Medvegyev: Ha Kijev megkapja a legújabb amerikai rakétákat, kitörhet a világháború

Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket.

Tartsanak velünk szerdán is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat! 

Nincs Bulgáriába vezető nyom a Krími hídon történt robbanással kapcsolatban – szögezte le kedden Galab Donev ügyvivő bolgár kormányfő a RIA Novosztyi orosz portál szerint.

A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Oroszország nem is vádolta Bulgáriát azzal, hogy köze lenne a történtekhez, mindössze a hídon felrobbant teherautó egyik állomásaként utalt az országra.

Bulgária közlekedési csomóponton fekszik, számos teherautó és szállítmány halad keresztül a területén, várjuk meg a vizsgálat eredményét

– mondta Donev a BNT helyi televízió műsorában. Felszólította a bolgár sajtót, hogy felelősségteljesen kezelje a témát, mert ha felfújják az ügyet, az a nemzetbiztonságot is fenyegetheti. Kiemelte, hogy nincs bolgár nyom, ez a kifejezés csak a sajtóban fordul elő.

Az orosz nagykövet esetleges bekéretését firtató újságírói kérdésre válaszolva Donev elmondta, hogy erre nincs szükség, mert Oroszország nem illette semmiféle váddal Bulgáriát. A 24 Csasza bolgár hírportál korábban a teherautó szállítólevelére hivatkozva azt írta, hogy nem regisztrálták a jármű érkezését, sem távozását Bulgáriából – írta az MTI.

Oroszország döntései a globális energiapiacok stabilitásának megteremtését célozzák – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz államfő, amikor kedden fogadta Mohammed bin Zajed Al Nahjant, az Egyesült Arab Emírségek elnökét.

Putyin szerint Oroszország döntései nem arra irányulnak, hogy „bárkinek is problémát okozzanak”.

Intézkedéseink célja a globális energiapiacok stabilitásának megteremtése

– hangoztatta.

Mint mondta, Oroszország annak érdekében cselekszik, hogy a világpiaci beszállítók „nyugodtak és magabiztosak” legyenek. Azt is mondta, hogy hazája és az emírségek közötti fél évszázados, folyamatosan fejlődő kapcsolat fontos tényező a közel-keleti térség és a világ stabilitásának fenntartásában – írta az MTI. 

A NATO a korábbinál nagyobb figyelmet fog fordítani a létfontosságú infrastruktúra védelmére – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben a tagországok védelmi minisztereinek kétnapos tanácskozását megelőzően kedden.

Jens Stoltenberg közölte: a szerdán kezdődő védelmi miniszteri tanácskozás résztvevői arra összpontosítanak majd, hogy a szövetség miként fokozza és tartsa fenn Ukrajnának nyújtott támogatását, illetve erősítse tovább a tagországok védelmét.

Kijelentette: a NATO és a tagországok létfontosságú infrastruktúrája elleni bármi fajta támadásra, beleértve a hibrid támadásokat is, a szövetségesek egységes és határozott választ fognak adni. Kifejtette, hogy a miniszterek várhatóan megállapodnak a NATO elrettentő és védelmi képességének erősítését célzó intézkedésekről, köztük a hadianyag és a felszerelés készleteinek növeléséről. A NATO katonai ereje a legalkalmasabb arra, hogy megakadályozza a feszültség fokozódását Oroszországgal - mutatott rá – írta az MTI.

Az amerikai légvédelmi rendszerek Ukrajnába szállítása csak hosszabbá és fájdalmasabbá teszi a konfliktust az ukrán fél számára, de nem változtatja meg az orosz célokat, és a végeredményt sem – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden újságíróknak.

Mint mondta, Oroszország figyelemmel fogja kísérni az Ukrajnába irányuló további nyugati fegyverszállításokat, amelyek azt jelzik, hogy a konfrontáció folytatódni fog. Peszkov szerint az Egyesült Államok de facto „alaposan benne van már” a konfliktusban, amelyet el kíván nyújtani.

Kettős mérce alkalmazásával vádolta meg a Nyugatot, amely miközben elítéli Oroszországot, nem törődik a „kijevi rezsim” bűntetteivel, amelyeket a már Oroszországhoz tartozó területek lakossága ellen követ el.

