Ez a poszt a következő Percről percre része:
Szellemvárossá válik az ukrán főváros, tömegesen hagyják el Kijevet
-
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint Svédország és Finnország az új évben hivatalosan is tagja lesz a védelmi szövetségnek, de hogy pontosan mikor, azt nem tudta megmondani. A dpa német hírügynökségnek adott év végi interjúban kijelentette:
bízik abban, hogy a ratifikációs folyamat időben lezárul.
Stoltenberg egyértelművé tette: nem számít arra, hogy Törökország sokáig blokkolja a felvételi eljárást, amely eddig nem volt hajlandó ratifikálni a Finnország és Svédország NATO-felvételéhez szükséges csatlakozási jegyzőkönyveket. A török vezetés húzódozását azzal indokolja, hogy a két tagjelölt állam „terrorszervezeteket” támogat, mint például a betiltott Kurdisztáni Munkáspártot (PKK).
Vannak azonban olyan vélemények is, hogy az ódzkodásban szerepet játszhat a felfüggesztett fegyverexport a NATO-partnerek részéről. Így például az Egyesült Államok kizárta Törökországot az F–35-ös vadászrepülőgép-programból, miután a török kormány S–400-as rakétavédelmi rendszereket vásárolt Oroszországtól, ami komoly biztonsági aggodalmakat váltott ki a NATO-országok részéről.
Svédország és Finnország május közepén kérte felvételét a NATO-ba az Ukrajna ellen indított háború következtében, és június végén már megoldódni látszott a „terrorszervezetek” állítólagos támogatásával kapcsolatos vita. Törökország azonban most úgy véli, hogy különösen Svédország részéről nem teljesültek az akkori megállapodások. Ankara terroristák kiadatását követeli. A török külügyminiszter legutóbb a svéd kollégájával tartott sajtóértekezleten azt mondta,
még csak félúton sem tartannak a megállapodások.
Egyben bírálta a svéd legfelsőbb bíróság nemrég hozott döntését, amellyel megtagadta Bülent Kenes török újságíró kiadását Törökországnak.
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
-
Ukrajna elnökének volt tanácsadója, Oleg Szoskin közgazdász a YouTube-csatornáján elmondta, hogy a lakosok tömegesen kezdték elhagyni Kijevet – írja az MK.
Kijev fokozatosan szellemvárossá válik, köszönhetően Klicskónak, Zelenszkijnek, Jermaknak és Smihalnak
– vélekedett Szoskin, aki újabban gyakran bírálja az ukrán vezetést.
Videójában arra is felszólította az ukránokat, hogy ne maradjanak az áram, víz és fűtés nélkül maradt nagyvárosokban.
Emellett kiemelte, hogy a háború elhúzódása miatt a feldolgozóipar folyamatosan gyengül, emiatt a gazdaság is hanyatlik, a bankok pedig kapaszkodnak, ennek köszönhető a leértékelődés és az infláció.
-
Recep Tayyip Erdogan török elnök kijelentette, hogy a Nyugat nem próbált közvetítővé válni Oroszország Ukrajna elleni háborújában.
Sajnos a Nyugat csak provokatív elemeket aktivált ebben a háborúban, és nem lépett fel közvetítőként. Ami a közvetítést illeti, mi, Törökország vállaltuk ezt a szerepet 2022-ben, és mi működtettük a fekete-tengeri gabonafolyosót
– idézi Erdogan szavait az Ukrajinszka Pravda.
-
A FÁK-tagállamok között nézetkülönbségek vannak, mivel a fenyegetések és kihívások egyre nagyobbak, a problémák megoldására való hajlandóság azonban továbbra is megmarad. Vlagyimir Putyin ezt a FÁK vezetőinek Szentpéterváron kezdődött informális csúcstalálkozóján mondta el hétfőn.
Az orosz elnök emlékeztetett arra, hogy a FÁK-tagokat fenyegető veszélyek évről évre csak növekednek. A nemzetközösségi államok között is van elég nézeteltérés
– írja az orosz MK .
Az orosz elnök hozzátette, hogy még akkor is, ha akut problémák merülnek fel, a nemzetközösség tagjai igyekeznek azokat közösen megoldani, segítik egymást, és közvetítőként lépnek fel a problémák megoldásában.
