A héten kígyózó sorok alakultak ki a moszkvai bevásárlóközpontokban található H&M üzletek előtt, amikor a svéd divatáru-kiskereskedő újra megnyitotta kapuit, hogy kiárusítsa készleteit, mielőtt végleg kivonul az országból.
Más nyugati márkák, köztük az IKEA, a Nike és a Zara tulajdonosa, az Inditex mellett a H&M is leállította működését Oroszországban az ukrajnai inváziót követően, február 24-én, de a kiskereskedő a héten még egyszer utoljára megnyitotta kapuit, hogy kiürítse a megmaradt árukat.
Az Oroszországból, a hatodik legnagyobb piacról való kivonulás kétmilliárd svéd koronába kerül a vállalatnak, és hatezer alkalmazottat érint a Guardian szerint.
Míg a svéd bútorlánc, az IKEA úgy döntött, hogy július 5-től kizárólag online kiárusítást tart, a H&M augusztusban ideiglenesen újra megnyitja üzleteit.
Oroszország vámmentes boltokat vezet be, amelyekben nyugati importtermékeket fognak árulni diplomatáknak külföldi valutáért cserébe – írja a Guardian.
Ez az intézkedés az oroszokat a hírhedt berjozka boltokra emlékeztetheti, amelyeknek a Szovjetunióban hasonló funkciójuk volt.
Az ősszel nyíló üzletekben olyan importáruk kerülnek a polcokra, amelyeket aligha lehet majd megtalálni a hagyományos orosz boltokban, mivel a külföldi márkák az ukrajnai háború miatt kivonultak az országból.
A vásárláshoz azonban hivatalos dokumentummal kell majd igazolnia minden látogatónak, hogy külföldi diplomata, egy nemzetközi szervezet alkalmazottja vagy családtagja. Az üzletekben dollárral és euróval is lehet majd fizetni.
Ez a totális Szovjetunió!
– írta Szergej Szmirnov, a Mediazona című orosz médium főszerkesztője.
A román kormány arra törekszik, hogy – a NATO-val szembeni vállalást túlteljesítve – a bruttó nemzeti termék 2,5 százalékát fordítsa védelemre.
Az összeg mintegy harmadát fegyverek, többek között harci repülőgépek, tengeralattjárók, korvettek, páncélozott harci járművek és drónok beszerzésére fordítják
– mondta Nicolae Ciucă miniszterelnök a Bloombergnek adott interjújában.
Ciucă arról is beszélt, hogy a kilátások szerint Románia ez év végéig csatlakozhat a schengeni övezethez. Ez megszüntetné a hosszú várakozási időt Románia és más EU-s országok határainál, és növelné az ország vonzerejét a külföldi befektetők szemében.
Az ENSZ nukleáris főnöke a hét elején arra figyelmeztetett, hogy a legnagyobb ukrajnai atomerőmű „teljesen irányíthatatlanná vált”, és sürgős kérést intézett Oroszországhoz és Ukrajnához, hogy a helyzet stabilizálása és a nukleáris baleset elkerülése érdekében gyorsan engedjék be a szakértőket a kiterjedt komplexumba.
Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatója az Associated Pressnek adott keddi interjújában elmondta, hogy a helyzet napról napra veszélyesebbé válik a délkeleti Enerhodar városában lévő Zaporizzsja-erőműben, amelyet március elején foglaltak el orosz csapatok.
A nukleáris biztonság minden elvét megsértették az erőműben. Ami kockán forog, az rendkívül komoly, nagyon súlyos és veszélyes. Az erőmű fizikai épségét nem tartották tiszteletben
- összegzett Grossi.
Az ukrán vezérkar csütörtöki frissítéséből kiderül:
Ukrajna Legfelső Tanácsa elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely csak olyan új ingatlan megépítését engedélyezi a jövőben, amelyben van a lakosság védelmére szolgáló óvóhely, s az megfelel az előírásoknak - adta hírül a Kárpátalja.net.
A törvényjavaslathoz fűzött indoklás szerint a háború első hónapjai megmutatták az Ukrajnában rendelkezésre álló polgári védelmi rendszer rendkívül korlátozott lehetőségeit.
Az óvóhelyek jelentős része nem rendelkezik vészkijáratokkal, nem csatlakozik a vízellátó és vízelvezető rendszerekhez, nem alkalmas élelmiszerek tárolására, nem beszélve a lakosság védelméről tömegpusztító fegyverek alkalmazása esetén
– idézi az indoklást a DW.
A törvény szerint óvóhely vagy kettős rendeltetésű építmény létesítését az olyan öt- vagy többszintes épületekben, épületegyüttesekben kell előirányozni, amelyekben 50 főnél többen fognak tartózkodni állandó jelleggel.
Az óvóhelyek fenntartásáért és finanszírozásáért egyaránt felelnek az épület tulajdonosai és használói, illetve azok, akiknek a mérlegén szerepel. Vagyis a fenntartás az ő költségükön történik.
Az Egyesült Államok Szenátusa szerdán majdnem egyhangúlag jóváhagyta Finnország és Svédország NATO-tagságát, és a nyugati védelmi blokk bővítését – írja a Guardian.
A két európai ország jelöltségét 95-1 arányban szavazták meg.
