Az 1944-ben a németek által lerombolt Varsóról és a mostani Mariupolról nyílt hétfőn fotókiállítás a lengyel fővárosban. A varsói felkelés 78. évfordulóján tartott rendezvényen Andrzej Duda lengyel elnök párhuzamot vont a két város sorsa között.
A Varsó egyik főterén, a Piłsudski téren megnyílt tárlatot úgy állították össze, hogy egymás mellett szerepelnek a háborús romokat és az áldozatokat is megjelenítő varsói és mariupoli fényképek.
A fényképek brutálisak, de brutális volt az is, ami itt, Varsóban zajlott a második világháború idején, amikor a németek kíméletlenül gyilkolták a főváros polgári lakosságát
– mondta Andrzej Duda a megnyitón. Hozzátette, jelenleg „hasonlóan kíméletlen az Ukrajna elleni orosz agresszió”.
Tomasz Karasiński történész, a kiállítás kurátora felidézte: a felkelés kitörésének napján, 1944. augusztus 1-jén a szovjetek a fővárost átszelő Visztula másik partján álltak, és „nézték a lengyelek mészárlását, ma pedig a világ az ukránok mészárlását nézi”. Az MTI szerint a kiállítást több lengyel városban, valamint külföldön bemutatják.
Az orosz védelmi minisztérium kiadta napi hadműveleti közlönyét, amelyben azt állította, hogy 250 ukrán katona vesztette életét és legalább ugyanennyit megsebesítettek.
A jelentés azonban több napot is felölel, és felsorolja azokat a támadásokat, amelyek a minisztérium szerint július 28-án és július 29-én történtek – értesült a Guardian.
A jelentés szerint az orosz csapatok 13 ukrán drónt is megsemmisítettek.
A román hadsereg felrobbantott egy tengeri aknát, amely a Fekete-tenger partjaihoz közel sodródott – közölte az ország védelmi minisztériuma.
A minisztérium közölte, hogy a vasárnap hatástalanított akna – március óta a román hadsereg által kezelt második akna – mintegy két tengeri mérföldre sodródott az ország partjaitól.
A Fekete-tengeren azután kezdtek el aknák lebegni, hogy Oroszország február 24-én megszállta Ukrajnát, és a román, bolgár és török katonai búvárcsapatok hatástalanították a vizeiken sodródó aknákat. Oroszország és Ukrajna egymást vádolja a telepítésükkel – írja a Reuters.
A Fekete-tenger kulcsfontosságú a gabona, az olaj és az olajtermékek szállítása szempontjából. A Fekete-tengeren Bulgária, Románia, Grúzia és Törökország, valamint Ukrajna és Oroszország osztozik.
Az orosz erők megsemmisítettek két amerikai gyártmányú tüzérségi rakétarendszert (HIMARS) az ukrajnai Harkiv régióban. Az orosz védelmi minisztérium szerint egy Harpoon hajóelhárító rakéta indítórendszerét is eltalálták Odessza régióban – jelentette az Interfax.
Moszkva továbbra is azt állítja, hogy az Északi Áramlat 1 gázvezetéknek műszaki problémái vannak, és gyors karbantartásra szorul. Emiatt állították le a szállítást Németországba. Azt írják, „kevés lehetőségük” van arra, hogy változtassanak a vezetékkel kapcsolatos helyzeten.
Németország azonban visszavágott, azzal vádolva Oroszországot, hogy „gázháborút” folytat Európa ellen, bosszúból a nyugati hatalmak által bevezetett szankciók miatt.
Berlin elkezdi kikapcsolni a történelmi műemlékeit megvilágító reflektorokat, hogy az orosz gázhiány miatt energiát takarítson meg – írja a Sky News.
A német főváros tisztviselői a héten közölték, hogy mintegy 200 épület és nevezetesség – köztük a berlini, vörös téglából épült városháza, az állami operaház és a Charlottenburg-palota – fog sötétbe borulni éjjelente.
Egy másik német városban, Hannoverben az orosz gázválság miatt minden középületben lekapcsolták a fűtést és hideg zuhanyzásra váltottak.
Mint írtuk, a német kormány októbertől gázilletéket is kivet a fogyasztókra. Az illeték célja, hogy a szolgáltatók minden gázfogyasztóra átháríthassák a beszerzési árak erőteljes emelkedését.