Peszkov szerint a Kreml nem foglalt állást azzal a javaslattal kapcsolatban, hogy zárják le a határt a katonai nyilvántartásban szereplő állampolgárok előtt, mint ahogy azzal kapcsolatban sem, hogy minősítsék külföldi ügynöknek mindazokat, akik a részleges mozgósítás meghirdetése után elhagyták Oroszországot. Kérdésre válaszolva kijelentette: Moszkva negatívan viszonyul ahhoz, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) körözést adott ki prominens orosz személyiségek ellen – írta az MTI. 

A legfrissebb információk szerint már 19 halottja és 105 sebesültje van azoknak a rakétatámadásoknak, amelyeket hétfő reggel hajtott végre Oroszország Ukrajnában.

Kijev mellett más területeket is csapások értek, többek között energetikai létesítményeket rongáltak meg az oroszok. A támadás a Euronews szerint a legintenzívebb légicsapás-sorozat volt a háború első napjai óta.

A hétfő reggeli akcióról itt írtunk részletesen, azóta már kedden is megszólaltak a légvédelmi szirénák.

A közösségi médiában terjed egy videó, amelyen egy kilőtt orosz tank és egy másik páncélozott jármű látható.

A felvételen látható, hogy a harckocsinak egy robbanás miatt lerepült a lövegtornya. Hogy ez miért és hogyan történhet meg az orosz tankoknál, arról itt írtunk korábban. 

Az orosz NTV egyik műsorában az alábbi közvetítésben számoltak be a Kijev elleni hétfői rakétacsapásról.

Eljött a nap! Végre Oroszország elkezdte legyőzni a kijevi rezsimet

– hangzott el az adásban a NEXTA híroldal szerint. 

A Krímben található kercsi híd mellett több, az utánpótlás szempontjából fontos híd is megsemmisült az utóbbi hetekben.

Ezek egyike volt Herszonban az Antonovszkij híd, amely vélhetően az egyik oka lehet annak, hogy az ukránoknak sikerült visszaszorítaniuk az oroszokat délen. Úgy tudni, hogy korábban több alkalommal is lőtték HIMARS-okkal az ukránok, az oroszok pedig számos alkalommal próbálták megjavítani. A híd most így néz ki:

A kercsi hídnak talán még fontosabb szerepe volt az utánpótlásban, viszont arról még nem tudni biztosan, hogy valóban az ukránok rongálták-e meg. Erről az alábbi videó készült nemrég:

A felvételen látható, hogy az autópálya egy része még mindig nem állt helyre, és a vonatpálya sincs még a legjobb állapotban. 

Oroszország kész a párbeszédre a zaporizzsjai atomerőműről – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor kedden Szentpétervárott fogadta Rafael Grossit, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatóját.

Az orosz elnök aggasztónak nevezte az Ukrajna legnagyobb, az orosz hadsereg által március óta megszállt atomerőművénél kialakult helyzetet. Putyin egyébként október 5-én elrendelte az erőmű létesítményeinek orosz szövetségi tulajdonba vételét. Az erőmű térségében gyakori a tűzharc, amelyért mindkét fél a másikat teszi felelőssé.

Putyin a Grossival folytatott megbeszélés kamerák előtt folytatott részében arról is beszélt, hogy a nukleáris tevékenységet túlzottan átpolitizálták, amit veszélyesnek minősített.

Számítunk az önök erőfeszítéseire, hogy a retorikát lecsillapítsuk, és tevékenységünknek és együttműködésünknek ezt a területét normalizáljuk a világ színpadán zajló zavaros és bonyolult folyamatok ellenére

– mondta Putyin a NAÜ főigazgatójának.

Az egykori profi nehézsúlyú bokszvilágbajnok a hétfőn végrehajtott nagyszabású orosz rakétatámadásokra reagálva segítséget kért az egész világtól a „népirtók” megállítása érdekében – írja a Korrespondent.

A legendás ökölvívó Kijev belvárosában, az egyik rakétatámadás helyszínén – ahol sokan meghaltak és megsérültek – felvett videóüzenetében szólt az emberekhez.

