Ausztria nagy reményeket fűz ahhoz a közvetítő szerephez, amelyet a G20-csoport soros elnökeként India tölt be az ukrajnai konfliktusban – jelentette ki hétfőn Bécsben Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter, miután találkozott indiai hivatali partnerével, Szubrahmanjam Dzsaisankarral.
Dzsaisankar kijelentette: „Jelenleg nagyon erős a konfliktus végét és a tárgyalásokat sürgető nemzetközi hangulat. A fejlődő országok nagy részét jelentősen megviselik a szárnyaló energia-, élelmiszer- és műtrágyaárak. A G20 soros elnökeként India különös felelősséggel tartozik szóvá tenni ezt.”
Hangsúlyozta: Újdelhi rendszeres kapcsolatot tart fenn az orosz és az ukrán politikai vezetőkkel.
Az MTI tájékoztatása szerint az indiai tárcavezető már vasárnap találkozott Alexander van der Bellen osztrák elnökkel és Karl Nehammer kancellárral. Tárgyal még Rafael Grossival, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatójával is.
Ukrajna hétfőn közzétette a legfrissebb adatokat az orosz veszteségekkel kapcsolatban.
A tavaly februári invázió kezdete óta a becslések szerint 107 440 orosz katona esett el, valamint 283 repülőgépet és több mint 3000 orosz harckocsit semmisítettek meg – olvasható az ukrán külügyminisztérium Twitteren közzétett bejegyzésében.
3️⃣1️⃣3️⃣ days of full-scale Russia’s war on #Ukraine.
— MFA of Ukraine 🇺🇦 (@MFA_Ukraine) January 2, 2023
Information on #Russian invasion.
Losses of #Russia’s armed forces in Ukraine, January 2. pic.twitter.com/soZasiZOuA
Egy dél-ukrajnai város elleni orosz támadásban öt ember megsebesült, hárman súlyosan – közölték helyi tisztviselők az Independent szerint.
Jaroszlav Janusevics, Herszon kormányzója elmondta, hogy lövedékek találták el a Dnyeper folyó mentén fekvő Beriszlav városát, mintegy 30 mérföldre keletre a regionális fővárostól, ahonnan az orosz erők novemberben vonultak ki.
A kormányzó elmondta, hogy a lövések feltehetően egy harckocsiból érkeztek a folyó túlpartján fekvő Kakhovkából, ahol jelenleg is orosz erők állomásoznak.
Ebben a pillanatban 5 sebesültről tudunk. Három ember súlyos állapotban van. Őket Herszonba szállítják, hogy megfelelő orvosi ellátásban részesüljenek
– fogalmazott Jaroszlav Janusevics.
A Daily Beast munkatársa, Julia Davis osztotta meg azt a felvételt, amelyen az orosz állami televízió azt állítja, hogy a Nyugat megpróbálta „elpusztítani Oroszországot” − írta meg a Sky News.
During Russia's New Year special on state TV, they openly addressed the West to say, "Like it or not, Russia is enlarging!" The rest of the clip should give you a general idea as to the mood in the studio. pic.twitter.com/EcBxhEabS0
— Julia Davis (@JuliaDavisNews) January 2, 2023
A műsor egyik résztvevője úgy fogalmazott, hogy
az elmúlt évben a Nyugat megpróbálta elpusztítani Oroszországot. Nem vették észre, hogy Oroszország a világ tartópillére. Igen, uraim, tetszik vagy sem, Oroszország egyre nagyobb lesz.
Mint megírtuk, az ukrán erők szilveszterkor Makiivka városát és Donyeck más, orosz ellenőrzés alatt álló részeit lőtték.
Ukrajna azt állítja, hogy az ukrán hadsereg mintegy 400 orosz katonát ölt meg a megszállt donyecki területet ért rakétatámadásban. Az orosz hatóságok elismerték a veszteségeket, de nem erősítették meg az áldozatok pontos számát. Az ukrán hadsereg szerint a 400 halott mellett további 300 ember megsebesült – számolt be a BBC.
A Wagner-csoport katonáinak temetőjét fedezték fel az oroszországi Bakinszkajában, amelybe szinte naponta új sírok kerülnek – írja az Unian ukrán hírügynökség.
A hadi sírok jellegzetessége, hogy egyiken sincs fénykép, de mindegyiken van egy koszorú sárga ötágú csillaggal a közepén. A temető egy elkerített részen lett kialakítva, a Sota Telegram csatorna szerint így rejtették el azt a „kíváncsi szemek” elől.
A beszámoló szerint csaknem 100 hadi sír található a temetőben.
