Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket!

Tartsanak velünk szerdán is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!

Antony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere elítélte az újabb orosz rakétatámadásokat, és kijelentette, hogy kitartanak Ukrajna mellett „addig, ameddig csak szükséges” – írja a The Guardian. 

Antony Blinken Twitteren közzétett bejegyzésében azt írta, hogy „Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ma ismét remek vezetői magatartásáról tett tanúbizonyságot azzal, hogy egyértelművé tette, készen áll a diplomáciára annak érdekében, hogy igazságosan érjen véget a háború. Moszkva válasza erre egy újabb támadás volt”. 

Ezek a támadások nem törik meg Ukrajna akaratát – mi pedig Ukrajna mellett állunk, ameddig csak szükséges

– tette hozzá. 

Az ukrán biztonsági szolgálat (SBU) büntetőeljárást indított az ukrán ortodox egyház hívei által énekelt dal miatt. Erről az SZBU sajtószolgálata számolt be – írja a Meduza.

A dalban elhangzik egy sor, amely „Rusz anya” feléledését emlegeti. (A Kijevi Rusz a kelet-európai térség első szervezett állama volt, amely magába foglalta a keleti szláv törzsek területeit. Fővárosa, Kijev a mai Ukrajna fővárosa, azonban ez az államszövetség mégsem kizárólag Ukrajna, hanem a rutén fejedelemségekből létrejött államalakulatok elődjének, a mai modern Belorusszia és Oroszország kulturális és történelmi előzményének is tekinthető – a szerk.) 

Azoknak, akik az Oroszország által kirobbantott háború árnyékában »Rusz anya felébredésére« várnak, meg kell érteniük, hogy ez sérti Ukrajna polgárainak a biztonságát és nyugalmát

– közölte az SZBU vezetője. November 12-én Mihail Jemeljan, az ukrán ortodox egyház papja posztolt egy videót a dalt éneklő plébánosokról.

Ukrajnában jelenleg jelentős internetzavarok tapasztalhatók, az élő mérőszámok azt mutatják.

A csoport szerint az ország legtöbb régióját országos áramkimaradás sújtja a kritikus infrastruktúrát célzó intenzív orosz rakétatámadások közepette – számolt be róla a The Guardian.

Moldova közölte, hogy a szomszédos Ukrajnában lévő energetikai infrastruktúrát ért orosz támadások miatt áramkimaradások tapasztalhatók, és felszólította Moszkvát, hogy hagyjon fel a támadásokkal.

Minden Ukrajnára hulló bomba Moldovát és népünket is érinti. Felszólítjuk Oroszországot, hogy azonnal hagyja abba a pusztítást!

– írta Nicu Popescu külügyminiszter a Twitteren.

Az Egyesült Államok határozottan elítéli az Ukrajna elleni orosz rakétatámadások legutóbbi hullámát – közölte a Fehér Ház.

Nyilatkozatában kijelentette: a mai támadások „csak elmélyítik a G20-ak aggodalmát Putyin háborújának destabilizáló hatása miatt”.

Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó elmondta:

Az Egyesült Államok, szövetségeseink és partnereink továbbra is ellátják Ukrajnát azzal, amire szüksége van a védekezéshez, beleértve a légvédelmi rendszereket is. Kitartunk Ukrajna mellett, ameddig csak kell.

Kijev felszólította a G20-ak vezetőit, hogy reagáljanak és határolódjanak el Oroszországtól, miután rakétákkal kezdték bombázni Kijevet – írja az Al Jazeera. 

Oroszország halálos csapásokat mér a békés ukrán városokra. A lakóházakat és az energetikai infrastruktúrát bombázzák. Kíváncsian várom a G20-ak reakcióját. És kérem, ne szóljanak »mind a két oldalhoz«. Foglaljanak az állást az emberek, és ne a háborús bűnösök oldalán 

– írta Dimitro Kuleba, Ukrajna külügyminisztere Twitteren.

Vang Ji kínai külügyminiszter a G20 csúcstalálkozón tartott megbeszélésen azt mondta orosz kollégájának, Szergej Lavrovnak, hogy Oroszország álláspontja, miszerint nem szabad nukleáris háborút vívni, „racionális” és „felelős” hozzáállást mutat – számolt be róla az Al Jazeera.

Vang a Lavrovval folytatott megbeszélésen hozzátette: Kína örömmel látta, hogy Oroszország jelezte, hajlandó párbeszédet folytatni Ukrajnáról, és beleegyezett a fekete-tengeri gabonaexportról szóló megállapodás folytatásába – olvasható a kínai külügyminisztérium közleményében.