-
A Föderációs Tanács és az Orosz Számviteli Kamara székhelyén álló kaukázusi fenyőket Lengyelországban vásárolták – értesült a Polsat News.
A lengyel lap információi szerint az Orosz Föderáció Elnöki Igazgatóságának Épületgazdálkodási Igazgatósága vásárolt hat kaukázusi fenyőfát, mintegy 281 ezer rubel (több mint másfél millió forint) értékben.
A dolog érdekessége, hogy idén márciusban Oroszország felvette Lengyelországot a barátságtalan országok listájára. A lengyel lap emlékeztetett, hogy Oroszországban az ukrajnai háború kitörése után Lengyelországot többször is katonai megtorlással fenyegették a lengyel hatóságok „ruszofób tevékenysége” miatt.
-
A brit The Guardian birtokába jutott egy felvétel, amelyen egy pillanatra az ukrán drón lelövése és annak felrobbanása látszik a dél-oroszországi Szaratov város közelében, az Engels légi támaszponttól nem messze.
Mint megírtuk, az orosz védelmi minisztérium szerint három katona életét vesztette a lezuhanó törmelékek miatt, amelyek a drón lelövése után szóródtak szét.
Kijev egyelőre nem kommentálta az esetet.
A Szaratov város közelében található légi bázis körülbelül 730 kilométerre délkeletre fekszik Moszkvától és több mint 600 kilométerre Ukrajnától. December első napjaiban már érte találat ezt a térséget, akkor olyan bombázók voltak a célpontok, amelyeket Moszkva az ukrán kritikus infrastruktúra megsemmisítésére vetett be.
-
Néhány, Ukrajnából hazatérő orosz katona felrobbantott egy gránátot egy voronyezsi kávézó parkolójában – közölte az ASTRA nevű független médium. A lap szerint a két orosz katona éppen visszatért Ukrajnából, és december 24-én este elmentek egy kávézóba, ahol alkoholt fogyasztottak.
A kávézóban a két orosz katona konfliktusba keveredett a többi vendéggel, mire az egyikőjük elővett egy F–1-es gránátot, és bedobta a kávézó parkolójába. A robbanás következtében egy helyi lakos sérült meg, akit kórházba kellett szállítani.
-
Ukrajna felszólította vasárnap az ENSZ tagállamait, hogy fosszák meg Oroszországot vétójogától a szervezet Biztonsági Tanácsában, és zárják ki a világszervezetből – tudatta hétfőn a kijevi külügyminisztérium.
A külügyminisztérium emlékeztet arra, hogy Oroszország ENSZ-tagságának, valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsában való tagságának kérdése nem rendeződött megfelelően, a nemzetközi joggal összhangban – írja az Ukrajinszka Pravda.
Oroszország tévesen úgy véli, hogy a kérdés tisztázott, arra hivatkozva, hogy 1991. december 24. óta, és a nyilvánosságban 1991. december 31. óta az ENSZ Biztonsági Tanácsában megjelent egy tábla a nevével. Valójában az ENSZ Alapokmánya szerint erre nem volt és nincs is törvényes ok – áll a közleményben.
A külügyminisztérium különösen arra hívja fel a figyelmet, hogy az ENSZ Alapokmányában nem szerepel az Orosz Föderáció név, az ország nem ment keresztül a dokumentumban előírt tagsághoz szükséges eljárásokon és lépéseken – mint például a Cseh Köztársaság és Szlovákia, miután Csehszlovákia megszűnt létezni.
Az Orosz Föderáció tehát soha nem ment keresztül egy törvényes tagsági eljáráson, törvénytelenül foglalja el a Szovjetunió helyét az ENSZ Biztonsági Tanácsában. Jogi és politikai szempontból csak egy következtetés vonható le: Oroszország bitorolja a Szovjetunió helyét az ENSZ Biztonsági Tanácsában
– közölte a külügyminisztérium.
-
Új, első elnökhelyettesi tisztséget hozott létre Vlagyimir Putyin elnök az orosz hadiipari bizottságban, amelyre Dmitrij Medvegyevet, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettesét nevezte ki.
