Az Ukrán Ortodox Egyház (PCU) Szent Szinódusa arról határozott egy keddi ülésen, hogy engedélyezik a hívek számára a karácsony, Jézus Krisztus születésének Gergely-naptárhoz igazított december 25-i ünneplését – írja a mukachevo.net.
A döntésnél kiemelt figyelmet szenteltek a hívek által megfogalmazott megkereséseknek és a társadalmi igényeknek, amelyek több vitát is kirobbantottak már az egyházban az évek alatt – közölte a PCU. Ezen viták kiéleződésében kiemelt szerepet játszott az ukrán–orosz háború kirobbanása is – tették hozzá.
Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket!
Tartsanak velünk pénteken is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint az orosz erők aláaknázták a dél-ukrajnai Herszon megyében lévő kahovkai vízi erőművet, és hamis zászlós műveletben terrorcselekményre készülnek.
Ezt az államfő csütörtökön az EU állam-, illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács brüsszeli ülésén mondta videóbeszédében az Ukrajinszka Pravda hírportál beszámolója szerint.
Oroszország szándékosan megteremti a terepet egy nagyszabású katasztrófához Dél-Ukrajnában. Információink vannak arról, hogy orosz terroristák aláaknázták a kahovkai vízi erőmű gátját és blokkjait. Ez az egyik legnagyobb energetikai létesítmény. Ennek a vízi erőműnek a gátja körülbelül 18 millió köbméter vizet tart vissza. Ha az orosz terroristák felrobbantják ezt a gátat, akkor több mint nyolcvan település, köztük Herszon kerül az árvíz zónájába. Több százezer embert érinthet
– figyelmeztetett Zelenszkij.
Hozzátette, hogy ezenfelül Dél-Ukrajna jelentős részének vízellátása állhat le. A terrortámadás következtében hűtővíz nélkül maradhat a zaporizzsjai atomerőmű. Teljesen leállhat a Krím vízellátására kiépített csatorna működése is – számolt be az MTI.
Az Európai Unió az iráni drónok bevetése miatt az ukrajnai háborúban további három embert és egy szervezetet vett fel az Ukrajna területi egységét, önállóságát és függetlenségét aláásó vagy fenyegető cselekményekért felelősekkel szemben bevezetett szankciós listájára – közölte az uniós tanács csütörtökön.
Az Ukrajna elleni háborúban használt pilóta nélküli légi járművek (UAV) fejlesztésében és szállításában betöltött szerepük miatt három iráni férfi, az iráni fegyveres erők vezérőrnagya, ezredese és dandártábornoka, valamint az iráni Shahed Aviation Industries Kutatóközpont került jegyzékbe.
Az MTI szerint az intézkedések utazási korlátozásokból, vagyoni eszközök befagyasztásából, valamint pénzeszközök vagy más gazdasági erőforrások tilalmáról rendelkeznek a jegyzékbe vett emberek és szervezetek részére. A szankciók jelenleg 196 emberrel és 49 szervezettel szemben vannak érvényben.
Az ukrán elnöki hivatal tanácsadója, Alekszej Aresztovics szerint az Ukrajna energiarendszerét ért rendszeres orosz támadások miatt olyan helyzetbe kerülhetnek, hogy hetekig vagy akár hónapokig nem lesz vizük, villanyuk és fűtésük.
Nem könnyű ez a helyzet, hiszen hőerőműveink és energiatermelő létesítményeink 30 százalékát érintik az orosz csapások. Nem lesz egyszerű helyrehozni a károkat, nem egy-két napos munkáról van szó
– jegyezte meg Aresztovics, aki szerint az ukrán emberek már megtanulták, hogyan kell megbirkózni a nehéz helyzetekkel, így fel lesznek készülve, ha baj történne.
Nagyon könnyen előfordulhat, hogy víz, villany és fűtés nélkül maradunk hetekre, hónapokra, de legjobb esetben is komoly korlátozásokat kell majd bevezetnünk
– idézi az elnöki hivatal tanácsadóját az Unian.
