Litvánia újabb páncélozott szállítójárműveket és lőszereket ad Ukrajnának – jelentette be a litván védelmi miniszter a Jevropejszka Pravda ukrán hírportál szerdai tudósítása szerint.

„Litvánia a közeljövőben további katonai támogatást nyújt Ukrajnának: M113-as és M577-es páncélozott szállítójárműveket, amelyekre Ukrajnának valóban nagy szüksége van, valamint a tartalékképzéshez szükséges lőszereket” – közölte Arvydas Anusauskas az Ukrajnát támogató koordinációs NATO-csoport ülésén.

A miniszter emellett felhívta a figyelmet az Ukrajnát támogató országok szerepére az ukrán hadsereg kiképzésének megszervezésében. Hangsúlyozta: Litvánia az ukrán erők kiterjedt katonai kiképzésének megszervezését javasolja. „Ukrajna meghatározta a főbb képzési igényeit, a litván hadsereg pedig készen áll ezekre. Egyelőre katonai rendőrök, aknamentesítési szakemberek képzésére van igény. A litván hadsereg kész az ukrán katonák nagy-britanniai kiképzéséhez is hozzájárulni oktatók odaküldésével” – tette hozzá Anusauskas.

Kifejtette: a litván hadsereg mérlegeli annak lehetőségét, hogy tíz oktatót küldjenek Nagy-Britanniába, amely a következő három hónapban tízezer ukrán katona számára kíván háromhetes alapkiképzést nyújtani.

Olena Zelenszka ukrán first lady a Capitoliumban felszólította a törvényhozókat, hogy biztosítsanak Ukrajnának több légvédelmi rendszert, hogy megvédhesse magát az orosz rakétákkal szemben – írja az AP Hírügynökség.

Nem akarunk több légicsapást. Ne legyen több rakétacsapás. Túl nagy kérés ez?

– tette fel a kérdést Zelenszka.

Azt akarjuk, hogy minden apa és minden anya azt mondhassa a gyermekének: Aludjatok békésen, nem lesz több légicsapás, nem lesz több rakétacsapás. Ezt kérem én is, és a férjem is mint szülők

– fűzte hozzá.

Zelenszka beszéde az amerikai védelmi miniszter, Lloyd Austin bejelentését követte, miszerint Washington további négy tüzérségi rakétarendszert küld Ukrajnának – írja a Guardian.

Ukrajna arra kérte nemzetközi hitelezőit, köztük a nyugati hatalmakat és a világ legnagyobb befektetési cégeit, hogy két évre fagyasszák be adósságfizetéseit, hogy fogyatkozó pénzügyi forrásait Oroszország visszaszorítására összpontosíthassa.

Az ukrán pénzügyminisztérium közölte: a becslések szerint idén 35-45 százalékos GDP-csökkenéssel kell szembenéznie, és reméli, hogy augusztus 9-éig sikerül véglegesíteni a mintegy 20 milliárd dolláros adósságfizetési halasztást – írja az Al Jazeera.

A költségvetési pénzforgalom megszakadása és a háború okán megnövekedett igény a kormányzati forrásokra példátlan likviditási nyomást és adósságszolgálati nehézségeket okozott

– közölte a pénzügyminisztérium.

Olekszij Reznikov ukrán védelmi miniszter arról számolt be az Atlantic Council által szervezett eszmecserén, hogy a győzelemhez és az ukrán területek visszaszerzéséhez Ukrajnának még több fegyverre van sürgetően szüksége: rakétarendszerekre, nagy hatótávolságú ballisztikus rakétákra, repülőgépekre és tankokra.

Ahhoz pedig, hogy az ukrán haderő megindíthassa az ellentámadást, legalább 100 HIMARS és M270 rakétarendszer kellene. Olyan rakéták, amelyek 300 kilométeres távolságra lévő célpontokat is képesek elérni – írja a KárpátHír.

Ukrajna eddig kilenc HIMARS-ot kapott az Egyesült Államoktól.

