Ennyi volt mára élő hírfolyamunk az orosz–ukrán háborúról, természetesen holnap is jelentkezünk. Tartsanak velünk!
A Task & Purpose nevű amerikai biztonságpolitikai és haditechnikai portál egy nemrég publikált videójában arra keresi a választ, mi lehet az oka annak, hogy az iraki megszállás alatt az Egyesült Államok kormánya összesen mintegy 50 milliárd dollár költött az aknavédett katonai járművekre, ezután azonban több százat ingyen adott belőlük – először Afganisztánnak, majd Ukrajnának.
2005-től kezdve a legnagyobb amerikai fegyverkezési program indult, amit a II. világháború óta látott az ország – írja a portál. Az Egyesült Államok kormánya 24 ezer szóban forgó járművet rendelt, összesen 50 milliárd dollár értékben. Ez több mint 2 millió dollárt jelentett harckocsinként.
Az afganisztáni és iraki konfliktus 2015-ben elkezdett lassulni, az Egyesült Államok hadseregének pedig ki kellett találnia, hogy mit kezd ezekkel az elképesztően drága harci járművekkel.
A tárolásukról és a karbantartásukról ugyanis a továbbiakban is gondoskodni kellett, ami szintén sok pénzébe került az amerikai adófizetőknek. Az amerikai haderő meghozta a döntést: 8585 harci járművet megtartanak és modernizálnak, 7456-ot pedig leszerelnek – fenntartani ugyanis drágább, mint kivonni őket a forgalomból. Ezen harckocsik egy része jutott el Afganisztánba, ahol először az afgán nemzeti hadsereg, később pedig a tálibok tulajdonába kerültek.
Egy másik részük jelenleg az ukrán fegyveres erők birtokában van. A Task & Purpose szerint az ukrán hadsereg messze nem a legjobb állapotában kapta meg a járművet: nem érkezett hozzá testből irányítható fegyvertorony, sőt, fegyverek sem. Ennek ellenére az ukrán haderő így is nagy hasznát veszi a járműveknek.
Az Oryx nevű haditechnikai szakportál közzétett egy listát, amelyen azon országok neve szerepel, amelyek az ukrajnai invázió kezdete után importáltak fegyvereket Oroszországba. Az egyik ilyen ország Irán, ami annyira talán nem meglepő, a másik Belorusz.
Az eddig is közismert ténynek számított, hogy Irán több harci fegyvert is szállított Oroszországnak; Mohadzser-6-os, Sahed-131-es és 136-os drónokat. Belorusz azonban nem sokszor tűnt fel ebben a kontextusban, pedig több harci járművet és lőszert is biztosított az orosz hadseregnek.
A portál elsősorban a Belarusian Hajun Project adataira alapozza az információit. Ez a szervezet nyomon követi a belarusz haderő és fegyvereik mozgását. A két szóban forgó ország, Oroszország és Belorusz tagadja a fegyverszállítások tényét.
Nobel-békedíjashoz szokatlan viselkedésre ragadtatta magát az idei egyik díjnyertes szervezet vezetője, Olekszandra Matvicsuk, aki fegyvert kér annak érdekében, hogy Ukrajna megvédhesse magát, és megállítsa az orosz támadásokat – írja a The Moscow Times.
Ha valaki azt kérdezi tőlem, hogy hogyan állítsuk meg ezeket a bűncselekményeket, annak csak azt tudom mondani: biztosítsunk Ukrajnának fegyvereket annak érdekében, hogy felszabadíthassa ezeket a területeket
– magyarázta.
Ez egy furcsa helyzet számomra, és nyilvánvalóan valami nem működik, rossz az egész rendszerben, ha egy emberi jogi ügyvéd légvédelmi rendszereket kér
– mondta, hozzátéve: a nemzetközi jog, ami az alapvető eszköze, már nem bizonyul hatékonynak.
Az Orosz Föderációból útnak indult egy hadi felszereléssel megrakott vonat Belarusz felé: a rakománya között Tor-M2 légvédelmi rendszereket is szállít. A vonat november 25-én indult Oroszországból, és november 28-án már megérkezett Belaruszba.
Belorusz vasutasok szerint nem ez az első, Oroszország irányából érkező, katonai szállítmányt hozó vonat – írja az Ukrainska Pravda.
Az orosz hadsereg megölte Volodimir Vakulenko gyermekkönyvírót Harkiv régióban. A férfinak még márciusban veszett nyoma az Izjum melletti Kapitolivka faluból. A halálhírét november 28-án hozták nyilvánosságra, fényképes bizonyítékokkal és DNS-vizsgálattal – írja a Korrespondent.