A robbanószer „szakszerű” hatástalanításáról osztott meg videófelvételt a Nexta hírügynökség közösségi oldalán.
A felvétel Donyeckben készült, az azonban nem tisztázott, hogy az orosz vagy az ukrán hadsereg katonája látható a képeken.
Extrém szórakozás
– mindössze ennyit fűztek hozzá a videóhoz, amelyen az egyenruhába öltözött férfi egy autókereket dob a földön elhelyezett robbanószerkezetre.
Extreme entertainment in #Donetsk. pic.twitter.com/ZXoMbhvgXy
— NEXTA (@nexta_tv) July 31, 2022
Nagy-Britannia szerint a brit tulajdonnal rendelkező külföldi vállalatoknak egy hivatalos nyilvántartásban kell azonosítaniuk valódi tulajdonosaikat az orosz oligarchák és a tiltott vagyont tisztára mosó korrupt elit elleni fellépés részeként.
A hétfőn életbe lépett „tengerentúli szervezetek nyilvántartása” egy szélesebb körű gazdasági bűncselekményekről szóló törvény része, amelyet idén hoztak annak érdekében, hogy Moszkva ukrajnai invázióját követően megállítsák a tiltott orosz pénz Londonba áramlását – írja az Al Jazeera.
Ahhoz, hogy megszabaduljunk a gyanús vagyonnal rendelkező korrupt elitektől, tudnunk kell, hogy kinek mi van a tulajdonában. Felhúzzuk a függönyt, és lecsapunk azokra a bűnözőkre, akik megpróbálják elrejteni illegálisan szerzett vagyonukat
– mondta Martin Callanan brit gazdasági miniszter.
Dirty money being hidden on our shores will be brought into the harsh light of day https://t.co/LhmjDbuVdQ pic.twitter.com/68VDE37j6n
— City A.M. (@CityAM) August 1, 2022
Kárpátalján 1253 oktatási intézményt tartanak számon, amely az idén közel 300 ezer diákot vár az iskolapadokba. Ebbe beletartozik az oktatói gárda és a kisegítői személyzet is – írja a Kárpáti Igaz Szó.
A térségben azonban bombabiztos vagy sugárvédelmi óvóhellyel az intézmények kevesebb mint 1 százaléka rendelkezik.
Összességében a kárpátaljai iskolák és óvodák negyede ment át az ellenőrzésen. A jelenléti oktatás megkezdéséhez egyelőre elegendő egy egyszerű óvóhely is.
Ott, ahol viszont még ez sincs, nem járhatnak iskolába.
A tanintézmények vezetői szerint rendelkeznek a megfelelő eszközökkel a távoktatáshoz, így az nem jelenthet gondot.
Nagy-Britannia szerint Oroszország az elmúlt négy napban továbbra is taktikai támadásokat kísérelt meg a kelet-ukrajnai Bahmut-tengely ellen, de csak lassú előrehaladást sikerült elérnie.
Amint arról az ukrán hatóságok a múlt héten tájékoztattak, Oroszország valószínűleg jelentős számú erőt csoportosít át az észak-donbászi szektorból Dél-Ukrajnába
– közölte a brit védelmi minisztérium egy hírszerzési frissítésben.
Nagy-Britannia szerint Oroszország kiigazítja donbászi offenzívájának hadműveleti tervét, mert a zaporizzsjai frontot sebezhető, megerősítésre szoruló területként azonosította – írja az Al Jazeera.
Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine - 1 August 2022
— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) August 1, 2022
Find out more about the UK government's response: https://t.co/WFgCHPs7yY
🇺🇦 #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/sU8IJmgiyF
Az Ukrán Fegyveres Erők 41 030 orosz katonát öltek meg Ukrajnában február 24. és augusztus 1. között, ebből 200-at július 31-én.
A vonatkozó nyilatkozatot az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara tette közzé a Facebookon – írja az Ukrinform.
Az oroszok összes harci vesztesége még 1768 tankot, 4011 páncélozott harcjárművet, 932 tüzérségi rendszert, 259 rakéta-sorozatvető rendszert és 117 légvédelmi eszközt tartalmazott.
Az elmúlt napon az orosz csapatok Donyeck és Krivij Rih térségében szenvedték el a legnagyobb veszteségeket.
