A kárpátaljai magyar lapok rendre beszámolnak a háború meghalt, helyi illetőségű katonákról. Most egy 29 éves katona haláláról adtak hírt.
Azt írták, hogy a felsődomonyai (Onokivci) születésű Szerhij Csernyiohlo önként jelentkezett a hadseregbe. A 29 éves férfi még december 28-án halt meg a Donyecki területi Bahmutnál zajló heves harcokban, Jakovlivka település közelében.
A fiatal katonát az anyja és nővérei gyászolják – írta a Kárpátaljai Igaz Szó. A hírportál pár napja azt írta, hogy a háborúban eddig elhunytak közül tizenegy magyar származású áldozatról tudnak.
Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket. Tartsanak velünk hétfőn is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!
Több mint ötszáz ukrán katona halt meg az orosz hadsereg kramatorszki támadásában, amelyet megtorlásul indítottak a makijivkai orosz katonai szálláshely elleni újévi ukrán rakétatámadásra – közölte Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője, aki hozzátette, az ukrán katonák szálláshelyét a mobiltelefonjaik alapján mérték be.
A szóvivő azt mondta, hogy az orosz hadsereg január 6-án 12 órától január 7-én 24 óráig betartotta az egyoldalúan meghirdetett tűzszünetet, az ukrán csapatok azonban folytatták a lakott területek és az orosz állások intenzív lövetését. A lakott területeket lövő ukrán tüzérségi eszközöket Konasenkov szerint megsemmisítették.
A tábornok közölte, hogy az orosz harcászati gépek, valamint a rakéta- és tüzérségi erők két lőszerraktárra, 84 tüzérségi egységre és 117 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást. Megsemmisítették az ukrán 59. gépesített lövészdandár több lövegét és Grad sorozatvetőjét.
Az orosz légierő, mint azt Konasenkov állította, az elmúlt napon lelőtt egy ukrán Szu–27-es, egy Szu–24-es, két Szu–25-ös és egy MiG–29-es repülőgépet, a légvédelem pedig öt drónt, tíz HIMARS és Uragan rakétát, valamint egy amerikai gyártmányú HARM radarelhárító rakétát.
Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 365 repülőgépet, 199 helikoptert, 2848 drónt, 400 légvédelmi rakétarendszert, 7449 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 972 sorozatvetőt, 3787 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 7965 speciális katonai járművet veszítettek. Ezeket az adatokat más forrás nem erősítette meg.
A tárca megerősítette, hogy újabb félszáz orosz hadifogoly szabadult ki az ukrán fogságból. A szabadon bocsátott katonákat az orosz légierő repülőgépeivel Moszkvába szállítják, ahol a védelmi minisztérium egészségügyi létesítményeiben kapnak ellátást és rehabilitációt.
Az orosz ellenőrzés alá került területek több településéről jelentettek vasárnap ukrán tüzérségi támadást a helyi hatóságok. Találatot kapott a zugreszi és a sztartobesevei hőerőmű.
Az utóbbi helyszínen egy nő életét vesztette.
Az oroszországi Kurszki területen több ukrán lövést kapott a határhoz közeli Tyotkino és Popovo-Lezsacsi község.
Oroszország nagyon szeretne békét kötni, de olyan ajánlatokat tesz, amelyek elfogadhatatlanok – erről beszélt az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára, Olekszij Danyilov egy interjúban.
Azt mondta, úgy értesültek, hogy az oroszok egy ahhoz hasonló rendezést terveznek javasolni a közeljövőben, mint amilyen a koreai háború végén született (amikor a 38. szélességi fok mentén kettéválasztották az országot).
Danyilov azt mondta, hogy egy ilyen rendezés által gyakorlatilag megosztanák az ukrán népet, és ezzel nem járnának jól hosszú távon.
