Linda Thomas-Greenfield, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete ghánai körútján tartott beszédében azt mondta, hogy Oroszország nem akarja tárgyalás útján lezárni a háborút.
„Egyikünk sem akarja, hogy megismétlődjön a hidegháború, az afrikaiaknak pedig joguk van meghatározni külpolitikai álláspontjukat nyomás, manipuláció és fenyegetés nélkül” – tette hozzá.
Ugyanakkor megjegyezte, hogy Oroszország, és nem Ukrajna miatt fenyegeti afrikaiak tízmillióit az éhezés veszélye.
A nagykövet pénteki beszédében bejelentette annak lehetőségét, hogy az afrikai országok gabonát vásárolhatnak az oroszoktól. Következményekkel járhat azonban, ha segítenek Oroszországnak az amerikai szankciók megkerülésében – számolt be az UNIAN.
„Az országok vásárolhatnak orosz mezőgazdasági termékeket, beleértve a műtrágyát és a búzát, de ha bármelyikük úgy dönt, hogy kapcsolatba lép Oroszországgal, azzal megsérti a rájuk kirótt szankciókat” – mondta Linda Thomas-Greenfield.
Az ukrán erők egyre gyakrabban vesznek célba hidakat, lőszerraktárakat és vasúti síneket Ukrajna déli régióiban, beleértve a Herszont az oroszok által megszállt Krím félszigettel összekötő vasúti pályát − közölte az Egyesült Királyság hírszerzése.
Az ukránok ezzel a stratégiával szinte bizonyosan Oroszország logisztikai utánpótlási képességét próbálják befolyásolni − írta meg a Guardian.
A brit hírszerzés szerint a háború „új szakaszba” lépett.
A legsúlyosabb harcok a Zaporizzsja mellől délnyugatra, a Dnyeper folyóval párhuzamosan húzódó, nagyjából 350 km hosszú frontvonalra helyeződnek át.
Az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma tájékoztatást adott ki arról, hogy Dél-Ukrajnában jelentős mértékben gyarapodnak az orosz erők.
Szerintük azonban nem világos, hogy ezek a katonai erők egy új ukrán terület elleni támadásra vagy egy ukrán ellentámadásra készülnek fel.
Az orosz katonai teherautók, tankok és más fegyvereket szállító konvojok elhagyták Ukrajna Donbász régióját és az ország déli része felé tartanak – idézi a jelentést a Guardian.
Teljességgel elfogadhatatlan, hogy a nukleáris fegyverekkel rendelkező országok azok használatának lehetőségével fenyegetőzzenek – szögezte le António Guterres ENSZ-főtitkár a hirosimai pusztítás 77. évfordulóján szombaton.
„A nukleáris fegyverek értelmetlenek” – húzta alá Guterres. „Nem hoznak biztonságot, csak halált és pusztítást” – tette hozzá.
Az ENSZ-főtitkár megjegyezte: egyre szaporodnak a nukleáris felhanggal rendelkező konfliktusok a világban, a Közel-Kelettől a Koreai-félszigeten át az ukrajnai háborúig.
„Az emberiség töltött fegyverrel játszik” – mutatott rá. Guterres a világ jövőjét fenyegető atomfegyver-arzenálok megsemmisítésére szólított fel.
„Mindig a szemünk előtt kell lebegnie a hirosimai borzalmaknak, és fel kell ismernünk, hogy egyetlen megoldás van a nukleáris fenyegetésre: a nukleáris fegyverek megsemmisítése” – hangsúlyozta a főtitkár.
A Reuters hírügynökség szerint az Egyesült Államok egy új, egymilliárd dolláros biztonsági segélycsomagot készít elő Ukrajnának, amely nagy hatótávolságú fegyverekhez szükséges lőszereket és páncélozott egészségügyi szállítójárműveket is tartalmaz majd, amit hétfőn adhatnak át.
Az Egyesült Államok mintegy 8,8 milliárd dollárnyi segélyt nyújtott Ukrajnának Oroszország február 24-i inváziója óta.
