Hátborzongató felvételek kerültek elő az orosz gyújtóbombákról

A Krím Ukrajnához tartozik, az Európai Unió nem ismeri el, és soha nem is fogja elismerni a térség és Szevasztopol illegális elcsatolását – hangsúlyozta Charles Michel, az Európai Tanács elnöke kedden a Krími Platform nevű kijevi kezdeményezés második csúcstalálkozója résztvevőinek címzett videóüzenetében.

Oroszország Ukrajnával szembeni agressziója nem február 24-én kezdődött, hanem 2014-ben, a Krím illegális annektálásával, február óta pedig Moszkva a Krímet stratégiai ugródeszkaként használja arra, hogy délről megszállja Ukrajna más részeit, és válogatás nélküli rakétacsapásokkal támadja az országot

– emelte ki az elnök.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a Krím az Ukrajna más részeiből ellopott gabona szállítási csomópontjává vált, és Oroszország katonai jelenléte a térségben az ukrán fekete-tengeri kikötők blokádját erősíti. A következményeket, az ukrán gazdaságot érő károkat és a globális élelmiszerválságot a Kreml cinikus döntése, az éhínség fegyverként való használata okozza, hogy gyengítse az Ukrajnának nyújtott nemzetközi támogatást.

A brit miniszterelnök ismételten biztosította Ukrajnát országa támogatásáról az Oroszországgal vívott harcban. A krími csúcstalálkozón felszólalva Johnson azt is mondta: „soha nem fogjuk elismerni a Krím vagy bármely más ukrán terület Oroszország általi annektálását.

Továbbra is minden katonai, humanitárius, gazdasági és diplomáciai támogatást meg kell adnunk ukrán barátainknak, amire szükségük van, amíg Oroszország véget nem vet ennek az ocsmány háborúnak

– mondta Boris Johnson a csúcstalálkozón az Al Jazeera tudósítása szerint.

Lissier Schreinemacher holland külkereskedelmi és fejlesztési miniszter Kijevben bejelentette: Hollandia több mint 65 millió eurós segélyt nyújt Ukrajnának az orosz agresszió által érintett régiók újjáépítésének megkezdéséhez – adta hírül a Kárpáti Igaz Szó.

A pénzt hidak, gátak és kórházak újjáépítésére szánják Ukrajna háború sújtotta régióiban, illetve az ukrán kis- és középvállalkozásokat is szeretnék támogatni.

A holland kormány 10 millió eurót különít el aknamentesítésre és a robbanótárgyak felszámolására azokon a területeken, ahol aktív harci cselekmények zajlottak.

Tom Tugendhat, az Egyesült Királyság parlamentjének tagja ma az ukrán fővárosba, Kijevbe utazott európai látogatásának egyik állomásaként – értesült a Sky News.

A külügyi bizottság elnöki tisztjét betöltő képviselő szerint a cél az, hogy támogatásáról biztosítsa Ukrajnát, és ellentmondjon Putyin inváziójának.

Az Egyesült Államok a jelentések szerint 3 milliárd dollárnyi segélyt tervez küldeni Ukrajnának, hogy segítse a katonák kiképzését és felszerelését, miközben hosszabb távú támogatási struktúrára tér át.

Források az Associated Pressnek elmondták, hogy a bejelentésre holnap kerül sor, amikor is hat hónap telt el a háború kezdete óta, valamint Ukrajna függetlenségének napja alkalmából.

A pénzből drónokat, fegyvereket és egyéb felszereléseket finanszíroznak, amelyek leszállítása akár két évig is eltarthat.

Az ukrán labdarúgó-bajnokság nyitómérkőzésén a Shakhtar Donyeck és a Metalist 1925 csapott össze a kijevi Olimpiai Stadionban. A mérkőzésen nem született gól, így döntetlennel kezdődött meg az ukrán pontvadászat.

A labdarúgás kilenc hónap után tért vissza a háború sújtotta országba.

A futball egy olyan dolog, amely érzelmeket vált ki az emberekből, most pedig erre van szükségünk mindannyiunknak

– nyilatkozta a mérkőzés lefújását követően Igor Jovicevic, a Shakhtar edzője.