Az Európai Unió diplomatái megállapodtak a Moszkva elleni új szankciókról, beleértve az Oroszországból származó arany importjának tilalmát és az ország vezető hitelezője, a Sberbank eszközeinek befagyasztását – írja az Al Jazeera.

Az Európai Tanács soros elnökségét jelenleg betöltő Cseh Köztársaság szerint a szankciók között szerepel több, a háborúért felelősnek tartott személy és szervezet feketelistára helyezése.

Az intézkedések csütörtökön lépnek életbe. Ez a hetedik büntetőintézkedés az orosz invázió kezdete óta.

Recep Tayyip Erdoğan török elnök szerdán kijelentette, hogy továbbra is reméli, hogy a héten tárgyalásokat folytathat Oroszországgal és Ukrajnával az elakadt fekete-tengeri gabona okozta globális élelmiszerválság enyhítéséről.

Erdoğan megjegyzései kevesebb mint egy nappal azután hangzottak el, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök váratlan új feltételt szabott a szállítások folytatásához.

Az érintett országok katonai küldöttségei közötti az első közvetlen tárgyalásokon március óta született egy első tervezet a patthelyzet megoldására. A felek várhatóan ezen a héten ismét találkoznak Isztambulban egy második tárgyalási fordulóra, amelytől mind a török, mind az ENSZ tisztviselői azt remélik, hogy végleges megállapodás születhet.

Erdoğan egy teheráni csúcstalálkozó alkalmával a Putyinnal való találkozót követően újságíróknak azt mondta, hogy továbbra is bízik a megállapodásban.

A múlt héten Isztambulban tartott technikai találkozó eredményeként megállapodás született arról, hogy az ENSZ keretein belül hogyan fog működni ez a folyamat. Ezen a héten szeretnénk, ha ez a memorandum írásos szöveggé válna. Reméljük, hogy a terv végrehajtása az elkövetkező napokban megkezdődik

– mondta a török elnök a Guardian tudósítása szerint.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint jelenleg nincs értelme újrakezdeni a béketárgyalásokat Kijevvel, mivel Moszkva továbbra is folytatja ukrajnai offenzíváját – számolt be az Al Jazeera.

Kijev nem szeretne komolyan tárgyalni semmiről

– idézte a RIA Novosztyi állami hírügynökség Lavrovot.

Az orosz és ukrán tárgyalófelek március végén Törökországban tartott személyes megbeszélései nem hoztak áttörést a háború befejezését illetően. Lavrov szerint a Moszkva és Kijev közötti megbeszélések nem sokkal később befejeződtek.

John Kirby, a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője az amerikai hírszerzésre hivatkozva azt mondta, hogy Oroszország már most megalapozza az annexiót. Szerinte Ukrajna megszállt régióiban már szeptemberben „látszat-népszavazást” tarthatnak az Oroszországhoz való csatlakozásról.

„Világossá akarjuk tenni az amerikai nép számára, hogy senkit sem lehet becsapni.  Putyin csak leporolja a 2014-es forgatókönyvet” – jegyezte meg Kirby újságíróknak, azzal vádolva Oroszországot, hogy

• illegitim oroszbarát tisztviselőket ültet Ukrajna megszállt régióinak vezetésére,
• azzal a céllal, hogy népszavazást szervezzenek arról, hogy Oroszország részévé váljanak.

A szavazások eredményét Oroszország arra használná fel, hogy követelje a szuverén ukrán területek annektálását. Az annexióra kiszemelt területek közé tartozik Herszon, Zaporizzsja, Donyeck és Luhanszk

– tette hozzá Kirby, aki azért leplezi le az orosz terveket, „hogy a világ megtudja, minden annexió előre megfontolt, illegális és törvénytelen”. A szóvivő megígérte, hogy az USA és szövetségesei gyors választ fognak adni – írja a BBC.

