Ukrajnának most nagyobb szüksége van a támogatásunkra, mint eddig – jelentette ki Emmanuel Macron francia elnök. Az államfő hozzátette: idén rendületlenül Ukrajna mellett fognak állni.
Egészen a győzelemig segíteni fogunk, együtt felépítünk egy stabil, hosszan tartó békét. Számíthatnak Franciaországra és számíthatnak Európára
– fogalmazott Emmanuel Macron.
Ezzel a poszttal véget ért az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Ezúton is köszönjük figyelmüket, tartsanak velünk máskor is.
Jó pihenést kívánunk!
A megszokottnál melegebb téli időjárás miatt jelentősen visszaesett a gáz ára az európai piacon, miközben az áramszünetekkel és ellátásproblémákkal kapcsolatos aggodalmak is enyhültek – írja a Bloomberg.
Az irányadó határidős jegyzések 6,5 százalékkal csökkentek, és hétfőn elérték a legalacsonyabb szintet az ukrajnai háború kezdete óta. Az előrejelzések szerint továbbra is enyhe hőmérséklet jellemzi majd az időjárást Európában. A melegebb idő miatt az emberek kevesebbet fűtöttek, így a kontinens több gázt tudott eltárolni, ezért elkerülték, hogy veszélyes szintre csökkenjen a gáztartalék.
Az árak decemberben havi rekordot döntöttek, ami a fogyasztóknak és a kormányoknak is megkönnyebbülés volt, azután, hogy az árak nyáron szinte rekordszintre emelkedtek. Azonban még mindig jóval magasabbak, mint az az évszakra jellemző, és az ellátásban bekövetkező bármilyen zavar újra megfeszítheti a piacot.
Az extrém piaci szűkösség kockázata, amely miatt az emberek a tél kezdete előtt aggódtak, már alacsonynak tűnik
– mondta Abhishek Rohatgi, a Bloomberg NEF kutatóintézet szingapúri elemzője. Szerinte Európa újratermelte a készleteket, míg az enyhébb időjárás Észak-Ázsiában azt jelenti, hogy kisebb lesz a verseny a cseppfolyósítottföldgáz-szállítmányokért.
A Gas Infrastructure Europe adatai szerint az európai gáztározók 84 százalékos telítettségi szinten vannak, ami messze meghaladja az ötéves szezonális 70 százalékos normát.
A lap azonban arra figyelmeztet, hogy egy elhúzódó, késő téli hideghullám kiürítheti a gázkészleteket, és magasba repítheti a gáz árát, ezért a közműszolgáltatóknak már most érdemes elkezdeniük a tervezést, hogy jövő télen elkerüljék az ismét fellépő esetleges hiányt.
Vlagyimir Putyin azt tervezi, hogy szerdán tárgyal Tayyip Erdogan török elnökkel − közölte Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az Interfax hírügynökséggel.
A két vezető már többször beszélt telefonon azóta, hogy Oroszország tavaly februárban megszállta Ukrajnát − írta meg a Sky News.
Törökország az ENSZ mellett közvetítőként is fellépett, hogy létrejöhessen egy olyan megállapodás, amely lehetővé teszi a gabonaexportot az ukrán kikötőkből. A Moszkva és Kijev között létrejött megállapodás lehetővé tette az áruszállítás folytatását, miután az orosz erők blokád alá vették a kikötőket.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Rishi Sunak brit kormányfővel tárgyalt. Megvitatták az Egyesült Királyság Ukrajnának nyújtott folyamatos támogatását, valamint a további szállítmányokról is szó esett − erősítette meg a Downing Street.
A brit Miniszterelnöki Hivatal most kiadott közleményében az áll, hogy a kormányfő délután beszélt telefonon Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
A vezetők megvitatták az elmúlt napokban Ukrajnát ért szörnyű dróntámadásokat, és a miniszterelnök elmondta, hogy az Egyesült Királyság az ukrán néppel van.
Ukrajna számíthat arra, hogy az Egyesült Királyság hosszú távon továbbra is támogatni fogja, amit a közelmúltban szállított több mint ezer légvédelmi rakéta is bizonyít.