Denisz Smihal, Ukrajna miniszterelnöke azt mondta, hogy az ország az idei év végéig 16 milliárd dollár pénzügyi támogatásra számít nemzetközi partnereitől az orosz invázió kezeléséhez.

Smihal közleményében elmondta: Ukrajnának sikerült megőriznie pénzügyi stabilitását a külső segítségeknek köszönhetően, amely eddig 14 milliárd dollárnál jár.

Az ukrán kormány idei eddigi kiadásainak több mint 40 százalékát – több mint 11 és fél milliárd dollárt – katonai szükségletekre fordítottak – tette hozzá a miniszterelnök.

Amerikai gyártmányú HIMARS sorozatvető rakétája találta el Gyenyisz Pusilinnak, a szakadár Donyecki Népköztársaság vezetőjének hivatalát kedden, azon a napon, amikor az orosz parlamenti alsóház elnöke felkereste a régiót, az orosz védelmi minisztérium szóvivője pedig bejelentette, hogy az orosz csapatok elérték a dél-ukrajnai Mikolajiv megye határát – értesült az MTI.

A helyi hatóságok közlése szerint az ukrán fegyveres erők HIMARS rakéta-sorozatvetővel és a NATO-tól származó, nagy kaliberű tüzérségi fegyverekkel lőtték Donyeck belvárosát. A támadásnak legkevesebb három halálos áldozata és 11 sebesültje van.

A csapás a köztársasági vezető hivatalának homlokzatát, felső szintjét és jobb szárnyát találta el, az épületben tűz ütött ki. Pusilin, aki hivatalos tájékoztatás szerint nem sérült meg, Telegram-bejegyzésben terrorista módszerek alkalmazásával vádolta meg az ukrán vezetést, amely szerinte civileket robbantat fel, és városközpontot lövet.

A Donyecki Népköztársaság több településéről jelentettek kedden ukrán tüzérségi támadást.

Háromezer, hosszú távon Magyarországon maradó ukrajnai menekült beilleszkedését támogatja a Magyar Máltai Szeretetszolgálat. A karitatív szervezet az elmúlt fél évben hetvenezer menekülőnek nyújtott közvetlen segítséget, és több mint négyszáz tonna tartós élelmiszert szállított Ukrajnába.

Emellett százötven, Magyarországon tartózkodó ukrán családdal köt egy évre szóló támogatási szerződést, és további kétezer-ötszáz ukrajnai menekülőt részesít háromhavi támogatásban, hogy a hosszú távon itt maradó családok integrációját elősegítse, életük újrakezdését megkönnyítse.

A segítő programok az önálló lakhatásban, a gyerekek közelgő iskolakezdésében, a szülők elhelyezkedésében egyaránt hathatós támogatást jelenthetnek. A mindennapos ügyintézésen, a nyelvi nehézségek áthidalásán és a családok életét kísérő szociális segítők munkáján túl az érintettek pénzbeli támogatást is kapnak, amelyet a szociális szférában új elemként megjelenő humanitárius kártyára utal a szeretetszolgálat, ezzel pedig kizárólag az előzetesen meghatározott kiadásokat lehet fizetni.

Az orosz hadsereg rakétacsapást hajtott végre az Ukrajna keleti részén fekvő Dnyipro ellen – közölte kedden Borisz Filatov, a város polgármestere.

A városban és a megyében megszólaltak a légoltalmi szirénák. A városvezető szavai szerint rakétaroncsdarabok zuhantak lakóházakra. Részleteket későbbre ígért, mivel meg kell várni a katonai igazgatás jelentését. Arra kért minden lakost, hogy maradjon az óvóhelyen.

Az úgyszintén a keleti országrészben lévő Harkivot is megint orosz támadás érte. Igor Terekhov polgármester a Telegram üzenetküldő alkalmazáson azt írta, hogy a város ugyanazon kerületét kétszer is lőtték kedden az orosz csapatok. Az első, reggeli tüzérségi csapáskor egy lakóházat találtak el, személyi sérülés azonban nem történt. A légiriadót a megyeszékhelyen és a régióban helyi idő szerint délután két óra előtt lefújták – adta hírül az MTI.

