A kirgiz és üzbég hatóságok figyelmeztetése szerint súlyos következményeket von maga után, ha az Oroszországban vendégmunkásként dolgozó állampolgáraik az orosz hadsereg oldalán csatlakoznak az ukrajnai háborúhoz. Mindezt azután jelentették be a hatóságok, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök elrendelte a részleges mozgósítást.
A moszkvai kirgiz nagykövetség szeptember 21-én, Putyin rendeletét követően kiadott egy közleményt, amelyben kijelentette, hogy zsoldostevékenységnek minősül bármilyen részvétel külföldi országok területén folytatott katonai akciókban, ez pedig tíz évig terjedő börtönbüntetéssel, valamint teljes vagyonelkobzással büntethető – írja a Szabad Európa.
A nagykövetség arra kéri a kirgiz állampolgárokat, hogy haladéktalanul értesítsék a Kirgiz Köztársaság diplomáciai képviseletét az Orosz Föderációban, ha olyan dokumentumot kapnak, amely csatlakozásra szólítja fel őket bármilyen katonai művelethez
– áll a közleményben. Ugyancsak szeptember 21-én egy másik közép-ázsiai ország, Üzbegisztán főügyészi hivatala közleményt adott ki, amelyben figyelmeztette az üzbég vendégmunkásokat, hogy törvénytelennek minősül, ha külföldi hadsereghez csatlakoznak, és akár tíz év börtönt is kockáztatnak vele.
Egy Burjátföldön élő nő, Natalija Szemenova arról számolt be, hogy csütörtökön az orosz katonai nyilvántartási és besorozási hivatal illetékesei a két éve meghalt testvéréért jöttek, hogy besorozzák.
„Az elhunyt bátyámat keresték, aki soha nem szolgált a hadseregben, mert egészségügyi okokból nem volt erre alkalmas” – írta Facebook-oldalán a Kelet-Szibériában élő nő.
Elmondása szerint a sorozási hivatalból érkezők először nem hitték el, hogy meghalt a testvére, de aztán bocsánatot kértek tőle – számolt be az esetről az Unian ukrán hírügynökség.
Ezek után mégis hogyan higgyek azoknak a szórólapoknak, amelyek azt hirdetik, hogy senki nem tartozik mozgósítás alá, vagy azt, hogy a mozgósítás csak részleges? Hogy higgyek nekik, ha már a halottakért is jönnek? Ez egyrészt vicces, ilyen körülmények vannak itt, Burjátföldön, másrészt nagyon kétségbeejtő
– fejezte ki felháborodását Natalija Szemenova.
A Finnország és Oroszország keleti határára érkező forgalom megnövekedett az éjszaka folyamán – közölte a finn határőrség csütörtökön kora reggel, ugyanakkor hozzátette, hogy a helyzetet ellenőrzés alatt tartják.
Finnország szorosan figyelemmel kíséri a szomszédjában kialakult helyzetet, miután Vlagyimir Putyin elnök elrendelte a katonai mozgósítást – közölte szerdán Antti Kaikkonen védelmi miniszter.
A szám egyértelműen megemelkedett
– mondta a Reutersnek Matti Pitkaniitty, a finn határőrség nemzetközi ügyekért felelős vezetője, hozzátéve, hogy a helyzetet ellenőrzés alatt tartják, és a határőrök kilenc ellenőrző ponton készenlétben állnak.
Putyin szerdán kora reggeli televíziós beszédében tett bejelentése félelmeket keltett, hogy a harcképes korú férfiak nem hagyhatják el az országot, és ami az Oroszországból induló repülőjegyek gyors felvásárlását generálta.
Szerint szerdán 4824 orosz érkezett Finnországba a keleti határon keresztül, szemben az egy héttel korábbi 3133-mal.
Észak-Norvégiában nem történt változás az északi országba belépő oroszok számában – mondta a Reutersnek egy rendőrségi tisztviselő, Soelve Solheim, a finnmarki rendőrség operatív bevándorlás-ellenőrzésért felelős részlegvezetője.
#Breaking: just in - The traffic jam at the border with #Russia/#Finland has pilled up to 35KM and is rising by the hour, it is the only border who is still open for Russian civilians with shengen visas, after #Putin announced he will send 300.000 new troops to #Ukraine. pic.twitter.com/EOJ1346qDO
— Sotiri Dimpinoudis (@sotiridi) September 21, 2022
Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlamenti alsóház elnöke a Telegramon tett közzé egy részletes tájékoztatást arról a mozgósításról, amelyet végül szerdán jelentett be Vlagyimir Putyin.
