A magyarok az egyik leggyűlöltebb nép az ukránok szemében

Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket!

Tartsanak velünk szerdán is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat.

Az Oroszország indította háborúban védekező ukránok nemcsak hazájukat védik, hanem az európai demokratikus értékeket is – jelentette ki Vitalij Klicsko kijevi polgármester az Európa Tanács Helyi és Regionális Hatóságainak Kongresszusában kedden.

Vitalij Klicsko – aki videókapcsolaton keresztül kapcsolódott a strasbourgi székhelyű szervezet vitájához – mindenekelőtt emlékeztetett: a háború kezdete óta civilek ezrei haltak meg, és közel nyolcmillió ukrajnainak kellett elmenekülnie az országból.

Kijelentette: Oroszország a konfliktus során nem tartja be a nemzetközi jog egyetlen szabályát sem. Hangsúlyozta, hogy az orosz rakéták katonai célok elérésének szándéka nélkül ukrán városokat, erőműveket és az alapvető infrastruktúrát támadják.

Klicsko közlése szerint a háború kezdete óta több mint ötven ukrán önkormányzati képviselőt raboltak el az oroszok. Felszólította a kongresszus résztvevőit, hogy továbbra is támogassák az ukrán önkormányzatokat – írta az MTI. 

Románia legfelsőbb védelmi tanácsa (CSAT) megvitatta és jóváhagyta kedden az energiaügyi miniszter előterjesztését az ország energetikai ellenállóképességének növelését célzó intézkedéscsomagról, amely a lakosság folyamatos földgáz- és villamosenergia-ellátását hivatott biztosítani „nem megterhelő áron” – közölte a román elnöki hivatal.

A nemzetbiztonsági testület napirendjén az ukrajnai háború fejleményei és az ország biztonságát érintő kihatásai szerepeltek, beleértve az energetikai válságot és a Fekete-tenger tágabb térségének szállítási infrastruktúráját.

Bukarest rövid és középtávon bátorítani fogja a szárazföldi és fekete-tengeri (offshore) földgáztermelésre irányuló beruházásokat, az energiaválság idején fel akarja használni az összes szénalapú energiaforrását, növeli a földgázkitermelési és -tárolási kapacitásait, és megpróbál konkrét megállapodást kötni külföldi partnereivel – Azerbajdzsánnal, az Egyesült Arab Emírségekkel, az Egyesült Államokkal és Szaúd-Arábiával – további gázmennyiségek importjáról.

Románia középtávon kiemelt figyelmet szentel mind a negyedik generációs, kis és moduláris atomreaktorok építésének, mind pedig a villamosenergia- és gázhálózat megerősítésének – olvasható a közleményben az MTI szerint. 

Az ukrán erők célzott tüzérségi csapást mértek a Herszon megyei Kajiri településen állomásozó orosz csapatokra, megerősített információk szerint legfeljebb harminc orosz katona életét vesztette, és több mint százan a romok alatt rekedtek – számolt be az ukrán vezérkar kedd esti helyzetjelentésében.

A katonai vezetés hozzátette, hogy a herszoni régióban lévő Hornosztajivkában felrobbant egy orosz lőszerraktár. A detonáció után sok mentőautót észleltek, de a károkról, illetve az áldozatok számáról nem tudtak információt közölni.

A vezérkar beszámolt arról, hogy a nap folyamán az ukrán légierő 15 csapást mért az ellenfélre. Találat ért 12 orosz fegyverkoncentrációs területet, két megerősített állást, valamint légvédelmi rakétarendszerek pozícióit, a légvédelem pedig lelőtt egy drónt. Az ukrán jelentés szerint az orosz erők kedden három rakéta- és 11 légicsapást, továbbá több mint 25 támadást hajtottak végre rakéta-sorozatvetőkkel – írta az MTI. 

Vlagyimir Putyin akár húszmillió orosz katonát is képes feláldozni, hogy megnyerje az Ukrajnával vívott háborút és biztosítsa politikai túlélését – mondta egy száműzetésben élő orosz diplomata.

Nem szabad, hogy illúzióink legyenek ezzel kapcsolatban. Tíz- vagy húszmillió oroszt fog feláldozni csak azért, hogy megnyerje ezt a háborút. Megölni az összes ukránt. Mert ez elvi kérdés. A politikai lét forog kockán számára. Ezt meg kell érteni – ha elveszíti a háborút, neki vége

– fogalmazott Borisz Bondarev a PolsatNews szerint. Hozzátette: úgy gondolja, hogy az ukrajnai háború alatt készülhetnek atomfegyverek bevetésére vonatkozó tervek is. 

