Kijev invázióra készül, Oroszország újra megpróbálhatja lerohanni az ukrán fővárost

Az ENSZ 2022-ben több mint 4,5 milliárd dollár humanitárius segélyt nyújtott Ukrajnának. Kijev ugyanakkor az összeg növelésére számít az új évben – mondta csütörtökön Denisz Smihal ukrán miniszterelnök.

Idén az ENSZ több mint 4,5 milliárd dollárnyi humanitárius segélyt nyújtott az ukránoknak. Nagyra értékeljük ezt a támogatást, és reméljük, ez az összeg jövőre csak növekszik

– írta Smihal a Telegram-csatornáján, miután Kijevben találkozott Martin Griffiths humanitárius ügyekért felelős főtitkárral.

A felek megvitatták a további együttműködést a gazdaság, a helyreállítás és az ukrán menekültek megsegítése terén, és új aknamentesítési programok létrehozásáról is tárgyaltak a TASZSZ szerint.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán telefonon beszélt António Guterres ENSZ-főtitkárral, és azt kérte, hogy mielőbb küldjék a világszervezet szakértőit az ukrán energetikai létesítményekbe.

Volker Turk, az ENSZ emberi jogi főbiztosa szerint az ukrán infrastruktúrára mért további csapások a humanitárius helyzet súlyos romlásához vezethetnek, és további lakóhelyelhagyásokra lehet számítani.

Az Emberi Jogi Tanács előtt ukrajnai útját követően Volker Turk úgy fogalmazott, hogy az orosz csapások emberek millióit teszik ki rendkívüli nehézségeknek.

„A további csapások a humanitárius helyzet további súlyos romlásához vezethetnek, és további kitelepítéseket idézhetnek elő” – mondta az emberi jogi főbiztos a The Guardian szerint.

Elfoglalták a donyecki régióban lévő Marinka városának több mint 80 százalékát az orosz csapatok – számolt be Denisz Pusilin, a de facto Donyecki Népköztársaság megbízott vezetője csütörtökön. 

Marinka most már több mint 80 százalékban felszabadult 

– idézi Pusilint a TASZSZ orosz állami hírügynökség. A vezető szerint a település teljes elfoglalása biztosítaná az előrehaladást Krasznogorovka irányába, ami pedig lehetővé tenné a Petrovszkij terület ágyúzásának leállítását. 

Orosz ágyúzásban két ember meghalt csütörtökön a nemrég felszabadított dél-ukrajnai Herszon város központjában – közölte egy magas rangú ukrán tisztviselő.

Kijlo Timosenko, az elnöki hivatal helyettes vezetője a Telegram üzenetküldő alkalmazáson közölte, hogy a két áldozatot a regionális közigazgatás épületétől mintegy 100 méterre ölték meg, amelyet szerdán támadtak – írja a The Guardian.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök telefonon egyeztetett António Guterres ENSZ-főtitkárral arról, hogy támogassa a nemzetközi szakértői misszió megszervezését a háború sújtotta ország létfontosságú energetikai létesítményeinek felkeresésére. 

Ma nagyon fontos megbeszélést folytattam Guterres ENSZ-főtitkárral. Megköszöntem neki Ukrajna és a nemzetközi jog megingathatatlan támogatását, hatékony segítségét az olyan javaslataink megvalósításában, mint például a gabonakezdeményezés. Jelenleg azon dolgozunk, hogy államunk létfontosságú energetikai infrastruktúrájához nemzetközi mandátummal küldöttségeket szervezzünk. Hiszem, hogy ez is sikeres lesz

– mondta az elnök szokásos esti videóüzenetében a Kárpátalja.ma szerint. 

António Gueterres ENSZ-főtitkár

Fotó: Christophe Gateau / Picture Alliance / Getty Images

Mint ismeretes, az orosz erők a tél kezdete óta rendszeresen mérnek csapást Ukrajna polgári infrastruktúrájára, elsősorban hő- és vízerőművekre, elektromos hálózatokra és elosztópontokra. 

