Videón, ahogy bombatámadást hajtottak végre Oroszországban egy drónnal

Oroszország a kijevi hatóságok közreműködése nélkül több mint kétmillió embert, köztük több mint 300 ezer gyermeket evakuált Oroszországba Ukrajna háború sújtotta területeiről február vége óta – közölte szerdán Mihail Misincev vezérezredes, az orosz Nemzeti Védelmi Vezetési Központ igazgatója.

Az elmúlt 24 órában 23 775 embert, köztük 3676 gyermeket evakuáltak Oroszországba Ukrajna veszélyes területeiről, az ukrán hatóságok segítsége nélkül

– jelentett be Misincev a TASZSZ orosz hírügynökség szerint.

Az Európai Bizottság azon a véleményen van, hogy Ukrajna megérdemli az uniós tagjelölti státuszt, természetesen azzal a feltétellel, hogy az ország számos további fontos reformot hajt végre – jelentette ki Ursula Von der Leyen, az uniós testület elnöke szerdán az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén.

Az elnök az Európai Tanács június 23–24-i ülését előkészítő vitában elmondta: Ukrajna már jóval a háború előtt bebizonyította, hogy jó úton jár, az elmúlt néhány évben, rövid idő alatt több reformot hajtott végre, mint az elmúlt évtizedekben.

Ukrajna nagyon erős parlamentáris demokráciával és jól működő közigazgatással rendelkezik. A közigazgatási reform és a decentralizáció sikeres volt. Ezt nap mint nap tapasztaljuk az együttműködésünkkor

– hangsúlyozta az elnök.

Az orosz védelmi minisztérium azt állítja, hogy célba vette és megsemmisítette az Egyesült Államok és európai szövetségesei által Ukrajnának szállított M777-es ágyúkat.

Nem világos, hogy pontosan hány vontatott tarack semmisült meg, de nem ez az első eset, hogy Oroszország hasonló állításokat tesz.

A CNN megkereste az ukrán tisztviselőket, hogy kommentálják az orosz állításokat, de még nem kapott választ.

Az ukrán szakadárok által ellenőrzött városban a közvetítés is megszakadt – idézte az orosz állami média a helyi donyecki hírügynökséget.

A Petrovszkij televíziós központ még áll, de berendezéseinek egy része megrongálódott, néhány berendezést pedig kivittek – közölte a Guardian a donyecki hírügynökségre hivatkozva.

Ukrajna teljes olajfinomító ipara működésképtelenné vált a célzott orosz rakétatámadások miatt – jelentette ki Jurij Vitrenko, a Naftohaz ukrán állami gázvállalat vezetője szerdai kijevi sajtótájékoztatóján.

A tisztségviselő szavai szerint ezek a célzott támadások már a háború első napjaiban elkezdődtek.

Ukrajnában az olajfinomítás teljesen leállt az agresszor tömeges, ismétlődő támadásai miatt. Nehéz biztosítani az ukrán olajtermékek logisztikáját is, ezért van belőlük hiány a belső piacon

– idézi a gázvállalat vezetőjét az MTI.

Vitrenko megnevezte azokat a feltételeket, amelyek mellett a Naftohaz bekapcsolódik az ukrajnai üzemanyaggal kapcsolatos problémák megoldásába. „Amikor teljes körű irányítást kapunk a benzinkúthálózat fölött is, ha megoldódik a logisztikai probléma, és sikerül erőforrásokat szereznünk egy nemzeti olajtermék-tartalék létrehozásához, akkor a Naftohaz bekapcsolódhat az üzemanyagpiaci problémák megoldásába, és stabilitást, átláthatóságot és tisztességes árakat biztosíthat ezen a piaci területen” – fejtette ki a gázvállalat vezetője.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette: szerinte az Európai Uniónak mind a 27 tagállama támogatni fogja Ukrajna uniós csatlakozási kérelmét a héten tartandó csúcstalálkozón.

Ez olyan, mintha a sötétségből a fényre lépnénk

– jelentette ki az elnök.

Romló tendenciát mutat Magyarországon az orosz–ukrán háborúban közvetlenül vagy közvetve érintett politikusok megítélése a májusi adatokhoz képest – derül ki a Századvég legújabb felméréséből.

A júniusi kutatás alapján a válaszadók közül sokan úgy gondolják, hogy a konfliktusban közvetlenül érintett politikusok elsősorban nem a béke előmozdítására törekszenek.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnökről májusban még 65 százalék vélekedett kedvezőtlenül, ez az arány mostanra 68 százalékra nőtt.