Az oroszok bármivel készek előállni most már. Biztosan tudom, hogy ez lesz az egyik lehetőség, amelyet felajánlhatnak
– mondta, majd hozzátette azt is, amennyire ő tudja, sem az észak-koreaiak, sem a dél-koreaiak nem elégedettek az évtizedekkel ezelőtt kötött megállapodással, és ez a mai napig problémákat okoz.
A Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára ezenkívül arról is beszélt, hogy az orosz titkosszolgálat igyekszik elérni azt, hogy Belarusz is csatlakozzon a háborúhoz. Elmondása szerint provokatív akciókat hajtanak végre, és ennek alapján „elképzelhető, hogy sor kerül az eszkalációra”, vagyis Belarusz háborúba való belépésére – mondta Danyilov.
Az orosz hadsereg a háború elején vonta ostromzár alá az észak-ukrajnai Szumi városát. Most a The Guardian számolt be részletesen arról, hogy miként sikerül megvédeni a várost.
Azt írták, hogy február 24-én csak néhány tucat ukrán hivatásos katona vonult vissza Szumiba az oroszok elől. Ráadásul aznap este őket is kivonták onnan, ezután pedig a város vezetői, de még a rendőrök is elmenekültek.
A helyiek azonban elszánták magukat, hogy megvédik a várost, és még az invázió első napján létrehoztak egy területvédelmi egységet, amelyhez körülbelül pár ezren csatlakoztak. Legtöbbjüknek csak egy gépkarabély jutott, és volt néhány tankelhárító kézifegyverük, de harcjárművekkel vagy nehézfegyverzettel (tüzérséggel) egyáltalán nem rendelkeztek.
Hivatalosan területvédelmi erőknek neveztük magunkat, de valójában ezek csak olyan emberek voltak, akik a hadsereg raktárából kaptak egy fegyvert
– mondta most az alakulat egyik tagja a The Guardiannek.
Elismerte, hogy nagyon nehéz volt koordinálni az egység működését, és ehhez Kijevből sem tudtak segítséget kapni, mindent nekik kellett megoldaniuk.
Mindenki a győzelemért dolgozott. Az egyetemről a lányok dobozokban hozták nekünk a Molotov-koktélokat a bázisra. A nagymamák üzenetben küldték el, hogy hol vannak épp az oroszok. Azt hiszem, ezért tudott a város ellenállni az inváziónak
– mondta a helyi lakos. A várost védő lakosok többsége azóta csatlakozott az ukrán hadsereghez, és máshol küzdenek az oroszok ellen.
A „korlátozottan alkalmas katonai szolgálatra” minősítést kapók is besorozathatóak az ukrán hadseregbe hadiállapot idején.
A KárpátHír beszámolója szerint nem volt teljesen egyértelmű, hogy a sorozás előtti orvosi egészségügyi vizsgálat után mit jelent, ha valakit ebbe a kategóriába sorolnak. Összesen három minősítés lehetséges:
Most egy ukrán portál nézett utána annak, hogy az utóbbi mit jelent a gyakorlatban. Azt írták, hogy békeidőben ezzel a minősítéssel senkit nem lehetne besorozni a hadseregbe,
de hadiállapot elején ők is mozgósíthatóak – néhány megkötéssel.
A katonai szolgálatra korlátozottan alkalmasnak minősített személyek nem szolgálhatnak partraszálló erőkben, a haditengerészetben, a tengerészgyalogságban vagy speciális infrastruktúrákban. Ugyanakkor alkalmasak szolgálatra bizonyos katonai egységekben, katonai biztosságokban, intézményekben, szervezetekben, oktatási intézményekben stb. Nem küldhetők harci egységekhez a frontra, de berendelhetők például a katonai sorozóhivatalnál való szolgálatra.
Az orvosi vizsgálat alatt azt is jelzik, hogy a korlátozott fizikai képességű személy számára milyen szolgálati és katonai munkavégzés ellenjavallt. Ez függ az egészségi állapottól, valamint a hadköteles katonai szakterületétől, beosztásától, életkorától és munkájától is – írta a KárpátHír.