Kanada szerdától nem teszi lehetővé, hogy Montrealban javítsák az Oroszországból Európába irányuló Északi Áramlat 1 gázvezeték turbináit.

Melanie Joly kanadai külügyminiszter és Jonathan Wilkinson természeti erőforrásokért felelős tárcavezető közös közleményükben azt írták: Ukrajnával, Németországgal és más európai szövetségesekkel együttműködésben hozták meg a szankciók visszaállításáról szóló döntést.

Egy korábbi mentesség értelmében lehetőség volt arra, hogy az oroszok a meghibásodott alkatrészeket Németország közvetítésével Kanadába küldjék javításra.

A Balti-tenger alatt húzódó Északi Áramlat 1-et augusztus 31-én állították le az oroszok karbantartásra hivatkozva, de azóta sem indult újra rajta a gázszállítás. A vezeték egy szeptemberi robbanássorozat következtében súlyosan megrongálódott, a Nyugat és Oroszország egymást vádolta az incidens miatt – írta az MTI.

Nagyüzemi fegyvergyártásba kezd Ukrajna számára Csehország – közölte a köztársaság szerdán.

Mint írták, a cseh fegyvergyártó vállalatokhoz ukrán állampolgárok ezrei érkeznek munkát vállalni. Tomas Kopecny, cseh védelmiminiszter-helyettes arról adott hírt, hogy a kezdeményezést a NATO-partnerek finanszírozzák. Első lépésként a fegyvergyártásnak helyt adó létesítményeket korszerűsíti.

– mondta a védelmiminiszter-helyettes a Kárpátalja.ma szerint.

A terrorizmust támogató és terrorista intézkedéseket alkalmazó államnak ismerte el Oroszországot a lengyel szejm december 14-én.

Az erről szóló határozat szerint Oroszország rendszeresen megsérti az emberi jogokat, a nemzetközi jogot, az ENSZ Alapokmányát és számos egyéb kötelezettséget. Ezen túlmenően Oroszország más országok területeit támadja, háborús bűnöket és népirtást követ el, és ellenséges gazdasági tevékenységet folytat, különösen az energiaágazatban – írták a dokumentumban az Unian ukrán hírügynökség szerint. 

Oroszország közvetlenül felelős a Maláj Légitársaság (MH17) járatának 2014. júliusi lezuhanásáért, amely 298 utas és a személyzet halálát okozta, valamint a Lengyel Légierő 2010. áprilisi szmolenszki járatának lezuhanásáért, amely 96 ember halálát okozta, akik között a Lech Kaczynski lengyel elnök, lengyel kormánytisztviselők, magas rangú lengyel és NATO katonai parancsnokok, valamint a lengyel parlament tagjai voltak

– áll az állásfoglalásban.

Legalább két ember életét vesztette, öten pedig megsérültek, miután csütörtök hajnalban tűz ütött ki az irkutszki területen található angarszki olajfinomítójában.

Az MTI szerint az orosz katasztrófavédelmi minisztérium azt írta, hogy a tüzet gázszivárgás, illetve egy robbanás okozhatta.

A lángok mintegy 2500 négyzetméterre terjedtek ki, mielőtt a terjedésüket sikerült megfékezni. A tűzoltás még csütörtök reggel is folyt.

Magyarország területére december 14-én az ukrán–magyar határszakaszon 5398 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4005 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – számolt be a rendőrség. 

A beléptetettek közül a rendőrség 157 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Hozzátették: az ukrajnai háború elől december 14-én 26 ember, köztük 5 gyermek érkezett Budapestre vonattal.

Ukrajnából érkező menekültek a záhonyi vasútállomáson 2022. március 7-én

Fotó: Christopher Furlong / Getty Images

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök telefonon beszélt szerdán António Guterres ENSZ-főtitkárral, akit arra kért, hogy támogassa nemzetközi szakértői missziók megszervezését a háború által sújtott Ukrajna létfontosságú energetikai létesítményeinek felkeresésére.

Erről Zelenszkij az ukrán lakossághoz intézett esti videoüzenetében beszélt, amelyet a Twitteren tett közzé.