A Vlagyimir Putyin orosz elnökről negatív véleményt alkotók százalékos aránya nem változott, májusban és júniusban a megkérdezettek 72 százaléka tartozott ebbe a csoportba.

Oroszország válaszlépéseket fog tenni arra az amerikai döntésre, amely nem engedélyezi egy orosz repülőgépnek, hogy orosz diplomatákat és családtagjaikat kivigye az Egyesült Államokból – közölte szerdán a külügyminisztérium szóvivője.

Orosz helikopterek 2021. szeptember 15-én

Fotó: Li Chun/China News Service via Getty Images

Az amerikai fél továbbra is szisztematikusan rombolja az amúgy is siralmas állapotban lévő kétoldalú kapcsolatokat

– fogalmazott nyilatkozatában Marija Zaharova, írja az Independent.

Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes azt mondta, hogy Oroszország és az Egyesült Államok hivatalos üzeneteket váltott egymással az Ukrajnában lévő amerikai harci gépek ügyében – jelentette a moszkvai Ria állami hírügynökség.

Rjabkovot az Interfax hírügynökség is idézte, aki azt mondta: Moszkva úgy érzi, hogy Washington nem veszi komolyan a kérdés kezelésére vonatkozó javaslatokat.

Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán aláírta a külföldi adósságkötelezettségek teljesítésére vonatkozó ideiglenes eljárásokat megállapító rendeletet, miközben a befektetők feszült figyelemmel kísérik az esetleges fizetésképtelenséget – jelentette az Interfax hírügynökség.

Az ügynökség szerint Putyin utasította a kormányt, hogy tíz napon belül válasszon ki bankokat, amelyek egy új rendszer szerint kezelik az eurókötvények kifizetéseit.

Gitanas Nausėda litván elnök kijelentette, hogy országa készen áll az orosz megtorlás valamilyen formájára, miután az ország megtiltotta bizonyos, az Európai Unió szankciói alá tartozó áruk áthaladását a területén.

Felkészülten várjuk az Oroszország irányából érkező, vélhetően barátságtalan lépést

– nyilatkozta Nausėda a Reutersnek.

Az elnök hozzátette: nem hiszi, hogy Oroszország megtámadná Litvániát, hiszen az NATO-tag.

Szerdán Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta, hogy megtorló intézkedésekről tárgyalnak Litvánia lépése miatt. Peszkov nem beszélt az intézkedések természetéről, írja a CNN.

Magyarország vezetői azon dolgoznak, hogy az ország maradjon ki az Ukrajnában folyó háborúból – jelentette ki Novák Katalin köztársasági elnök, a Magyar Honvédség főparancsnoka szerdán Fehérgyarmaton, a Kölcsey Ferenc Általános Iskola és Óvodában tett látogatásán.

Az orosz–ukrán háború miatt az iskola tornatermét a Magyar Honvédség rendelkezésére bocsátották. Március elseje óta két zászlóalj váltja ott egymást, a tornaterem hálóteremként szolgál, az iskola konyhája pedig a katonák étkeztetését is megoldja. A katonák a határátkelőhelyek biztonságát szavatolják, ezen túl pedig járőröznek az ukrán–magyar, valamint a román–magyar és a szlovák–magyar határ közelében – adta hírül az MTI.

Novák Katalin megtekintette a katonák szálláshelyét, és találkozott a szolgálatban lévő zászlóalj tagjaival. A köztársasági elnök a látogatáson hangsúlyozta: mindent megtesznek annak érdekében, hogy a háború a határainkon kívül maradjon és megőrizhessük a békét.

Az államfő ugyanakkor rámutatott arra: fontos azt is tudnunk, hogy vannak olyan felkészült honvédek, akikre akkor is számíthatunk, ha valódi harcra kerülne sor. Mi ezt el fogjuk kerülni – tette hozzá.

A finn fegyveres erők főnöke, Timo Kivinen tábornok kijelentette, hogy országa felkészült egy orosz támadásra, és kemény ellenállást tanúsítana, ha bekövetkezne.

A finnek motiváltak a harcra, és az ország jelentős fegyverarzenált halmozott fel

– mondta Kivinen egy interjúban.

Finnország a második világháború óta magas szintű katonai készültséget tart fenn. Az ország a negyvenes években két háborút vívott keleti szomszédja ellen, amellyel 1300 kilométeres határon osztozik, írja a Guardian.

