Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a csütörtök késő este sugárzott videóbeszédében rótta le kegyeletét a Herszonban aknák által megölt négy rendőr előtt.

Az elnök azzal vádolta az orosz erőket, hogy aláaknázták azokat az ukrán városokat, amelyeket az ukrán erők előrenyomulása után az oroszok kénytelenek voltak elhagyni, írja a The Independent.

Az Egyesült Királyság szankciókkal sújtott egy orosz ezredest, aki egy olyan harckocsihadosztályt irányít, amely azóta harcol a frontvonalban, hogy Oroszország megkezdte ukrajnai invázióját − írta meg a Sky News. 

Ramil Rakhmatulovics Ibatullin ezredest a 90. harckocsihadosztály parancsnokaként betöltött szerepe miatt szankcionálták − közölte a külügyminisztérium.

Szankciókat jelentettek be világszerte 30 olyan személy ellen, akiket „korrupt politikai személyiségeknek, az emberi jogok megsértőinek és a konfliktusokkal összefüggő szexuális erőszak elkövetőinek” neveztek. A külügyminisztérium azt mondta, hogy a lépést nemzetközi partnereikkel összehangolták a nemzetközi korrupcióellenes nap és az emberi jogok világnapja alkalmából.

Belehalt sérüléseibe az a 40 éves férfi, aki még csütörtökön szerzett sérüléseket a Harkiv megyében történt rakétatámadásokban – állítja a Telegramon Vaszilij Golubev, a régió kormányzója.

A The Guardian beszámolója szerint az orosz erők akciójukban három embert megsebesítettek a rakéta- és tüzérségi csapásokban, melyeket Kupjan, Harkiv, Csugujiv és Izjum körzetekben követtek el.

Kupjanszkban ráadásul egy élelmiszeripari vállalkozás raktárait is leégették az orosz lövedékek.

Oroszország az újonnan leszállított iráni drónokkal újult erővel folytatja a harcokat Ukrajnában – írja friss hírszerzési jelentésében a brit védelmi minisztérium. 

A minisztérium szerint három hét után először érkeztek jelentések iráni drónokkal végrehajtott támadásokról. Valószínű, hogy az orosz hadsereg korábban kimerítette az Irántól kapott Shahed–131-esekből és 136-osokból álló készletét, és most újabb szállítmányt kapott.

A jelentés szerint az ukrán vezérkar kedden 14 Shahed–136-os által végrehajtott támadásról számolt be.

Vlagyimir Putyin orosz elnök nemrég ismét a Nyugatot kritizálta:

„A világban egyre nő a konfliktus lehetősége, és ez egyenes következménye a nyugati elit azon törekvésének, hogy minden eszközzel megőrizze politikai, pénzügyi, katonai és ideológiai dominanciáját” – jelentette ki az államfő.

„A nyugati politikusok szándékosan szítják a káoszt és súlyosbítják a nemzetközi helyzetet” – tette hozzá Vlagyimir Putyin, aki azzal is vádolta a Nyugatot, hogy „kizsákmányolja” Ukrajnát és „ágyútölteléknek” használja a népét, írja a Sky News.

Az Egyesült Államok újabb szankciókat fog bevezetni pénteken Oroszország és Kína ellen – számolt be a The Wall Street Journal az ügyre rálátással bíró tisztviselőre hivatkozva.

A The Guardian úgy tudja, hogy az új intézkedések az iráni drónok oroszok által történt telepítését, valamint az emberi jogok állítólagos megsértését célozzák.

Oroszország február 24-én indított, Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 93 390 orosz katona esett el, az elmúlt napon 310 ellenséges katona halt meg – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.

A vezérkar beszámolója szerint

• 2937 tankot,
• 5912 páncélozott harcjárművet,
• 1926 tüzérségi rendszert,
• 395 rakétavetőt,
• 211 légvédelmi berendezést,
• 281 repülőgépet,
• 264 helikoptert és
• 4531 katonai gépjárművet és tartálykocsit semmisítettek meg az ukrán védők.