Az orosz oligarchák elleni fellépés részeként az Egyesült Királyság arra kéri az országban működő külföldi cégeket, hogy azonosítsák valódi tulajdonosaikat – írja az al-Dzsazíra.
„Annak érdekében, hogy megszabaduljunk a gyanús vagyonnal rendelkező korrupt vezetőktől, tudnunk kell, kinek milyen tulajdona van” – mondta Martin Callanan, a brit Lordok Házának tagja.
A „Tengerentúli entitások nyilvántartása”, amely hétfőn vált hivatalossá, része egy szélesebb körű gazdasági bűnözésről szóló törvénynek, amelyet idén fogadtak el annak érdekében, hogy megállítsák az illegális orosz készpénz áramlását az országban.
Oroszország valószínűleg haderejének jelentős részét átcsoportosítja az észak-donbászi szektorból Dél-Ukrajnába – közölte a brit védelmi minisztérium .
A legfrissebb titkosszolgálati jelentés így szól:
Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine - 1 August 2022
— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) August 1, 2022
Find out more about the UK government's response: https://t.co/WFgCHPs7yY
🇺🇦 #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/sU8IJmgiyF
Volodimir Zelenszkij felszólította a civileket, hogy azonnal hagyják el a frontvonal menti Donyeck régiót, ahol heves összecsapások zajlanak az orosz hadsereggel – számolt be a Guardian.
Az ukrán elnök arra figyelmeztetett, hogy több százezer ember – köztük több tízezer gyermek – tartózkodik még mindig a régió harcok sújtotta területein. A donyecki kormányzó szerint pénteken hat civil meghalt és tizenöt megsebesült.
Sokan nem hajlandók elmenni ... de tényleg meg kell tenni ... Minél hamarabb megtörténik, minél többen hagyják el most a donyecki régiót, annál kevesebb embert öl meg az orosz hadsereg. A háború ezen szakaszában a terror Oroszország fő fegyvere
– mondta az elnök.
Mint megírtuk, az ukrán kormány megkezdte a civilek evakuálását Donyeck régióból. Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes elmondta, hogy 200 ezer embert érint az akció. Ha valaki megtagadja az evakuálást, kénytelen lesz aláírni egy dokumentumot, amelyben vállalja a felelősséget az esetleges kockázatokért.
A török védelmi minisztérium szerint ma reggel fél kilenckor indul az első ukrán gabonát exportáló hajó az ukrajnai kikötőből.
A török minisztérium helyi idő szerint fél nyolckor adott ki közleményt:
Ukrayna limanlarından ilk gemi bugün saat 08.30’da hareket edecektir.#MSB pic.twitter.com/vi18ggoyAg
— T.C. Millî Savunma Bakanlığı (@tcsavunma) August 1, 2022
Tele van az orosz állami média azokkal a hírekkel, hogy az Egyesült Államok azon dolgozik, hogy feldarabolja Oroszországot, mint ahogyan 30 éve tette a Szovjetunióval.
Egy moszkvai elemző szerint azonban éppen arra világított rá, hogy az Egyesült Államok annak idején pont, hogy a Szovjetúnió megmentésén dolgozott – írja a Li ner.
Az elemző szerint csakúgy, mint 1991-ben, most is azt a stratégiát fogják követni az amerikaiak, hogy az utolsó pillanatig megpróbálják segíteni Oroszország egyben tartását, azonban ahogy régen, ez most sem fog sikerülni.
Kamil Galejev elemző úgy gondolja, hogy erre azért nem fog csak sor kerülni, mert Oroszország már azelőtt szét fog esni, hogy közvetlen fenyegetést jelentene az Egyesült Államokra.
Oroszország nagyszámú csapatot vezényel Ukrajna déli részére az újonnan megszállt területeken és a Krím-félszigeten keresztül – közölte Vadim Szkibickij, Ukrajna katonai hírszerzésének helyettes vezetője.
Ha Oroszország győzne, még több területet próbálna meg elfoglalni. Ukrajna déli részén növelik csapataik számát, a mi ellentámadásunkra készülnek, és talán offenzívát készülnek indítani. A Krím miatt a déli területek kulcsfontosságúak számukra
– mondta a helyettes vezető.
Korábban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is megerősítette, hogy az oroszok csapatokat helyeznek át a keleti területekről délre – írja a Guardian.