Kína hajlandó együttműködni Oroszországgal a különböző területeken folytatott magas szintű eszmecserék és kommunikáció előmozdítása, a kétoldalú gyakorlati együttműködés elmélyítése és a személycserék megkönnyítése érdekében

– idézte Vangot a Hszinhua állami hírügynökség.

Csaknem ötmillió forint értékű adománnyal támogatta az ukrán menekültek ellátásában is részt vállaló Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézetet a Magyar Református Szeretetszolgálat – közölte a szervezet kedden az MTI-vel. 

Közleményükben kiemelték: a szeretetszolgálat az orosz–ukrán háború kitörésének első napja óta segítséget nyújt az érintetteknek.

Amellett, hogy az ellátási helyszíneken a menekülőket segíti a karitatív szervezet, valamint határon túlra is rendszeresen juttat adományokat, az alapítvány kiemelten fontos ügyként kezeli, hogy támogassa azokat a hazai intézményeket, szervezeteket tárgyi adományokkal, amelyek maguk is részt vállalnak az ukrán menekültek ellátásában – írták.

A Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet február óta kiemelt ellátóhelye az ukrajnai menekült gyerekeknek, akik részére 24 órában, a hét minden napján országos ügyeleti központként, ukrán nyelven beszélő orvosokkal és ápolókkal segíti a többi gyermekellátó tevékenységét.

Orosz katonák egy csoportja feltehetően eldobta fegyvereit és egyenruháját, és átúszott a Dnyeper folyón, amikor Moszkva múlt héten visszavonult Herszon városából – számolt be róla az International Business Times.

Az ukrán védelmi minisztérium hétfőn közzétett egy videót, amelyen ukrán katonák járőröznek a folyóparton, és a partot az orosz katonák holmijával teleszórva találják, akik, úgy tűnik, menekülés közben minden felszerelésüket hátrahagyták.

Oroszország kénytelen lesz lefoglalni a barátságtalan országok vállalatainak vagyonát, ha saját külföldi vagyonát elkobozzák tőle – írta az orosz Biztonsági Tanács helyettes vezetője, Dmitrij Medvegyev a Telegram-csatornáján.

„Ha az orosz vagyon ellopásáról szóló nemzeti törvényeket az ENSZ Közgyűlésének egy ismert helyről ellenséges országok által kiszipolyozott határozata alapján fogadják el, akkor nem marad más választásunk. Visszavonhatatlanul le kell foglalnunk az ilyen országok magánbefektetőinek pénzét és vagyonát, pedig nem ők felelősek a kormányukban ülő idiótákért” – jelentette ki a politikus.

Rámutatott, hogy ez a pénz és egyéb értéktárgyak mintegy 300 milliárd dollárt tesznek ki, ami Medvegyev szerint elég ahhoz, hogy kárpótolják Oroszországot.

Alaksandar Vucsics szerb elnök Belgrádban találkozott Ramzan Kadirov csecsen vezető tanácsadójával, Turk Daudovval, aki egy csecsen nemzeti ruhát is vitt neki ajándékba – írja az Ukrainska Pravda. 

Turk Daudov a látogatás után arról számolt be a közösségi oldalán, hogy Szerbia kimutatta az Oroszország iránti támogatását. A közös találkozó végén Kadirov tanácsadója egy csecsen nemzeti kalapot és köpenyt adott át Szerbia elnökének, aki ezeket fel is vette, és le is fotózkodott bennük. 

James Cleverly brit külügyminiszter szerint Oroszország legutóbbi Ukrajna elleni rakétatámadásai Vlagyimir Putyin elnök gyengeségét mutatják.

Putyin vesztésre áll a csatatéren és – mint ma a G20-ak találkozóján láthattuk – diplomáciailag is

– írta a külügyminiszter.

Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke videóüzenetben reagált az országát ért hatalmas orosz rakétatámadásra. Elmondása szerint már több mint 80 rakétát lőttek ki Ukrajnára – ezek többségét energetikai létesítményekre.

Egyértelmű, mi a célja az ellenségnek, de nem fogja megkapni, amit akar

– hangsúlyozta az ukrán elnök, majd hozzátette: további húsz támadás várható országszerte.

Nagyon kérek mindenkit, vigyázzon magára, és maradjon a menedékhelyeken! Tudom, hogy a támadások miatt sok városban megszakadt az áramszolgáltatás, de dolgozunk rajta, mindent helyreállítunk, és mindent túlélünk

– üzent a lakosságnak.

