.

  • Jelenleg mintegy 280-300 ezer ukrajnai menekült tartózkodik Csehországban – közölte Twitteren a cseh belügyminisztérium, amit az MTI adott hírül.

    A tárca pontosabb adatokkal nem rendelkezik, egyes információk szerint ráadásul már több tízezer olyan ukrán lehet, aki visszatért hazájába, vagy Nyugatra ment tovább.

    A közlemény szerint csütörtökig több mint 377 ezer ukrán állampolgár kapott a cseh hatóságoktól speciális vízumot, amely egyéves tartózkodásra, munkavállalásra, oktatásra, az egészségügyi és szociális szolgáltatások használatára jogosít fel.

  • Az Oroszországgal szemben alkalmazott vízumrendszer bevezetése segít megvédeni Ukrajna nemzetbiztonságát – fogalmazott Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a tárca honlapján megjelent közleményben.

    Az ukrán külügyminisztérium az agresszió kezdetétől fogva kiállt a vízumrendszer bevezetése mellett Oroszországgal. Eljött az ideje egy ilyen döntésnek. Ez egy szándékos lépés, amely megvédi az ország nemzetbiztonságát. Az is szimbolikus, hogy az oroszokkal való vízumrendszerről szóló döntés egybeesett azzal, hogy az Európai Bizottság ajánlást tett Ukrajna EU-tagjelölti státuszának megadására

    – idézte az ukrán diplomácia vezetőjének szavait az Ukrajinszka Pravda

  • Június 17-én, péntek délután a szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon tartott beszédet Vlagyimir Putyin orosz elnök, aki nem kímélte az Ukrajnát fegyverekkel segítő nyugati államokat, de az Egyesült Államokat sem. 

    Az orosz elnök beszédét frissülő cikkünkben olvashatja.

  • A háborúra való tekintettel nem lehet megrendezni Ukrajnában a 2023-as Eurovíziós Dalfesztivált – számolt be a Guardian.

    A szervezők arról tárgyaltak a brit közszolgálati médiummal, hogy az eseménynek inkább az Egyesült Királyság adjon otthont. Az Európai Műsorszolgáltatók Uniója (EBU) közleményében azt írta: sajnálattal arra a következtetésre jutottak, hogy a dalversenyt nem lehet megrendezni Ukrajnában jövőre.

  • Az orosz megszállók által Nyikolajivre mért rakétacsapások következtében két gyermek megsebesült – ezt Alekszandr Szenkevics, a város polgármestere jelentette be Telegram-csatornáján.

    Megjegyezte, hogy a városban 21 lakóház, három magánház, egy transzformátorállomás, egy sportklub és egy ipari létesítmény sérült meg – írja az Unian hírügynökség.

  • Vlagyimir Putyin orosz elnök hekkertámadás miatt kénytelen volt elhalasztani egy órával fő beszédét egy kiemelt nemzetközi rendezvényen – közölte a Kreml.

    A tekintélyes szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórum akkreditációs rendszerét érte kibertámadás, amely egy órával késleltette a beszédet – közölték a hivatalos szervek.

    Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint a csütörtökön kezdődött támadás megbénította a fórum vendégakkreditációs és beléptetési rendszerét, ami számos hozzáférési problémához vezetett – írja a Sky News.

    Az orosz elnök egyórás csúszás után elkezdte beszédét, amelyről az Index is részletesen beszámol.

  • A dél-ukrajnai Herszon térségében egy nagyobb ukrán ellentámadás látszik kibontakozni – írja péntek reggel megjelent elemzésében az Institute for the Study of War (ISW).

    Az ukránok csütörtökön arról számoltak be, hogy a város közelében elfoglaltak három falvat – Szoldatszke, Pravdivne és Olekszandrivka települést –, és támadást indítottak Kiselivka ellen is (ezek az alábbi térképen zöld körrel vannak jelölve). 

    Az ISW szerint az oroszok a frontvonal mögött is harcállásokat kezdtek el kialakítani, ez pedig arra utalhat, hogy egy ukrán offenzívára számítanak a térségben. Jelzésértékű lehet az is, hogy csütörtökön Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó is erről a frontszakaszról jelentkezett be egy hosszabb videóban:

    Podoljak a videóban arra hívta fel a figyelmet, hogy még korlátozott erőforrásaikkal is visszaszorítják az  oroszokat a térségben, és ha megkapják a nehéztüzérségi eszközöket a nyugati államoktól, teljesen el fogják űzni onnan az oroszokat. 