Az Ukrajna elleni „különleges hadművelet” földrajzi koordinátái megváltoztak, Oroszország a nagy hatótávolságú nyugati fegyverek érkezése miatt távolabbra fogja tolni magától a jelenlegi harcvonalat – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az orosz állami RT tévécsatornának és RIA Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva.

A tárcavezető azt mondta, hogy a háború célja Moszkva szempontjából változatlanul Ukrajna „nácitlanítása” és demilitarizálása, abban az értelemben, hogy ennek az országnak a területéről nem érheti semmilyen fenyegetés Oroszország biztonságát. Lavrov szerint az orosz fél a március végi isztambuli kétoldalú tárgyaláson kész lett volna elfogadni az akkori helyzetből kiinduló ukrán megállapodási javaslatot.

Közölte, hogy a „földrajz” mostanra megváltozott, már nemcsak a szakadár Donyecki és a Luhanszki Népköztársaságot, hanem Herszon és Zaporizzsja megyét és más ukrajnai területeket is érinti, „és ez a folyamat folytatódik, méghozzá következetesen és kitartóan folytatódik” – írja az MTI.

Az Ukrajnából érkező határátlépések száma először haladta meg a 9,5 milliót azóta, hogy Oroszország megszállta az országot – közölte az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR).

Február 24. óta összesen 9 547 969 határátlépést regisztráltak Ukrajnából – derült ki az ügynökség legfrissebb összesítéséből az Al Jazeera híradása szerint.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke arra figyelmeztetett, hogy az Európába irányuló orosz gázszállítás teljes leállítása „valószínű forgatókönyv”, miközben arra szólította fel a tagállamokat, hogy a következő téli hónapokban csökkentsék az energiaforrás felhasználását.

Oroszország zsarol minket. Oroszország fegyverként használja az energiát. Ezért minden esetben, akár az orosz gáz részleges, nagyobb mértékű, akár teljes leállításáról van szó, Európának készen kell állnia. Proaktívnak kell lennünk! Fel kell készülnünk az orosz gáz esetleges teljes megszakítására. És ez egy valószínű forgatókönyv. Ezt láttuk a múltban

– mondta von der Leyen egy brüsszeli sajtótájékoztatón, hozzátéve, hogy gyorsabban kell feltöltenünk a gáztározóinkat, és ehhez csökkentenünk kell a gázfogyasztásunkat. Bővebben itt írtunk az EB elnökének tájékoztatójáról.

Az Európába irányuló orosz gázszállítások teljes leállása és a hideg tél együttesen akár 1,5 százalékkal is csökkentheti az Európai Unió (EU) átlagos bruttó hazai termékét (GDP), ha az országok nem készülnek fel előre – figyelmeztetett az Európai Bizottság.

Összehasonlításképpen: egy átlagos télen az orosz gázellátás teljes leállítása akár 1 százalékkal is csökkentheti az EU átlagos GDP-jét, ha az országok nem készülnek fel – írja az Al Jazeera az EU végrehajtó szervének közlése alapján.

Volodimir Osztapcsuk televíziós műsorvezető megmutatta egy 2021 októberében forgatott film felvételeit, amelynek egyik jelenetében az irpinyi művelődési ház látható.

A kultúrház akkor még sértetlenül állt, mára azonban szinte teljesen elpusztult az orosz csapatok támadásai miatt. A felső képen a jelenlegi állapota látható a művelődési háznak, míg az alsó felvételen a tavaly októberben forgatott jelenet látható – számolt be az Unian.

A világ legbékésebb országait felsoroló listán Oroszország majdnem az utolsó helyre rangsorolódott vissza, írja az Unian hírügynökség.

Ukrajna a világ legbékésebb országainak rangsorában a 142. helyről a 153. helyre csúszott hátra, míg Oroszország a 154. helyről egészen a 160. helyre zuhant, ez olvasható ki a Globális békeindex legfrissebb, 2022-re vonatkozó adataiból.

Ugyanezen a listán Magyarország a 13. helyre futott be, ami előrelépés a tavalyi 15. pozícióhoz képest.