„Így segítünk helyreállítani a kritikus infrastruktúrát, amelyet háborús bűnt elkövetve támad az orosz hadsereg, megfosztva a civil lakosságot, köztük időseket, nőket és gyerekeket a fűtéstől és az áramtól, amelyek – különösen a közeledő télen – az életet jelentenék nekik” – írta közösségi oldalán Karácsony Gergely főpolgármester.

Az Iványi Gábor által vezetett Oltalom Karitatív Egyesülettel együttműködve kedden közös segélyszállítmányt indítanak az ukrán fővárosba. A több tonna élelmiszer és ruha mellett a vízműveknek köszönhetően életmentő generátort is küldenek Kijevbe.

Kijev szerint az orosz erők mintegy száz rakétát lőttek ki Ukrajna ellen az energetikai infrastruktúrát célzó támadási hullámban, amely áramkimaradásokhoz és kényszerű leállásokhoz vezetett.

Körülbelül száz rakétát már kilőttek. A megszállók ezzel felülmúlták az október 10-i értéket, amikor 84 rakétát lőttek ki

– mondta Jurij Ignat, a légierő szóvivője az ukrán televíziónak, hozzátéve, hogy a támadók elsődleges célja a kritikus infrastrukturális létesítmények elpusztítása – adta hírül az NDTV.

Vlagyimir Putyin úgy véli, hogy a történelem újraírására tett kísérletek célja Oroszország meggyengítése – adta hírül a TASZSZ.

Számos állam próbálkozása a világtörténelem újraírására egyre agresszívebb, és általában véve egyértelmű céljuk van társadalmunkkal kapcsolatban. Megosztani, megfosztani minket az iránymutatásoktól, és végső soron meggyengíteni Oroszországot és szuverenitását

– mondta az orosz államfő kedden a Pobeda szervezőbizottságának ülésén.

„A történelem eltorzítása, mítoszok plántálása és az értékek roncsolása. Sok tekintetben ilyen mítoszokból születnek az államok. Ilyen forgatókönyveket már teszteltek néhány országban, köztük Ukrajnában és számos más államban” – fejtette ki Putyin, rámutatva arra, hogy Oroszországgal is voltak ilyen kísérletek, de azoknak időben és határozottan gátat szabtak.

A brit graffitiművész, Banksy megerősítette, hogy Ukrajnában járt, és hét falfestményt festett Kijevben és környékén, többek között az orosz bombázások által leginkább sújtott városokban és külvárosokban – számolt be róla a CNN.

Korábban már sejteni lehetett, hogy Ukrajnában festett, amikor több, az ő jellegzetes stílusában készült falfestményt láttak a lebombázott épületek oldalán, de most a művész is megerősítette, hogy hét festményért ő a felelős.

A Sky News értesülései szerint a dél-herszoni régió második legnagyobb városából, Nova Kakhovkából a harcok miatt menekülnek az oroszok által felállított közigazgatásnak dolgozó emberek.

A város a Dnyeper folyó keleti partján fekszik, közel a kahovkai vízerőműhöz. A város az Észak-Krími-csatorna torkolatával is szomszédos, amely a Krím félsziget édesvízellátásának kulcsfontosságú forrása, és amelyet Oroszország 2014-ben foglalt el Ukrajnától.

A város oroszok által beiktatott adminisztrációjának közleménye szerint a város közigazgatásában és az önkormányzati intézményekben dolgozó alkalmazottakat a régió biztonságos területeire telepítették át.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a G20-csúcstalálkozón tíz pontban fogalmazta meg Kijev követeléseit, és arra sürgette a résztvevőket, hogy fogadják el békejavaslatait. Az ukrán elnök által beterjesztett javaslatok a következők voltak:

• nukleáris biztonság
• élelmiszer-biztonság
• energiabiztonság
• az összes hadifogoly azonnali szabadon bocsátása
• az ENSZ Alapokmányának végrehajtása; Ukrajna területi integritásának helyreállítása
• az orosz csapatok kivonása Ukrajna területéről, a fegyveres konfliktus beszüntetése
• az igazságszolgáltatás helyreállítása
• a szándékos természetkárosítás befejezése
• az eszkaláció megelőzése
• a háborút lezáró nap kijelölése

Az államfő kedden azt mondta a világ vezetőinek: most van itt az ideje annak, hogy az általa javasolt béketerv alapján véget vessenek az országában zajló orosz háborúnak.

Oroszország nem utasítja el a tárgyalásokat Ukrajnával, ezt csak Kijev teszi – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kedden az indonéziai G20-csúcstalálkozón az ottani részvételét összegző sajtóértekezletén.