    Péntek reggel az ukrán hadsereg közölte, hogy az ukrán légierő is három csapást hajtott végre Herszonnál, és hogy az oroszoknak komoly veszteségei vannak ezen a frontszakaszon. Mindemellett azt is hozzátették, hogy az orosz tüzérség és légierő is intenzíven bombázza az állásaikat.

  • Az orosz védelmi minisztérium pénteken közzétette az arra vonatkozó adatait, hogy hány „zsoldos” harcol vagy harcolt eddig az ukránok oldalán a háborúban. Azt írták, hogy a harc kezdete óta több mint kétezer, ukrán oldalon harcoló zsoldos vesztette életét, akik 64 különböző országból érkeztek.

    Azt írták, hogy a zsoldosok többsége Lengyelországból, Kanadából és az Egyesült Államokból érkezett Ukrajnába. A nemzetközi sajtó ugyanakkor ezeket a katonákat többnyire önkéntesként emlegeti.

    A védelmi minisztérium szerint Lengyelországból 1831 ember érkezett, akik közül 378-an meghaltak és 272-en elhagyták az országot. Európát nézve a második helyen Románia áll, ahonnan 504-en érkeztek, 102-en meghaltak és 98-an elhagyták az országot. Az Egyesült Királyságban 422 érkező mellett 101 halottról és 95 távozóról tudnak.

    Kanadából az oroszok szerint 601 ember érkezhetett, akik közül 162-en meghaltak és 169-en távoztak. Az Egyesült Államokból 530 érkezőről tudnak, akik közül 217-en meghaltak és 227-en távoztak. 

    Az ázsiai országokat nézve szerintük a grúzok érkeztek legnagyobb számban, 355-en, akik közül 120-an meghaltak és 90-en távoztak. Szíriából 200 ember érkezhetett, akik közül 80-an meghaltak és 66-an távoztak. 

    Igor Konasenkov, a minisztérium szóvivője azt mondta: az utóbbi időben nemhogy újabb „zsoldosok” érkeztek volna Ukrajnába, hanem jelemzően inkább az ott lévők közül távoztak sokan „a kijevi kormány kudarcai és a súlyos veszteségek miatt”.

  • Az Európai Unió és tagállamai kiállnak mindazok mellett, akik arra kényszerültek, hogy elhagyják otthonukat, köztük az orosz agresszió elől elmenekült ukrajnaiak mellett – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a menekültek június 20-án esedékes világnapja alkalmából.

    Josep Borrell kiemelte: az Európai Unió menedéket biztosít a szomszédos országokba, elsősorban a Lengyelországba, Romániába, Magyarországra, Szlovákiába, valamint Moldovába menekült

    több mint hatmillió ukrajnainak.

    Közölte, hogy Oroszország ukrajnai háborújának kezdetét követően az EU aktiválta az átmeneti védelemről szóló irányelvet, és azóta csaknem 3,4 millió embernek biztosított ideiglenes védelmet. Ez hozzáférést biztosít számukra az unió munkaerőpiacához, megfelelő lakhatáshoz, szociális és jóléti segítségnyújtáshoz, orvosi ellátáshoz és oktatáshoz.

    (MTI)

  • Franciaország szerda óta nem kap gázt az oroszoktól – közölte pénteken a GRTgaz nevű francia gázszállító vállalat.

    A Gazprom szerdán döntött arról, hogy harmadával csökkentik az Északi Áramlat vezetéken szállított gáz mennyiségét. Ezzel állhat összefüggésben, hogy a franciák egyáltalán nem kapnak gázt. Franciaország gázfogyasztásának 17 százalékát – németországi tranziton keresztül – az oroszoktól szerzi be. 

    A GRTgaz szerint a szállítás leállása jelenleg nem jelent veszélyt, mivel a francai gáztározók most 56 százalékos telítettségen vannak, holott júniusban általában csak ötven százalékban szokták megtelíteni. A háború kezdete óta a franciák növelték a Spanyolországból érkező gázimportot, valamint a tengeri kereskedelemben is több cseppfolyósított gázt rendeltek.

    Az olaszoknál is felére csökken a szállítás volumene

    Az olasz  gázszállító vállalat, az Eni pénteken mindeközben azt közölte, hogy Olaszország mostantól kezdve csak a felét kapja meg a Gazpromtól a szokásosan importált gázmennyiségnek. 

    Mario Draghi olasz miniszterelnök és Emmanuel Macron francia elnök csütörtökön  Kijevbe látogatott, és tárgyalásokat folytattak az ukránokkal. Draghi már akkor is arról beszélt, hogy az oroszok politikai okokból csökkentik a szállítást az Északi Áramlaton keresztül (az oroszok korábban technikai okokra hivatkoztak).