Merényletkísérletet követtek el a csernobajevkai katonai-polgári közigazgatás vezetője, Jurij Turuljev ellen, írta meg a RIA Novosztyi helyi értesülésekre hivatkozva.

A robbanószerkezetet egy forgalmas kereszteződésnél, egy lakóház kerítése alatt helyezték el a fűben. Az incidensben Turuljev megsebesült, tudta meg a hírportál.

Csernobajevka település elfoglalása után az orosz megszállók egy herszoni vállalkozóra, Turuljevre bízták a közigazgatás vezetését.

Az orosz légierő 500 ukrán fegyverest ölt meg Mikolajivban kedden – közölte az orosz védelmi minisztérium.

Azt írták, hogy a keddi, repülőkkel végrehajtott rakétatámadásban az 59. gépesített dandárt találták el, amely katonáit a mikolajivi Okean hajóépítő üzemben helyezték el. 

A védelmi minisztérium azt is közölte, hogy egy másik ukrán egység, az 57. gépesített dandár a magas veszteségei miatt megtagadta az engedelmességet és visszavonult a Luhanszki területről, hátrahagyva több települést.

Az orosz–ukrán háború kitörése óta 25 535 menedékeskénti elismerés iránti kérelmet regisztrált az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság a legfrissebb adatok szerint – közölte a szervezet az MTI Országos Sajtószolgálatán keresztül.

A kérelmet benyújtók többsége, 12 770 fő 18 év alatti kérelmező. A tájékoztatás szerint a kérelmezők többsége családos, főképp az édesanyák és a gyermekeik fordulnak ilyen módon segítséghez.

Mint írják, az elbírálás folyamatos, és határidőn belül történik. Elismerő döntés eddig 19 769 fő esetében történt.

Vlagyimir Putyin ukrajnai háborúja legalább 324 gyermeket ölt meg – közölte az ukrán főügyészség.

További 592 gyermek megsebesült – írja az Independent.

A valódi áldozatok száma valószínűleg sokkal magasabb, mivel a számok nem tartalmazzák azokat a területeket, ahol az ellenségeskedések még tartanak.

A Donyecki Népköztársaság tere 1. lett hivatalosan a moszkvai amerikai nagykövetség címe egy, a Szergej Szobjanyin, az orosz főváros polgármestere által szerdán kiadott rendelet alapján.

Korábban az amerikai diplomácia címe Bolsaja Gyevjatyinszkaja utca volt. A rendelet értelmében a moszkvai központi közigazgatási körzet Presznyenszkij kerületnek a Bolsaja Gyevjatyinszkaja utcától a Malaja Konyjusovszkaja utcáig, a Konyjusovszkaja utca mentén terjedő, eddig el nem nevezett terület neve a Donyecki Népköztársaság tere lett. A területen lévő korábbi címeket eltörölték.

Az elnevezésről a moszkvai önkormányzat által kiírt online népszavazás döntött: „a Donyecki Népköztársaság tere” a voksok 44,69 százalékával végzett az élen.

A fővárosi elöljáróság közölte, hogy teret neveznek el a csak Moszkva által elismert Luhanszki Népköztársaságról is. A helyszínről szintén online szavazás dönt – írta az MTI.

Merrick Garland, az Amerikai Egyesült Államok főügyésze látogatást tett Ukrajnában kedden – számolt be az amerikai igazságügyi minisztérium.

Garland Irina Venediktova ukrán főügyésszel találkozott, hogy megvitassák, hogyan segítsenek Ukrajnának azonosítani, elfogni és vád alá helyezni azokat a személyeket, akik részt vettek háborús bűnökben és más ukrajnai atrocitásokban – írta az NBC News.

Hozzátették: a főügyész, mielőtt Ukrajnába érkezett volna, Lengyelországban is leszállt.

Heves rakétatámadás érte Ukrajna második legnagyobb városát, Harkivot és a várost környező területeket június 22-én – számolt be a Reuters.

A támadásban legalább 15 ember életét vesztette. A lap kiemeli, ez volt hetek óta a legnagyobb orosz támadás.

A NATO azonnal harcba szállna Litvánia oldalán, ha Oroszország megtámadná a balti államot. Erről az Egyesült Államok külügyi szóvivője, Ned Price beszélt keddi sajtótájékoztatóján.

