Lehetetlen küldetés előtt állnak az ukránok, miközben Putyin beveti új fegyverét

Ukrajna csütörtökön elbocsátotta az oroszok által megszállt zaporizzsjai atomerőmű főmérnökének helyettesét, akit a moszkvai erőkkel való együttműködéssel és hazaárulással vádolt − közölte az Enerhoatom állami atomenergetikai vállalat.

A közleményt egy nappal azután tették közzé, hogy Oroszország közölte: a mérnököt, Jurij Csernicsukot előléptették a délkelet-ukrajnai atomerőmű igazgatójává − írta meg a The Guardian. 

Hszi Csin-ping kínai elnök az ukrajnai háború politikai eszközökkel történő lezárását szorgalmazta csütörtökön Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével Pekingben folytatott tárgyalásán. A politikai megoldás Európa legfőbb érdeke és az összes eurázsiai ország közös érdeke – idézte a kínai államfőt a kínai központi televízió a tanácskozás után.

Hszi óva intett attól, hogy az ukrajnai konfliktus kiszélesedjen és más területekre is átterjedjen. Hangoztatta, hogy mihamarabb béketárgyalásokra van szükség, és hozzátette, hogy Kína „a maga módján továbbra is konstruktív szerepet akar betölteni” ennek érdekében.

Az Európai Unió és Kína közötti kapcsolatokat az utóbbi időben az is feszültebbé tette, hogy Kína vonakodik elítélni az Ukrajna elleni orosz agressziót és ellenzi az Oroszországra kivetett nyugati szankciókat.

A csütörtöki tárgyaláson Charles Michel arról beszélt, az EU számít arra, hogy Kína az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjaként befolyást tud gyakorolni Oroszországra, és „segíthet abban, hogy véget vessenek Ukrajna brutális orosz megszállásának és lerombolásának”.

Az Oroszországban jogtalanul fogva tartott Paul Whelant a hírek szerint börtönkórházba szállították. Testvére szerint az amerikai állampolgárságú férfi egy hete nem tudja felvenni a kapcsolatot a családjával, írja a CNN.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter szerdán azt mondta, hogy az Egyesült Államok igyekszik kapcsolatba lépni a férfival, hogy kiderítse, pontosan mi történt.

Csütörtökön találkozik a biztonsági erők illetékeseivel Alekszandr Lukasenka belorusz elnök, akikkel arról egyeztet majd, miképp lehetne megerősíteni a védelmet Belarusz Ukrajnával közös határán – írja az Unian ukrán hírügynökség.

Alekszandr Lukasenka

Fotó: Maxim Guchek / AFP

Minden bűnüldöző szerv azt észleli, hogy az államhatár közelében megnőtt a provokációk száma. Ukrajna nagy valószínűséggel a NATO-tagországok csapatait próbálja bevonni a konfliktusba. Ezt erősíti meg a közelmúltban Lengyelország területén lezuhant rakéta is

– idézte a Belta belorusz állami hírügynökség az elnököt.

A Nyugat dominanciára törekvése, a NATO keleti bővítése miatt az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) az európai biztonság alappillére helyett marginális szervezetté válik – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter csütörtöki moszkvai sajtóértekezletén.

Emlékeztetett rá, hogy az EBESZ-tagállamok összes vezetője aláírta azokat a dokumentumokat, amelyek az egységes és oszthatatlan biztonság elvét tartalmazzák, valamint azt az elvet, hogy egyetlen szervezet sem játszhat domináns szerepet az európai biztonság rendszerében.

Szergej Lavrov szerint a Nyugat ellenőrzése alá került EBESZ elvesztette az esélyét, hogy konfliktusmegoldó szerepet játsszon. Emellett nem törekedett az ukrajnai rendezés alapját jelentő minszki megállapodások betartatására, ellenkezőleg, „az oroszellenes kijevi rezsim” pártjára állt, az EBESZ különleges megfigyelő missziója pedig műszaki eszközeivel az ukrán hírszerzést segítette a Donyec-medencében – számolt be az MTI.

Rendkívüli áramszünetet rendeltek el csütörtökön Ukrajna déli részén, Zaporizzsja régióban, közölte az Ukrenergo állami energiaszolgáltató, írja a CNN.

A vállalat közleménye szerint a lépés oka a „villamosenergia-fogyasztás jelentős túllépése” a régióban. Az áramellátást akkor állítják vissza, amikor „a fogyasztás stabilizálódik” – tették hozzá.

Körözési listára került Oroszországban az ismert emberi jogi aktivista, Ilja Novikov – közölte az ország belügyminisztériuma. Novikov korábban a volt ukrán elnök, Petro Porosenko ügyvédje volt, írja az Unian hírügynökség.