Az ukrán védelmi minisztérium szerint Oroszország a következő négy-öt hónapban nagyszabású támadást indíthat északról vagy keletről, amelyben egyszerre akár 70 ezer katonát is elveszíthet – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Andrej Csernyak, a védelmi minisztérium fő hírszerzési igazgatóság képviselője szerint az oroszok tisztában vannak azzal, hogy vesztésre állnak, de nem tervezik, hogy egyhamar véget vetnek a háborúnak, tovább folytatják az offenzívát.
A hírszerzés becslései szerint az orosz hadsereg az elkövetkező támadásokban akár 70 ezer embert is elveszíthet, de az országuk készen áll egy ilyen nagy léptékű veszteségre.
A képviselő arról is beszámolt, hogy az oroszok megpróbálnak majd egy szárazföldi folyosót fenntartani a Krím félszigetig, és a Donyecki terület teljes elfoglalására is kísérletet tesznek.
Oroszország február 24-én indított, Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 107 440 orosz katona esett el, az elmúlt napon 720 ellenséges katona halt meg – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.
A vezérkar beszámolója szerint
Ezenkívül 16 orosz hajót, 1836 hadműveleti és taktikai drónt, 181 egység speciális felszerelést és 723 cirkálórakétát számoltak fel.
Az ENSZ adatai szerint jelenleg 7,8 millió Ukrajnából menekült személy tartózkodik az Európai Unió tagállamaiban. A legtöbben – több mint egymillióan – Németországban kerestek menedéket. Az ukrajnai energiaválság miatt a közeljövőben újabb tízezrek érkezésére lehet számítaniuk a németeknek és más uniós országoknak – számolt be a Kárpáthír.
Az információ szerint a külföldre menekült ukrán állampolgárok millióinak döntő többsége 16 és 30 év közötti nő és gyermek. Ukrajnában zömmel a hadköteles korban lévő férfiak és a nyugdíjasok maradtak. Egy közvélemény-kutatás azt mutatja, hogy a fiatalok nem szándékoznak visszatérni Ukrajnába. A romló életszínvonal, a háború várható elhúzódása tovább növeli az elvándorlást.
Az ukrán fronton rögzítették, hogy Oroszország a kínai DJI cég által gyártott AeroScope rendszereket használja a fegyveres erők drónjainak észlelésére − írta meg az ukrán Unian hírügynökség.
Az Information Resistance szerint egy ilyen rendszer meg tudja határozni a drón helyét, magasságát, sebességét és repülési irányát, az indítóhelyet és a kezelő helyét.
A kínai DJI cég az AeroScope rendszer hordozható és helyhez kötött változatait gyártja, amelyet már az orosz hadsereg egységeiben és az orosz gárdában is használnak
− írja Kosztantyin Masovetsz, az IS csoport szakértője.
Denisz Szmihal ukrán miniszterelnök az évet összefoglalva kiemelte az ország gazdaságának alkalmazkodóképességét a háborús körülményekhez, és azt állította, hogy az készen áll a 2023-as új kihívásokra.
Erről Facebook-oldalán írt, megjegyezve, hogy 2022-ben a kormánynak sikerült fenntartania a kontrollt a gazdasági és pénzügyi folyamatok felett. Hozzátette: az összes költségvetési forrás kétharmada belső állami forrás.
A kormányfő megemlítette a partnerországok segítségét, amelyek 31,2 milliárd dollár összegű anyagi támogatást nyújtottak Ukrajnának, melynek 45 százaléka volt támogatás. Az Európai Unió, Nagy-Britannia, Kanada és Ausztrália eltörölte az ukrán exportőrök behozatali vámját.
Oroszország egyetlen hordozórakétát sem indított a Fekete-tengerre – mondta Natalja Gumenyuk, a Dél-ukrajnai Honvédség Közös Koordinációs Sajtóközpontjának vezetője. Szerinte ennek elsősorban az időjárás az oka, de az orosz hajóknak már utánpótlásra van szükségük.
Most viharos a helyzet a tengeren, így az ismét a mi oldalunkon van. Az időjárás arra kényszerítette a rakétahordozókat, hogy visszatérjenek a bázisukra
– fogalmazott Gumenyuk.
Szergej Bratcsuk, az odesszai regionális közigazgatás vezetője szerint összesen hat orosz hajó tartózkodik a Fekete-tengeren, de egyik sem rakétahordozó. Elmondta, hogy közülük az egyik egy nagy leszállóhajó, amellyel Oroszország csak a jelenlétét akarja demonstrálni.
2022. február 24. óta Oroszország több mint 1,5 milliárd hrivnyás kárt okozott Ukrajna környezetében – írja a Kárpáti Igaz Szó.
A környezetvédelmi felügyelőség szakemberei 854 talajmintát és 1138 vízmintát vettek, kiszámították a természet károsodását, így a légköri levegőben, talajban és vízben okozott károk teljes összegét. A rombolás mértéke több mint 1,5 milliárd hrivnya
– mondta Dmitro Zaruba, a felügyelőség helyettes vezetője.