Azt írta: a részleges mozgósításra azért van szükség, mert nemcsak az ukránokkal, hanem a NATO erőivel is meg kell küzdeniük Ukrajnában, ugyanis a nyugati katonai szövetség „kiképzőtisztekkel, zsoldosokkal” és hadifelszereléssel támogatja az ukránokat. Hangsúlyozta továbbá, hogy nem az összes hadköteles felnőttet, hanem csak 300 ezer tartalékost érint a döntés.
Vjacseszlav Vologyin arra is kitért a bejegyzésben, hogy azoknak a képviselőknek, akik a részleges mozgósítás követelményeinek megfelelnek, szintén segíteniük kell a „különleges hadműveletben”, de ezen a ponton – vélhetően direkt – kétértelműen fogalmazott. Ugyanis azt írta, hogy a képviselőknek sincs valamilyük a mozgósítással kapcsolatban, de ez a bizonyos szó („брони”) egyszerre jelenthet páncélt vagy fenntartást is.
Tehát Vologyin most vagy arra utalt, hogy az orosz képviselőknek sincs mentességük, és (idővel, a mostaninál szélesebb körű mozgósítás esetén) őket is elvihetik, vagy pedig finoman arra presszionálta őket, hogy maguktól vegyék ki részüket a „különleges hadműveletből”.
Az utóbbi jelentéstartalmat látszik erősíteni az, hogy ezután a Duma elnöke felsorolta: több képviselő is önkéntesként harcol már most is a Donbászban.
Arról, hogy kiket vihetnek el a jelenlegi felállás szerint a mintegy kétmillió orosz tartalékosból, itt írtunk bővebben.
Oroszország és Ukrajna sikeresen megegyezett a Mariupolt védő katonák orosz fogságból való kiszabadításáról, köszönhetően egy fogolycserének. A felszabadított katonák között vannak az ultranacionalista Azov-ezred harcosai is – írja az Ukrainska Pravda.
Fogolycsere történt, az Azov-harcosok egy része hazaérkezett. Végre sikerült kiszabadítani Mariupol számos védőjét, köztük az Azov-ezred néhány harcosát. A csere, amelyre mindannyian vártunk, ma este (szeptember 21-én) megtörtént
– közölte az Azov-alakulat volt parancsnoka, Makszim Zorin. A cserét Csernyihiv területén bonyolították le, amelynek értelmében az oroszok 124 ukrán állampolgárt engedtek szabadon.
Szerhij Volinszkij, a 36. tengerészgyalogos dandár parancsnoka, Szvjatoszlav Palamar, az Azov-ezred parancsnokhelyettese, Denyisz Prokopenko, az Azov-ezred parancsnoka is a hazatért ukrán foglyok között van.
Ukrajna állítólag 55 orosz foglyot adott cserébe, meg nem erősített hírek szerint Viktor Medvecsukot is. A cserében „a Harkivi területen a visszavonulás során fogságba esett katonákat, valamint az orosz fegyveres erők fogságba esett harci pilótáit” szabadították ki – közölték a Donyecki Népköztársaság fegyveres erői.
#Azov https://t.co/qXIWyFTn7M pic.twitter.com/YrvMXco4Rr
— MilitaryLand.net (@Militarylandnet) September 21, 2022
Észak-Korea közlése szerint semmiféle fegyvert nem küldött Oroszországnak az ukrajnai háború ideje alatt, és nem tervez a jövőben sem. Az Egyesült Államok hírszerző szerveinek ilyen irányú információi arra szolgálnak, hogy romba döntsék Észak-Korea imázsát – tették hozzá.
A Biden-adminisztráció tisztviselői a hónap elején erősítették meg azt az amerikai hírszerzési jelentést, amely szerint Oroszország fegyvereket vásárolt Észak-Koreától, például több millió tüzérségi lövedéket és rakétát – írja az ABC News.
Az észak-koreai tisztségviselő hangsúlyozta, hogy Phenjan soha nem ismerte el az ENSZ Biztonsági Tanácsa által hozott „törvénytelen” szankciókat, amelyeket „az Egyesült Államok erői találtak ki”.
A hivatalos észak-koreai központi hírügynökség által közzétett nyilatkozat szerint a tisztviselő kijelentette, hogy a katonai felszerelések exportja és importja „egy szuverén állam törvényes joga”.
De megragadjuk az alkalmat, hogy egy dolgot tisztázzunk. Korábban soha nem volt példa arra, hogy fegyvert vagy lőszert exportáltunk volna Oroszországba, és nem is tervezzük ezt tenni a jövőben sem
– közölte a Honvédelmi Minisztérium egy tisztviselője.