Ilja Novikov

Fotó: Dimitar Dilkoff / AFP

Az orosz belügyminisztérium bűncselekmények elkövetésével gyanúsítja Novikovot, akit a tárca „külföldi ügynökként” tart nyilván. Novikov 2021 óta Kijevben él, hónapok óta politikai foglyok érdekeit védi.

Oroszország ismételt támadásai Ukrajna villamosenergia-hálózata ellen valószínűleg az első példa arra, hogy a Kreml megpróbálja végrehajtani a kritikus fontosságú célpontok megsemmisítését célzó stratégiai hadművelet (SODCIT) koncepcióját, amely a Moszkva által korábban elfogadott katonai doktrína kulcsfontosságú eleme – írja a brit védelmi minisztérium hírszerzési jelentése.

Oroszország úgy képzelte el, hogy nagy hatótávolságú rakétákkal az ukrán katonai erők helyett az ország kritikus infrastruktúráját támadják, ezzel demoralizálva a civil lakosságot és végső soron arra kényszerítve az állam vezetőit, hogy megadják magukat

– olvasható a jelentésben.

A védelmi minisztérium rámutatott, hogy ezek a támadások továbbra is áramkimaradást okoznak, ami széles körben okoz szenvedést Ukrajnában. Azonban úgy vélik, valószínűleg csökkent a stratégia hatékonysága, mert Oroszország már rakétáinak nagy részét inkább taktikai célpontok ellen vetette be.

Ami pedig a kilenc hónapja sikeresen mozgósító Ukrajnát illeti, „a SODCIT anyagi és pszichológiai hatása valószínűleg kisebb, mint ha a háború kezdeti időszakában vetették volna be” – szögezte le a védelmi minisztérium.

Az ukrán hadsereg három HIMARS-rakétával lőtte az önkényesen kikiáltott Luhanszki Népköztársaság ellenőrzése alatt álló Szvatovo városát – közölte csütörtökön a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

Orosz értesülések szerint az ukrán hadsereg összesen négy rakétát lőtt ki a településre. Áldozatokról egyelőre nem érkezett hír, az anyagi kár mértéke pedig egyelőre nem ismert.

A spanyol biztonsági erők egy harmadik robbanószerkezetet találtak egy, a Madrid melletti Torrejon de Ardoz légitámaszpontra postán feladott csomagba rejtve − írta meg a The Guardian.

Szerdán két levélbombát találtak, amelyeket a madridi ukrán nagykövetségnek és egy fegyvergyártónak címeztek az észak-spanyolországi Zaragozában − közölte a rendőrség.

Az első bomba felrobbant, és könnyebb sérüléseket okozott egy ukrán tisztviselőnek.

Oroszország február 24-én indított, Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 89 440 orosz katona esett el, az elmúlt napon 560 ellenséges katona halt meg – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.

A vezérkar beszámolója szerint

• 2915 tankot,
• 5877 páncélozott harcjárművet,
• 1904 tüzérségi rendszert,
• 395 rakétavetőt,
• 210 légvédelmi berendezést,
• 280 repülőgépet,
• 261 helikoptert és
• 4441 katonai gépjárművet és tartálykocsit semmisítettek meg az ukrán védők.

Ezenkívül 16 orosz hajót, 1562 hadműveleti és taktikai drónt, 163 egység speciális felszerelést és 531 cirkálórakétát számoltak fel.

Méltatta szerda éjjel a német parlamentet Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, amiért a Bundestag elfogadta azt a határozatot, amely népirtásként ismeri el a holodomort, amikor 1932–33-ban ukránok milliói haltak éhen a sztálini Szovjetunióban.

Vlagyimir Zelenszkij és felesége a holodomor emléknapján, Kijevben

Fotó: Handout

Kilencven éve, 1932 novemberében Joszif Sztálin szovjet vezető rendőröket küldött ki, hogy lefoglalják az újonnan kollektivizált ukrán gazdaságok összes gabonáját és állatállományát, beleértve a következő terméshez szükséges vetőmagot is. A következő hónapokban ukránok milliói haltak éhen.

Ez egy döntés az igazért és az igazságért. Nagyon fontos jelzés a világ sok más országa számára, hogy az orosz revansizmusnak nem sikerül átírnia a történelmet

– jelentette ki az ukrán elnök. Románia, Írország és Moldova már korábban népirtásként ismerte el a holodomort.

Ukrajna szombaton azzal vádolta meg a Kremlt, hogy feleleveníti Sztálin „népirtó” taktikáját. Moszkva viszont tagadja, hogy szándékos népirtó politika okozta volna a történelmi katasztrófát, álláspontja szerint oroszok és más népcsoportok is szenvedtek az éhínség miatt.