Több mint négymilliárd koronát (66,8 milliárd forintot) küldött eddig a cseh civil szféra, állampolgárok, cégek, szervezetek Ukrajna megsegítésére – jelentette kedden a CTK cseh hírügynökség a legnagyobb segélyszervezetek adatainak összegzése alapján.

A kimutatásból kitűnik, hogy a háború áldozatai és a menekültek megsegítése mellett a pénz egy részét fegyvervásárlásra fordították az ukrán hadsereg számára. A pénz fele az Ukrajna elleni orosz támadás megindítása után, február végén, március elején gyűlt össze, de azóta is folyamatos az adakozás – számolt be az MTI.

Ukrán határőröket vádolnak azzal, hogy a Kígyó-szigeten elhíresült mondatot pecsételték egy orosz állampolgár útlevelébe – írja az Euronews.

Igor Zabotin elmondása szerint a román–ukrán határon tagadták meg tőle a belépést Romániába, és az „Orosz hadihajó, menj a f*szba” mondatot pecsételték az útlevelébe.

Elmondása szerint a pecsétet akkor vette észre, amikor elhagyta az ukrán határt, és a romániai vámellenőrzéshez ment. Azonban későbbi posztjából kiderül, hogy oda sem engedték be, így az éjszakát a két határ között töltötte.

A Romániai Határrendészet Twitteren közölte, hogy határőreik nem használnak cirill betűs bélyeget, a férfi útlevelébe nem ők pecsételték a szóban forgó mondatot.

Andrzej Duda lengyel elnök azt nyilatkozta, hogy az Északi Áramlat 2 gázvezetéket teljesen le kell bontani. Szerinte addig nem szabad üzletelni az agresszor országgal, amíg tart a háború – írja az UNIAN ukrán hírügynökség.

Emlékeztetném önöket, hogy az Északi Áramlat 2 a Krím elfoglalása után kezdte meg működését

– mondta Duda.

Hozzátette: a gázvezetéket nemcsak leállítani kell, hanem teljesen fel kell számolni.

Mint megírtuk, a lengyel elnök kedden megérkezett Kijevbe, hogy megbeszélést folytasson Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. A lengyel és ukrán államfő Ukrajna jelenlegi háborús helyzetéről, a gazdasági és humanitárius támogatásról, valamint a kétoldalú együttműködésről folytat megbeszéléseket.

A holland munkaügyi hivatal friss jelentése szerint az országban élő, mintegy nyolcvanezer ukrán menekült több mint negyven százaléka sikeresen elhelyezkedett – jelentette kedden az NlTimes hírportál, amit az MTI adott hírül.

A hivatal szóvivője a helyi sajtónak elmondta, hogy körülbelül 31 ezer menekült a vendéglátóiparban, a mezőgazdaságban helyezkedett el, valamint kertészeti munkát végez.

Azt is hozzátette, hogy sokkal kevesebb foglakoztatottra számítottak, továbbá a munkaügyi hivatalnál továbbra is nagy a kereslet a kölcsönzött munkaerő, a szezonális munkavállalók és a hosszú távú alkalmazottak iránt.

Az ENSZ kijelentette, hogy „nagy aggodalommal töltik el” az oroszok azon tervei, hogy Mariupolban pert indítanak elfogott ukrán katonák ellen, szerinte egy ilyen eljárás önmagában háborús bűnnek minősülhet – írja a Guardian.

Ravina Shamdasani, az ENSZ jogi hivatalának szóvivője szerint oroszbarát tisztviselők fémketreceket helyeznek el egy mariupoli csarnokban az általuk tervezett „nemzetközi bíróságnak” nevezett törvényszék létrehozásának részeként.

Ha egy hadifoglyot szándékosan megfosztanak a tisztességes eljáráshoz való jogától, akkor Oroszország háborús bűnt követ el

– mondta, hozzátéve, hogy az ukrán hadifoglyokat a genfi egyezmények értelmében védelem illeti meg.

Az ENSZ genfi emberi jogi hivatala aggodalmának adott hangot kedden a mariupoli ukrán hadifoglyok oroszbarát hatóságok által tervezett bírósági perével kapcsolatban, amelyekre akár napokon belül sor kerülhet, és amely az ENSZ hivatala szerint önmagában is háborús bűncselekményt valósíthat meg.