Az orosz csapatok hetekig próbáltak egyetlen házat elfoglalni a kulcsfontosságú, donbászi városban, Bahmutban − közölte Jevgenyij Prigozsin, az orosz Wagner-zsoldoscsoport vezetője.
Egy újévkor közzétett videón Prigozsin − Putyin egyik legfontosabb szövetségese − egy, a keleti front közelében lévő pincét látogatott meg, amely tele volt harcosai − köztük sok elítélt − holttestével, akiket nyár óta a kulcsfontosságú orosz célpontnak számító városért folytatott elkeseredett harcokban öltek meg − írta a The Guardian.
A rögtönzött hullaházban Prigozsin látható, amint hordágyon és hullazsákban lévő holttesteket mutatnak neki. Az egyik szoba sarkában vállmagasságig érő halomban zsákokba csomagolt holttestek. A felvételen Prigozsin hallható, amint azt mondja:
A szerződésük lejárt, jövő héten hazamennek. Ezek már készek arra, hogy elküldjük őket. Szilveszterkor mindannyian dolgozunk. Itt fekszenek a Wagner-harcosok, akik a fronton haltak meg. Most cinkkoporsóba rakjuk őket, és hazatérnek.
Két ember meghalt, kilenc pedig megsebesült hétfőn Herszonban az orosz ágyúzásban – közölte a kormányzó.
Jaroszlav Janusevics herszoni kormányzó elmondta, hogy Oroszország 79 rakétát lőtt ki, amelyek egy autópiacot, egy közüzemi vállalatot, magán- és lakóházakat találtak el.
Elmondta, hogy a lövedékek a Dnyipro folyó mentén fekvő Beriszlav városát is eltalálták, mintegy 48 kilométerre keletre a régió fővárosától, amelyet az orosz erők novemberben hagytak el – írja az Independent.
Azt mondta, hogy a lövések feltehetően egy harckocsiból érkeztek a folyó túlpartján fekvő Kahovkából, amelyet az orosz erők továbbra is megszállva tartanak.
Az ukránok csapást mértek egy orosz élőerő- és haditechnikai komplexumra az ország déli részén, aminek következtében mintegy ötszáz orosz katona meghalt, illetve megsebesült – közölte kedden az ukrán vezérkar.
A Facebookon közzétett jelentés szerint a támadást az ukrán erők a Herszoni területen fekvő Csulakivka településen hajtották végre még december 31-én. A vezérkar arról is beszámolt, hogy január 1-jén az ukrán erők a Herszoni területi Fedorivka település környékén nyitottak tüzet egy másik orosz egységre.
Az ellenség veszteségeit még pontosítják
– tette hozzá a vezérkar.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy szilveszterkor a Donyeck területi Makijivkában mértek csapást az ukrán erők egy orosz bázisra, aminek következtében – ukrán közlés szerint – mintegy négyszáz orosz katona vesztette életét. Az orosz védelmi minisztérium viszont jóval kevesebb, csak 63 orosz katona halálát ismerte el.
A dél-ukrajnai Mikolajiv megye ügyészsége Facebookon közölte, hogy újabb kínzókamrát fedeztek fel a régióban, Olekszandrivka településen.
A nyomozás szerint a helyiségben illegálisan fogva tartottak és brutálisan megkínoztak olyan helyi lakosokat, akik megtagadták az együttműködést az orosz megszállókkal. Az Ukrán Biztonsági Szolgálat hozzátette, hogy a fogva tartott civilekből megpróbálták kiverni a helyi ellenállási mozgalom tagjainak tartózkodási helyét.
Az illetőket műanyag zacskóval fojtogatták, nehéz tárgyakkal ütlegelték és sokkolóval kínozták.
Ukrajnának most nagyobb szüksége van a támogatásunkra, mint eddig – jelentette ki Emmanuel Macron francia elnök. Az államfő hozzátette: idén rendületlenül Ukrajna mellett fognak állni.
Egészen a győzelemig segíteni fogunk, együtt felépítünk egy stabil, hosszan tartó békét. Számíthatnak Franciaországra és számíthatnak Európára
– fogalmazott Emmanuel Macron.