Megkezdte az El-Dabaa atomerőmű építését Egyiptomban a Roszatom orosz állami nukleáris vállalat – közölte a cég egyik illetékese a TASZSZ orosz hírügynökséggel.

Az El-Dabaa Atomerőmű négy blokkból áll majd, mindegyik 1200 MW teljesítményű, III+ generációs VVER-1200 reaktorral, amely az atomerőművek legújabb technológiájának számít.

Szergej Kirienko, a Roszatom orosz atomenergia-ügynökség főigazgatója és Mohamed Hamid Shaker egyiptomi villamosenergia- és megújulóenergia-miniszter megállapodást ír alá Egyiptom első atomerőművének finanszírozásáról és megépítéséről 2015. november 19-én

Fotó: Ho / AFP

Az erőmű lesz az első atomerőmű Egyiptomban, egyúttal a Roszatom első nagy projektje Afrikában. 

Az ukrán védelmi minisztérium arra kéri a lakosságot, hogy ne nevezzék meg azokat a fegyvertípusokat, amelyeket a fegyveres erők arra használnak, hogy visszaverjék az orosz támadásokat, ugyanis ezeket az ellenség felhasználhatja – írja Anna Malyar védelmi miniszterhelyettes hivatalos Facebook-oldalán. 

A civilek számára a háború alatt a fő információszabály az, hogy a katonai műveletekről, azok menetéről, következményeiről, eredményeiről először a katonaság adhat tájékoztatást. Azokat az információkat, amelyeket a civilek osztanak meg, az ellenség ténylegesen felhasználhatja

– idézi a miniszterhelyettest az Unian. Hozzátette, várják meg, amíg a vezérkar tájékoztatást ad, és csak azután oszthatják meg, hogy milyen fegyverekkel csaptak le az ellenséges célpontokra. 

Az ukrán háború kirobbanása után Jurko Jurcsenko fegyvert ragadott, hogy megvédje hazáját az inváziós erőktől. Az Ukrajnában jól ismert énekes most felidézte, hogy egyszer ellenséges tűz alá került, emiatt halálfélelme volt.

A támadás előtt készített egy szelfit, amelyről úgy gondolta, hogy az lesz az utolsó fotója. Végül azonban a társaival együtt megmenekült, írja az Unian hírügynökség.

Az orosz központi bank elnökhelyettese szerint az orosz jegybank azt javasolja, hogy korlátozzák a külföldi részvényekhez való hozzáférést azon lakossági befektetők számára, akik nem estek át egy minősítési teszten.

Az orosz központi bank épülete Moszkvában 2022. május 26-án

Fotó: Natalia Kolesnikova / AFP

Philip Gabunia azt is elmondta, hogy Oroszországban több mint ötmillió embert érintenek a vagyonbefagyasztások a nyugati szankciók következtében, amelyek célja, hogy megbüntessék Oroszországot az Ukrajnában végrehajtott úgynevezett „különleges katonai művelet” miatt.

Az Egyesült Államok és szövetségesei fontolóra veszik az ukrán pilóták lehetséges kiképzését, amely révén a jövőben ütőképesebbé válhat az ukrán légierő, írja a Guardian.

Charles Brown, az amerikai légierő vezérkari főnöke elismerte, hogy már folynak erről a tárgyalások, de hivatalos döntés még nem született.

A Nyugat által biztosított légelhárító fegyverek segítségével Ukrajna meg tudta akadályozni, hogy Oroszország dominánssá váljon a levegőben.

Ukrajna már jelezte, szívesen alkalmazna amerikai vadászgépeket, Kijev bízik abban, hogy hozzájuthat néhány F–15-öshöz és F–16-oshoz.

Az orosz kommunikációs felügyelet közölte, hogy lépéseket tervez annak érdekében, hogy megbüntesse a Wikipédiát üzemeltető Wikimédia Alapítványt az ukrajnai konfliktus körüli orosz törvények megsértése miatt – írja a Guardian.