Szükség esetén feltöltik a dél-ukrajnai zaporizzsjai atomerőmű dízelgenerátorainak ellátásához szükséges üzemanyagkészletet – közölte csütörtökön a TASZSZ orosz állami hírügynökséggel Renat Karcsa, az orosz atomerőműveket üzemeltető Roszenergoatom konszern vezérigazgatójának tanácsadója.
Ha szükség lesz dízelüzemanyagra, gondoskodni fogunk a készletek feltöltéséről
– jelentette ki a tanácsadó.
Előzőleg az ukrán atomerőműveket működtető Enerhoatom ukrán vállalat azt közölte, hogy a dízelgenerátorok üzemeltetéséhez mindössze kétheti készlet áll rendelkezésre.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön egy tévéinterjúban kijelentette, hogy a Kercsi-szoros fölött átívelő, Oroszországot a Krím félszigettel összekötő hidat nem az ukrán titkosszolgálatok megrendelésére robbantották fel.
Ezt határozottan nem mi rendeltük meg, amennyire én tudom
– jelentette ki Zelenszkij az CTV NEWS kanadai televíziónak adott interjújában, amelyet az Ukrajinszka Pravda hírportál szemlézett csütörtökön.
A hídon október 8-án történt robbanás, amiért Moszkva az ukrán szakszolgálatokat tette felelőssé – emlékeztetett a hírportál.
Az elnök felvetette, hogy a hídon történt robbanás mögött az orosz hadsereg és a biztonsági szolgálatok közötti belső rivalizálás állhat. „Sok hatalmi vertikum létezik. Ez egy nagy rendszer” – fogalmazott Zelenszkij. Szavai szerint a Szovjetunióban a KGB volt az egyedüli állambiztonsági szerv. Ez azonban most több ágból áll, és folyamatos küzdelem zajlik közöttük a vezető szerepért.
A robbantás napján Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója már felvetette, hogy a történtek az orosz hadsereg és az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közti hatalmi harcra utalnak. Rámutatott, hogy a felrobbant teherautó Oroszország felől érkezett a hídra.
Az ukrán tüzérség két olyan területet talált, ahol a támadók, a fegyvereik és a katonai felszereléseik összpontosulnak, valamint két lőszerraktárt is – adta hírül az Unian hírügynökség.
A csütörtöki nap folyamán 15 iráni kamikazedrónt lőttek le, amelyeket az orosz megszálló erők indítottak, hogy Ukrajna polgári infrastruktúráját támadják.
– Ezt az ukrán fegyveres erők vezérkarának operatív tájékoztatójában lehetett olvasni a közösségi oldalukon.
„Az Ukrán Védelmi Erők légiereje 6 csapást hajtott végre a mai nap folyamán. Megerősítést nyert két fegyver- és haditechnikai koncentrációs terület, két erődítmény, valamint két ellenséges légvédelmi rakétarendszer állásainak megsemmisítése. A légvédelmi egységek 15 Shahed-136 UAV-t lőttek le" – olvasható a jelentésben.
A manipuláció és az azt lehetővé tevő közömbösség veszélyére figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön a Frankfurti Könyvvásáron közvetített videoüzenetében, információközlésre és párbeszédre ösztönözve a hallgatóságot.
A tudás és az ismeretek hiánya miatt van, hogy az emberek elfogadják az olyan országok politikáját, mint Oroszország vagy Irán
– mondta az ukrán államfő.
A videofelvételben Zelenszkij hangsúlyozta: a manipulálás elkerülése érdekében „kiváltképp fontos, hogy megosszuk az információt arról a borzadalomról, melyet Oroszország mért Ukrajnára”.
Az ukrán államfő emellett felszólította a hallgatóságot, hogy írjanak, tegyenek közzé és terjesszenek olyan könyveket, amelyek „Európa meggyengítőiről” szólnak. Az írókhoz és szerzőkhöz fordulva szorgalmazta: látogassanak el a háború sújtotta hazájába, hogy a saját szemükkel lássák, népe min megy keresztül nap mint nap – adta hírül az MTI.