Az oroszbarát mariupoli hatóságok fémketreceket állítanak fel a mariupoli filharmonikus zenekar nagytermében az általuk „nemzetközi törvényszéknek” nevezett intézmény létrehozásának részeként – közölte Ravina Shamdasani, az ENSZ emberi jogi főbiztosi hivatalának (OHCHR) szóvivője.

Amennyiben szándékosan megfosztják a hadifoglyokat a tisztességes bírósági eljáráshoz való joguktól, az már önmagában háborús bűnök elkövetését jelenti Oroszország részéről, mivel a genfi konvenció értelmében az ukrajnai hadifoglyokat is megilleti a jogi védelem – tette hozzá a szóvivő.

A Formula–1-es autós gyorsasági világbajnokság vezérigazgatója szerint soha többé nem lesz már futam Oroszországban – írja az MTI.

Stefano Domenicali a Sport Bildnek nyilatkozva szögezte le, hogy ukrajnai háborúja miatt Oroszország a jövőben nem adhat otthont F1-es versenynek. Erről bővebben itt olvashat. 

Az oroszok Nikopolt ágyúzták kedden az ukrán nemzeti ünnepen – közölte egy helyi tisztviselő, hozzátéve, hogy a lakosság kerülje el a nagyobb rendezvényeket, és ne gyülekezzen.

Jevhen Jevtusenko, Nikopol katonai közigazgatásának vezetője szerint a város lakóinak távol kell maradniuk a nyílt területektől és infrastrukturális létesítményektől.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és más tisztségviselők arra figyelmeztettek, hogy Moszkva intenzív támadásokat, köztük rakétacsapásokat hajthat végre Ukrajna szerdai függetlenségének napjával egy időben.

Az orosz erők gratuláltak Nikopol városának a nemzeti ünnep napján azzal, hogy hordágyús tüzérséggel és MLRS-sel lőtték a területét

– mondta Jevtusenko a CNN szerint.

Békeima címmel tartanak jótékonysági koncertet a menekültek megsegítésére Budapesten, a Dohány utcai zsinagógában augusztus 28-án – tájékoztatta az Élni Akarunk Alapítvány kuratóriumi elnöke az MTI-t.

Piskóti Lajosné felidézte, hogy a Békeima-koncertsorozat első – telt házas – rendezvénye márciusban a Szent István-bazilikában volt.

Vasárnap este fél nyolctól pedig – Nyírbátor, Budafok és Nyíregyháza után – a Dohány utcai zsinagógában lesz az ötödik hasonló hangverseny.

A koncerten fellép Kertesi Ingrid Liszt Ferenc-díjas operaénekes, Faludi Judit csellóművész, Kautzky Armand színművész, Szenthelyi Krisztián énekművész, Kiss Csaba zongoraművész, Finszter Eszter énekművész, Hunyadi Donatella énekművész-hallgató, Laczó Brigitta orgonaművész-hallgató, Filep Xavér, a budafoki Szent Lipót-plébániatemplom orgonistája, a koncert szervezője, az Albinoni Kamarazenekar és Gábor Péter Yeti, az esemény fővédnöke. 

Az Orosz Fegyveres Erők 36 négyzetkilométernyi területet foglaltak el a herszoni régióban – közölte a TASZSZ hírügynökség a Telegramon az orosz védelmi minisztérium tájékoztatására hivatkozva. Emellett beszámoltak arról is, hogy „felszabadították” Komszomolszkoje települést, és ellenőrzésük alá vontak 12 négyzetkilométernyi területet Nyikolaev régióban. A hírügynökség szerint 