Az erről szóló rendeletet, amely aláírásának napján lépett hatályba, hétfőn tették közzé a jogi portálon. Putyin Alekszandr Kurenkovot, a rendkívüli helyzetek minisztériumának vezetőjét is kooptáltatta a hadiipari bizottság tagjai közé – értesült az MTI.
Dmitrij MedvegyevFotó: Sputnik / Yulia Zyryanova / Reuters -
Az ukrán védelmi minisztérium egy Die Hard-témájú videót tett közzé, amelyben új HIMARS rakétarendszerükkel büszkélkednek – vette észre a Daily Mail.
A videó párhuzamot von a harcoló felek és az 1988-as akciófilm között. Mint ismert, a Die Hard első részében John McClane (Bruce Willis) New York-i rendőrnyomozó Los Angelesbe megy karácsonykor, hogy találkozzon feleségével, aki a Nakatomi Torony irodaházában dolgozik. A fordulatot az jelenti, hogy a Hans Gruber (Alan Rickman) vezette német terroristacsoport mindenkit túszul ejt az épületben.
Annak ellenére hogy túlerőben vannak a terroristák John McClane-nel szemben, az esélytelenebbnek tűnő rendőrnek sikerül egyesével kiiktatnia a rosszfiúkat és megmenteni a csapdába esett dolgozókat.
Az ukrán védelmi minisztérium által közzétett videó a film egyik leghíresebb jelenetének módosított változatát mutatja be, amelyen egy halott terrorista látható, akinek a pulcsijára a Most már van gépfegyverem, ho-ho-ho helyett a Most már van HIMARS-om, ho-ho-ho van írva.
-
Az orosz belbiztonság, vagyis az FSZB közleményben tudatta, hogy Brjanszk térségében egy szabotázsfeladatokkal megbízott ukrán egységet likvidáltak. Az orosz állami hírügynökség, a RIA Novosztyi szerint rövid tűzharc bontakozott ki, amikor a szabotőrök megpróbáltak Ukrajna felől beszivárogni orosz területre. A négy diverzáns külföldi fegyverekkel volt felszerelve, és mindegyiküknél volt egy robbantáshoz használt felszerelés is.
-
A Wagner-zsoldoscsoport tulajdonosa, Jevgenyij Prigozsin több statisztának is fizethetett azért, hogy részt vegyen egy Ukrajnában elesett harcosuk, Dmitrij Mensikov Szentpétervárott tartott temetésén – írja az Insider oknyomozó portál.
A hírt a Mozhem Obyasnit nevű Telegram-csatorna tette közzé, olyan helyi lakosok beszámolóira hivatkozva, akik részt vettek a ceremónián. A beszámoló szerint a statiszták fejenként 22–37 dollárt kaphattak a részvételért.
A helyi források szerint mindössze ötvenen vállalták, hogy ilyen formában részt vesznek a temetésen, bár a szervezők négyszáz fős tömegre számítottak.
-
Alekszej Navalnij egy tweetsorozatban tette közzé az orvosi kartonját, amelyet állítása szerint egy hónappal a kérése után adtak ki neki. Posztjaiban a The Guardian beszámolója szerint kitért arra, hogy
ha egy embert bezárnak egy magánzárkába, ahol napi 16 órát állhat vagy ülhet egy vaszsámolyon, egy hónap után még egy egészséges embernek is kétségtelenül fájni fog a háta. Az elmúlt három hónapot így töltöttem. Természetesen nagyon fáj a hátam.
Navalnij kifejti: másfél hónapig kérte, hogy találkozhasson egy orvossal, és amikor végre eljött hozzá, mindössze öt percig vizsgálta, továbbá nem volt hajlandó elmondani a diagnózisát, sem azt, hogy mit ír fel neki.
Injekciókat fog kapni, ám amikor megkérdezte, hogy mit tartalmaznak, azt mondták: „Azt adjuk be, amit az orvos felírt. Például B-vitamint.” Szerinte a vitaminok nagyszerűek, de az injekciók nem segítenek, és általában véve kicsit kényelmetlenül érzi magát, amikor ismeretlen gyógyszert adnak be neki. Ebben sajnos volt már némi gyakorlata.
-
Tizenöt éve börtönbüntetésre ítélheti egy ukrajnai bíróság azt az orosz ügynököt, aki az orosz csapatoknak segédkezett a felderítésben a Szumi területen – jelentette az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU).