Az ukrán jegybank csütörtökön sorrendben már negyedszer hétéves csúcson, 25 százalékon tartotta az alapkamatot, miközben jelezte, hogy ezen a kamatszinten nem változtat közel másfél évig, 2024 második negyedévéig – számolt be az MTI.
A jegybank júniusban emelte az alapkamatot az addigi 10 százalékról a jelenleg is érvényes 25 százalékra. Az ukrán központi bank csütörtöki közleményében kiemelte, hogy várakozása szerint idén 32 százalékkal csökken a GDP, de 2023–2024-ben a gazdaság teljesítménye már nő, bár a bővülés üteme nem lesz nagy, 4-5 százalék.
Az ukrán kormány az idei évre 30-35 százalékos GDP-csökkenést vár. A gazdaság jövő évi teljesítménye plusz 0,4 százalék és mínusz 15,5 százalék között alakulhat a kormány legutóbbi előrejelzése szerint. Szeptemberben az éves infláció 24,6 százalék volt, a fogyasztói árak 21,8 százalékkal emelkedtek az év eleje óta. Az ukrán jegybank 31 százalékos idei inflációval számol.
Terrorizmus támogatása miatt indul újabb eljárás a bebörtönzött orosz ellenzéki aktivista, Alekszej Navalnij ellen, így a rá kiszabott büntetés akár meg is duplázódhat.
A jelenleg tizenegy és fél év börtönbüntetését töltő aktivista csütörtökön közölte, hogy a hatóságok újabb eljárást indítottak ellene.
Navalnij elmondta, hogy ügyvédei becslése szerint 30 év körüli büntetés várhat rá.
Az új vád valószínűleg a Popular Politics YouTube-csatorna videóihoz köthető, azonban azt a szövetségesei azután indították, hogy ő börtönbe került – közölte a politikus szóvivője.
Az alvilág géniusza vagyok. Moriarty professzor a nyomomba sem ér
– írta Navalnij a Twitteren, ahol ügyvédjei és szövetségesei segítségével továbbra is aktív tud maradni.
1/8 I am a genius of the underworld. Professor Moriarty is no match for me. You all thought I had been isolated in prison for two years, but it turns out I was actively committing crimes. Luckily, the Investigative Committee was vigilant and didn't miss a thing.
— Alexey Navalny (@navalny) October 20, 2022
„Mindannyian azt hittétek, hogy két évig el voltam szigetelve a börtönben, de kiderült, hogy további bűncselekményeket követtem el. Szerencsére a Nyomozó Bizottság éber volt, és észrevette” – tette hozzá.
A Putyin-rendszert bíráló aktivistát csalásért, a bíróság és a feltételes szabadlábra helyezés feltételeinek megsértéséért ítélték börtönbüntetésre – írja az MTI. Szerinte az összes ellene felhozott vád koholmány, és egyetlen céljuk az elhallgattatása. 2020-ban idegméreggel mérgezték meg, amiből Németországban épült fel. Hazatérése után tartóztatták le a feltételes szabadlábra helyezés feltételeinek megsértésére hivatkozva.
Vlagyimir Putyin orosz elnök meglátogatta a rjazani gyakorlóterepet, ahol a mozgósított katonák kiképzésen vesznek részt.
Az orosz főparancsnok ellenőrizte az egységek harckészültségét és a mozgósított személyzet felkészültségét a „különleges műveletek” területén felmerülő feladatok végrehajtására.
Szergej Sojgu védelmi miniszter beszámolt az elnöknek a mozgósított katonák különböző katonai szakmákban történő kiképzéséről, valamint az egységek harckészültségéről. Putyin a taktikai, tűzoltó, mérnöki és egészségügyi kiképzés gyakorlatait is megtekintette, és megfigyelte, amint a mozgósított katonák egy szakasz tagjaként átkelnek egy légi támadási sávon. Az orosz elnök egy szimulált ellenség páncélozott járműveivel folytatott közelharci gyakorlatot is végignézett.
A látogatást egy lőtéren fejezte be – olvasható a TASZSZ tudósításában.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hatályba léptette a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács határozatát a Galina Lukasenko elleni szankciókról.