• az orosz hadsereg megsemmisített egy amerikai gyártmányú radarkomplexumot Rogan falu közelében, Harkov régióban;
• befejeződik Marinka település elfoglalása, melynek több mint 75 százaléka már az orosz hadsereg ellenőrzése alatt van;
• a légierő 200 halottal járó légicsapást hajtott végre, amikor az Ukrán Fegyveres Erők két dandárjának ideiglenes bevetési pontjait bombázták Szlavjanszk és Konsztantyinovka térségében;
• a hadsereg tájékoztatása szerint ukrán fegyveresek zártak körbe Avdiivka térségében;
• három oldalról blokkolták az Ukrán Fegyveres Erők elit egységét, a 214. OPFOR zászlóaljat;
• az orosz hadsereg közlése szerint az Ukrán Fegyveres Erők 66. Gépesített Dandárjának egyik zászlóalja Novomihajlovka térségében veszteségek miatt elvesztette harcképességét, a katonák elhagyták állásaikat;
• megsemmisítettek két amerikai M777 tarackot a dnyipropetrovszki régió Marganets körzetében;
• az orosz légvédelem lelőtt egy ukrán Szu–27-es repülőgépet, hat UAV-t, és elfogott tizenöt MLRS-lövedéket;
• a Herszon–Nyikolajev irányú támadóakciók eredményeként az RF fegyveres erői elérték Nyikolaev régió közigazgatási határát.

Andrzej Duda lengyel elnök kedden megérkezett Kijevbe, hogy megbeszélést folytasson Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.

A lengyel és ukrán államfő Ukrajna jelenlegi háborús helyzetéről, a gazdasági és humanitárius támogatásról, valamint a kétoldalú együttműködésről folytat megbeszéléseket.

A látogatás során találkozik Volodimir Zelenszkij elnökkel, valamint megbeszéléseket folytat Ukrajna katonai támogatásáról és védelméről, gazdasági, humanitárius és politikai értelemben – mondta Pawel Szrot a varsói elnöki hivatal vezetője.

Az elnökök megvitatják, hogy Lengyelország milyen politikai támogatást nyújthatna annak érdekében, hogy meggyőzzön más országokat arról, hogy továbbra is segítsék Ukrajnát – tette hozzá.

Duda idén ötször találkozott Zelenszkijjel, köztük három alkalommal Ukrajnában a háború kezdete óta.

Több százan gyűltek össze Moszkvában Darja Dugina, Oroszország egyik nacionalista ideológusa lányának temetésére. A 30 éves nő szombaton vesztette életét, miután autójában bomba robbant, amikor hazafelé tartott egy Moszkva melletti fesztiválról. Az orosz FSZB biztonsági szolgálat mindössze kétnapi nyomozás után máris megvádolta az ukrán hírszerzőket azzal, hogy ők adtak megrendelést a merényletre, sőt egy ukrán nőt vádolnak a gyilkosság kivitelezésével, amit Kijev határozottan tagad.

Alekszandr Dugin orosz ideológus a meggyilkolt lánya, Darja Dugina újságíró, filozófus ravatalán a moszkvai Osztankinói tévétoronyban 2022. augusztus 23-án

Fotó: Makszim Sipenkov / MTI / EPA

A The Guardian tudósítása szerint Darja Duginát a moszkvai televíziós központ egyik termében ravatalozták fel, és kedd reggel vezető politikusok, nacionalista kollégák és barátok vonultak el Dugina sötét fakoporsója előtt, hogy elbúcsúzzanak tőle, virágot helyezzenek el, és részvétüket fejezzék ki a közelben ülő szüleinek. A láthatóan összetört apja, Alexandr Dugin azt mondta a gyászolóknak, hogy lánya Oroszországért halt meg. Úgy fogalmazott:

„Ha tragikus halála megérintett valakit, akkor arra kérte volna, hogy védje meg a szent (orosz) ortodoxiát, a népet és a hazát. Oroszországért halt meg, az anyaországban és a fronton, amely nem Ukrajnában, hanem itt van.”

Ágyútűz miatt megsérült Donyeckben az az épület, ahol a DPR vezetőjének adminisztrációja található – írta a Meduza.io orosz hírügynökségi közlések alapján. Az Interfax szemtanúkra hivatkozva arról ír, „jelentős károkat” láttak az épület közelében.

A szakadárok közlése szerint a DPR vezetője, Denis Pushilin nem sérült meg a támadásban. 

Alekszej Kulemzin, Donyeck polgármestere elmondta, hogy egy 2004-ben született férfi életét vesztette az augusztus 23-i belvárosi lövöldözés következtében. A RIA Novosztyi szerint legalább két embert kórházba szállítottak.

A TASZSZ azt írja, hogy a hotelt is tűz alá vették, ahol állítólag az újságírók tartózkodnak.