Az elítélt orosz ügynök egy társával együtt információkat gyűjtött a térségben állomásozó ukrán erők bevetési helyéről, a csapatok létszámáról és a fegyverzetükről. A tervek szerint ezeket az adatokat felhasználta volna egy orosz szabotázsakció előkészítéséhez – írja a The New Voice of Ukraine.
Az elítélt helyi lakos, akit az orosz titkosszolgálat, az FSZB szervezett be még a háború kezdetekor. A férfit még augusztusban tartóztatta le az SZBU egy kémelhárítási akció során.
-
Az Orosz Föderáció 2023 szeptemberében választásokat kíván tartani Ukrajna elcsatolt területein még abban az esetben is, ha fennmarad a hadiállapot – írja a Vedomosztyi című orosz napilap.
A napilap az ügyet közelebbről ismerő forrásokra hivatkozva ír erről, akik szerint az Orosz Föderáció nem valószínű, hogy módosítani akar a választási dátumon. Az orosz Elnöki Adminisztrációhoz közel álló forrás szerint a választások megtartásának egyik lehetséges módja az lenne, ha lerövidítenék a választások idejét.
-
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint Svédország és Finnország az új évben hivatalosan is tagja lesz a védelmi szövetségnek, de hogy pontosan mikor, azt nem tudta megmondani. A dpa német hírügynökségnek adott év végi interjúban kijelentette:
bízik abban, hogy a ratifikációs folyamat időben lezárul.
Stoltenberg egyértelművé tette: nem számít arra, hogy Törökország sokáig blokkolja a felvételi eljárást, amely eddig nem volt hajlandó ratifikálni a Finnország és Svédország NATO-felvételéhez szükséges csatlakozási jegyzőkönyveket. A török vezetés húzódozását azzal indokolja, hogy a két tagjelölt állam „terrorszervezeteket” támogat, mint például a betiltott Kurdisztáni Munkáspártot (PKK).
Vannak azonban olyan vélemények is, hogy az ódzkodásban szerepet játszhat a felfüggesztett fegyverexport a NATO-partnerek részéről. Így például az Egyesült Államok kizárta Törökországot az F–35-ös vadászrepülőgép-programból, miután a török kormány S–400-as rakétavédelmi rendszereket vásárolt Oroszországtól, ami komoly biztonsági aggodalmakat váltott ki a NATO-országok részéről.
Svédország és Finnország május közepén kérte felvételét a NATO-ba az Ukrajna ellen indított háború következtében, és június végén már megoldódni látszott a „terrorszervezetek” állítólagos támogatásával kapcsolatos vita. Törökország azonban most úgy véli, hogy különösen Svédország részéről nem teljesültek az akkori megállapodások. Ankara terroristák kiadatását követeli. A török külügyminiszter legutóbb a svéd kollégájával tartott sajtóértekezleten azt mondta,
még csak félúton sem tartannak a megállapodások.
Egyben bírálta a svéd legfelsőbb bíróság nemrég hozott döntését, amellyel megtagadta Bülent Kenes török újságíró kiadását Törökországnak.
-
Ukrajna állami áramhálózat-üzemeltetője, az Ukrenergo azt közölte, hogy a túlfogyasztás miatt az ország több régiójában, köztük a fővárosban, Kijevben is vészleállításokra kell számítani.
Az Ukrenergo a közösségi médiában közzétett nyilatkozatában azt írta:
Jelenleg a fogyasztási határértékek túllépése miatt vészleállításokat vezettek be Dnyipropetrovszk, Zaporizzsja, Harkiv, Lviv és Kijev régiókban, valamint Kijev városában.
Az áramtermelő létesítményekben javítási munkálatok folynak, és kilenc orosz támadás miatt több áramhálózat is megsérült. A károk nagyságrendje és összetettsége miatt a berendezések és számos kulcsfontosságú létesítmény működésének helyreállítása jelentős időt igényel. Az üzemeltetők mindent megtesznek, hogy javítsák az ország áramellátásának helyzetét – a The Guardian beszámolója szerint.