Az ukrajnai orosz hadművelet kezdete óta az ukrán fegyveres erők 2807 drónját semmisítették meg – közölte Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.
A hadijelentést ismertetve arról számolt be, hogy csak az utóbbi 24 órában 13 drónt lőtt le az orosz légvédelem a Luhanszki Szvisztunovka és Cservonopopovka, valamint a Donyecki Kirillovka és Zaporizzsjai Trudovoje és Bergyanszk területen. Kilenc HIMARS rakétát Cservonopopovka, valamint a Harkivi Novaja Kahovka területen semmisítettek meg.
Konasenkov kitért arra is, hogy légi- és rakétacsapásokkal megsemmisítették a donyecki Druzskovka vasútállomás közelében az ukrán fegyveres erők két amerikai gyártmányú HIMARS sorozatvetőjét, valamint négy cseh gyártmányú RM–70 Vampire sorozatvetőjét az ezekhez tartozó több mint nyolcszáz rakétával, valamint hat gépkocsit is. A csapások során 120 ukrán katona vesztette életét – mondta. Hozzátette, hogy Kramatorszk közelében további két HIMARS sorozatvetőt lőttek ki.
Az orosz védelmi tárca szerint az utóbbi 24 órában az ukrán fegyveres erők összesen 72 tüzérségi állását számolták fel, többek között három amerikai gyártmányú M777-es tábori tarackot is megsemmisítve.
Az orosz védelmi tárca összesítése szerint az ukrán hadsereg a háború kezdete óta 355 repülőgépet, 199 helikoptert, 2807 drónt, 399 légvédelmi rakétarendszert, 7382 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 967 sorozatvetőt, 3768 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 7900 speciális katonai járművet veszített.
Oroszország február 24-én indított, Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 108 190 orosz katona esett el, az elmúlt napon 750 ellenséges katona halt meg – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.
A vezérkar beszámolója szerint
Ezenkívül 16 orosz hajót, 1839 hadműveleti és taktikai drónt, 181 egység speciális felszerelést és 723 cirkálórakétát számoltak fel.
Az ukrán hatóságok első alkalommal emeltek vádat két magas rangú orosz katonai parancsnok ellen ukrán civilek megtámadásával kapcsolatos bűncselekmények miatt.
Szergej Kobilasz vezérezredes, az orosz légierő nagy hatótávolságú rendszeréért felelős parancsnoka és Igor Oszipov tábornagy, az Orosz Föderáció Fekete-tengeri Flottájának volt parancsnoka ellen emeltek vádat – írja a CNN.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) bejelentette, hogy bizonyítékokat gyűjtött az orosz főparancsnokság két képviselője ellen, akik felelősek az ukrajnai polgári létesítmények elleni támadásokért.
Az SZBU közölte, hogy Kobilasz és Oszipov ellen az ukrán büntető törvénykönyv két szakasza alapján emeltek vádat: az első agresszív háború kitervelése, előkészítése, kirobbantása és lefolytatása, a második pedig Ukrajna területi integritása és sérthetetlensége elleni támadás.
Az oroszok gyászszertartást tartottak a Makijivkában elesett katonákért.
Helyi lakosok gyűltek össze a szamarai Dicsőség téren, miután a területi kormányzó közölte, hogy a Kreml által hétfőn elismert 63 katona közül, akik egy ukrán csapásban vesztették életüket, néhányan a délnyugat-oroszországi város lakosai voltak – írja az The Independent.
Földről, levegőből és tengerből indítható nukleáris robbanófejeket szállító orosz hordozók vannak a Krím félszigeten – közölte Andrij Csernyak, az ukrán hírszerzési főigazgatóság képviselője.
Az Ukrinformnak nyilatkozva azt mondta: a katonai hírszerzés folyamatosan figyelemmel kíséri az orosz fegyverek mozgását, és úgy látják, hogy olyan repülőgépek, hajók, tengeralattjárók és szárazföldi rendszerek vannak a félszigeten, amelyek nukleáris támadásra képesek.