A hamburgi bíróság négyezer eurós pénzbírságot szabott ki egy 62 éves sofőrre, aki Z jelet ragasztott autója szélvédőjére – írja az Unian ukrán hírügynökség.

A bíróság szóvivője szerint a sofőrt háborús bűncselekmény elkövetésével vádolják. A vádlott nem tagadja, hogy autójára egy fehér A4-es lapot rögzített kék Z betűvel.

A bíróság álláspontja szerint ez az ukrajnai háború jóváhagyása, egyben az Oroszországgal való szolidaritás megnyilvánulása

– áll a bíróság ítéletében.

Az orosz megszállók az ukrajnai háború első napjaitól kezdve Z jeleket tüntetnek fel katonai járműveiken. A Z betűt mint háborúpárti szimbólumot az orosz kormány propagandaeszközként, az orosz civilek pedig az invázió támogatásának jelképeként használják.

Azt az üzenetet küldtük Oroszországnak, hogy vonuljon ki Ukrajnából, és fejezze be a háborút – jelentette ki Gordan Jandrokovic horvát házelnök kedden Zágrábban, a Krími Platform első parlamenti találkozójának végén Ruszlan Sztefancsuk ukrán házelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján.

Elmondta, hogy közös nyilatkozatot fogadtak el, amelyben támogatásukat fejezik ki az ukrán nép és az ország iránt, megerősítik, hogy kiállnak Ukrajna nemzetközileg elismert határai mellett, és elítélik az „illegális orosz annexiót”.

A politikai kezdeményezés azt üzeni az agresszornak: a civilizált világ nem fog belefáradni, és Ukrajna mellett fog állni, amíg fel nem szabadítja utolsó négyzetcentiméternyi területét is

– mondta Jandrokovic.

Sztefancsuk megköszönte horvát hivatali kollégájának és Andrej Plenkovic kormányfőnek, hogy segítettek megrendezni a találkozót, amelyet történelmi jelentőségűnek és páratlannak nevezett. Elmondta: nem kerekasztal-beszélgetést, hanem számos kétoldalú megbeszélést folytattak – írta az MTI. 

Ha az orosz megszálló erők felrobbantják a kahovszkai erőművet, a Krím 10-15 évig biztosan, de lehet, hogy örökre vízellátás nélkül marad – vélekedett Olekszij Danilov, a nemzetbiztonsági tanács titkára a Sky Newsnak adott interjúban, majd hozzátette:

Felmerül a kérdés, hogy miért van szükség a Krím félszigetre, ha víz nélkül hagyják.

Az NSDC titkára megjegyezte, hogy az orosz hadsereg hatalmas mennyiségű robbanóanyagot felhasználva aknázta alá a kahovszkai erőművet.

Ukrajnában tett látogatást október 25-én a német elnök, Frank-Walter-Steinmeier. A politikus többek között Csernyihiv városában is járt.

A városban tett látogatása alatt azonban légiriadó lépett életbe, ami arra kényszerítette, hogy az újságírókkal és más tisztviselőkkel együtt óvóhelyre vonuljon.

Az Ukrajnában háborút folytató orosz erők azt az illúziót keltik, hogy elhagyják Herszont, de valójában új katonai egységeket hoznak oda, és védekezésre készülnek a megszállt megye központjában – jelentette ki Kirilo Budanov, az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatóságának vezetője az Ukrajinszka Pravda hírportálnak adott interjújában.

A katonai hírszerzés főnöke elképzelhetőnek tartja, hogy az orosz közvéleményt tesztelik, miként reagálna Herszon feladására. Kifejtette, hogy elsősorban készpénzt, valamint számítógépes szervereket visznek ki onnan, illetve evakuálják saját hatóságaikat és a sebesült katonákat.

Vagyis azt az illúziót keltik, hogy minden eltűnt. Ezzel párhuzamosan viszont éppen ellenkezőleg, új katonai egységeket visznek oda, és a város utcáit készítik fel a védekezésre

– fejtette ki Budanov.

A hírszerzési vezető úgy vélte, hogy abban az esetben, ha az orosz csapatok felrobbantanák a Herszon megyei kahovkai gátat, csak rövid időre lassítanák le az ukrán erők ellentámadását. A Krím félsziget és a zaporizzsjai atomerőmű viszont vízellátás nélkül maradna.

Egy orosz bíróság kedden elutasította Brittney Griner kétszeres olimpiai bajnok amerikai kosárlabdázó fellebbezését, amelyet kilenc évre szóló börtönbüntetése ellen nyújtott be.