Az elmúlt öt napban az orosz és ukrán erők valószínűleg a luhanszki Kremina melletti P66-os autópálya ellenőrzéséért harcoltak – közölte a brit védelmi minisztérium.
A hírszerzési jelentés szerint a P66-os az orosz hadsereg legfőbb utánpótlási útvonala, ugyanis ezt az autópályát használják, hogy az oroszországi belgorodi régióból ellássák utánpótlással a Donbászban állomásozó csapatokat.
Az autópályát Ukrajna október óta tűz alatt tartja, de amennyiben biztosítani tudnák az útvonalat, az nagy valószínűséggel jelentősen visszavetné az orosz védelmet Kreminában – olvasható a jelentésben.
Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine - 02 January 2023
— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) January 2, 2023
Find out more about the UK government's response: https://t.co/xO7eQ9ifYx
🇺🇦 #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/6KK91jqtJw
Szilveszterkor 140 ukrán katona térhetett haza orosz fogságból fogolycsere keretében.
On New Year's Eve, 140 defenders of Ukraine return home from Russian captivityhttps://t.co/gEuv8brfJl pic.twitter.com/vEomNFjEBQ
— Special Kherson Cat 🐈🇺🇦 (@bayraktar_1love) December 31, 2022
A fogolycserében egy, az Azovstalból elhurcolt kutya is visszatért Ukrajnába Ramzan Kadirov csecsen elnök „fogságából”.
During today's exchange of prisoners of war, a dog from Azovstal also returned home to Ukraine from Kadyrov's captivityhttps://t.co/sqPgkoXPtR pic.twitter.com/B7vnJTWFmB
— Special Kherson Cat 🐈🇺🇦 (@bayraktar_1love) December 31, 2022
Hétfő hajnalban az ukrán fegyveres erők egy orosz támaszpontra mértek csapást Melitopol közelében – közölte Ivan Fedorov polgármester.
Reggel a melitopoli rasszistáknak nem volt idejük aludni. A városban hangos robbanás hallatszott. A megszállóknak végre meg kell érteniük: ideje elhagyni a megszállt területeket. Végül is az idegen föld szerelmesei számára csak egy végső lehetőség van: eltemetni magukat benne
– írta a polgármester a Telegramon.
A Ria Melitopol információ szerint a robbanások helyi idő szerint fél hat körül történtek Mirnyij és Pivnicsnij települések között.
Az ukrán erők szilveszterkor Makiivka városát és Donyeck más, orosz ellenőrzés alatt álló részeit lőtték − írta meg a Sky News.
Az orosz TASZSZ hírügynökség moszkvai tisztségviselőkre hivatkozva közölte, hogy a nagy mozgékonyságú tüzérségi rakétarendszer (HIMARS) fegyverekkel végrehajtott támadásaiban legalább 15 ember megsérült.
A TASZSZ jelentése szerint egy ember meghalt, öt pedig megsebesült, és az eltalált épületek között volt egy stadion, egy fedett bazár, egy művészeti múzeum, egy műszaki iskola és egy ifjúsági központ.
Donyeckben meghalt az oroszországi Nyomozó Bizottság katonai nyomozóosztálya ellenőrzési és vizsgálati osztályának helyettes vezetője, Jevgenyij Ribakov alezredes.
Halálát állítólag ukrán csapás okozta.
In Donetsk, the deputy head of the control and investigation department of the military investigation department of the Investigative Committee of Russia, Lieutenant Colonel Evgeny Rybakov was killed. Allegedly as a result of Ukrainian strike pic.twitter.com/BvRdAUPGoN
— Special Kherson Cat 🐈🇺🇦 (@bayraktar_1love) December 30, 2022
A kijevi energetikai létesítményekre mért orosz csapások miatt áramkimaradások sújtják a várost – írja az Unian.
„Iráni drónokkal támadták Kijev energetikai infrastruktúráját. A városban rendkívüli áramszünet van” – közölte Vitalij Klicsko polgármester a Telegramon. Hozzátette: a vízellátással nincs gond.
Oroszország Ukrajna elleni háborúja meggyengülve lép be második naptári évébe. Hat hét telt el Herszon felszabadítása után, és azóta alig történt mozgás a frontvonalakon. Egyelőre semmi jele annak, hogy az ukránok teljes, megújult ellentámadásba lendülnének, amit nem segít a fagypont feletti időjárás, amely sáros, a katonai manőverezéshez nem kedvező terepet hagyott maga után − írja elemzésében a The Guardian.