A holttestét a megszállt Izjum felszabadítása után találták meg egy tömegsírban. A temetést a helyi temetkezési vállalat intézte, akik naplót is vezettek a halottakról – ebben is szerepelt az író neve.
Jens Stoltenberg megérkezett Bukarestbe a külügyminiszterek kedden kezdődő és két napig tartó tanácskozására – írja a Polsat News.
Putyin fegyverként akarja használni a közelgő telet Ukrajnával szemben. További ukránellenes támadásokra kell felkészülnünk
– mondta Stoltenberg az újságírókkal folytatott megbeszélésen.
Nem hagyhatjuk, hogy Putyin nyerjen. Nemcsak azért támogatjuk Ukrajnát, mert Putyin győzelme tragédia lenne az ukrán nemzet számára, hanem azért is, mert a világ kevésbé lenne biztonságos
– vélekedett a NATO-főtitkár.
Ferenc pápa csecsenekkel és burjátokkal kapcsolatos kijelentései nemcsak a „russzofóbiát”, hanem az igazság felháborító elferdítését is jelzik – mondta Marija Zakharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője hétfőn a Föderációs Tanács kerekasztalán.
A diplomata Ferenc pápa szavaira hívta fel a figyelmet az amerikai médiának adott interjújában, ahol a csecseneket és burjátokat „az ukrajnai orosz csapatok legkegyetlenebb részének” nevezte, megjegyezve, hogy „ha vannak mártírok, akkor kell lenniük olyanoknak is, akik kínozzák őket”.
Ez már nem russzofóbia, ez egy perverzió, nem is tudom, milyen szinten
– vélekedett Zaharova.
Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök a tervei szerint a közeljövőben ismét találkozik Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
„Hamarosan találkozom az orosz elnökkel. Meg fogunk beszélni néhány kérdést. Ha sikerül elhárítanunk néhány kisebb problémát, akkor jelentős előrelépést érhetünk el az importhelyettesítésre irányuló erőfeszítések terén. Jelenleg ez a legfontosabb számunkra, és az idei év világossá tette, hogy képesek vagyunk erre” – jelentette ki a belorusz elnök.
Lukasenka rámutatott: a két országnak időre volt szüksége, hogy elérje céljait. Szerinte a jelenlegi gazdasági problémák leküzdhetők.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök telefonon megbeszélést folytatott hétfőn Mark Rutte holland miniszterelnökkel elsősorban a két ország védelmi együttműködéséről és Ukrajna katonai célú támogatásáról.
Örömmel hallottam, hogy Ukrajna támogatása jövőre növekedni fog. Megbeszéltük az általam felvázolt béketerv végrehajtásának és Ukrajna energiatakarékos technológiákra való átállásának lehetőségeit is
– írta Zelenszkij a Twitteren.
Hollandia eddig már 800 millió euró értékben nyújtott katonai támogatást Ukrajnának. A holland védelmi minisztérium adatai szerint ebben vannak páncélozott tarackok, légelhárító rendszerek, lőszerek, páncéltörő fegyverek és légvédelmi rakéták.
Discussed sustainable defense cooperation with 🇳🇱 Prime Minister @MinPres. Glad to hear that support for Ukraine next year will only increase. We also discussed the implementation of my peace formula and the transition of 🇺🇦 to energy-saving technologies.
— Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) November 28, 2022
A lengyel belbiztonságot és energetikát érintő orosz nyomásgyakorlást vizsgáló állami bizottság megalakításának tervét ismertette hétfői sajtóértekezletén Jaroslaw Kaczynski, a lengyel kormánypárt elnöke és Mateusz Morawiecki kormányfő – írja az MTI.
A lengyel kormánykoalíciót vezető Jog és Igazságosság (PiS) párt székhelyén rendezett közös sajtótájékoztatón Morawiecki hangsúlyozta: meg kell vizsgálni „az orosz politika, az orosz kereskedők, ügynökök befolyását a lengyel bel- és energiabiztonságra, de a tágabb értelemben vett biztonságra is”.
Nincs semmi rejtegetnivalónk, ezért felül kell vizsgálni a 2007-től máig terjedő időszakot
– hangsúlyozta a lengyel miniszterelnök. Szavai szerint a bizottságra nemcsak a múlt tisztázása érdekében volna szükség, hanem azért is, hogy Lengyelország „a jövőben is egyszer és mindenkorra megszabaduljon az orosz befolyástól”.