Az ukrán államfő honlapján közzétett dokumentum szövege szerint Galina Lukasenko ellen tíz évre szóló szankciókat vezettek be. 13 korlátozó intézkedést írnak elő, beleértve vagyonának zárolását és a földvásárlási tilalmat.
Zelenszkij rendeleteivel 2507 magánszemély és 1374 cég ellen szabott ki szankciókat – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Az orosz külügyminisztérium üdvözölte Liz Truss lemondását, szégyenletes vezetőnek nevezték, akire szerintük „katasztrofális analfabétaként” fognak emlékezni – írja a The Guardian.
Nagy-Britanniának még soha nem volt ilyen szégyenletes miniszterelnöke
– írta Maria Zakharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője a közösségi médiában közzétett bejegyzésében.
Amint arról az Indexen is beszámoltunk, Truss mindössze 45 napos hivatali ideje után mondott le, amivel ő az Egyesült Királyság történetének legrövidebb ideig hivatalban lévő miniszterelnöke.
A találgatás természetesen azonnal elindult, ki válthatja a Konzervatív Párt élén, valamint a miniszterelnöki pozícióban.
Ukrajna csütörtökön üdvözölte az EU szankcióit három tábornok és egy fegyvergyártó cég ellen, amelyek iráni drónokat szállítottak Oroszországnak, amelyeket Kijev szerint Ukrajna elleni csapásokhoz használtak.
Üdvözlöm az Európai Unió gyors intézkedését a hétfői felhívásom nyomán, hogy szankciókat vezessenek be Iránnal szemben, amiért segít Oroszországnak ukránok megölésében és energetikai infrastruktúránk rongálásában
– közölte Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter Twitteren, hozzátéve: az unió három nap alatt megállapodott a korlátozásokról, amelyek már ma hatályba is lépnek.
I welcome the EU’s prompt action following my appeal on Monday to impose sanctions on Iran for helping Russia kill Ukrainians and damage our energy infrastructure. In three days, the EU agreed on a set of restrictions which will take effect as soon as today.
— Dmytro Kuleba (@DmytroKuleba) October 20, 2022
A dél-ukrajnai Herszon megyében folytatódnak a harcok, az orosz erők ismét lőtték Beriszlav térségét, a támadásoknak halálos áldozatai és sebesültjei is vannak a polgári lakosság körében – számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál a régiók kormányzóinak közléseiből készített csütörtöki összefoglalójában.
Az áldozatok számát nem hozták nyilvánosságra. A jelentés szerint komoly károk keletkeztek a polgári infrastruktúrában.
Az ukrán déli műveleti parancsnokság szerint az orosz erők védekezésbe mentek át, és próbálják tartani a megszállt vonalakat. Továbbra is tüzérségi és légi eszközökkel támadják az ukrán állásokat a déli frontvonal mentén, és csapásokat mérnek a már felszabadított településekre. Az orosz megszállás alól nemrég felszabadult Petropavlivka és Trofonyivka falut Grad és Uragan típusú rakéta-sorozatvetőkkel lőtték. Davigyiv Bridre az orosz légierő három csapást mért – adta hírül az MTI.
Az Európai Unió (EU) döntése, hogy kiképzőmissziót hoz létre a kijevi rezsim számára, növeli az unió belesodródását a konfliktusba, és annak részesévé teszi – jelentette ki csütörtökön Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője.
Az EU külügyminiszterei október 17-én jóváhagyták egy kiképzőmisszió létrehozását Ukrajna számára. Ez egy hónap múlva megalakul, és a tervek szerint két év alatt a parancsnoki állomány több mint 15 ezer különböző szintű tagját fogja kiképezni. A célra mintegy 107 millió eurót különítettek el. Emellett az unió halálos fegyvereket is szállít a kijevi rezsimnek, ami természetesen a konfliktus részesévé teszi az EU-t – mondta a szóvivő.
Mint megírtuk, Magyarország nem támogatja az ukrán katonák kiképzését végző uniós missziót.
Ma reggel a megszállók ismét lőtték a Zaporizzsja megyében található Komisuvakhát. A helyi iskola egy újabb katonai objektum lett.