Mint ismert, hadiállapot idején tilos elhagyniuk a 18 és 60 év közötti, hadköteles férfiaknak Ukrajnát.
Az Állami Határőrszolgálat közleményéből azonban kiderül, hogy február 24-e óta 6400 hadköteles korú férfit akadályoztak meg abban, hogy jogellenesen elhagyja az ország területét.
Több mint 4 ezren a zöldhatáron próbálkoztak átjutni valamelyik szomszédos országba, mások a határátkelőkön buktak le.
Legtöbbször hamis igazolásokkal próbálkoznak a hadkötelesek, de volt olyan eset is, amikor egy férfi nőnek adta ki magát, más az autó hátsó ülésén, gyerekjátékok közé bújva akart átjutni az ukrán határon – írja a Kárpáti Igaz Szó.
Magyarország területére szerdán az ukrán–magyar határszakaszon 7231 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 6152 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 350 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Az ukrajnai háború elől szerdán 99 ember, köztük 37 gyermek érkezett Budapestre vonattal.
A volt német kancellár a hazai tiltakozások ellenére a múlt héten ismét ellátogatott az orosz fővárosba − mondta el a Stern című német magazinnak adott nyilatkozatában.
A Kreml tárgyalásos megoldást akar
− közölte
A volt politikus most is elutasította, hogy megszakítsa kapcsolatát „barátjával, Putyinnal”. Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy a háborút több alkalommal is bírálta.
Feltette ugyanakkor a kérdést, hogy valójában segítene-e bárkinek is, ha személyesen elhatárolódna az orosz vezetőtől. A barátságukról szóló döntést már régen meghozta, és kitart amellett − jelentette ki, hozzátéve, hogy mindez talán egyszer még hasznos is lehet.
Miért is kellene bocsánatot kérnem
− fogalmazott a volt kancellár, utalva a Putyinnal való szoros kapcsolata miatt őt ért bírálatokra.
A fennálló problémákat „megoldhatónak” nevezte. Szerinte az nem segítene, ha Ukrajna katonailag a Krím visszaszerzésére törekedne − írta meg a Stern interjúját szemléző Infostart.
Utalt arra is, hogy Kijev esetleges NATO-tagságáról maga Volodimir Zelenszkij ukrán elnök jelentette ki, hogy országa számára osztrák mintára egy esetleges fegyveres semlegesség jöhetne szóba. Hangsúlyozta, hogy ehhez mindkét fél részéről engedményekre lenne szükség.
Schröder szerint jogosak Oroszország „bekerítési félelmei”, amelyek a múltból fakadnak.
Gázválságról úgy nyilatkozott, hogy üzembe kéne helyezni az Oroszországot a Balti-tenger alatt Németországgal összekötő Északi Áramlat 2 gázvezetéket.
2005-ös választási veresége után Schröder az üzleti életbe nyergelt át, és elvállalta az elnöki tisztséget az Északi Áramlat 2 földgázvezeték megépítésére létrejött cég, a Nord Stream AG felügyelőbizottságában.
Néhány évvel ezelőtt pedig a Rosznyefty kőolaj- és földgázipari társaság felügyelőbizottsági elnökének választották meg.
Ezekről a tisztségéről a közelmúltban lemondott.
Az elmúlt időszakban számos bírálat érte amiatt, mert nem volt hajlandó elhatárolódni az orosz államfőtől. Sorra vonták meg volt kancellárként élvezett kiváltságait, és pártja eljárást indított kizárására.
Ukrajna biztonságának egyetlen garanciája a NATO-tagság, ezért a szövetség országai nem engedhetik meg Vlagyimir Putyinnak, hogy azzal zsaroljon, befejezi a háborút, ha a többség elutasítja az ország NATO-tagsági kérelmét, jelentette ki Petro Porosenko volt ukrán elnök.
Hangsúlyozta, hogy Ukrajnának nemzetközi támogatásra van szüksége az Oroszországgal folytatott jövőbeli tárgyalásokhoz.
Az Interfax emlékeztetett arra, hogy Oroszország azt követeli, hogy a NATO ne vegye fel Ukrajnát a tagjai közé, de a szövetség nyilvánosan kitartott a nyitott ajtók politikája mellett. Egy korábbi felmérés szerint az ukránok több mint 70 százaléka támogatja a transzatlanti szövetséghez való csatlakozást.
Senki sem állíthat meg minket
– hangsúlyozta Porosenko.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy Oroszország az Ukrajnában elkövetett bűncselekmények után már nem lesz képes visszaállítani nemzetközi elismertségét − közölte az ukrán Interfax hírügynökség.
Zelenszkij megjegyezte, hogy akik meg akarják őrizni tekintélyüket, azok
nem lőnek lakóházakra, nem csapnak le cirkálórakétákkal, nem bombáznak lakott területeket kazettás bombákkal és foszforbombákkal, nem lőnek rakétákkal például a kramatorszki vasútállomásra, bevásárlóközpontokra, nem dobnak bombákat szülészetekre és kórházakra, óvodákra, iskolákra és egyetemekre, múzeumokra, színházakra és templomokra, ne irányítják a tüzérséget temetők ellen, és nem lőnek rakétákat a holokauszt áldozatainak emlékére emelt emlékhelyre.
Indul az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A szerdai percről percre cikkünk ide kattintva érhető el.
Tartsanak velünk ma is!