Az ukrán hírszerzési képviselő szerint Oroszország bármire képes, és nem tartja kizártnak egy esetleges nukleáris csapás lehetőségét. Ugyanakkor hozzátette, hogy reményei szerint a nemzetközi közösség megakadályozná a nukleáris katasztrófát.
Orosz helyett a jövő évtől svájci színekben folytatja pályafutását a sakkozás 12. női világbajnoka, Alekszandra Kosztyenyuk.
Átigazolását a svájci sportági szövetség jelentette be azzal, hogy a nemzetközi nagymester 2024 januárjától erősíti válogatottjukat. Kosztyenyuk több mint tíz éve rendelkezik az alpesi ország útlevelével, miután annak idején svájci állampolgárhoz ment feleségül.
Ha a sakkozó – aki Oroszország képviseletében volt egyéniben és csapatban is Európa-bajnok, emellett háromszoros olimpiai bajnok – 2023-ban váltana országot, akkor a svájci szövetségnek tízezer dollár átigazolási díjat kellene fizetnie az orosz szövetségnek, míg két év várakozás után az MTI szerint már nem jár anyagi kompenzáció.
A 38 éves Kosztyenyuk klasszikus sakkban 2008 és 2010 között volt világbajnok, emellett 2021-ben gyorssakkban is szerzett vb-címet, és ebben a műfajban kétszeres Európa-bajnoknak is vallhatja magát.
Oroszország dróntámadásokkal reagált a korábbi ukrajnai csapásokra – vélekedett az ukrán elnök. Volodimir Zelenszkij kijelentette, hogy szerinte a drónok, amelyek Iránból származnak, az Ukrajna elleni újabb támadások részét fogják képezni.
„Úgy tűnik, hogy Ukrajna-szerte a kritikus nemzeti energetikai infrastruktúrát veszik célba, tehát nem katonai célpontokról van szó” – mondta a Sky Newsnak.
Ennek három oka van: az egyik, hogy megpróbálják aláásni az ukrán lakosság kitartását, de a valóság az, hogy szinte pontosan az ellenkezője történik.
A második az, hogy valószínűleg megtorlásról van szó. Oroszország nagyon dühös, hogy Ukrajna sikeresen megtámadta az Engels bázist, és sikerült megsemmisítenie. Az is közrejátszik az ukrán elnök szerint, hogy Oroszország elvesztette a háború kezdete óta elfoglalt területének 50 százalékát.
A harmadik pont pedig az, hogy nincs lendületben, és Oroszország kétségbeesetten szeretne újrafegyverkezni és folytatni az előrenyomulást, és ismét némi területet szerezni – vélekedett az ukrán elnök.
Egy ukrán drón hajtott végre csapást egy orosz lőszerraktár ellen Szvatove település közelében.
Az erről készült videót Szerhij Hajdaj luhanszki kormányzó osztotta meg. A felvételen jól látszik, amint a drón a raktárra dobja a robbanóanyagot.
The head of the #Luhansk Regional State Administration, Serhiy Gaidai, published footage of a strike on the #Russian occupiers' ammunition depot in #Svatovo. pic.twitter.com/vYfKJUYzO1
— NEXTA (@nexta_tv) January 3, 2023
Az ukránok már hónapok óta hajtanak végre tüzérségi és dróncsapásokat az orosz lőszerraktárak ellen. Nemrég egy olyat is lebombáztak, amelynek a közelében több száz orosz katonát szállásolhattak el, közülük minimum 63-an meghaltak.
Valószínűleg nem békeszerződéssel érnek véget a harcok, hanem egy befagyott konfliktusba torkollik az ukrajnai háború – erről beszélt Csiki Varga Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa.
A szakértő az InfoRádiónak adott interjúban azt mondta: a konfliktus még akár fél évig is eltarthat, és sokkal inkább egy politikai kompromisszum, mintsem egy harctéri siker zárhatja le. Úgy véli, nem reálisak azok a hírek, amelyek szerint elapadhat az ukrán hadsereg katonai utánpótlása vagy elfogyna a két hadsereg közül bármelyiknek a lőszere.