Nincsenek áldozatok, de lerombolták a polgári infrastruktúrát és a lakóépületeket. Oroszország egy terroristaország, amelyet el kell szigetelni a civilizált világtól!
– írta Kirilo Timosenko, az elnöki hivatal helyettes vezetője a Telegram-csatornáján.
A Balti-tenger partján fekvő Gross Strömkendorfban történt tűzvésznek nincsenek sérültjei. Tizennégyen tartózkodtak a nádtetős épületben, amikor a tetőszerkezetben késő este felcsaptak a lángok. A menekültek és az intézményt működtető Német Vöröskereszt (DRK) munkatársai még időben el tudták hagyni a házat.
Borzasztó, hogy az ember megérkezik egy országba, ahol biztonságban van, és hirtelen újra el kell hagynia az otthonát, és át kell élnie a bizonytalanságot, amely menekülésre kényszerítette
– nyilatkozott csütörtökön a Norddeutscher Rundfunk (NDR) regionális közszolgálati médiatársaságnak a szállás ukrán származású vezetője, Andrij Bondarcsuk.
Az egykori NDK területén fekvő kistelepülésen működő menekültszálláson a napokban már volt dolga a rendőrségnek szélsőjobboldali atrocitás miatt, mert a hétvégén horogkeresztet mázoltak a bejáratnál kifüggesztett táblára, elcsúfítva a DRK jelképét, a vörös keresztet – emelte ki az NDR.
Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt eddig nagyjából 950 ezren menekültek Ukrajnából Németországba, főleg nők, gyermekek és idős emberek.
Menekültszállásokat legutóbb az előző, 2015–2016-os nagy menekülthullámmal összefüggésben gyújtogattak Németországban. Számos ilyen eset történt a volt NDK területén.
Manuela Schwesig (SPD) miniszterelnök Twitteren azt írta: „A háború elől menekülő embereknek szükségük van a védelmünkre és támogatásunkra. Nem tűrjük az uszítást és az erőszakot!” – számolt be róla a Spiegel.
Nach einem mutmaßlichen Brandanschlag auf ein Gebäude in Mecklenburg-Vorpommern, in dem Ukrainer untergebracht waren, ermittelt der Staatsschutz. Es hatte vor dem Brand bereits Hakenkreuz-Schmierereien gegeben: https://t.co/a8JRMePXT7
— DER SPIEGEL (@derspiegel) October 20, 2022
Minszk naponta rögzít az ország légterének megsértésére tett kísérleteket Ukrajna területéről, valamint a szomszédos területen fokozott hírszerzési tevékenységet. Ezt mondta csütörtökön Ivan Tertel, az ország állambiztonsági bizottságának elnöke.
„Sajnos a helyzet nagyon komolyan erősödik délen. Szinte napról napra növekszik az ukrán területről érkező titkosszolgálati tevékenység, napi rögzített kísérletek a Belarusz Köztársaság légterének megsértésére” – idézi a TASZSZ Tertelt.
Oroszország október 10-e óta több mint háromszáz légicsapást mért Ukrajna energetikai infrastruktúrájára az ország energiaügyi minisztere szerint − írta meg a The Guardian.
Az ukrán kormány február óta első alkalommal korlátozta országszerte a villamosenergia-felhasználást, miután Volodimir Zelenszkij elnök szerint az erőművek egyharmadát érte támadás.
Az új energiatakarékossági rendszer értelmében csütörtökön Ukrajna-szerte reggel 7 és este 11 óra között korlátozták az áramszolgáltatást.
Ukrajna energiaügyi minisztere elmondta, hogy a kormány az energiafelhasználás húszszázalékos csökkentésére törekszik, és hogy az ukránok reagáltak a fogyasztás korlátozására vonatkozó felhívásra.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán újabb telefonos megbeszélést folytatott Recep Tayyip Erdogan török államfővel, amelynek során a két ország közötti biztonsági együttműködés is szóba került.