Annak kivizsgálását is szükségesnek nevezte, hogy miért születtek olyan megállapodások, amelyek révén „egyre több nyersanyagot hoztak be Oroszországból Lengyelországba”, és miért vezettek be olyan szabályokat, amelyek nyomán orosz cégek lettek a stratégiai fontosságú vállalatok részvényesei.
Európa mintha „valamiféle kábítószer okozta álomban lenne, egyre mélyítette függőségét Oroszországtól, s ebben sok lengyel politikus követte” – fogalmazott Morawiecki.
Bejelentette: a bizottság létrehozásáról szóló törvénytervezetet hamarosan közzéteszik. A PiS Twitter-oldalán megjelent közlemény szerint a bizottság kilenc tagját a parlamenti alsóház választja majd meg.
A testület az elképzelések szerint kielemezné a 2007-2022 közötti intézkedéseket, s ennek alapján kezdeményezhetné az orosz befolyás hatására meghozott döntések felfüggesztését. Az érintett döntéshozókra adminisztratív büntetéseket szabhatna ki.
Kaczynski a sajtókonferencián elsősorban a jelenleg ellenzékben lévő Polgári Platform (PO) által irányított kormányok idejére (2007-2015) utalt mint kivizsgálandó időszakra.
A PO vezette ellenzéki frakció, a Polgári Koalíció (KO) október végén szintén indítványt nyújtott be egy vizsgálóbizottság létrehozására. Annak ellenőrzését szorgalmazták, hogy a jelenlegi kormány idején az állami szervek képesek-e megakadályozni a külföldi hírszerzés befolyását Lengyelország energiapolitikájára.
A héten kezdődik a „téli háború” Ukrajnában, és fagyok várhatók – számolt be a Sky News.
Egy videóban Michael Clarke professzor azt jósolja, hogy a hideg hőmérséklet „az ukránoknak fog kedvezni”, mivel „jobban felszereltek, és jobban szervezettek”.
Mint megírtuk: a tél beállta hagyományosan a védekező félnek kedvez egy háborúban, márpedig most szinte mindenhol az oroszok védekeznek Ukrajnában. A Politico most azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy a mostani konfliktusban a tél akár segíthet is az ukránoknak.
A lap szerint a mozgósítás által felduzzasztott orosz hadseregnek közel sincs elegendő meleg téli felszerelése ahhoz, hogy kihúzzák a Kelet-Ukrajnában akár mínusz 20 fokot is elérő hideget. Mindeközben nemrég az ukrán védelmi minisztérium arra hívta fel a figyelmet egy Twitter-posztban, hogy Dél-Ukrajnában, a Krím félszigeten korántsem szoktak annyira hidegek lenni a telek.
Az orosz külügyminisztérium és az Egyesült Államok moszkvai nagykövetsége szerint váratlanul megszakadtak hétfőn az Oroszország és az Egyesült Államok közötti nukleáris leszerelési tárgyalások. A két nukleáris nagyhatalom Kairóban tanácskozik a Stratégiai Fegyverzetcsökkentési Tárgyalások (START) keretein belül, amely az ukrajnai invázió óta a nukleáris egyezmény első tárgyalása lett volna – írja a The Moscow Times.
Moszkva közlése szerint a Covid–19-világjárvány miatt már két évre felfüggesztett tárgyalásokat hivatalos indoklás nélkül ismét elhalasztják. „Oroszország egyoldalúan elhalasztotta a találkozót, és azt mondta, hogy új időpontokat fog ajánlani” – idézte a Kommerszant orosz hírügynökség az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségét.
Oroszország új piacokat tervez keresni az exportjának és az importjának is, mert a nemzetközi kereskedelem válságban van – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Kazahsztánnal közös együttműködési fórumon.
A nemzetközi kereskedelem válságban van. Ezt szem előtt tartva Oroszország nagyszabású lépéseket foganatosít annak érdekében, hogy export-import tevékenységét új piacok felé irányítsa
– hangsúlyozta. Emellett folynak a munkálatok a nemzetközi gazdasági folyosók hatékonyságának javítására is – írja a TASZSZ.
Dmitrij Peszkov, az Orosz Föderáció elnökének sajtótitkára cáfolta azt a kijelentést, amely szerint az orosz erők állítólag a zaporizzsjai atomerőmű elhagyására készülnének – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Nem kell olyasmit belegondolni a dolgokba, ami nincs és nem is lehet
– hangsúlyozta a Kreml szóvivője.