A drogbirtoklás miatt februárban letartóztatott, majd augusztusban elítélt Griner fellebbezését Krasznogorszkban tárgyalták, ahol Jelena Voroncova bírónő hozta meg az elutasító döntést. A törvényszék az első fokú ítéleten annyit enyhített, hogy a sportoló előzetes fogva tartásban eltöltött napjait másfél napnak számítja, ami minimálisan rövidít büntetésén.

Grinert februárban – amikor a négyszeres Euroliga-győztes Jekatyerinburg játékosa volt – a seremetyjevói repülőtéren állították elő, mivel a táskájában kannabisztartalmú olajat találtak, amelyet az ügyészség mostani állásfoglalása szerint tudatosan megpróbált elrejteni a hatóságok elől. Az orosz vámhivatal nagy mennyiségű kábítószer csempészete miatt indított eljárást a 206 centis kosaras ellen. Büntetőpere július elején kezdődött, és augusztusban ítélték el.

Az első fokú ítélethirdetés után Joe Biden amerikai elnök nyilatkozatot adott ki, amelyben felszólította Oroszországot, hogy engedje el Grinert. Az észak-amerikai profi női liga, a WNBA „igazságtalannak és sajnálatosnak” nevezte az orosz bíróság döntését – írta az MTI. 

Az orosz megszálló csapatok felrobbantották a vízellátó rendszert Mikolajivban, aminek következtében a helyi lakosok házaiban hat hónapja nincs tiszta ivóvíz – írta a BBC vizsgálata alapján az Unian ukrán hírügynökség.

A nyomozás alatt a brit újságírók műholdas felvételeket és közösségi oldalakról származó fotókat elemeztek, amelyek alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a vízellátás Mikolajiv és Herszon között a legveszélyeztetettebb helyen sérült meg. A műholdfelvételeken orosz csapatok láthatók a sérült vízvezeték közelében.

Dmitro Butrij, a régió korábbi vezetője arról számolt be, hogy tárgyalásokat folytattak az oroszokkal a felrobbantott vízvezeték megjavításáról, de a megszállók „nem engedték a javítócsapatot a helyszínre”.

Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára azt tanácsolta kedden Ramzan Kadirov csecsen vezetőnek, hogy fegyveresei hagyják el Ukrajnát, védjék meg inkább szülőföldjük függetlenségét, mielőtt Oroszország ismét érdekeltté válik az elpusztításában.

Mielőtt túl késő nem lesz, hagyják el Ukrajnát, és harcoljanak Icskéria függetlenségéért. Ez volna a legjobb garancia arra, hogy Oroszország másodszorra nem törli el Dzsohár (Groznij) városát a föld felszínéről. Ha nem pusztítják el az Oroszországi Föderációt, visszatérnek, hogy újra csecsen nőket és gyermekeket öljenek

– írta Twitteren Danyilov.

Az ukrán parlament október 18-i ülésén határozatot fogadott el, amelyben elismerték az Icskériai Csecsen Köztársaságot Oroszország által megszállt területként, és elítélték a csecsen nép ellen a csecsenföldi háborúkban elkövetett népirtást – számolt be az MTI.

Irina Verescsuk, az ideiglenesen megszállt területek reintegrációs minisztere arra szólította fel azokat az ukránokat, akik a háború kezdete óta külföldre távoztak, ha lehet, ne térjenek vissza télre Ukrajnába.

Megkérnék mindenkit, hogy télen ne térjenek vissza. Azzal, ha most visszatérsz, magadat és rokonaidat is veszélynek teszed ki

– idézi Verescsukot az Ukrajinszka Pravda.

A miniszter megjegyezte, hogy nagyon szeretné, ha tavasszal visszatérhetne mindenki, és együtt építhetnék újra az országot.

Ferenc pápa kész tárgyalásokat folytatni a Vatikánban Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között a konfliktusok megoldása érdekében – számolt be Leonyid Szevetyanov, az Ortodox Egyház Világszövetségének elnöke a TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint. 

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő korábban azt mondta, hogy Moszkva üdvözli Emmanuel Macron francia elnök javaslatát, miszerint a pápát és az Egyesült Államok vezetését kellene bevonni az Ukrajnáról szóló tárgyalásokba. 

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nemrég azt nyilatkozta, hogy a Nyugatnak egyfajta „pénzügyi Ramsteint” kellene létrehoznia Ukrajna újjáépítésére, de Kijev eddig egy fillért sem kapott erre a célra.