A Roszkomnadzor közleménye szerint a Wikipédia továbbra is „tiltott anyagokat, köztük hamis adatokat tesz közzé az Ukrajna területén végrehajtott különleges katonai művelet menetéről”, továbbá keresőmotorok segítségével tájékoztatják a felhasználókat arról, hogy a Wikimédia megsértette az orosz törvényeket.

Az Állami Duma információs politikával foglalkozó bizottságának alelnöke, Anton Gorelkin a Telegramon tudatta, hogy a Wikipédiára mutató linkeket felelősségkizárás kíséri, ez pedig figyelmezteti a felhasználókat a Wikimédia Alapítvány jogsértéseire.

A Roszkomnadzor arról tájékoztatott, hogy az intézkedések egészen addig érvényben maradnak, amíg a Wikimédia Alapítvány teljes mértékben megfelel az orosz törvényeknek.

Roderich Kiesewetter német törvényhozó a Twitteren azt írta, hogy Németország 2023 áprilisától kezdve 20 Leopard harckocsit küld Ukrajnának.

Németországot korábban rendszeresen bírálták, amiért lassítja vagy blokkolja a nehézfegyverek Ukrajnába történő szállítását, írja a Kyiv Independent.

Az Egyesült Államok és szövetségesei azt fontolgatják, hogy ukrán pilótákat képezzenek ki, ezzel hosszú távon segítve Kijevet, hogy kiépítse az ország légierejét.

Charles Q. Brown, az amerikai légierő vezérkari főnöke elismerte, hogy tárgyalásokat folytatnak az ügyben, de döntés még nem született. 

Hosszú távú tervet kell készíteni arról, hogy hogyan építsék fel a légierejüket, és milyen légierőre lesz szükségük a jövőben

– fogalmazott a vezérkari főnök.

A Nyugat légvédelmi fegyvereivel Ukrajna meg tudta akadályozni, hogy Oroszország a sokkal fejlettebb légierejével felülkerekedjen az országon – írja a Guardian.

James Fallon pszichiáter szerint az orosz elnök egy szadista vonásokkal is rendelkező pszichopata, valamint úgy véli, Vlagyimir Putyinnak emellett narcisztikus személyiségzavara is van – írja az Insider.

Vlagyimir Putyin orosz elnök Teheránban 2022. július 19-én

Fotó: Sergei Savostyanov / AFP

A szakember szerint az orosz elnöknek nehéz gyerekkora volt, de felnőtt korában is számos traumát szenvedett, ezért nem vonja kétségbe a saját döntéseit, és nem is próbálja igazolni a viselkedését, mert a saját illúzióiban él. Fallon szerint Putyin egyik legnagyobb traumája a Szovjetunió felbomlása, ami a modern és független Ukrajna létrejöttéhez vezetett. 

Putyin elvesztette az uralmat önmaga felett, és rendkívül veszélyessé vált. Túlbecsülte a saját erejét, és szélsőséges intézkedéseket képes hozni az őt visszautasítókkal szemben. Az orosz elnök úgy érzi, sarokba szorították azzal, hogy Ukrajna ellenállt a támadásnak

– magyarázta a pszichiáter. Majd hozzátette, Putyin azt hitte, mindent megúszhat, ezért dühös, hogy nem járt sikerrel, ami nagyon veszélyes egy diktátornál, mert atomfegyvere van.

Az orosz–ukrán háború kitörése óta eddig 27 144 menedékes státusz iránti kérelmet regisztrált az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság – közölte a szervezet az MTI Országos Sajtószolgálatán keresztül.

A tájékoztatás szerint a kérelmek elbírálása folyamatos, eddig 23 329 fő esetében született elismerő döntés.

Az Ukrajnából menekülők a menedékes elismerés iránti kérelmet a főigazgatóság ügyfélszolgálatain és adataik elektronikus feltöltését követően a kormányablakokban is benyújthatják.