Több mint 150 békés kijevi lakos, köztük négy gyermek vesztette életét Ukrajna orosz inváziójának februári kezdete óta – mondta el Vitalij Klicsko kijevi polgármester hétfőn egy brüsszeli befektetési fórum megnyitóján tartott online beszédében sajtószolgálatának közlése szerint.
Az ukrán főváros vezetője kiemelte, hogy mostanáig 678 kijevi létesítmény rongálódott vagy semmisült meg teljesen az orosz bombázások és rakétacsapások következtében – írja az MTI.
Ebből több mint 350 lakóépület, 77 oktatási intézmény, 80 kommunális és 25 közlekedési infrastrukturális létesítmény, valamint 26 egészségügyi intézmény
– sorolta a polgármester. Jevhenyij Jenyin ukrán belügyminiszter-helyettes egy tévéműsorban közölte, hogy az orosz támadások következtében Ukrajna-szerte már mintegy 32 ezer lakóház és több mint hétszáz létfontosságú infrastrukturális létesítmény károsodott.
Robert Kvilét, Norvégia moszkvai nagykövetét hétfőn behívatták az orosz külügyminisztériumba az orosz állampolgárok letartóztatása és perbe fogása miatt. Az oroszokat azért tartóztatták le, mert a tilalom ellenére drónokat reptettek – írja a TASZSZ.
Az elmúlt néhány hónapban több orosz állampolgár illegális drónröptetés vádjával történő letartóztatása és perbe fogása miatt november 28-án behívatták az orosz külügyminisztériumba Norvégia nagykövetét, Robert Kvilét – áll az orosz külügyminisztérium közleményében.
Az orosz állampolgárok elleni ítéletek pusztán politikai indíttatásúak, és elfogadhatatlan egy tisztességes igazságszolgáltatási rendszerben – olvasható a közleményben. Emellett Moszkva arra szólította fel Oslót, hogy hagyjon fel az orosz állampolgárok etnikai alapon történő üldözésével.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) két újabb orosz ügynököt vett őrizetbe. Az SZBU szerint a bűnözők hírszerzési információkat gyűjtöttek a régióban lévő védelmi erők egységeinek tartózkodási helyéről és mozgási útvonalairól – írja az Ukrajinszka Pravda.
Ezenkívül több szociális intézmény, köztük a szlovjanszki középiskolák pontos tartózkodási helyét is megadták.
A megszállók azt tervezték, hogy a kapott információkat felhasználva célzott rakétacsapásokat mérnek az ukrán városra. Jelentéseiket fotóanyagokkal és a környék részletes leírásával egészítették ki.
A két elkövető lakhelyén házkutatást tartottak, ahol a bűnösségükre utaló bizonyítékként lefoglaltak mobiltelefonokat és laptopokat is. A donyecki ügyészség megjegyzi, hogy az egyik ügynök fizikatanár.
Az úgynevezett helyreállító projekt keretein belül már több mint kétezer munkanélküli ukrán állampolgár talált munkát. A hírről Tatjana Berezsnaja ukrán gazdaságiminiszter-helyettes számolt be – írja az Ekonomicsna Pravda.
A területi önkormányzatok aktívan kiveszik a részüket az ország helyreállítását célzó munkákból, és egyre több munkanélkülivé vált ember csatlakozik hozzájuk
– közölte a politikus. Szumiban, Csernyihivben, Kijevben, Donyeckben, Poltavában és Rivnében végeznek ilyen jellegű munkákat. Tatjana Berezsnaja szerint egész Ukrajnában legalább ötmillió ember vesztette el az állását.
Az orosz védelmi minisztérium napi tájékoztatójában azt állítja, hogy több mint száz ukrán katona halt meg a nemrégiben lezajlott ütközetben.
Dnyipróban nyolc páncélozott jármű és öt további jármű megsemmisült egy vasúti szállítmányra való felrakodás során. Ezenkívül több mint száz ukrán katona vesztette életét
– áll a frissítésben.
Hozzátették, hogy orosz légvédelmi rendszerek hét ukrán pilóta nélküli légi járművet semmisítettek meg a Luhanszki, a Donyecki és a Herszoni területen – adta hírül az Al Jazeera.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) azt állítja, hogy „Ukrajna létezését tagadó” dokumentumokat talált a kijevi barlangkolostorban és az ukrán Ortodox Egyház (UOC) egyik templomában Ivano-Frankivszk területén – számolt be a TASZSZ.