Baráti hangvételű párbeszédet folytattam Recep Tayyip Erdogan török elnökkel. Megköszöntem szilárd álláspontját Ukrajna területi integritásának és szuverenitásának támogatásában. Megemlítettem, hogy Törökországnak kiemelt szerepe volt a gabonakezdeményezés munkájának megszervezésében és kiterjesztésében. Nagyra értékeltük a két ország kapcsolatát a biztonsági együttműködés területén
– írta az ukrán elnök a Twitter-oldalán.
Продовжив дружній діалог з Президентом 🇹🇷 @RTErdogan. Подякував за непохитну позицію з підтримки територіальної цілісності й суверенітету України. Відзначив особливу роль Туреччини в зерновій ініціативі та її продовженні. Високо оцінили 🇺🇦-🇹🇷 взаємодію у безпековій сфері.
— Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) October 19, 2022
Az Ufa dízel-elektromos tengeralattjáró a jövő hónapban kezdi meg a szolgálatait az Orosz Haditengerészetnél – közölte Nyikolaj Jevmenov, az orosz haditengerészet parancsnoka.
A 636-os projekt Ufa nagy dízel-elektromos tengeralattjárója novemberben áll a haditengerészet szolgálatába – idézte az orosz védelmi minisztérium a haditengerészet parancsnokát szerdán.
Nyikolaj Jevmenov szerint hamarosan befejeződnek a tengeralattjáró próbái a Balti-tengeren – írja a TASZSZ. Jelenleg a tengeralattjáró visszatért a hajógyárba, hogy „az átvételi okirat aláírásának előkészítéséhez szükséges záróvizsgálatokon és befejező munkálatokon vegyen részt” – tette hozzá.
A NATO-szövetségesek lépni fognak, ha Svédország vagy Finnország „nyomás alá kerül” Oroszország vagy egyéb nemzet részéről, mielőtt teljes jogú taggá válnának a szövetségben − jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár csütörtökön, írta meg a The Guardian.
Elképzelhetetlen, hogy a szövetségesek ne cselekednének, ha Svédország és Finnország bármilyen nyomás alá kerülne
− jelentette a Reuters szerint Stoltenberg Ulf Kristersson svéd miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján.
Az AFP francia hírügynökség jelentése szerint az ukrán katonák visszafoglalják a területeiket, több száz katonai járművet zsákmányolnak, amelyeket a menekülő oroszok hagytak hátra, és ezeket a megszálló hadsereg ellen fordítják − írta meg a The Guardian.
Oroszország és Ukrajna többnyire hasonló, még a szovjet korból visszamaradt felszereléseket használ, ami azt jelenti, hogy az ukránoknak gyakran nincs szükségük komoly kiképzésre ahhoz, hogy a hátrahagyott járműveket használni tudják.
Augusztus óta a kijevi erők számos, oroszok által elfoglalt területet hódítottak vissza.
Az ukránok rengeteg eszközt szereztek
− mondta el a Janes brit hírszerzési elemzőcég egyik, névtelenséget kérő elemzője.
Nehéz pontosan tudni, hogy hány darabot foglaltak le, de Janes becslése szerint legalább 200 járművet, 45 harckocsit, 70 gyalogsági harcjárművet és 30 tüzérségi eszközt. Valószínűleg a legtöbbet az északkeleti Harkiv régióért vívott csatában.
Január óta a hússzorosára drágultak a golyóálló mellények – közölte az orosz felsőházban Ljudmila Naruszova képviselő. Véleménye szerint ki kellene vizsgálni, hogy miért nem a hadseregnek szállítják a felszereléseket ahelyett, hogy közvetlenül a sorkatonáknak adnák el, ráadásul piaci áron.
Emellett arra is felszólította az illetékes hatóságokat, hogy vizsgálják ki a növekvő árakat is. Ezt állítólag már megtették korábban, de az illetékes hivatal annyival zárta le az ügyet, hogy ez nem tartozik a hatáskörébe.
A Meduza szerint a képviselő neki nyilatkozó orosz anyáktól is idézett. Az édesanyák szerint éppen úgy csomagolják össze a fiaik holmiját, mint amikor annak idején nyári táborba küldték őket. Nem szabadna a besorozott katonák családjára hagyni a szükséges felszerelések beszerzését – vélekedett a képviselő.