Köszönöm az Európai Uniónak és különösen egyes uniós országoknak az államunknak nyújtott támogatást. Ezt a támogatást azonban szisztematikusabbá kell tennünk. Úgy vélem, már most döntenünk kell egy »pénzügyi Ramstein« létrehozásáról, hasonlóan a már működő »védelmi Ramsteinhez«

– idézi a TASZSZ orosz állami hírügynökség az ukrán elnök keddi beszédét, amelyet a Berlinben zajló, Ukrajna újjáépítéséről szóló konferencián mondott. 

Zelenszkij hangsúlyozta: már kidolgoztak egy „átlátható tervet Ukrajna újjáépítésének lépéseiről”, amelyhez 17 milliárd dollárra van szüksége az országnak.

Eddig egyetlen centet sem kaptunk e terv végrehajtására, kérem, hozzák közelebb a szükséges döntéseket, hogy felgyorsítsák a partnerek újjáépítésbe való bevonásának folyamatát

– mondta az elnök.

Mint ismeretes, a Ramstein egy németországi katonai bázis, ahol a nyugati országok által a Kijevnek nyújtott katonai segítség koordinálására létrehozott csoport ülései zajlanak.

Kijev csak Ukrajna tönkretételére kap pénzt a Nyugattól, szponzorai nem érdekeltek az újjáépítésben, csak az ország maradványainak megosztásában – fogalmazott Marija Zakharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője kedden Telegram-csatornáján.

A szóvivő így kommentálta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentéseit, miszerint a Nyugat egy fillért sem adott az Ukrajna gyors újjáépítésére vonatkozó terv végrehajtására.

Eddig a kijevi rezsim csak Ukrajna elpusztítására kapott pénz. Amikor a Nyugat úgy ítéli meg, hogy az ország eléggé tönkrement, egy másik történet kezdődik. Csak nem az újjáépítésről, hanem a maradványok megosztásáról

– írta a diplomata.

Washington álláspontja azzal kapcsolatban, hogy Kijev piszkos bombákat vethet be, elfogadhatatlan, tekintettel a fenyegetés súlyosságára – fogalmazott Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő kedden a TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint. 

Ez egy olyan megközelítés, amely korántsem komoly, ez egy olyan megközelítés, amely, azt mondanám, elfogadhatatlan annak a veszélynek a fényében, amelyről beszélünk

– mondta Peszkov.

Mint ismeretes, hétfőn Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter azt mondta ukrán kollégájának, Olekszij Reznyikovnak telefonon, hogy Washington elutasítja Oroszország Kijevre vonatkozó figyelmeztetéseit. Anthony Blinken amerikai külügyminiszter pedig október 23-án kijelentette, hogy az Egyesült Államok nem tartja indokoltnak az orosz figyelmeztetéseket a piszkos bombák bevetésével kapcsolatban.  

A norvég rendőrség letartóztatott egy orosz kémet az északi Tromso városában – jelentette az NRK közszolgálati műsorszolgáltató.

A Tromsói Egyetem tudósaként dolgozó férfi brazil állampolgárnak adta ki magát, de a rendőrség feltételezése szerint eredetileg Oroszországból származik.

A Sky News értesülései szerint a férfit azért akarják kiutasítani Norvégiából, mert „alapvető nemzeti érdekeket fenyeget”.

Az Ukrajna déli részén fekvő Herszon régióban az oroszok által beiktatott adminisztráció bejelentette, hogy egyes helyi férfiakat milíciaegységekbe szervez.

A hatóságok közlése szerint a férfiaknak „lehetőségük van” arra, hogy csatlakozzanak a területvédelmi egységekhez, ha szabad akaratukból úgy döntenek, hogy Herszonban maradnak, írja az al-Dzsazíra.

Az egység, a szolidaritás és a támogatás erős üzenetét küldjük Ukrajnának az orosz agresszió közepette – mondta Gordan Jandrokovics horvát házelnök kedden, a Krími Platform nevű kijevi kezdeményezés első parlamenti találkozójának megnyitóján Zágrábban.

Hozzátette: a nemzetközi közösség, az Európai Unió és a NATO az orosz támadás után egységesen és szolidárisan „válaszolt Putyin civilizációellenes lépésére”.

Ruszlan Sztefancsuk ukrán házelnök nyitóbeszédében elmondta: meg van győződve arról, hogy a keddi találkozó „termékeny és eredményes lesz”, továbbá köszönetet mondott Horvátországnak, hogy közreműködött az összejövetel megszervezésében, amelyet az „Ukrajna elleni napi agresszív támadások” miatt nem lehetett Kijevben megtartani.

Andrej Plenkovic horvát kormányfő kijelentette: Ukrajna mellett kiállni „erkölcsileg, jogilag és civilizációs értelemben is helyes cselekedet”.