Bosznia-Hercegovina többségében szerbek által lakott országrészének vezetése a boszniai Szerb Köztársaság Érdemrendje kitüntetést adományozta Vlagyimir Putyin orosz elnöknek a nemzeti ünnep alkalmából. Ez az államalakulat legmagasabb kitüntetése.
Milorad Dodik boszniai szerb elnök vasárnap jelentette be a kitüntetést, amelyet Putyin a boszniai Szerb Köztársasági iránt tanúsított hazafias gondviselés és szeretet miatt érdemelt ki.
Milorad Dodik szerint az orosz elnök személyesen is sokat tett az Oroszország és a szerb köztársaság közötti politikai és baráti kapcsolatok fejlesztése és megerősítése érdekében, ezzel pedig hozzájárult a boszniai országrész fejlődéséhez. Emellett közölte azt is, hogy
személyesen adja át a kitüntetést a következő találkozójuk alkalmával.
A boszniai szerbek nem támogatják az Oroszország elleni szankciókat, és az ukrajnai háború kitörésekor Dodik – akkor még az ország háromtagú elnökségének szerb tagjaként – igyekezett megakadályozni, hogy Bosznia csatlakozzon a büntetőintézkedésekhez.
A kárpátaljai magyar lapok rendre beszámolnak a háború meghalt, helyi illetőségű katonákról. Most egy 29 éves katona haláláról adtak hírt.
Azt írták, hogy a felsődomonyai (Onokivci) születésű Szerhij Csernyiohlo önként jelentkezett a hadseregbe. A 29 éves férfi még december 28-án halt meg a Donyecki területi Bahmutnál zajló heves harcokban, Jakovlivka település közelében.
A fiatal katonát az anyja és nővérei gyászolják – írta a Kárpátaljai Igaz Szó. A hírportál pár napja azt írta, hogy a háborúban eddig elhunytak közül tizenegy magyar származású áldozatról tudnak.
Január 16-ától február 1-jéig közös légi hadgyakorlatot tart az orosz–belorusz regionális katonai egység légi köteléke – közölte vasárnap a minszki védelmi minisztérium a Telegram-oldalán.
A repüléstaktikai manőverekbe a belorusz fegyveres erők minden repülőterét, gyakorlóterét és légvédelmét is bevonják
– olvasható a közleményben, amely szerint az orosz légierő egységei már meg is érkeztek Belaruszba.
A belorusz–orosz közös katonai erőt tavaly hozták létre a belorusz védelmi miniszter akkori közlése szerint tisztán védelmi céllal.
Ukrán tisztviselők korábban arra figyelmeztettek, hogy csapatok küldésével Belarusz közvetlenül csatlakozhat a háborúhoz, nyugati elemzők viszont úgy látják, hogy ennek jelenleg nincs realitása.
Fennáll annak a lehetősége is, hogy az orosz hadsereg újabb, nagyszabású offenzívát indít belorusz területről, ami az ukrán határ menti városokat védelmük előkészítésére késztetheti.
Olekszandr Sztaruh, a Zaporizzsjai terület kormányzója egy tévéműsorban bírálta Vlagyimir Putyint és az orosz hadsereget, amiért nem tartották magukat az ígért fegyverszünethez. „Az agresszor, amely megígérte, hogy nem lő, még az ENSZ humanitárius missziójára is tüzet nyitott, amely segélyt szállított Orehiv városába” –mondta a politikus.
Anatolij Kurtyev, a zaporizzsjai városi tanács titkára pedig azt írta a Telegramon, hogy szombat este az orosz erők a megyeszékhely peremvidékét lőtték.
Az egész város által hallott robbanások újabb bizonyítékai annak, hogy Oroszország becstelen és lelkiismeret nélküli ország. Annak ellenére, hogy az ellenség állítólag karácsonyra ideiglenes tűzszünetet hirdetett, az oroszok Zaporizzsja külterületeit lőtték
– tette hozzá.