A háborúban árvaságra jutott négy oroszlánkölyök érkezett meg egy minnesotai állatrezervátumba, amely állandó otthont ígért nekik. A négy-öt hónapos kölykök, a hím Tarasz és a három nőstény, Sztefania, Leszja és Prada az elmúlt három hetet a lengyelországi Poznan állatkertjében töltötték – közölte az International Fund for Animal Welfare nemzetközi állatvédő szervezet.

Ezek a kölykök rövid életük alatt többet szenvedtek, mint amennyit bármely állatnak el kellene viselnie. Ukrajnai létesítményekben jöttek világra a háború idején, pár hetes korukban árvultak el

– mondta Meredith Whitney, a szervezet egyik vezetője.

Az oroszlánok új otthona a Minneapolistól mintegy 145 kilométerre fekvő Sandstone nagymacska-rezervátumban lesz. A kölyköket egy Lengyelországból az Egyesült Államokba visszainduló repülőgépre tették fel, amelyik kedden szállt le Minneapolisban, innen a rezervátum munkatársai vitték őket új otthonukba. Ott először állatorvosi vizsgálaton vettek részt, majd meleg helyen pihenhettek.

Andrew Kushnir amerikai állatorvos Ukrajnában és Lengyelországban is gondozta a kölyköket, a repülőúton is ő volt a kísérőjük. A támadások közepette is elkészítette speciális tápszerüket, ha nem volt áram, kezével-lábával melegítette fel őket. A kölykök két alomból származnak, hármat Odesszából mentettek meg, Prada, a legidősebb, egy kijevi tenyésztőnél jött világra. A mentőknek nincs tudomásuk arról, mi történt az anyaállatokkal – számolt be az MTI.

A német parlament elfogadta azt a határozatot, amely népirtásként ismeri el az 1930-as évekbeli ukrajnai holodomort.

Az éhínségnek több mint hárommillió ukrán áldozata volt a szovjet vezető, Joszif Sztálin uralkodása alatt – írja a Sky News.

Ukrajna németországi nagykövete is részt vett a vitán, melyen a határozatot a berlini alsóház támogatásával fogadták el. Ebben az áll, hogy „az éhínség okozta tömeges halálesetek nem a sikertelen betakarítás következményei voltak, hanem a Szovjetunió politikai vezetése, Joszif Sztálin vezetése volt a felelős értük”.

Az ukránok éppen a napokban ünnepelték a holodomor 90. évfordulóját.

Herszon megszállása közben az orosz erők őrizetbe vettek egy 14 éves fiút, aki fényképeket készített a megsemmisített orosz katonai felszerelésekről, írta Dmitro Lubinec ukrán emberi jogi biztos a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

A fiú elmondta, hogy bár erőszakos kínzásnak nem volt kitéve, egy kis, sötét szobában tartották fogva, és szinte semmi ételt nem kapott a fogva tartása alatt. A gyermeket később elengedték, aki így visszatérhetett a szüleihez, tette hozzá Lubinec.

Geoffrey Pyatt, az amerikai külügyminisztérium energiaforrásokért felelős helyettes államtitkára csütörtökön kijelentette, hogy bízik abban, hogy megállapodás születik arról a szintről, amelyen az orosz tengeri szállítású kőolaj árát a G7 csoport korlátozza − írta meg a The Guardian. 

Pyatt Tokióban beszélt újságíróknak, miután találkozott japán kollégájával, Ryo Minamival. Az Egyesült Államok korábbi ukrajnai nagykövete, Pyatt azért tartózkodik Japánban, hogy az energiabiztonság kérdéseiről tárgyaljon tisztségviselőkkel.

Orosz hekkerek támadhatták meg a Vatikán honlapját, pár nappal azután, hogy a katolikus egyházfő az orosz hadsereg brutalitásáról beszélt – írja az Unian ukrán hírügynökség.

Andrij Juras, Ukrajna vatikáni nagykövete szerint több vatikáni weboldal is leállt egy hekkertámadást követően szerdán. „Az orosz hekkerek ismét megmutatták az orosz politika valódi arcát” – tette hozzá.

A lap beszámolója szerint a támadás pár nappal azután történt, hogy Ferenc pápa az America című jezsuita magazinnak adott interjújában azt hangoztatta, hogy az ukrajnai háborúban a legnagyobb kegyetlenséget az orosz hagyományokon kívül nevelkedett katonák követték el.

Az egyházfő kijelentése ellen Oroszország nevében határozottan tiltakozott kedden Alekszandr Avgyejev szentszéki orosz nagykövet, de az oroszországi buddhista tradicionális szangha vezetője is elítélte a pápa kijelentését.