Linda Thomas-Greenfield, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete ghánai körútján tartott beszédében azt mondta, hogy Oroszország nem akarja tárgyalás útján lezárni a háborút.
„Egyikünk sem akarja, hogy megismétlődjön a hidegháború, az afrikaiaknak pedig joguk van meghatározni külpolitikai álláspontjukat nyomás, manipuláció és fenyegetés nélkül” – tette hozzá.
Ugyanakkor megjegyezte, hogy Oroszország, és nem Ukrajna miatt fenyegeti afrikaiak tízmillióit az éhezés veszélye.
A nagykövet pénteki beszédében bejelentette annak lehetőségét, hogy az afrikai országok gabonát vásárolhatnak az oroszoktól. Következményekkel járhat azonban, ha segítenek Oroszországnak az amerikai szankciók megkerülésében – számolt be az UNIAN.
„Az országok vásárolhatnak orosz mezőgazdasági termékeket, beleértve a műtrágyát és a búzát, de ha bármelyikük úgy dönt, hogy kapcsolatba lép Oroszországgal, azzal megsérti a rájuk kirótt szankciókat” – mondta Linda Thomas-Greenfield.
Az Ukrajna elleni teljes körű orosz invázió hatodik hónapjában a Pentagon kijelentette, hogy támogatja a világ összes nukleáris fegyverének teljes felszámolását, de elismerte, vannak olyan tényezők, amelyek ezt megakadályozzák. Ezt Colin Hal, az Egyesült Államok védelmi miniszter-helyettese mondta az ENSZ-ben tartott beszédében.
„A jelenlegi biztonsági környezet kihívásai ellenére az Egyesült Államok továbbra is együttműködik más atomfegyverrel rendelkező államokkal, ahol csak lehetséges, a nukleáris kockázatok csökkentése érdekében, és ezt reális elvárásokkal tesszük” – jelentette ki a miniszter.
Megjegyezte továbbá azt is, hogy az atomfegyverek elterjedésének megakadályozását nehezíti Kína atomfegyvereinek modernizációja és bővítése, Irán nukleáris fegyver-fejlesztése, valamint Észak-Korea új nukleáris kísérletének előkészítése – írja a UNIAN.
Tüzérségi lövések érték pénteken az ukrajnai háborúban a zaporizzsjai atomerőművet, mely Európa legnagyobbja. A szembenálló felek egymást vádolják.
Az orosz védelmi minisztérium azt közölte:
kis híja volt, hogy az ukrán erők lövései miatt radioaktív szennyezőanyag kerül a környezetbe.
De így is lecsökkent az egyik reaktor termelőkapacitása, egy másik áramellátása pedig megszűnt. Sőt, a közeli Enerhodar városban áramkimaradást és vízellátási gondokat okozott az erőmű sérülése.
Enerhodar az orosz hadsereg kezén van március eleje óta, és Moszkva által kinevezetett vezetés irányítja. Az erőműben azonban ukrán szakemberek dolgoznak továbbra is.
Az ukrán állami atomenergiaipari vállalat, az Energoatom pénteken közölte, hogy az orosz hadsereg lövései eltalálták az erőművet, de az továbbra is működik: a hat reaktorból kettő termel, és nincs radioaktív sugárzás – számolt be az MTI.
Ukrajna szeptemberben kezdi meg az idei termésből származó búza exportját a Törökország és az ENSZ közvetítésével létrejött, mérföldkőnek számító megállapodás értelmében – derült ki Ukrajna első mezőgazdasági miniszter-helyettesének közleményéből.
Ukrajna azt reméli, hogy néhány hónapon belül havi 3-3,5 millió tonnára tudja növelni gabonaexportját az augusztusban várt 1 millió tonnáról – közölte Tarasz Viszockij tisztviselő
Indul az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A pénteki percről percre cikkünk ide kattintva érhető el.
Tartsanak velünk ma is!