A lehetséges kompromisszumról Csiki Varga Tamás azt mondta: egyelőre mindkét fél azt hangoztatja és mutatja, hogy még több erőforrást hajlandó feláldozni annak érdekében, hogy megnyerje a konfliktust.
Könnyen elképzelhető, hogy nem egy klasszikus békeszerződés zárja majd, hanem egy befagyott konfliktus fog kialakulni
– mondta a háborúról.
Ugyanerről a lehetőségről korábban a Business Insider is írt hat lehetséges forgatókönyvet vizsgálva. A befagyott konfliktusból idővel aztán vagy béke lesz, vagy pedig újból eszkalálódik a helyzet.
Egy ukrán filmrendező meghalt a harcban – közölték a hivatalos szervek és a felesége.
Viktor Onyszko, akinek volt egy kilencéves lánya, olyan filmeken dolgozott, mint Az erőd, a Felszálló sólyom és a Viddana.
Famous Ukrainian film editor Viktor Onysko has died at the front.
— Defense of Ukraine (@DefenceU) January 2, 2023
So many brave and talented Ukrainians are sacrificing their lives in this war against the hordes of darkness to protect their homeland.
May the light of the memory of our heroes shine eternally. pic.twitter.com/kQkkMSCgDn
Viktor Onysko, Ukrainian editing director, gave his life for Ukraine on the frontlines.
— Anton Gerashchenko (@Gerashchenko_en) January 2, 2023
His 9 year old daughter lost her dad.
"You said there is no bigger torture at war than telling families about deaths. Now I felt it," Viktor's wife, Olga Birzul, wrote.
RIP, Hero. pic.twitter.com/BnRzmS1uQM
Az ukrán elnök Valerij Zaluzsnyij ukrán főparancsnokkal és Kirilo Budanovval, az ukrán hírszerzés vezetőjével egyeztetett kedden – közölte az ukrán elnöki hivatal.
Zaluzsnyij az aktuális harci helyzetről tájékoztatta Volodimir Zelenszkijt, miközben Budanov arról számolt be, hogy mik lehetnek az oroszok lépései a közeljövőben. A találkozón szó esett még az ukrán sereg fegyver- és lőszerellátásáról, valamint az ukrán katonák anyagi javadalmazásáról is.
Az ukrán állami televízióban Jurij Ignat, az ukrán fegyveres erők légierő-parancsnokságának szóvivője azt állította, hogy szeptember óta közel 500 orosz drónt lőttek le.
Fel fogunk készülni. Lelőjük a drónokat. Mint látható, két nap alatt – szilveszterkor és másnap – 84 drónt lőttünk le. Ilyen eredményt még soha nem ért el a légvédelem. A drónok száma szeptember 11. óta már megközelíti az 500-at. Ez 500 lelőtt drónt jelent
– mondta Jurij Ignat parancsnoki szóvivő a The Guardian szerint.
A brit katonai hírszerzés legfrissebb jelentésében azt írták: nem sok esély van arra, hogy az oroszok elfoglalják Bahmutot.
Az orosz Wagner zsoldoscsoport vezetője, Jevgenyij Prigozsin nemrég nyilatkozott arról, hogy miért nem foglalták még el a várost. A brit hírszerzés most azt írta, hogy az oroszok december közepén vetették be a legnagyobb erőket a város elfoglalása érdekében, de az utóbbi napokban már csökkent a támadások intenzitása,
vagyis arra lehet következtetni, hogy az oroszok egyhamar nem fogják elfoglalni Bahmutot.
A britek szerint az oroszok már legfeljebb egy-egy szakasz szintjén próbálnak meg előrenyomulni a városban. Hozzátették azt is, hogy mindkét fél nagy veszteségeket szenvedhet a városi harcokban.
Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine - 03 January 2023
— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) January 3, 2023
Find out more about the UK government's response: https://t.co/dFqO3TLWgZ
🇺🇦 #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/1kwYmKRUlw
Orosz rakétatámadásban megsemmisült egy jégpálya a Donyecki területen található Druzskivkában.
Korábbi jelentések szerint egy rakéta csapódott be a városban, és két embert megsebesített.