Most az orosz hadsereg megpróbálja megerősíteni pozícióit országunk déli részének megszállt területein, fokozza tevékenységét az érintett területeken
– nyilatkozta az elnök.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap esti videójában közölte, hogy stratégiai szempontból Oroszországnak nincs esélye megnyernie a háborút. Elmondta továbbá, hogy még ki kell tartaniuk a védelemben, a diplomáciában és a politikában egyaránt, illetve meg kell őrizni az egységet az ország egész területén; nemcsak a győzelemig, de utána is.
Ma szeretnék köszönetet mondani minden mikolajivi lakosnak a rendíthetetlenségükért, a város és a régió védelméért. Köszönöm továbbá Nikopolnak, Harkivnak, Krivij Rihnek és az egész Dnyipropetrovszki területnek, Zaporizzsja és Herszon régió lakosainak és mindenkinek, aki védi Odessza régió peremvidékét... Köszönöm a bátorságotokat
– mondta az ukrán elnök.
Olekszij Leonkov orosz katonai tudósító szerint a Fekete-tengeri Flotta szevasztopoli főhadiszállását megtámadó drónt nem Ukrajna területéről, hanem a Krímről, vagy közvetlenül a városból indíthatták.
Ebból levonva a következtetést arra jutott, hogy a félszigeten valószínűleg szabotőrök tartózkodnak, akik Ukrajna szimpatizánsai. Emlékeztetett, hogy az orosz FSZB már többször buktatott le olyan csoportot, amely terrorcselekményeket készített elő a térségben.
Hozzátette azt is, hogy a Fekete-tengeri Flotta főhadiszállása elleni támadást is egy embercsoport által előkészített terrorcselekménynek kell minősíteni – írja a Moszkovszkij Komszomolec.
Rakétákkal támadták az oroszok vasárnap a dél-ukrajnai Mikolajiv kikötővárosát, a csapások következében meghalt Olekszij Vadaturszkij, a Nibulon mezőgazdasági vállalat alapítója és tulajdonosa és a vállalkozó felesége, számolt be róla Vitalij Kim, Mikolajiv kormányzója a Telegramon a Reuters szerint. Mindeközben a városon belülről dróncsapást mértek a szevasztopoli fekete-tengeri haditengerészeti bázisra.
A főként oroszok által megszállt Kherson régióval határos, stratégiailag fontos városban Mikolajivban található Nibulon vállalat búza, árpa és kukorica termelésére és exportjára specializálódott, saját flottával és hajógyárral rendelkezik.
Mikolajiv polgármestere, Olekszandr Szenkevics szerint hogy a több mint 12 rakétacsapás „valószínűleg a legerősebb volt a háború öt hónapja alatt, otthonokat és iskolákat sújtott, és legalább hárman megsebesültek."
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint Vadaturszkij gabonamágnás halála nagy veszteség egész Ukrajna számára. Vadaturszkij Ukrajna egyik leggazdagabb üzletembere volt, a Forbes 2021-ben nettó vagyonát 430 millió dollárra becsülte.
„Ezek az emberek, ezek a cégek szavatolták a világ élelmezésbiztonságát” – mondta Zelenszkij éjszakai beszédében. „Az idei ukrán termés kétszer kisebb lesz” – írja a Twitteren Zelenszkij. „Fő célunk, hogy megakadályozzuk az orosz invázió okozta globális élelmiszerválságot" – hívta fel a figyelmet.
Az ír kormány arra kéri az Egyesült Királyság sportszervezeteit, hogy az Írországba érkezett menekültáradat kezelésében. A kormány felvette több szervezettel is a kapcsolatot annak érdekében, hogy rövid távú szálláslehetőséget biztosítson a menekülteknek.
A múlt héten mintegy 100 ukrán menekültet helyeztek el ideiglenesen a dublini Aviva Stadionban, mivel az állam nehezen talál menedékhelyet a rászorulók számára – írja a Sky News.
Magyarország területére vasárnap az ukrán–magyar határszakaszon 7069 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 8382 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 309 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Az ukrajnai háború elől július utolsó napján 231 ember, köztük 92 gyermek érkezett Budapestre vonattal.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A vasárnapi percről percre cikkünk ide kattintva érhető el.
Tartsanak velünk ma is!