A Krími Platform alapító csúcstalálkozóját 2021 augusztusában tartották Kijevben, válaszul a Krím annexiójára és más biztonsági kihívásokra. A csúcsot idén augusztusban virtuálisan szervezték meg, szintén államfők és kormányfők részvételével.

A zágrábi találkozó parlamentáris dimenziót adott a rendezvénynek, amelyen 42 küldöttség és 32 házelnök vesz részt, köztük Nancy Pelosi demokrata párti amerikai házelnök. Négy ország: Franciaország, Magyarország, Japán és Kanada videokapcsolaton keresztül szólal fel, írja az MTI.

Lehetetlen globális kérdésekről tárgyalni anélkül, hogy megértenénk Oroszország álláspontját – mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden újságíróknak.

Dmitrij Peszkov szerint a Valdaj Nemzetközi Vitaklub példa a szilárd szakértői platformra. „Komoly emberek gyűlnek itt össze, akik igyekeznek rájönni, mi folyik itt” – jegyezte meg.

„A vitaklub egy egyedülálló platform, amelyet sok évvel ezelőtt azért hoztak létre, hogy szabadon, sztereotípiák nélkül, azokkal együtt vitassák meg Oroszországot, akik hivatásszerűen tanulmányozzák Oroszországot, akik meg akarják találni az igazságot, akik különböző véleményeket tudnak kifejteni, és inkább első kézből származó információkat szeretnének kapni” – idézte a TASZSZ orosz állami hírügynökség a Kreml szóvivőjét.

Az ukrán elnöki hivatal szerint legalább hét civil meghalt és három másik megsebesült az elmúlt 24 órában az ország keleti részén fekvő Donyeck térségében végrehajtott orosz ágyúzásban.

Az állítólagos támadásokra akkor került sor, amikor a moszkvai erők offenzívát indítottak a stratégiailag fontos Bahmut és Avgyijivka városok ellen, és más területeket is lőttek a régióban, amely Ukrajna ipari központjának, Donbásznak a részét képezi.

Az al-Dzsazíra nem tudta független forrásból ellenőrizni az elnöki hivatal jelentését. Moszkva még nem reagált Kijev vádjára.

Oroszország fokozza a fegyverek gyártását a harckocsiktól és ágyúktól kezdve a nagy pontosságú rakétákig és drónokig – közölte Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese.

A politikus Oroszország ellenfeleihez szólt, és azt tanácsolta nekik, ne reménykedjenek abban, hogy az ország kifogy a fegyverekből.

A tisztviselő elmondta, hogy a főparancsnok Vlagyimir Putyin orosz elnök utasítására Nyizsnyij Tagilba utazott, és ellenőrizte a harckocsik gyártását az Uralvagonzavod vállalatnál.

Medvegyev elmondása szerint az utazás során megbeszélések folytak a fegyveres erők számára a „különleges katonai művelet” során felhasználandó felszerelések szállításának felgyorsításáról és a meglévő logisztikai problémák kijavításáról, írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

Az Európai Bizottság elnöke felszólította a világot, hogy segítsen az ukránoknak az országuk gyors újjáépítésében, és hozzátette, hogy az Európai Unió kész egy titkársággal koordinálni az újjáépítési erőfeszítéseket.

„Nincs vesztegetni való időnk, a pusztítás mértéke elképesztő. A Világbank 350 milliárd euróra becsüli a károk költségét” – mondta Ursula von der Leyen az Ukrajnát érintő újjáépítési konferencián Berlinben.

Von der Leyen szerint „a lehető leghamarabb, lehetőleg még az év vége előtt vagy a jövő év elején” el kell indítani az újjáépítés nemzetközi koordinációs platformját, írja az al-Dzsazíra.

Az ENSZ Projektszolgáltatási Hivatala (UNOPS) látja el Ukrajnát az aknamentesítéséhez szükséges felszerelésekkel – jelentette Ukrajna Ideiglenesen Megszállt Területeinek Reintegrációs Minisztériuma.

A Rendkívüli Helyzetek Állami Szolgálata és az Állami Közlekedési Különleges Szolgálat 20 csapata kap technikai felszerelést és egyéni védőfelszerelést, közölte a tárca. A segélycsomag páncélozott sisakokat, golyóálló mellényeket, aknamentesítő szerkezeteket, széles keretű fémdetektorokat és páncélozott kotrógépeket is tartalmaz.

Németország és Hollandia korábban jelezte, hogy ukrán tűzszerészeket képez ki a feladat elvégzéséhez, írja a Kárpátalja.