Az SZBU olyan dokumentumokat talált, amelyek tagadják az ukrán ortodox egyház, valamint az ukrán nép és nyelv létezését. A dokumentumokban azt is állítják, hogy Ukrajna egy mesterségesen létrehozott állam
– közölte a titkosszolgálat.
Azt is kifejtik, hogy a biztonsági erők „más nemzetiségekről és vallásokról sértő kitalációkat tartalmazó idegengyűlölő és gyűlöletkeltő tartalmú röpiratokat és könyveket találtak”, melyek orosz szerzők tollából erednek.
Mindezek a tárgyi bizonyítékok az ukrán büntetőtörvénykönyv 161. cikke szerinti két büntetőeljárás megindításának alapját képezik – jelentette az SZBU. Hozzátették: „a lefoglalt tárgyi bizonyítékokat független vizsgálatra továbbították”.
Mint megírtuk, az SZBU nyomozói házkutatást tartottak az ukrán Ortodox Egyház (UOC) egyik templomában Ivano-Frankivszk területén, továbbá korábban a kijevi barlangkolostorban is.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter egy képet osztott meg, amely egy ukrajnai legyőzhetetlenségi központban készült. A képen egy kislány és anyukája látható, amint a gyermekének segít az inhalálókészülékét használni.
Az ország kritikus fontosságú infrastruktúráját érő orosz támadásokat követően milliók maradtak áram nélkül Ukrajna-szerte. A kormány ezért nyilvános menedékhelyeket, úgynevezett legyőzhetetlenségi központokat hoz létre, amelyekben a nap 24 órájában ingyenes áramot, fűtést, vizet, internet-hozzáférést, telefonkapcsolatot és orvosságokat biztosítanak a leginkább rászoruló lakosok részére.
Az orosz terroristák büszkék lehetnek magukra: ők azok az emberek, akikkel harcolnak, miközben az ukrán hadseregtől vereséget szenvednek a fronton
– írta a külügyminiszter.
A Ukrainian mother has brought her child to a temporary shelter, one of the Points of Invincibility, to use a critically needed inhalator. Russian terrorists can be proud of themselves: these are the people they are fighting while losing to the Ukrainian army on the battlefield. pic.twitter.com/mnV1SDUTWP
— Dmytro Kuleba (@DmytroKuleba) November 27, 2022
Az ukrán hadsereg orosz támadásokat vert vissza az Ukrajna délkeleti részén található Donyecki területen az elmúlt 24 órában – közölte az ukrán vezérkar napi helyzetjelentésében hétfőn.
Az oroszok Bahmut és Avgyijivka városa ellen is támadást indítottak. Oleh Zsdanov ukrán katonai elemző szerint a Harkivi területen szintén összecsapásokra került sor. Ezek olyan területek, amelyeket az ukrán csapatok szeptemberben és októberben visszafoglaltak a megszálló erőktől.
Hétfőn reggel Ukrajna egész területén áramkikapcsolások kezdődtek – közölte az Ukrenergo áramszolgáltató társaság. A tájékoztatás szerint 27 százalékos a kapacitáshiány.
November 18-án Denisz Smihal ukrán miniszterelnök közölte, hogy a célzott orosz rakétacsapások miatt Ukrajna áramszolgáltatásának csaknem ötven százaléka nem működik. November 23-án Andrij Jermak, az elnöki hivatal vezetője azt mondta, hogy az áramkikapcsolások hetekig is tarthatnak.
Hét balti és északi ország külügyminisztere utazott Kijevbe hétfőn, hogy támogatásáról biztosítsa Ukrajnát az ország energiainfrastruktúráját érő támadásokat követően.
Mi, Észtország, Finnország, Izland, Lettország, Litvánia, Norvégia és Svédország külügyminiszterei ma Kijevbe látogattunk, hogy teljes szolidaritásunkat fejezzük ki Ukrajnának
– írta Twitteren Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter.
„Oroszország bombaesői és barbár brutalitása ellenére Ukrajna győzni fog!” – tette hozzá.
Foreign ministers of Estonia, Latvia, Lithuania, Norway, Sweden, Finland, and Iceland visit Kyiv.
— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) November 28, 2022
We "are in Kyiv today in full solidarity with Ukraine," said FM of Latvia Edgars Rinkēvičs. "Despite Russia's bomb rains and barbaric brutality Ukraine will win!"