Az EU Bizottsága szerint az a 20 üveg vodka, amelyet Vlagyimir Putyin orosz elnök küldött Silvio Berlusconi volt olasz államfőnek születésnapi ajándékként, sérti az ukrajnai invázió után bevezetett szankciókat − írta meg a Sky News.
Berlusconi volt miniszterelnök, akinek Forza Italia pártja tagja lesz az új olasz kormánykoalíciónak, a héten botrányt kavart, amikor kijelentette, hogy ismét kapcsolatban áll Putyinnal, és nemrégiben „kedves leveleket” váltott vele.
A születésnapomra 20 üveg vodkát és egy nagyon édes levelet küldött nekem
− mondta Berlusconi a LaPresse hírügynökség által kiadott hangfelvétel szerint az alsóházi törvényhozóknak.
Az áprilisban elfogadott uniós szankciócsomag az orosz árukra vonatkozó behozatali tilalmat kiterjesztette a szeszes italokra, köztük a vodkára is − közölte a bizottság szóvivője egy nyilatkozatában, hozzátéve, hogy az ajándékok nem képeznek kivételt.
Az ukrán tisztségviselők megdöbbenve fogadták Kevin McCarthy republikánus politikus azon kijelentését, miszerint ha a novemberi félidős választások republikánus győzelemmel zárulnak, akkor felhagynak az Ukrajnának szánt katonai támogatással – írja a RIA Novosztyi a Financial Times alapján.
Őszintén szólva megdöbbenve hallottam McCarthy kijelentését – közölte David Arakhamia. Oleg Nikolenko, az ukrán külügyminisztérium szóvivője azt mondta, hogy állandó kétpárti támogatásra számítanak az Egyesült Államok részéről.
Az orosz légierő menetrendszerű járőrözéseket tart a Belarusz határnál, miközben fokozott aggodalomra ad okot Moszkva kulcsfontosságú szövetségesének háborúban való aktívabb szerepvállalása. A rendszeres járőrözésről Belarusz számolt be.
Jelenleg az orosz légierő ütemezett járőrözést végez az „uniós állam” légi határainál – áll a belarusz védelmi minisztérium közleményében. Az „uniós állam” kifejezés egy határok nélküli vámmentes övezetre vonatkozik a két ország között – írja az Al Jazeera.
Egy orosz katonát két nappal azután öltek meg, hogy „belépett a háborús övezetbe”, és alig több mint egy héttel azután, hogy csatlakozott a moszkvai erőkhöz a részleges mozgósítás miatt − jelentették orosz források.
A 24 éves Jarsolav Bulaev egy zálogházban dolgozott, mielőtt csatlakozott Vlagyimir Putyin erőihez, és nem rendelkezett harctéri tapasztalattal − írta meg a Sky News.
Korábban az orosz gárda díszszázadában teljesített katonai szolgálatot. Nagynénje szerint életében mindössze ötször lőtt fegyverrel, és azok akkor is vaktöltényekkel voltak töltve.
A lap az információt nem tudta független forrásból ellenőrizni.
Killed in 2 days in the warzone. 24yo Yaroslav Bulaev:
— Russian Officers killed in Ukraine 🇨🇿🇺🇦 (@KilledInUkraine) October 20, 2022
• mobilised on 29 September
• in Crimea on 6 October
• killed in Ukraine on 8 October
The aunt says that in the army he was mostly marching. He fired five times and blanks only. And here he was immediately sent to a front. pic.twitter.com/2yDHsESMl0
Hamarosan lemond a posztjáról Alekszandr Szuhanov, az Orosz Föderáció közlekedésért felelős miniszterhelyettese. A miniszterhelyettes a közlekedés biztonságáért, így a Krími hídért is felelős volt – írja a Meduza.
Két, a Közlekedési Minisztériumhoz közel álló forrás szerint azonban Alekszandr Szuhanovot kirúgták a Krími híd felrobbantása miatt. Az egyik forrás szerint a „lemondást” még a hét vége előtt bejelenthetik.