-
A Kreml szóvivőjét, Dmitrij Peszkovot idézte a TASZSZ orosz állami hírügynökség, amely szerint még a héten egyeztet a két vezető. A részletekről megfelelő időben tájékoztatják majd a közvéleményt – tette hozzá Peszkov.
Korábban a Vedomosztyi című orosz gazdasági napilap jelezte, hogy Hszi Csin-ping és Vlagyimir Putyin még az év vége előtt átbeszélik 2022 legfontosabb történéseit. A lapnak ugyancsak nyilatkozott Peszkov, aki arról beszélt, hogy a két vezető között folyamatos a kommunikáció. Felemlítette azt is, hogy éppen előző héten járt Pekingben Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese, akit személyesen fogadott Hszi elnök.
-
Az ukrán fegyveres erők közzétették az orosz veszteségekről szóló legfrissebb adatokat, amelyek szerint csak az elmúlt napon 550 orosz katona vesztette életét. Szerintük a legnagyobb veszteségek Kupjanszk, Avdijivka és Bahmut térségében voltak.
Orosz katonák ukrajnai Donyeckben, Volnovaha körzetben 2022. március 26-ánFotó: Sefa Karacan/Anadolu Agency via Getty ImagesAz ukrán közleményben az áll, hogy „az ellenség összes harci veszteségei között szerepel még 3016 harckocsi (+5 az elmúlt naphoz képest), 6017 páncélozott harcjármű (+7), 996 tüzérségi rendszer (+5), 418 többszörös rakétaindító rendszer, 212 légvédelmi rendszer, 283 harci repülőgép, 267 helikopter, 4647 gépjármű (+12), 16 hadihajó/vágó, 1707, pilóta nélküli légi jármű (+1), 178 különleges felszerelési egység. Továbbá összesen 653 ellenséges cirkálórakétát lőttek le.”
Tehát az alábbi táblázatban kék számmal van jelölve az elmúlt 24 óra, míg feketével a háború során eddigi összes veszteség – továbbá arra is fontos felhívni a figyelmet, hogy ez az ukrán álláspont, amely az eddigi tapasztalatok szerint felfelé torzít.
These are the indicative estimates of Russia’s combat losses as of Dec. 26, according to the Armed Forces of Ukraine. pic.twitter.com/Vmq9jxl5Ne
— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) December 26, 2022 -
A belorusz védelmi minisztérium egyik vezető tisztviselője arról számolt be, hogy hadrendbe állították az Iszkander taktikai rakétarendszert, valamint az S–400-as légvédelmi rendszert, amelyet Oroszországtól kaptak – írta meg az Euractiv.
Katonáink és csapataink kiképzése befejeződött az Orosz Föderáció és Belarusz erőinek közös kiképző pontján
– jelentette be egy Telegram videós posztban Leonyid Kaszinszkij, a belorusz propagandaminisztérium főigazgatója. „Ezek a fegyverek (az Iszkander és az S–400-as rendszer) mától szolgálatban vannak, és alkalmasak, hogy a rendeltetés szerinti szolgálatukat teljes mértékben ellássák.”
Az nem derült ki, hogy pontoson mennyi, nukleáris fegyverek szállítására alkalmas Iszkandert vittek Belaruszba, miután Vlagyimir Putyin orosz elnök még júniusban bejelentette, hogy Moszkva rakétákkal és légvédelmi rendszerekkel fogja támogatni Minszket.
Oroszország számára fontos stratégiai terület Belarusz az Ukrajnával folytatott háborúban. A nukleáris töltetek célba juttatására alkalmas, újonnan telepített fegyverek nagyjából 500 kilométeres hatótávolsága könnyedén eléri a NATO területeit, ezzel közvetlenül fenyegetve akár Lengyelországot is.
-
A nagy hatótávolságú orosz harci gépek parancsnoksága közleményben jelentette be, hogy új típusú hiperszonikus rakétákkal szerelték fel a gépeket. A cél az, hogy a nagy távolságot megtenni képes támadó gépek minden lehetséges eszközzel fel legyenek szerelve – mondta az egység parancsnoka a kiadott közlemény szerint.
Ehhez az orosz légi alakulathoz tartoznak azok a gépek, amelyek nagy hatótávolságúak, és felszerelhetők mind hagyományos, mind pedig nukleáris rakétákkal.