Itt állok a többmilliós Kijev központjában. Oroszország ismét nagyszabású rakétatámadást intézett hazám, Ukrajna ellen. Civilek haltak meg, ez a háborús valóság. Az úgynevezett szabad világnak össze kell fognia és segítenie kell az ukránoknak, hogy együtt megállítsuk a népirtást, életünk és infrastruktúránk lerombolását

– fogalmazott Vitalij Klicsko kijevi polgármester testvére.

Október 11-én 32 ukrán katona szabadult az orosz katonai fogságból – számolt be Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője hétfőn. 

Ma újabb fogolycserére került sor. Sikerült kiszabadítanunk 32 katonát, és visszaadtuk az izraeli Dmitro Fialka holttestét. A kiszabadítottak között vannak az ukrán fegyveres erők tisztjei, őrmesterei és katonái is. Mindannyian olyan helyeken harcoltak, ahol heves támadásokat hajtottak végre az oroszok

– írta az Unian ukrán hírügynökség szerint a hivatal vezetője. Jermak hozzátette: Dmitro Fialka az elmúlt két évben Ukrajnában élt és gyermekfutballedzőként dolgozott. 

Az ukrán katonai vezetési pontok és energetikai létesítmények elleni rakétacsapások elérték céljukat, miközben a fronton négy ukrán támadási kísérlet hiúsult meg – közölte Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a keddi hadijelentést ismertetve.

Konasenkov elmondta, hogy az orosz fegyveres erők a hétfői támadást követően kedden is nagyszabású precíziós csapásokat mértek nagy hatótávolságú légi és tengeri indítású fegyverekkel az ukrán katonai vezetés és energiarendszer létesítményeire. Állítása szerint minden kijelölt célt eltaláltak – írta az MTI. 

Az orosz védelmi tárca összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta

• 318 repülőgépet,
• 160 helikoptert,
• 2195 drónt,
• 379 légvédelmi rakétarendszert,
• 5639 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet,
• 868 rakéta-sorozatvetőt,
• 3465 tüzérségi löveget és aknavetőt,
• valamint 6483 katonai járművet veszítettek.

Az adatokat más forrás nem erősítette meg – emelte ki a hírügynökség. 

A következő hetekben mintegy negyven kanadai hadmérnök érkezik Lengyelországba, hogy segítse a lengyel utászokat ukrán katonák kiképzésében – jelentette be Anita Anand kanadai védelmi miniszter kedden Varsóban.

A Mariusz Błaszczak nemzetvédelmi miniszterrel folytatott tárgyalásokat követő sajtókonferencián Anand elmondta: a kiképzés a mérnöki felderítést, a robbanóanyagok és aknavetők használatát, az aknamentesítést, valamint a Kanada által Ukrajnának adományozott M777-es lövegek kezelésének betanítását érinti.

A kanadai hadmérnökök a rendelkezésre álló legjobb módszerekkel fogják megismertetni az ukrán katonákat, és a lengyel katonákkal együtt fogják fejleszteni az ukrán technológiai képességeket – mondta el. Hozzátette: ezek a kompetenciák kulcsfontosságúak Ukrajna megszállt területeinek visszafoglalásában.

Hangsúlyozta azt is, hogy Kanada soha nem fogja elismerni az Oroszország által a megszállt ukrán területeken tartott illegális népszavazásokat, és háborús bűncselekménynek nevezte az ukrajnai városok hétfő óta zajló orosz bombázását – írta az MTI. 

Ukrán–orosz szóváltás történt az ENSZ Közgyűlése hétfői rendkívüli ülésén, amelynek napirendjét az ukrajnai orosz rakétatámadások uralták, és amely elutasította Oroszország javaslatát arról, hogy titkos szavazással döntsön a Moszkvát elítélő határozatról.

A közgyűlés tanácskozásán Ukrajna ENSZ-nagykövete terroristaállamnak nevezte Oroszországot, amit szerinte Moszkva hétfőn ismét bizonyított az otthonukban alvó ukrán civilek és iskolába tartó gyerekek ellen intézett rakétatámadásokkal. Az ilyen cselekményektől a lehető legerősebb eszközökkel kell eltántorítani Oroszországot – fogalmazott Szerhij Kiszlicja.