📷M.Mikulenas pic.twitter.com/iSJmrKx3r5
A G7-országok igazságügyi minisztereinek találkozóján elkezdődött az orosz hadsereg Ukrajnában elkövetett háborús bűncselekményeinek kivizsgálásának tárgyalása, emellett Vlagyimir Putyin orosz elnök bíróság elé állítását is előkészítik – mondta Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó az Uniannak.
A tanácsadó elmondása szerint Oroszországot már sehol nem látják szívesen, és az európai közösség egészéből is ki van zárva. Ezért megkezdődött az oroszok által Ukrajnában elkövetett tömeggyilkosságokért történő jogi felelősségvállalás globális folyamata.
A következő szakasz kulcsfontosságú. Az igazságügyi miniszterek találkozóján meghúzzák azt a jogi körvonalat, amit Oroszországnak követnie kell. Putyin ezt kiröhögheti, és folytathatja a háborút, de végül bíróság elé fog állni, és egy elviselhetetlen tárgyalással fog szembenézni
– fogalmazott Mihajlo Podoljak, aki szerint az orosz elnök brutális erőszaktevőként kormányozza Oroszországot. A tanácsadó szerint Putyin először a saját országa ellen követett el erőszakot, majd most Ukrajnán keresztül egész Európa megerőszakolására készül.
Az ukránoknak hétfőtől fel kell készülniük újabb nagy erejű orosz rakétatámadásra, amelyet általában 7–14 napba telik előkészíteni – írja az Unian az ukrán belügyminisztérium közleménye alapján.
Vadim Deniszenko, a belügyminiszter tanácsadója szerint az orosz erők bármelyik pillanatban támadást indíthatnak.
Az ukrán főügyészség szerint 329 gyermeket tartanak számon eltűntként az országban, míg 12 034 gyermeket Oroszországba evakuáltak – írja a The Guardian.
A főügyészség Telegram-bejegyzése szerint november 28-ig eddig 7 819 gyermeket találtak meg. Hangsúlyozták, hogy ezek az adatok a valóságban sokkal magasabbak lehetnek, ugyanis a frontvonalból és a megszállt területekről érkező jelentések még ellenőrzés alatt vannak.
Az ukrán kormány honlapja szerint Oroszország ukrajnai háborújában 440 gyermeket öltek meg eddig és további 851 megsérült.
A Kreml üdvözli a Vatikán felajánlását, miszerint hajlandóak közvetíteni Ukrajna és Oroszország között a béke érdekében, azonban ezt Kijev álláspontja nem teszi lehetővé.
Mint megírtuk, Ferenc pápa november 18-án a La Stampa olasz napilapnak adott interjújában megismételte, hogy a Vatikán kész mindent megtenni a közvetítésért az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktus lezárása érdekében. Arra a kérdésre, hogy szerinte lehetséges-e a megbékélés Moszkva és Kijev között, az egyházfő úgy reagált: a reményt soha nem szabad feladni.
Mihajlo Podoljak, ukrán elnöki tanácsadó szerint Ukrajna hat hónapon belül visszaszerzi a Krím félszigetet. Szerinte a háborúnak az orosz világ végével kell véget érnie.
Hat hónap múlva kimegyek a jaltai tengerpartra, a kedvenc helyemre, bekapcsolom a telefont, és megbeszéljük, mennyire szabad a Krím félsziget
– fogalmazott az Unian ukrán hírügynökségnek a tanácsadó. Hozzátette, az orosz világ lényege az ijesztgetés, a rablás, a gyilkolás, a lopás és a kifosztás.
Mihajlo Podoljak szerint az orosz világnak ebben a formában meg kell szűnnie, és reméli, hogy ez a háború végével teljesül. A tanácsadó arról is beszélt, hogy a Krím félszigetet katonai erővel kell felszabadítani, mert a háború olyan súlyos, hogy a végét csak az összes megszállt terület felszabadítása jelentheti.
Problémák vetődtek fel a kenyérgyártással kapcsolatban Ukrajnában az állandó áramkimaradások miatt. Legalábbis erről beszélt hétfőn az Ukrán Pékszövetség egyik alelnöke, Jurij Ducsenko egy interjúban – számolt be a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Bizonyos kenyérfajták esetében meglehetősen hosszú a gyártási ciklus, ahol a teljes folyamat több mint hat órát vesz igénybe. És ha bármely szakaszban megszakítja, vagy leállítja a sütőt, akkor a teljes tételt újrahasznosításra kell küldeni, ez pedig több tonna kenyeret jelent
– fogalmazott a tisztviselő.