Nagyon fontos megbeszélést folytattam Guterres ENSZ-főtitkárral. Megköszöntem neki Ukrajna és a nemzetközi jog megingathatatlan támogatását, hatékony segítségét az olyan javaslataink megvalósításában, mint például a gabonakezdeményezés. Jelenleg azon dolgozunk, hogy államunk létfontosságú energetikai infrastruktúrájához nemzetközi mandátummal küldöttségeket szervezzünk. Hiszem, hogy ez is sikeres lesz

– mondta az ukrán elnök.

Az orosz fegyveres erők a tél kezdete óta rendszeresen mérnek csapásokat Ukrajna polgári infrastruktúrájára, elsősorban hő- és vízerőművekre, elektromos hálózatokra és elosztópontokra. Emiatt Ukrajna súlyos energiahiánnyal küzd – számolt be az MTI.

Az Ukrán Fegyveres Erők egységei új védelmi vonalat építenek ki és megerősítik a régieket Szvatov város környékén – számolt be Andrej Marocsko, a „Luhanszki Népköztársaság” (LPR) Népi Milícia egyik tisztje a TASZSZ-nak.

„A Szvatovtól északnyugatra fekvő Sztelmahovka település területén új és régi erődítmények építésére és megerősítésére irányuló mérnöki munkákat figyeltek meg. Az ellenség akcióinak jellege alapján elmondható, hogy ezen a területen a támadó hadműveletek felől a védelem felé haladunk” – tájékoztatta a hivatalokat Andrej Marocsko.

Korábban Marocsko elmondta, hogy a kijevi haderő további katonákat és eszközöket helyezett át Sztelmahovka faluba az orosz hadsereg ottani tevékenysége miatt. 

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette az Ukrajna védelmi képességeit megerősítő megállapodások előkészítését.

Szerdán megbeszélést tartottam a főparancsnokságon. Mindent megteszünk azért, hogy modernebb és erősebb fegyverrendszereket szerezzünk be Ukrajna számára

– mondta Zelenszkij, aki szerint ezen a héten „fontos előrelépés” történt a légvédelem kérdésében.

„Olyan megállapodásokat készítünk elő, amelyek megerősítik védelmi képességeinket, és több műveleti képességet biztosítanak Ukrajnának” – tette hozzá az államfő.

Volodimir Zelenszkij 2022. március 3-án

Fotó: Laurent Van Der Stockt / Le Monde / Getty Images

Az Egyesült Államok nem számít arra, hogy a harcok leállnának Ukrajnában a télen, és arra sem mutatnak jelek, hogy a háború véget érne az év vége előtt – jelentette ki a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsának kommunikációs vezetője szerdán egy sajtóbeszélgetésen.

Arra a keddi sajtóértesülésre, mely szerint az Egyesült Államok Patriot típusú nagy hatótávolságú légelhárító rendszert ad Ukrajnának, John Kirby úgy fogalmazott, nem tudja megerősíteni, hogy megállapodás született volna a szállításokról.

Pat Ryder, a légierő dandártábornoka megerősítette, hogy zajlanak az egyeztetések az ukrán légvédelem erősítéséről, de nem kommentálta a sajtóértesülést, amely szerint Patriotokról is szó van. Később a CNN hírtelevízió internetes oldalán írt arról, több kormányzati forrásra hivatkozva, hogy az amerikai kormányzat már véglegesíti a terveket a Patriot típusú légelhárító rakétarendszer Ukrajnába telepítéséről.

Az értesülés arról is szólt, hogy a kezeléshez szükséges ukrán személyzetet a németországi Grafenwöhrben, az ottani amerikai katonai támaszponton képeznék ki.

Ukrajna egyébként hónapok óta kér az Egyesült Államoktól nagy hatótávolságú légelhárító rendszert, ami hatékony lehet az orosz hadsereg folytatódó, kiterjedt rakétatámadásaival szemben – írta az MTI. 

Indul az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Szerdai percről percre cikkünk ide kattintva érhető el.

Tartsanak velünk ma is!