A felszólalók jelentős része elítélte az orosz rakétatámadásokat. Feridun Sinirlioğlu török ENSZ-nagykövet „mélységesen nyugtalanítónak és elfogadhatatlannak” nevezte a hétfői orosz bombázásokat.

Oroszország ENSZ-nagykövete egyoldalúnak és átpolitizáltnak nevezte a vitát.

Ilyen cinizmusra, konfrontációra és veszélyes megosztottságra az ENSZ történetében még nem volt példa

– hangsúlyozta Vaszilij Nyebenzja. Az orosz diplomata az ülést megelőzően újságírók előtt Ukrajnát vádolta terrorcselekmények elkövetésével, és rámutatott: előre szóltak, hogy ilyen cselekmények nem maradnak büntetlenül. Aláhúzta, hogy a Krím félszigetnél lerombolt híd „civil és kritikus infrastruktúra” volt – írta az MTI. 

Az ENSZ Közgyűlésének hétfői rendkívüli ülését eredetileg azért hívták össze, hogy megvitassák az ukrajnai orosz annexiós szándékról szóló határozati javaslatot, de a vitát végül az orosz rakétatámadások hírei határozták meg.

Az oroszok azzal vádolják Ukrajnát, hogy az oroszországi Belgorodban felrobbantottak egy trafóházat, aminek következtében mintegy kétezer helyi lakos maradt áramellátás nélkül.

Az ukrán hadsereg tüzérségi csapást mért a belgorodi Sebekino mellett található elosztóközpontra. A létesítmény kigyulladt – tájékoztatott a gazeta.ru.

A megsérült elosztóközpontról több felvételt is közétettek a közösségi oldalakon. Hiteles bizonyíték nem került elő arról, hogy a támadást valóban az ukrán fegyveres erők követték el. Belgorod azután került az ukrán tüzérség lőtávolába, hogy Harkivból visszavonulásra kényszerítették az orosz hadsereget, hétfőn pedig Oroszország hasonló célú, de átfogóbb csapásokat mért ukrán energiaellátó központokra országszerte.

Egy 48 éves férfi, a nagybereznai születésű Tarasz Ripics is meghalt a háborúban – közölte a Kárpáti Igaz Szó.

A férfi először az ungvári városi katonai bizottság tagjaként teljesített katonai szolgálatot, később pedig csatlakozott a munkácsi kiegészítő 128-as hegyi rohamdandárhoz. Ebben az alakulatban vesztette életét október 8-án.

Legutóbb múlt héten számoltak be kárpátaljai áldozatról a helyi lapok. Az ősz elején történt ukrán ellentámadások indulása óta egyre gyakoribbak a gyászhírek. A 128-as hegyi rohamdandárról konkrétan tudni lehet azt is, hogy nagy szerepük volt a múlt heti ukrán sikerekben.

Oroszország kezd kifogyni a munícióból és ellátmányból, és ezt az orosz parancsnokok is nagyon jól tudják – mondta a BBC szerint Sir Jeremy Fleming, a brit kormány hírszerzésért is felelős ügynökségének (GCHQ) vezetője. 

A szakember egy rádióadásban ismertette azt a beszédet, amelyet egy egyetemen fog elmondani. Szerinte a tapasztalatlan emberek és a börtöntöltelékek mozgósítása is azt bizonyítja, hogy nehéz helyzetben vannak az oroszok, és nemcsak a lőszerből, hanem a barátokból is kezdenek kifogyni a nemzetközi porondon.

Azt a szót mondanám rájuk, hogy kétségbeesettek. Ezt a kétségbeeesést az orosz társadalom, az orosz hadigépezet sok szintjén láthatjuk

– fogalmazott Sir Jeremy Fleming, aki arról is beszélt, hogy Putyin sorozatban követi el a hibákat. 

A szakértő végül azt is hozzáfűzte: mindemellett a hétfői, Kijev elleni csapás megmutatta, hogy Oroszország nehéz helyzete ellenére még mindig rengeteg kárt tud okozni. Ennek ellenére  egyelőre nincs jele annak, hogy Oroszország valóban be akarná vetni nukleáris fegyvereit a háborúban – mondta az interjúban. 