Oleh Szinyehubov, a harkivi régió kormányzója szintén orosz támadásokról számolt be. Tájékoztatása szerint Merefa városában két rakéta csapódott be, aminek következtében egy helyi lakos életét vesztette.
A Dnyipropetrovszki terület kormányzója, Valentyin Reznyicsenko pedig arról adott tájékoztatást, hogy szombat éjszaka Nyikopol város peremvidékére lőttek ki az orosz erők mintegy 15 nehéztüzérségi lövedéket, de személyi sérülés nem történt.
Jaroszlav Janusevics, a dél-ukrajnai Herszoni terület kormányzója azt közölte, hogy vasárnapra virradóan az oroszok tiltott gyújtólövedékekkel lőtték a régiószékhely, Herszon egyik lakóövezetét. A lakosok közül senki sem sérült meg. Az Ukrajinszka Pravda hírportál hozzáfűzte, hogy gyújtólövedéket tilos lakott területen vagy amellett bevetni. Katonai célpont elleni alkalmazása engedélyezett, de csak akkor, ha az távol van lakott területtől.
Bíznak abban, hogy Törökország jóváhagyja a NATO-csatlakozási kérelmüket, annak ellenére is, hogy nem tudják teljesíteni az ankarai kormány minden követelését – ezt mondta vasárnap Ulf Kristersson svéd miniszterelnök.
Úgy fogalmazott: a törökök legutóbb elismerték, hogy a svédek valóban megtették azt, amit korábban már megígértek nekik, de vannak olyan további feltételek, amelyeket nem tudnak vagy nem akarnak megtenni.
Svédország és Finnország tavaly májusban az orosz–ukrán háború hatására nyújtotta be csatlakozási kérelmét a NATO-hoz, amit eddig Törökországon kívül csak Magyarország nem hagyott még jóvá.
Törökország azért ellenzi a két ország csatlakozását, mert szerintük Svédország és Finnország a török kormánnyal szemben ellenséges militánsoknak is menedéket ad, köztük például a betiltott Kurd Munkáspárt tagjainak. A svédektől a törökök azoknak az embereknek a kiadását követelik, akiket ők terroristaként tartanak számon (köztük olyan személyekét is, akiknek köze lehet a török kormány elleni 2016-os sikertelen puccskísérlethez) – írta a Reuters.
Vadim Szkibickij, az ukrán katonai hírszerzés vezetőjének helyettese azt nyilatkozta a Corriere della Sera című olasz lapnak, hogy az ukrán hadsereg mindent megtesz az Oroszország elleni háború idei befejezése érdekében, és a fő céljuk az, hogy Ukrajna körül a határok ugyanott húzódjanak, mint ahol 1991-ben.
Hozzátette: a Kreml nem adja fel a reményét, hogy lerombolja Ukrajna energetikai infrastruktúráját, így szerinte fennáll a veszélye annak, hogy az ukránok áram nélkül maradnak a legfagyosabb időkben.
Szkibickij szerint az oroszok vasárnap éjjel vagy hétfőn újabb rakétatámadásokat indíthatnak Ukrajna ellen, a célpontok pedig ezúttal is az erőművek, energetikai létesítmények lehetnek. Elmondta azt is, hogy a nagy pontosságú és ballisztikus rakéták hiánya miatt az oroszok kombinált támadásokra kényszerülnek, vagyis egyszerre vethetnek be tengerről és levegőből indított rakétákat, valamint drónokat.
Az újév előtt az oroszok mindössze 20 rakétát használtak támadásokra. Októberben ez a szám körülbelül 70-80 volt. Azt is tudjuk, hogy már csak 90 Iszkanderük maradt. Problémáik vannak ezeknek a fegyvereknek a gyártásával, és ne felejtsük azt sem, hogy csökkentették a bombázások gyakoriságát. A veszély azonban továbbra is fennáll
– emelte ki az ukrán katonai hírszerzés vezetőjének helyettese.