Ezenkívül 16 orosz hajót, 1603 hadműveleti és taktikai drónt, 164 egység speciális felszerelést és 592 cirkálórakétát számoltak fel.

Öt civil életét vesztette csütörtökön a Donyeck megyében történt támadásokban – közölte Pavlo Kirilenko, a donyecki megye kormányzója az áldozatokról szóló reggeli tájékoztatásában.

A The Guardian által észrevett tájékoztató szerint hárman vesztették életüket Bahmutban, míg egy embert Toreckben, egy másikat Netailovóban ért halálos kimenetelű támadás. A kormányzó két további sérültről is beszámolt.

Az orosz erők több rakétavetőt telepítettek a leállított ukrajnai Zaporizzsja atomerőműbe – állítják ukrán tisztviselők.

A Sky News szerint ez amiatt aggályos, mert így Európa legnagyobb atomerőművét bázisként használhatják fel az oroszok, hogy így tudjanak támadást indítani Ukrajna különböző területeire.

Az ukrán Energoatom nukleáris vállalat közölte, hogy az erőművet megszálló orosz csapatok több Grad rakétavetőt helyeztek el a hat atomreaktor közül az egyik közelében.

Az ukrán–magyar határszakaszon csütörtökön 5565-en léptek be Magyarország területére, a román–magyar határszakaszon belépők közül 4481-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) pénteken az MTI-t.

Fotó: Papajcsik Péter / Index

A beléptetettek közül a rendőrség 161 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Vonattal 40 ember, köztük 15 gyermek érkezett csütörtökön Budapestre az ukrajnai háború elől.

Az oroszok több rakétavetőt is telepítettek a zaporizzsjai atomerőmű szomszédságában – állították ukrán tisztviselők csütörtökön, ami felvetette a félelmet, hogy Európa legnagyobb nukleáris létesítményéből ukrán területeket támadhatnak az inváziós erők, ami növeli a nukleáris katasztrófa esélyét.

Az ukrajnai atomerőműveket üzemeltető Enerhoatom közleményben közölte, hogy az erőművet megszálló orosz erők több Grad típusú rakéta-sorozatvetőt helyeztek el a hat atomreaktor egyikének közelében.

Bár a nukleáris olvadás kockázata jelentősen csökkent, mivel mind a hat reaktort leállították, ugyanakkor a szakértők szerint a sugárzásveszély még korántsem múlt el – írja a Guardian az Associated Pressre hivatkozva.

Az Egyesült Államok újabb, 275 millió dollár katonai segélyt ad Ukrajnának, Kijev nagy mennyiségű lőszerrel és high-tech rendszerekkel gazdagodik – tudta meg az Associated Press névtelenséget kérő amerikai tisztviselőktől.

A források azt is elmondták, hogy a döntést hivatalosan december 9-én jelentheti be Washington.

Transzformátorokat, kapcsolóelemeket és kábeleket szállít Hollandia Ukrajnának. Ezen eszközök elengedhetetlenek az energetikai infrastruktúra helyreállításához – írja az Ukrajinszka Pravda a holland kormány közlése alapján.

Ez a hozzájárulás annak a 180 millió eurónak a része, amelyet a kabinet Ukrajna téli túlélése érdekében különített el, és ebből 18 millió eurót a létfontosságú infrastruktúra javítására különítettek el. Az elektromos hálózatban és más kritikus infrastruktúrákban okozott károk az utóbbi időben tovább súlyosbodtak. Az orosz bombázás következtében Ukrajna lakosságának egy része rendszeresen nem jut áramhoz, hőhöz és/vagy vízhez

– áll a közleményben, amelyben az is szerepel, hogy Hollandia az Európai Bizottsággal működik együtt a logisztika megszervezésében.

Tűz ütött ki a moszkvai MegaKhimki bevásárlóközpontban – írja az Unian ukrán hírügynökség. A hatóságok közlése szerint a tűz nagyjából 7 ezer négyzetméteren ég.