Fedor Iljenko, a donbászi jégkorongklub vezérigazgatója elmondta, hogy a jégpálya több volt, mint egy építmény, és nemzetközi tornáknak és gyermekversenyeknek adott otthont.
Az ukrán jégkorongnemzedék szerint a háború kezdete óta öt jégstadiont semmisítettek meg – írja a Sky News.
Ezek közé tartozik a donyecki Druzsba, a mariupoli és melitopoli arénák, a szeverodonyecki Jégpalota és most a druzskivkai Altair aréna.
A Vlagyimir Putyinnal jó barátságot ápoló orosz újságíró-műsorvezető, Vlagyimir Szolovjov az orosz köztévé adásában beszélt az élet és halál kérdéséről.
Az ukrán sajtó hívta fel a figyelmet arra, hogy a Rosszija 1 adásában, egy vitaműsorban mi minden hangzott el. Az Ukrajinszka Pravda szerint Szolovjov azt mondta:
Az élet nagyon túlértékelt. Miért kell félni attól, ami elkerülhetetlen? Különösen akkor, ha a mennybe kerülünk. A halál csak a földi utunk vége, és egy másik út kezdete.
Propagandist Solovyov calls on Russians not to be afraid of death
— News from Ukraine (@uasupport999) January 2, 2023
Anything is said, as long as Russian propagandists can convince more Russians to go to their deaths in Ukraine 🤦🏻♂️#UkraineWar #RussiaIsLosing #Russia pic.twitter.com/EOZEJgAFRt
Hozzátette azt is, hogy az életnek csak akkor van értelme, „ha van miért meghalni”, és hogy az orosz katonák „nagyon is tudják”, hogy miért harcolnak Ukrajnában – és ebben a műsor többi vendége is egyetértett vele.
Egy robbanás után megsérült Björn Stritzel, a Bild újságírója.
Az esetről a Bild főszerkesztője számolt be először a Twitteren, aki azt írta, hogy vélhetően egy srapnelrepesz okozott sérülést az újságírónak. Hozzátette azt is, hogy a sérülés nem annyira súlyos, és Stritzel most már biztonságban van.
Később maga az újságíró is posztolt az oldalon, ő viszont már azt írta, hogy valószínűleg egy üvegszilánk vágta meg a homlokát. Hozzátette azt is, hogy éppen vacsorázott, amikor a csapás történt, és hogy összesen körülbelül 9 robbanást hallott az akció alatt.
Thanks for all the messages, I am fine, just a cut on the forehead most likely by glass splinter.
— Björn Stritzel (@bjoernstritzel) January 2, 2023
Was having dinner when the blast happened (not quite sure about the ordnance, haven’t found any debris yet). https://t.co/zk9RRVMkGg
Az akció a Donyecki terület egyik településén, Druzsivkában történhetett, a támadás célja vélhetően a vasútállomás volt. Mint kiderült, az állomás közelében volt egy szálló, ahol több külföldi újságíró is megszállt. Egyikük, egy francia riporter épp adásban volt, amikor a csapás történt.
French colleague captured the moment of the first impact at our hotel. https://t.co/FANIUAhDN3
— Björn Stritzel (@bjoernstritzel) January 2, 2023
A brit hírszerzés úgy értékelte, hogy az orosz csapatok a következő hetekben nem érhetnek el jelentős áttörést a kelet-ukrajnai Bahmut város közelében.
Moszkva nagy mennyiségű embert és felszerelést vetett be a város támadására, amely továbbra is kulcsfontosságú ukrán erődítmény a keleti Donbász régióban.
A brit védelmi minisztérium legutóbbi frissítésében közölte, hogy az orosz katonai és Wagner-zsoldoscsoport erői valószínűleg fokozták támadásaik gyakoriságát december közepén. Ukrajna az elmúlt 10 napban jelentős erősítést vezényelt a térségbe.
Mindkét fél jelentős veszteségeket szenvedett – állította a védelmi minisztérium a Sky News szerint. Hozzátette, hogy az orosz támadások azóta csökkentek, és a térségben a támadó műveletek valószínűleg már csak szakaszszinten folynak, ami azt jelenti, hogy kisebb számú katona vesz részt bennük.