Artur Szmoljanyinov orosz színész már a háború kitörésekor elítélte az orosz agressziót, 2022 októberében pedig közigazgatási eljárás indult ellene az orosz hadsereggel szemben megfogalmazott éles kritikái miatt.
A 9. század és a Csalóka napfény III című filmek sztárja most azt nyilatkozta a Novaja Gazeta Jevropi YouTube-csatornájának adott interjúban, hogy a testvéreinek tekinti az ukránokat, ezért ha úgy adódna a helyzet, hogy harcolnia kellene, akkor az ukránok oldalára állna – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Arra a hipotetikus kérdésre, hogy ha a fronton szembe találná magát egy orosz színésszel, akkor mit tenne, azt válaszolta: lelőné.
Igazságos lenne a haláluk
– fogalmazott a Moszkvában született Szmoljanyinov, aki hozzátette: „ez méltányos halál? Természetesen. Hogy megölnék-e egy orosz kollégát? Minden kétség nélkül.”
Megtörtént az idei év első fogolycseréje a háborúban – számolt be az orosz állami hírügynökség.
Az orosz védelmi minisztériumra hivatkozva azt írták, hogy 50 orosz katona szabadult ki az ukrán fogságból.
Mindeközben nem sokkal később Andrij Jermak ukrán elnöki tanácsadó is közzétett egy bejegyzést ugyanerről, ő szintén azt írta, hogy 50 katonájuk szabadult ki az orosz fogságból.
#нашівдома
— Andriy Yermak (@AndriyYermak) January 8, 2023
Черговий вдалий обмін полоненими. Ми повернули додому 50 наших воїнів.
Це не останній обмін. Наша задача – повернути всіх наших людей і ми її виконаємо.
Дякую Координаційному штабу з питань поводження із військовополоненими за чудову роботу. pic.twitter.com/GzSXK5cXW0
Az ukrán vezetés hivatalos fórumon egyelőre nem kommentálta Oroszország azon állítását, amely szerint több mint hatszáz ukrán katona vesztette életét egy rakétacsapásban a keleti fronton.
A Donyecki területen fekvő város, Kramatorszk polgármestere azonban vasárnap a Facebookon azt közölte, hogy a kelet-ukrajnai település különböző épületei elleni támadásokban senki sem halt meg – írja a The Guardian.
Korábban beszámoltunk róla, hogy a Fehér Ház egyik tisztviselője azt nyilatkozta, azért lehet fontos az oroszoknak Bahmut bevétele, mert Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-zsoldoscsoport vezére irányítása alá akarja vonni a város közelében lévő só- és gipszbányákat. Ugyanakkor nem csak ez lehet a céljuk a Donyecki területen található település elfoglalásával.
Bahmut sok föld alatti járattal rendelkezik, amelyek alkalmasak katonai csapatok és harckocsik befogadására. Prigozsin számára nagyon fontos lenne Szoledar és Bahmut bányarendszerének megszerzése, ugyanis ezek a helyek nemcsak nagyobb katonai egységeket képesek befogadni 80-100 méteres mélységben, hanem tankok és gyalogsági harcjárművek is mozgathatók itt.
Prigozsin komoly logisztikai központnak tartja a várost, amely egyedülálló védelmi erődítményekkel rendelkezik – közölte a Mandiner.
Az orosz védelmi minisztérium arról adott tájékoztatást, hogy a kelet-ukrajnai épületeket ért rakétatámadásokban 600 ukrán katona halt meg.
A tárca azt állítja, hogy tömeges rakétacsapás ért egy ideiglenes laktanyát is. Hozzátették: az elmúlt 24 órában orosz felderítőeszközök fedezték fel, és több független csatornán keresztül megbízhatóan megerősítették az Ukrán Fegyveres Erők ideiglenes bevetését Kramatorszk városában.