Az elsődleges információk szerint a lángok a tetőn csaptak fel, majd több robbanás is történt. A tűz keletkezésének oka egyelőre nem ismert, de az Interfax szerint gyújtogatás állhat annak hátterében.

A költészettől a popzenéig az ukránok a művészet segítségével lépnek fel az ellen, hogy Putyin az ukrán identitást támadja. Táncosoktól a dokumentumfilmesekig mondják el a művészek a The Guardian podcastjában, hogy a konfliktusövezetben létrehozott munkáik hogyan jelentik az ellenállás fegyverét.

Az ukrajnai háború nemcsak a földért, hanem az identitásért is folyik. Az invázió előtt Vlagyimir Putyin közzétett egy esszét, amelyben azzal érvelt, hogy a modern Ukrajna lényegében a szovjet korszak terméke, mind kulturális, mind szellemi értelemben. A háború kezdete óta az oroszok könyvtárakat romboltak le, műkincseket fosztogattak és fontos történelmi tárgyakat vittek el.

Válaszul az ukrán művészek minden lehetőséget megragadtak, hogy érvényesítsék sajátos kultúrájukat, és a háborút a külvilág tudatában tartsák. A The Guardian kulturális főszerkesztője, Charlotte Higgins Ukrajnába utazott, és a podcastban Hannah Moore-nak mesél arról, hogyan változtatta meg a háború a kultúrát. Olekszij Szaj művész pedig elmagyarázza, hogy miért nem művészetként, hanem taktikai fegyverként tekint az általa készített művekre.

Szerhij Hajdaj, a kelet-ukrajnai Luhanszk megye kormányzója a Telegram üzenetküldő alkalmazáson arról számolt be, hogy az ukrán hadsereg folytatta az előrenyomulást Szvatove és Kreminna irányában. „A vezérkar hamarosan jó hírekről számolhat be” – idézte a politikust a Kárpátalja.ma.

Hajdaj arról is írt, senki ne számítson gyors sikerre, mert az oroszok hatalmas mennyiségű felszerelést és személyzetet csoportosítottak a térségbe.

Az oroszok erők ugyanazt a taktikát alkalmazzák Ukrajnában, mint az Iszlám Állam terroristái Szíriában és Irakban – fogalmazott Michael Tierre, az amerikai külügyminisztérium európai ügyekért felelős képviselője a kongresszus Helsinki Bizottságának tájékoztatóján.

Tierre az Ukrajinszka Pravda szerint ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy a terepen dolgozó ukrán tisztviselők jelentései szerint az orosz katonák céltudatosan fosztják ki a polgári otthonokat. Emellett hasonlóságként említette a közel-keleti terrorszervezet robbanószerkezetekre vonatkozó használatát. 

Oroszország ragaszkodott ahhoz, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnökön múlik az ukrajnai háború befejezése. Vlagyimir Putyin orosz elnök fogadkozott, hogy a Nyugat erős és széles körű kritikája ellenére is folytatni fogja a konfliktust.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője így nyilatkozott, „Zelenszkij tudja, a háború mikor érhet véget. Holnap is véget érhet, ha ő úgy kívánja.”

A Kreml már régóta hangoztatja, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az orosz feltételeket a harcok befejezéséhez, amelyek már tíz hónapja tartanak.

Azt követelte, hogy Kijev ismerje el a Krímet – egy ukrán félszigetet, amelyet Moszkva 2014-ben illegálisan Oroszországhoz csatolt. A Kreml ragaszkodik ahhoz is, hogy Kijev fogadja el Moszkva egyéb ukrajnai területszerzéseit – írja a Sky News.

Zelenszkij és más ukrán tisztviselők többször is elutasították ezeket a feltételeket, mondván, hogy a háború akkor ér véget, amikor a megszállt területeket visszafoglalják, vagy az orosz erők elhagyják azokat.

Köszöntjük olvasóinkat!

Indul az Index élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Csütörtöki percről percre cikkünk ide kattintva érhető el.

Tartsanak velünk ma is!