Mi az elnökünk szájával több ízben megerősítettük, hogy nem utasítjuk el a tárgyalásokat. Ha valaki elutasítja, az Ukrajna. És minél tovább utasítja el, annál nehezebb lesz végül megállapodni

– mondta Lavrov.

Az MTI szerint az orosz külügyminiszter irreálisnak minősítette a tárgyalások elé támasztott ukrán feltételeket. Kifogásolta azt is, hogy míg a csúcson a felszólalók három percet kaptak hozzászólásaikra, Volodimir Zelenszkij húsz percig beszélhetett felvetéséről.

A háború fordulópontjának tekinti Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ukrán hadsereg herszoni felszabadító hadműveletét, amely szerinte Ukrajna győzelméhez fog vezetni – írja az MTI.

Herszon országunk déli részének egyik legfontosabb városa, és az egyetlen regionális központ, amelyet Oroszországnak február 24-e után sikerült elfoglalnia, és most Herszon már szabad 

–  jelentette ki Zelenszkij, majd így folytatta:

„Mit jelent ez? Védelmi erőink felszabadító hadművelete Ukrajna számára analóg a múlt számos csatájával, amelyek fordulópontot jelentettek a háborúkban. Olyan változásokat jelképeztek, amelyek után az emberek már tudták, kié lesz a győzelem, bár még küzdeni kellett érte. Ilyen volt például a D-Day, a szövetségesek partraszállása Normandiában (a második világháború idején). Ez még nem volt pont a gonosz elleni küzdelem végén, de már meghatározta az események egész menetét. Pontosan ezt érezzük most. Most, hogy Herszon szabad” – fogalmazott Zelenszkij kedden a G20-csúcs résztvevői előtt videó-összeköttetésen keresztült mondott beszédében.

Az ukrán elnök egyébként G19-nek nevezte beszédében a csúcsértekezletet, jelezve, hogy szerinte a G20-csoportban nincs helye Oroszországnak.

Oroszország már védelmi jellegű hadműveletet folytat Ukrajnában, miután kivonult Herszon városából − közölte kedden egy nyugati tisztségviselő.

Elmondta, hogy várakozásai szerint a harctéri helyzet ebben az évben nagyjából változatlan marad − írta meg a The Independent.

Egyik fél sincs olyan állapotban, hogy erői összeomlanának

− fogalmazott.

Az ENSZ szóvivője kedden azt mondta, hogy a felek még mindig tárgyalnak az Ukrajnának a Fekete-tengeren történő gabonaexportot lehetővé tevő megállapodás meghosszabbításáról − írta meg a The Independent.

A fekete-tengeri gabonakezdeményezés folytatásáról szóló megbeszélések minden féllel különböző szinteken folynak. Jelenleg nincs mit bejelenteni

− mondta Ismini Palla, a fekete-tengeri gabonakezdeményezés ENSZ-szóvivője Isztambulban.

Az Európai Unió katonai segítségnyújtási missziót (EUMAM Ukrajna) hozott létre az ukrán fegyveres erők képességének megerősítésére annak érdekében, hogy képes legyen védeni az ország területi egységét és önállóságát, valamint a polgári lakosságot az orosz agresszióval szemben − közölte az Európai Unió Tanácsa kedden.

Az uniós tagországok védelmi minisztereinek brüsszeli ülésén hozott döntés értelmében a misszió az ukrán fegyveres erők legfeljebb 15 ezer fős állományának egyéni, kollektív és speciális képzését nyújtja majd több uniós tagállam területén. A misszió kezdeti időtartama két évre szól − közölte az MTI. 

A misszió vezetője Hervé Bléjean altengernagy, az Európai Unió Katonai Törzse (EUMS), valamint az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) részeként működő katonai tervezési és végrehajtási szolgálat (MPCC) főigazgatója lesz.

Az orosz erők súlyosan megrongálták azt az energetikai létesítményt, amely Herszon régió nyugati részét – ahonnan az orosz csapatok a múlt héten vonultak vissza – és a szomszédos Mikolajiv régió nagy részét ellátja árammal.

Volodimir Kudrickij, az Ukrenergo vállalat vezérigazgatója kedden a Facebookon közölte, hogy „az energetikai létesítmény gyakorlatilag megsemmisült. Többé már nem létezik”.

Hozzátette, hogy két, egyenként 250 tonnás autotranszformátor robbant fel, és az egység más részei is megsérültek. Mint mondta, keményen dolgoznak azon, hogy helyreállítsák az áramellátást a herszoni régióban, de a visszavonuló orosz erők által elhelyezett aknák miatt nincs könnyű dolguk.