Az orosz és az amerikai űrhajós a kazahsztáni Bajkonurból indult egy Szojuz MSz–22 nevű űrhajó fedélzetén. Az indítást élőben kísérte a Roszkoszmosz orosz állami űrkutatási hivatal. A NASA szerint a fellövés sikeres volt, és a legénység is jól van – írja az Infostart.
Az amerikai Francisco Rubio és az orosz Szergej Prokopjev, illetve Dmitrij Petelin indulását beárnyékolta az Egyesült Államok és Oroszország között kialakult politikai feszültség – jegyezték meg különböző hírügynökségek. Ez volt az első közös felszállás azóta, hogy Oroszország február 24-én megtámadta Ukrajnát.
A három űrhajós szolgálata 188 napig, vagyis 2023. március 28-ig tart.
Az orosz katonák tönkretették és kifosztották a Harkiv megyében található kórházak 95 százalékát.
Makszim Hausztov, a Harkiv Megyei Egészségügyi Főosztály vezetője egy helyi ukrán rádiónak azt nyilatkozta, hogy az orosz megszállók kifosztották a kórházakat és a klinikákat. Azokat az eszközöket, amelyekre nem volt szükségük, szétverték, megrongálták.
Hausztov tájékoztatása szerint f olyamatban van az egészségügyi ellátórendszer újraindítása. A felszabadult területeken már elkezdték a megrongálódott egészségügyi intézmények helyreállítását. Ahol ez nem lehetséges, ott új épületbe költöztetik a szükséges egészségügyi eszközöket, felszereléseket.
Az oroszok Harkiv megye 32 százalékát tartották megszállás alatt, jelenleg azonban már csak a terület hat százalékát tartják ellenőrzésük alatt.
Németországban a rendőrség 24 olyan ingatlant is átkutatott, amelyek állítólag egy orosz oligarchának, név szerint Aliser Uszmanovnak a tulajdonában vannak. Ő az, akit a magyar kormány nemrég levetetett volna az Európai Unió szankciós listájáról. Az üzbég származású oligarcha az orosz elnök közeli szövetségeseként ismert.
A német hatóságok szerint a házkutatásra azért volt szükség, mert megsérthették a pénzmosás megakadályozására vonatkozó előírásokat. A hatóságok nem hozták nyilvánosságra az érintett nevét, a helyi média szerint azonban az egyik átkutatott ingatlan a Tegernsee-nél az üzbég származású orosz oligarcha tulajdonában van – írja a Szabad Európa.
Több, névtelenséget kérő forrás is megerősítette, hogy az üzletembert illegális tevékenységből szerzett pénz tisztára mosásával vádolják.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter a Twitteren reagált arra, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán elrendelte a részleges katonai mozgósítást, és a nukleáris fegyverek lehetséges bevetésére is utalt. Blinken meglátása szerint Putyin bejelentése az orosz csapatok gyenge pozícióját jelzi az ukrajnai háborúban.
Az amerikai külügyminiszter szerint az orosz elnök már nem erőhelyzetből cselekszik. Éppen ellenkezőleg, Putyin már nem tudja leplezni gyengeségét, valamint országa és hadserege kudarcait.
Putyin elnök felszólítása az orosz katonai erők növelésére Ukrajnában tükrözi Oroszország küzdelmét a csatatéren, és azt a tényt, hogy Putyin elnök a gyengeség, nem pedig az erő pozíciójából cselekszik
– írta Antony Blinken.
President Putin’s call for additional Russian military forces in Ukraine reflects Russia’s struggles on the battlefield and the fact that President Putin is operating from a position of weakness, not strength.
— Secretary Antony Blinken (@SecBlinken) September 21, 2022
A politikai helyzet miatt nem tartanak igényt a világhírű moszkvai Nagyszínház fellépésére a jövő nyári hamburgi balettfesztiválon. A Bolsojnak szóló meghívás visszavonását a szervező Hamburg Balett intendánsa, az amerikai John Neumeier jelentette be szerdán arra hivatkozva, hogy „tovább tart a politikai jégkorszak Oroszországgal”.
A 48. Hamburgi Balettnapokon június 27-én és 28-án a Bolsoj vendégjátéka helyett az intendáns egy saját művét, a Nijinsky című balettot mutatják be az orosz Olga Szmirnova vendégszereplésével. Az intendáns szerint az orosz balerina „a hagyományokban gazdag orosz ház világra nyitott lelkét” testesíti meg, ezért hívta meg a balett női főszerepe, Romola Nijinska (Pulszky Romola) eljátszására – számolt be az MTI.