A helyzet egyszerűen megrekedt
− mondta a BBC-nek a múlt héten Kijlo Budanov, Ukrajna katonai hírszerzésének vezetője, ami, ha pontos is az értékelés, nem segít Kijevnek, amelynek nagy szüksége van a lendület megőrzésére a tavasz közeledtével. Mindkét ország politikai vezetése azonban egyértelműen jelezte, hogy az új évre új célokkal próbál meg kilépni a holtpontról.
Volodimir Zelenszkij újévi beszéde − előreláthatóan − a háborúban a győzelem hosszú távú célját hangsúlyozta. Kétszer is utalt Melitopol felszabadítására, a legkézenfekvőbb célra, amelynek elfoglalása elvágná azt a szárazföldi hidat, amely nélkül a Krím utánpótlását nem lehet könnyen megoldani. Zelenszkij azt mondta, hogy az ukrán unokák egy napon „görögdinnyét ehetnek” a nemrég felszabadított Herszonban „és cseresznyét Melitopolban”.
Moszkva katonai erőfeszítéseinek nagy részét az ukrán energetikai infrastruktúra kegyetlen és könyörtelen bombázására fordította, ami egyre hosszabb áramszünetekhez vezetett a kulcsfontosságú városokban. Azonban itt is vannak nagyon óvatos jelei annak, hogy Oroszország megtántorodhat: szilveszter éjjelén mintegy 20 cirkálórakétát lőtt ki Ukrajnára − ez persze komoly mennyiség, de semmi ahhoz képest, mint az októberi és novemberi napokon kilőtt 80-100.
Oroszország retteg, mert attól félnek, hogy elveszítik az ukrán nép és az ukrán állam ellen vívott háborút – mondta Volodimir Zelenszkij, ukrán elnök vasárnapi esti videóüzenetében.
Ez érezhető. És jogosan félnek. Mert veszíteni fognak. A drónok, rakéták már nem segítenek rajtuk. Mert mi együtt vagyunk, ők pedig rettegnek. Nem veszik el a függetlenségünket. Nem adunk fel semmit
– fogalmazott az államfő.
A katonaság 57 ezer embert evakuált Luhanszk, több mint 89 600-at Donyeck, 40 301-et Harkiv, több mint 108 ezret Szumi, 150 553-at Zaporizzsja, több mint 21 ezret Kijev, 50 ezret Zsitomir, 9500-at Dnyipropetrovszk, több mint 80 ezret Herszon megyéből – számolt be Olekszij Gromov dandártábornok.
Gromov azt is elmondta, hogy az aktív harcok térségében és a megszállt településeken tartózkodó polgári lakosság alapvető szükségleteinek biztosítása érdekében az ukrán katonaság több mint 2 millió tonna humanitárius segélyt osztott szét. Ebből 1,7 millió tonna élelmiszerkészlet, 362 ezer tonna higiéniai cikk és háztartási cikk – adta hírül a Kárpáti Igaz Szó.
Robbanások történtek Kijevben és a Dnyeperben hétfő éjszaka. A hivatalos riasztási térkép adatai szerint Ukrajna régióinak felében légiriadót rendeltek el – írja a TASZSZ.
Vasárnap este megszólaltak a szirénák a Dnyipropetrovszk, Kirovograd, Mikolajiv és Cserkaszi régiókban, valamint Zaporizzsja és Herszon régió Kijev által ellenőrzött területein.
Magyarország területére 2023. január 1-jén az ukrán–magyar határszakaszon 1602 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 3519 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 74 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Az ukrajnai háború elől 2023. január 1-jén 18 ember, köztük 5 gyermek érkezett Budapestre vonattal.
Vlagyimir Putyin orosz elnök az utolsó oroszig tartó nagyszabású háborúra készül – mondta Oleg Zsdanov katonai szakértő.
A szakértő szerint Oroszországban április óta folyik a tényleges részleges mozgósítás, a teljes mozgósítás pedig szeptember óta. Elmondta, hogy a második mozgósítási hullámot január 5–9. között jelenthetik be. Oleg Zsdanov hangsúlyozta, hogy az orosz propaganda azt sulykolja, hogy az egész világ ellenük van.
Állítólag háborúban állnak a NATO-val, holott egyetlen NATO-katona sincs ukrán területen. A háború állítólag Oroszország szuverenitásáért és függetlenségéért folyik. Mutasson nekem valakit, aki egyetlen centimétert is elvett Oroszország területéből. Éppen ellenkezőleg, Oroszország vett el Ukrajnától
– fogalmazott a szakértő az Unian szerint, aki arról is beszélt, hogy a második mozgósítási hullám hatással lehet a frontra, és az ukránoknak nehezebb dolguk lesz.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Vasárnapi percről percre cikkünk ide kattintva érhető el.
Tartsanak velünk ma is!