Ukrajna és az Európai Unió február 3-án Kijevben tart csúcstalálkozót a pénzügyi és katonai támogatásról – közölte az ukrán elnök hivatala.
A felek megvitatták a február 3-án Kijevben tartandó következő Ukrajna–EU-csúcstalálkozó várható eredményeit, és megállapodtak az előkészítő munka fokozásában – írja a The Guardian.
Volodimir Zelenszkij azt is elmondta, hogy az uniós makroszintű pénzügyi támogatás első részletére januárban számít, miután hétfőn beszélt Ursula von der Leyen európai bizottsági vezetővel.
Megköszönte Von der Leyen támogatását, hozzátéve, hogy a 18 milliárd euró értékű pénzügyi segítség rendkívül fontos most, amikor Oroszország új erőket próbál gyűjteni az agresszióhoz.
Az amerikai Planet Labs cég december 20-i és január 2-i műholdfelvételei az orosz kézre került Makijivka városra mért ukrán csapás utóhatásait mutatják.
A szakiskolában állítólag nemrég mozgósított orosz csapatok tartózkodtak, amikor január 1-jén csapást mértek rá az ukránok.
I made a comparison shot on @planet showing the vocational school on December 20th and this morning. Hard to see very well -- it's 3m imagery -- but you can clearly tell it's been heavily damaged. https://t.co/dR3hPAW0NY pic.twitter.com/5gWTXhtd1l
— Aric Toler (@AricToler) January 2, 2023
Jevgenyij Prigozsin, az orosz oldalon harcoló Wagner-zsoldoscsoport alapítója az orosz állami hírügynökségnek nyilatkozott arról, hogy miként zajlanak a harcok a kelet-ukrajnai Bahmutban.
A várost már hónapok óta próbálja elfoglalni az orosz hadsereg, de csak minimális mértékben halad az offenzíva. Prigozsin most azt mondta, hogy az ukránok (átvitt értelemben) „ötszáz védelmi vonalat” húztak fel a városban, és ezért zajlik lassan az előrenyomulás.
Minden ház egy erőd a városban. A srácoknak ezeket meg kell rohamozniuk. Néha több mint egy napba telik, mire egyet bevesznek, néha pedig hetekig harcolnak egy házért
– vázolta Prigozsin, majd azt is hozzátette: hiába foglalnak el egy-egy házat, az ukránok védelme emiatt még nem omlik össze.
Ma reggel elfoglaltak egy házat, és áttörtek a védelmen. De a ház mögött van a következező védelmi vonal – és nem csak egy, hanem több […]. Ha azt mondjuk, hogy körülbelül 500 lehet, akkor valószínűleg nem tévedünk. Tízméterenként húztak fel újabb védelmi vonalat
– mondta a Wagner-csoport vezére annak a városnak az ostromáról, amelyet nemrég Zelenszkij is meglátogatott.
Az ukrán csapatok három, 155 milliméteres lövedékkel támadták Gorlovka Kalinyinszkij kerületét – közölte az orosz „Donyecki Népköztársaság” képviselete az Ukrajnai Háborús Bűncselekmények Elleni Ellenőrzési és Koordinációs Központban.
Horlivka Ukrajna keleti részén, a donyecki területen található Donyecktől 50 kilométerre, a város a Stirol vegyipari konszernnek és szénbányászati vállalkozásoknak ad otthont. Ez a RIA szerint a „Donyecki Népköztársaság” egyik legnagyobb települése, a donbászi konfliktus kezdete előtt több mint 250 ezer ember élt itt.
A NATO-országok 155 milliméteres kaliberű tüzérséget használnak. Az Egyesült Államok ellátta Kijevet ilyen kaliberű, nagy hatótávolságú M777 tarackokkal, az ukrán csapatok aktívan használják ezeket a Donyecki és Luhanszki Népköztársaságok városainak ágyúzására – írja az orosz hírügynökség. Ezenkívül az ukrán csapatokat német Panzer Haubize 2000 önjáró tüzérségi löveggel, lengyel Krab önjáró lövegekkel és francia CAESAR önjáró lövegekkel látták el.