Közel hatmillió ukrán még mindig áram nélkül él a háború miatt az ország legtöbb régiójában és Kijevben, közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

„A közüzemi dolgozók mindent megtesznek, hogy stabilizálják a rendszert” – tette hozzá az elnök.

November 24-én Kijev 70 százaléka áram nélkül maradt az oroszok rakétacsapások következtében, sok otthonban nem volt folyóvíz, a támadások ugyanis a központi infrastruktúrát érték.

Az Ukrán Fegyveres Erők a rakétacsapások és az ellátási zavarok következtében megsemmisült raktárak miatt megkezdték a lőszerek tartalékolását − közölte Andrej Marocsko, a „Luhanszki Népköztársaság” Népi Milíciájának egyik tisztje az orosz állami TASZSZ hírügynökséggel. 

A washingtoni Hadtudományi Intézet (ISW) legutóbbi jelentésében arról írt, hogy a Bahmut közelében zajló harcok az orosz hadsereg kudarcaira világítanak rá.

A Kelet-Ukrajnában zajló orosz offenzívák azt mutatják, hogy az agresszor „alapvetően nem tanult a korábbi, nagy veszteségeket követelő hadjáratokból” – közölték a szakértők.

Oroszország folyamatos támadásai a térségben továbbra is felemésztik a rendelkezésre álló harci erőt, megkönnyítve az ukrán ellentámadásokat máshol, állapította meg az ISW.

Az ukrán védelmi erők 340, Oroszország által indított drónt semmisítettek meg a háború kezdete óta – közölte Jurij Ignat, az ukrán légierő szóvivője.

Hozzátette, hogy a drónok mostanra nagyrészt eltűntek az ukrán égboltról, írja az Independent.

„Körülbelül két hete nem láttuk ezeket az iráni, pilóta nélküli légi repülőeszközöket, az első megrendeléssel érkező drónok valószínűleg elfogytak” – tette hozzá az ezredes.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter azzal vádolta Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy „haragját és tüzét” az ostromlott Ukrajna civil lakossága ellen összpontosítja, valamint figyelmeztette Moszkvát, hogy stratégiája nem fog éket verni Ukrajna támogatói közé – írja az Independent.

Fűtés, víz, villany… ezek Putyin elnök új célpontjai, amelyekre nagy erővel csap le. Az Ukrajna népe elleni ilyen kegyetlenkedés barbárság

– mondta Blinken a kétnapos NATO-csúcsot követő sajtótájékoztatón Bukarestben.

A nyugati szövetségesek támogatást ígértek Moldovának, Georgiának és Bosznia-Hercegovinának szerdán a NATO külügyminiszteri találkozóján az orosz fenyegetés közepette – mondta Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára. Maria Zakharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője válaszul kijelentette, hogy a NATO-t „egyáltalán nem érdekli az ukrajnai politikai és diplomáciai megoldás”.

Magyarország területére 2022. november 30-án 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 4883 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 8160 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 188 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2022. november 30-án 89 ember, köztük 29 gyermek érkezett Budapestre vonattal.

Az ukrán származású színésznő a People magazinnak idézte fel egy interjúban, hogy ismerős volt neki az ukrán elnök neve, mivel évekkel ezelőtt egyszer már kapcsolatba került vele.

A színésznő arról számolt be, hogy 37 millió dollárt gyűjtöttek össze az ukrajnai menekülteknek. Az interjúban arra is kitért, hogy ezt Zelenszkij megköszönte neki, és nem ez volt az első alkalom, hogy beszéltek egymással. 

Mila Kunis szerint A nép szolgája című ukrán sorozat miatt egyeztettek egymással körülbelül 8 évvel ezelőtt azért, hogy az ABC csatorna is tűzze műsorra a Zelenszkij rendezésében és főszereplésével készült sorozatot. A színésznő azt mondta, nagyon szerette volna, ha ez megtörténik, de végül nem sikerült, majd azzal folytatta:

Eközben beszéltem ezzel a Zelenszkij nevű színésszel. Aztán évekkel később olvastam a híreket, és láttam, hogy Ukrajnának új elnöke van. Azt mondtam magamban: »Egy zsidó elnök? Mazel tov! Olyan ismerős ez a név«. Azután megnéztem az e-mailjeimet, és ráeszméltem, hogy »Én őt ismerem!«

– idézte fel a színésznő a People-nek.

Jó reggelt kívánunk! 

Indul az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Szerdai percről percre összeállításunk ide kattintva érhető el.

Tartsanak velünk ma is!