-
Karácsonykor sem állt le a frontvonalon húzódó kisebb-nagyobb ukrán települések támadása. Ukrán jelentés szerint az elmúlt 24 órában 10 rakéta csapódott be Harkiv körzetében Kupjanszknál, a Kupjansz-Liman vonalon 25 várost, települést ágyúztak az oroszok, míg Zaporizzsja környékén 20 várost ért találat.
Jelentések szerint három rakéta találta el nemrégiben Kramatorszkot. Ez a donyecki régió második legnagyobb városa, amely még ukrán kézen van. Bár az oroszok északról folyamatosan támadják, bevenni még nem tudták, mert az ukrán védők beásták magukat és tartják a várost.
-
Több magas rangú távközlési vezető és más iparági források szerint az orosz mobiltelefon-felhasználók valószínűleg lassabb le- és feltöltéseket, több híváskiesést, illetve nem csatlakozó hívást és hosszabb leállásokat fognak tapasztalni, mivel a szolgáltatók nem lesznek képesek frissíteni vagy javítani a szoftvereket, és küzdeniük kell az alkatrészkészletekért.
Fotó: Robert Alexander / Getty Images HungaryAz Ericsson és a Nokia, amelyek együttesen a távközlési berendezések piacának jelentős részét, a bázisállomások tekintetében pedig közel 50 százalékát teszik ki Oroszországban, a távközlési antennáktól kezdve a digitális jeleket továbbító optikai szálakat összekötő hardverekig, mindent gyártanak. Emellett olyan kulcsfontosságú szoftvereket is biztosítanak, amelyek lehetővé teszik a hálózat különböző részeinek együttes működését. Ezek a vállalatok azonban szép lassan kivonulnak Oroszországból.
Az év végén járnak le a szankciók alóli mentességek
– mondta Carl Mellander, az Ericsson pénzügyi vezetője a Reutersnek. Mint ismeretes az Ericsson – az év végéig – felmentést kapott a szankciók alól a svéd hatóságoktól. A Nokia vezérigazgatója, Pekka Lundmark úgy fogalmazott, hogy „a kilépésünk teljes lesz. Nem fogunk semmit sem szállítani Oroszországba.”
A Nokia és az Ericsson közelgő kivonulásának komolyabb hatása lehet az oroszok mindennapi életére.
Ugyanakkor Makszut Sadajev orosz kommunikációs és tömegmédiaügyi miniszter a héten úgy nyilatkozott, hogy eddig négy távközlési szolgáltatóval kötöttek szerződést, több mint 100 milliárd rubel értékben, orosz gyártmányú berendezésekre.
Ez lehetővé teszi számunkra, hogy megszervezzük a távközlési berendezések általános gyártását Oroszországban
– mondta, anélkül, hogy megnevezte volna a szolgáltatókat vagy a gyártókat. A szakértők szerint ez a helyzet feltehetően évekig fog tartani és az orosz mobilhálózatok a lefedettség tekintetében visszatérhetnek az 1990-es évek végi állapothoz, amikor a lefedettségük a nagyvárosokra és az elit által lakott külvárosokra korlátozódott.
-
Három orosz katona életét vesztette hétfő hajnalban, amikor egy ukrán dróntámadás érte az oroszországi Szaratov régióban található támaszpontot – ezt az orosz hírügynökségek jelentették az orosz védelmi minisztériumra hivatkozva. A TASZSZ orosz állami médiaügynökség idézi a védelmi minisztériumot:
December 26-án, moszkvai idő szerint 01.35 körül egy ukrán, pilóta nélküli légi járművet lőttek le alacsony magasságban, miközben a szaratov-vidéki Engels katonai repülőtérhez közeledett.
A közlemény szerint „a drón roncsainak lezuhanása következtében a repülőtéren tartózkodó három orosz műszaki katona halálos sérüléseket szenvedett”.
Korábbi hírek szerint robbanások hallatszottak az orosz Engels légi támaszponton több száz mérföldre az ukrajnai frontvonalaktól. Az RBC-Ukraine hírügynökség jelentése szerint két robbanás is történt. A Szaratov város közelében található légi bázis körülbelül 730 km-re délkeletre fekszik Moszkvától és több mint 600 kilométerre Ukrajnától. Korábban is érte már találat.