Tucatjával tartóztatja le a rendőrség a Vlagyimir Putyin bejelentése után tüntetni kezdő orosz állampolgárokat. Kedd estig több mint 1200 embert vett őrizetbe a rendőrség.
A tüntetők összesen 37 városban, köztük a fővárosban és Szentpéterváron vonultak ki az utcára, hogy így tiltakozzanak az orosz elnök legújabb bejelentése ellen. Miközben a tüntetések szervezői újabb és újabb felhívásokat tesznek közzé az interneten, a moszkvai ügyészség arra hívta fel a figyelmet, hogy az ilyen akciók szervezése, valamint a részvétel is igen súlyos büntetést von maga után – írja a Le Monde.
Az akcióban való részvétel vagy annak megszervezése akár 15 év börtönbüntetéssel is járhat. Ennek ellenére rengeteg orosz állampolgár vonult az utcára szerdán.
Az orosz haderő szerdán kora este az Ukrajna keleti részében található Dnyipropetrovszk megyét lőtte. A támadás következtében egy civil életét vesztette, ketten pedig megsebesültek – tudatta Valentin Reznyicsenko, a régió kormányzója a Telegram-csatornáján, hozzátéve, hogy ismét Nyikopol város környékét érte támadás – írja az MTI.
A mentők és a rendőrök is dolgoznak a becsapódások helyszínén, a támadások részleteit pedig még vizsgálják – közölte a kormányzó.
Az ukrán haderő parancsnoka közölte, hogy a hadsereg elpusztítja az összes megszálló orosz csapatot, akár önként érkeztek Ukrajnába, akár az újonnan bejelentett részleges mozgósítás miatt vannak itt – írja az Al Jazeera.
A megszálló agresszor ország nem tehet semmilyen olyan nyilatkozatot, amely befolyással bírhat az elkötelezettségre, amivel a szabadságunkért harcolunk. Mindenkit elpusztítunk, aki fegyverrel érkezik az országunkba – akár önként, akár mozgósítás útján érkezett
– írta Valerij Zaluzsnyij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka Facebook-oldalán.
Televíziós minisorozat készül Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábbi sajtótitkárának The Fight of Our Lives (Életünk harca) című memoárjából – számolt be róla a deadline.com hollywoodi hírportál szerdán.
A Magyar Távirati Iroda értesülései szerint Julija Mendel visszaemlékezéseinek jogait a Jeff Wachtel által a közelmúltban alapított Future Shack Entertainment szerezte meg.
Az ukrán újságíró Zelenszkij 2019. májusi beiktatása után csatlakozott az elnök stábjához sajtótitkárként, és 2021 júliusáig töltötte be a posztot. The Fight of Our Lives: My Time with Zelensky, Ukraine's Battle for Democracy, and What It Means for the World (Életünk harca: Időm Zelenszkijjel, Ukrajna harca a demokráciáért és amit ez a világnak jelent) című memoárja szeptember 13-án jelent meg.
A könyvben felidézi, hogyan vált Zelenszkij népszerű színészből elnökké. Beszámol a 2022-es orosz inváziót megelőző két év kulcsfontosságú eseményeiről, mások mellett a Zelenszkij és Vlagyimir Putyin orosz elnök közötti találkozókról, amelyeken ő is részt vett, és a Donald Trump amerikai elnök és Zelenszkij közötti telefonbeszélgetésekről is. Mendel, akinek vőlegénye a fronton harcol, Ukrajna háborús életéről is ír a könyvben.
Előremenekülésnek nevezte Pedro Sánchez spanyol kormányfő szerdán az orosz elnök által bejelentett részleges mozgósítást, valamint a megszállt ukrán területeken tervezett, az elszakadásról szóló referendumokat.
A háború sokkal kritikusabb szakaszba lép, ez az, amikor az agresszor rájön, hogy elveszti a háborút
– fogalmazott a miniszterelnök, aki New Yorkban, az ENSZ-közgyűléshez kapcsolódó egyik fórumon reagált hivatalosan Vlagyimir Putyin televíziós nyilatkozatára.
A spanyol vezető hangsúlyozta: a tervezett népszavazások sértik a nemzetközi törvényességet, eredményüket a nemzetközi közösség sosem ismeri el. Spanyolország mindig támogatni fogja Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és területi integritását – jelentette ki, hozzátéve, hogy most van leginkább szükség a demokratikus országok egységére.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Szerdai percről percre cikkünk ide kattintva érhető el.
Tartsanak velünk ma is!