Az orosz kormány a magas termés miatt a gabonakiviteli kvóta megváltoztatásán gondolkodik – számolt be Viktoria Abramcsenko orosz miniszterelnök-helyettes a TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint.  

A termés nagy, így megvannak a mennyiségi változtatás feltételei. A kormány most dolgozik ezen a kérdésen. A magas termés nagyszerű lehetőségeket kínál az exportra, miközben a belföldi piac telítése prioritás

– mondta.

Oroszország éves gabonaexport-kvótája február 15-én lépett hatályba, és június 30-ig marad érvényben. A búzára vonatkozó kvóta 2022-ben nyolcmillió tonna, a rozsra, árpára és kukoricára pedig összesen hárommillió tonna. 

Korábban az orosz gazdaságfejlesztési minisztérium arról számolt be, hogy az intézkedés célja az oroszországi élelmezésbiztonság biztosítása, valamint a főbb gabonafélék belföldi árának növekedésének korlátozása, ami a malomipari, gabona-, sütőipari, hús- és tejipari végtermékek termelési költségeinek és fogyasztói árainak emelkedéséhez vezethet Oroszországban és az EAEU-országokban.

Oroszország 2022-es gabonatermése várhatóan eléri a 150 millió tonnát, ebből százmillió tonna búza – emelte ki a lap.

Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta azt a rendeletet, amely 2023-ig meghosszabbítja a 2014-es, élelmiszer-embargót elrendelő szankcióellenes rendeletet.

Az Orosz Föderáció biztonságának szavatolását szolgáló egyes különleges gazdasági intézkedések alkalmazásáról szóló, 2014. augusztus 6-i, 560. számú orosz elnöki rendeletben meghatározott egyes különleges gazdasági intézkedések alkalmazásának meghosszabbítása január 1-jétől 2023. december 31-ig tart

– áll a dokumentumban. Az embargóról bővebben itt olvashatnak. 

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint Moszkva nem utasítaná vissza Vlagyimir Putyin és Joe Biden amerikai elnök találkozóját a jövő havi G20-ülésen – írja a The Guardian.

Moszkva nyitott a tárgyalásokra a Nyugattal az ukrajnai háborúról, de még nem kapott semmilyen komoly ajánlatot

– fogalmazott Lavrov az orosz állami televíziónak adott interjúban.

Az amerikai tisztviselők, köztük a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője, John Kirby korábban azt állította, hogy az Egyesült Államok nyitott a tárgyalásokra, de Oroszország visszautasította.

Ez hazugság. Nem kaptunk komoly ajánlatot a kapcsolatfelvételre

– cáfolta a tisztviselők állítását Lavrov, aki hangsúlyozta, hogy soha nem utasítják el a találkozó lehetőségét, amennyiben komoly ajánlat érkezik, megfontolják a felkérést.

Január 28-án Londonban lesz az orosz Artur Betyerbijev és a brit Anthony Yarde mérkőzése, amelynek tétje a profi boksz három jelentős szervezetének félnehézsúlyú világbajnoki öve. A dátumot és a színhelyet a brit promóter, Frank Warren jelentette be kedden – értesült az MTI.

A mérkőzést eredendően október 29-re írták ki, Betyerbijev sérülése miatt azonban el kellett halasztani. Az orosz ökölvívó őrzi jelenleg a Bokszvilágszervezet (WBO), a Bokszvilágtanács (WBC) és a Nemzetközi Bokszszövetség (IBF) félnehézsúlyú világbajnoki titulusát, utóbbi kettő mellé júniusban szerezte meg a WBO övét is, amikor a címegyesítő összecsapáson a második menetben technikai KO-val legyőzte az amerikai Joe Smith Jr.-t New Yorkban.

A 37 éves, amatőrként világ- és kétszeres Európa-bajnok Betyerbijev eddigi mind a 18 profi meccsét megnyerte, ráadásul valamennyit kiütéssel. A 31 esztendős Yarde mérlege 22 győzelem (21 KO) és két vereség.