-
Magyarország területére 2022. december 25-én 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 3200 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 2808 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 176 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Az ukrajnai háború elől 2022. december 25-én 85 ember, köztük 27 gyermek érkezett Budapestre vonattal – tájékoztatott erről az MTI.
-
A Verstka Media és az OVD-Infó nevű független emberjogi szervezet együtt elemezte, hogy hogyan növekedett a háborúellenes tiltakozások és tüntetések száma Oroszországban az invázió februári kirobbanása óta.
A vizsgálat eredménye azt mutatta, hogy az oroszok aktívan ellenzik a háborút, az arány pedig fokozatosan növekszik. A hatóságok több állampolgárt tartóztattak le politikai tiltakozás miatt, mint az utóbbi években bármikor.
Többezer orosz már a háború kirobbanásakor is tiltakozott a katonai akció ellen. A hatóságok már február 24-én több, mint 2000 embert tartóztattak le 67 orosz városban. Február 27-én már közel 3000 embert vettek őrizetbe, egy március 6-i tiltakozáson pedig már öt és fél ezerre nőtt a letartóztatottak száma – írja a Verstka Media.
A hatóságok erőszakos fellépése és az újonnan hozott törvények következtében március közepére visszaesett a tiltakozók száma, megszűnni azonban nem szűnt meg. A tiltakozási hullám a szeptember végi általános mozgósítás bejelentése után erősödött újra. Az általános mozgósítás bejelentésének a napján a rendfenntartó erők 1330 embert vettek őrizetbe 42 városban.
Annak ellenére, hogy a letartóztatások többsége a tiltakozás első és második hullámában történt, a többi egyenlően oszlik el az év többi részére
– magyarázta Daria Korolenko, az OVD-Info ügyvédje. A szervezet számításai szerint február vége óta mindössze 18 nap telt el úgy, hogy az orosz hatóságok senkit sem tartóztattak volna le háborúellenes magatartás vagy az orosz hadsereg lejáratása miatt, tehát „szinte minden nap tiltakozik valaki az ukrajnai háború ellen”.
Ennek következtében pedig a letartóztatások és a hatósági intézkedések száma is megugrott Oroszországban.
-
Vlagyimir Putyin elnököt állítólag a nyugati gyógyszerekkel rákbetegséggel kezelik. Valerij Szolovej orosz történész és politikai elemző szerint a 70 éves orosz vezetőt állítólag nyugati kezelések tartják életben, hogy lassítsák a rák terjedését a szervezetében – írja a New York Post.
Vlagyimir Putyin 2022. december 22-énFotó: Sputnik / Sergey Guneev / Pool / ReutersA legfejlettebb kezeléseket alkalmazzák, és olyan célterápiát, amelyet Oroszország nem tud neki biztosítani
– mondta Szolovej egy ukrán YouTube-csatornának, ahol hozzátette: „azt mondanám, hogy a kezelés túl sikeres volt. Túl jól bántak vele”. Szerinte „a vég már látható, még a kezelést irányító orvosok szerint is, mert egyetlen gyógyszer sem lehet végtelenül sikeres”.
-
Az Ukrajnai Fegyveres Erők nemzetközi humanitárius szervezetek szimbólumait viselő járműveket használtak a Donyecki Népköztársaságban található Artemovszk város katonai egységeinek ellátására – ezt Andrej Marocsko, az LPR Népi Milíciának tisztje nyilatkozta hétfőn a TASZSZ-nek.
Elmondása szerint az LPR védelmi osztályának titkosszolgálata három polgári jármű érkezését rögzítette a városban, külföldi rendszámmal és „egy jól ismert nemzetközi humanitárius szervezet logójával”.
A rakományt az ukrán katonáknak szánták. Két dzsip kommunikációs eszközöket, drónokat, akkumulátorokat és generátorokat szállított. A teherautó teljesen meg volt rakva fegyverekkel és lőszerekkel
– nyilatkozta, majd a tiszt hozzátette: a rakományt kísérők civil ruhában voltak, és oroszul és ukránul beszéltek, és „nyugati típusú páncélzattal” is rendelkeztek.
-
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Tartsanak velünk ma is!