Támogatjuk partnereinket az Észak-atlanti Szövetségben, a NATO 5. cikkelyének érvényessége, mely szerint ha egy tagállamot támadás ér, az a szövetség egésze elleni támadásnak minősül, megkérdőjelezhetetlen

– közölte Price.

Litvánia június 18-án jelentette be, hogy korlátozza az európai uniós szankció alá eső áruk vasúti forgalmát a kalinyingrádi orosz enkláve irányába. A döntés határozott orosz reakciókat váltott ki, a Kreml-szóvivő Dmitrj Peszkov példátlannak és törvénytelennek nevezte, majd a külügyminisztérium közölte, hogy Oroszország „fenntartja magának a jogot arra, hogy lépéseket tegyen nemzeti érdekei védelmében.”

Litvánia ennek ellenére közölte, hogy a korlátozásokat a vasúti áruforgalomra is kiterjeszti, ezután pedig meg is tette azt: a belorusz–litván határról a vámosok elkezdték visszafordítani a kamionokat. 

Ez azt jelenti, hogy a kalinyingrádi térségbe csak tengeri úton tudják zavartalanul eljuttatni az árut az oroszok, amire egyelőre nincsenek felkészülve.

Az Orosz Föderáció nemzetbiztonsági tanácsának titkára, Nyikolaj Patrusev kedden este kijelentette, Moszkva válaszlépéseit a litván lakosság kétségkívül megérzi. 

A békeszerződés megkötése csak abban az esetben lehetséges, ha Ukrajna területi integritása helyreáll, Oroszország pedig vereséget szenved – jelentette ki Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója. 

Szerinte a jelenlegi helyzetben a békeszerződés „lehetetlen és reménytelen”, mivel a háború leállítása azt jelentené, hogy lemondanak az ukrán nép visszatéréséről Ukrajnába.

Senki sem utazik például Harkivba, Zaporizzsjába, Dnyipróba, Krivij Rihbe, a választóvonal mentén fekvő városokba, ugyanis Ukrajna polgárai megértették, hogy a háború bármelyik pillanatban ugyanolyan intenzitással folytatódhat… Békeszerződés csak akkor lehetséges, amikor Ukrajna területi integritása helyreáll, és Oroszország vereséget szenved

– idézi Podoljakot a Kárpáti Igaz Szó.

Szerdán kevesebb mint 56 rubelbe került egy euró, amire 2015 májusa óta nem volt példa – számolt be az orosz állami hírügynökség.

Az euróárfolyam szerda reggel esett be 56 alá egy rövid időre, alig egy órával később azonban visszaerősödött az euró.

Több hónapos távlatban nézve egyértelműen a rubel erősödése látható: március 22-én még 144,84 rubelbe került egy euró, azóta viszont szinte töretlenül erősödött az orosz fizetőeszköz az európaival szemben. 

Moszkva és Damaszkusz közösen dolgozik a Szíriába irányuló turistaforgalom megnövelésén. Ezt Riyadh Haddad, a közel-keleti állam moszkvai nagykövetségének vezetője nyilatkozta az Izvesztijának. A diplomata hangsúlyozta azt is, hogy az országa kész fogadni az orosz utazók azon tömegeit is, akiket más, „ellenséges” országok úgysem látnak szívesen. 

Haddad kiemelte, hogy Szíria tömve van egészen kiváló turisztikai célpontokkal, fehér homokos strandokkal és sok ezer éves kulturális örökségekkel, emellett pedig egészen kiváló, napsütéses idő uralkodik az országban. 

A nagykövet véleményes szerint az orosz turisták számára nincs is jobb választás, ha barátságos vendéglátást keresnének egy baráti országban.  

Ukrajnában a hadiállapot végéig és az azt követő fél éven keresztül nem változtatnának a gáz és a távhő díjain – számolt be Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő. 

A képviselő elmondása szerint a parlament június 21-i, keddi ülésén első olvasatban megszavazta azt a törvényjavaslatot, mely alapján moratóriumot vezetnek be a gáz és a távhő tarifájának emelésére. A tarifák közötti különbségekre az ukrán kormány 180 milliárd hrivnya (23 milliárd forint) forrást tervez bevonni – írta a Kárpáti Igaz Szó.

Zaporizzsja régió katonai vezetése szerint az orosz megszállók azért tisztítják meg a régióban található bergyanszki kikötőt, hogy gabonát exportáljanak rajta.

Az ukrán készletekből kifosztott gabona exportja érdekében a megszállók megtisztítják a bergyanszki kereskedelmi kikötőt

– írták a posztban.