A 28-as kollégiumban a jelentések szerint több mint 700 ukrán katona tartózkodott, a 47-es kollégiumban pedig több mint 600.
Hozzátették: a támadás a Makijivka elleni újévi ukrán csapásra adott válasz volt, amelyben az ukrán erők szerint 400 orosz katona vesztette életét – írja a Sky News.
Alekszej Puskov orosz szenátor elismerte, hogy Oroszország összetűzésbe került a NATO-val, amiért Franciaország könnyű harckocsikkal támogatja Ukrajnát – írja a Mandiner a RIA Novosztyi információi alapján.
Puskov szerint a francia kormány döntése önmagában nem fogja megváltoztatni a háború menetét, de „prológussá válhat más támadó fegyverek Ukrajnának történő átadásához, ami azzal járhat, hogy a NATO közvetlen katonai konfrontációba kerülhet Oroszországgal”.
Oroszország saját gyártású kamikazedrónok előállítását tervezi – értesült az Unian ukrán hírügynökség. Olekszij Danilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára arról beszélt, hogy megállapodás született Moszkva és Teherán között a megfelelő gyártóüzem megnyitásáról.
Danilov szerint az ukrán hírszerzésnek tudomása van arról, hogy Toljattiban és más orosz városokban is elkezdik gyártani ezeket a fegyvereket. Ugyanakkor úgy látja, az oroszok termelési problémákkal szembesülhetnek.
Az orosz egységek rakétatámadást indítottak Kramatorszk ellen. A városi tanács szerint a támadás következtében oktatási intézmények és lakóépületek semmisültek meg.
Két oktatási intézmény, nyolc lakóház és garázsok károsodtak meg. Nincsenek áldozatok
– közölte a városi tanács.
A közösségi médiában megosztott felvételeken törmelékkel borított épületek, méteres kráterek az utca közepén, valamint megrongálódott házak és fák láthatók – számolt be az Unian.
„Jelenleg nincs közvetlen fenyegetés a fővárosra. Az oroszok nem rendelkeznek megfelelő erőkkel és eszközökkel” – mondta a Szuszpilnénak adott interjújában Olekszandr Pavljuk altábornagy, a kijevi védelmi erők parancsnoka.
Vannak bizonyos csoportok Ukrajna és Belarusz határában, de a lehetőségeinket tekintve nem valószínű, hogy sikerrel járnának
– vélekedett Pavljuk, aki a hadsereg lehetséges támadásait is latolgatta.
Ehhez azonban át kell telepítenünk a megfelelő erőket és felszereléseket, amelyeket Oroszország most alakít át. Egyelőre nem látunk ilyen szándékot, de készülünk rá
– válaszolta Pavljuk az Unian szerint.
Egy civil meghalt, nyolc pedig megsebesült a Bahmut városa elleni orosz támadásban szombaton – értesült a Sky News. A hírről a Donyecki terület kormányzója, Pavlo Kirilenko a Telegramon számolt be vasárnap reggel.
Bahmut városa hónapok óta sorozatos orosz támadásoknak van kitéve.
A brit hírszerzés szerint az orosz parancsnokok egy nagymértékű ukrán támadás lehetőségével vannak elfoglalva. Legutóbbi frissítésében a brit védelmi minisztérium azt írta, Oroszország azt gyanítja, hogy támadásra kerülhet sor vagy az Észak-luhanszki területen, vagy Zaporizzsjában.
A tárca hozzátette: „az ukrán siker Luhanszkban még inkább aláásná Oroszország bevallott háborús célját, a Donbasz felszabadítását.”
Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine - 8 January 2023
— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) January 8, 2023
Find out more about the UK government's response: https://t.co/zi1mWKdK2I
🇺🇦 #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/NMM0CLOsyE
Olekszij Aresztovics, az Ukrán Elnöki Hivatal tanácsadója elmondta, hogy az ukrán fegyveres erők most a védekezésre kényszerülnek, de később megkísérelhetik az ellentámadást. Arra számít, hogy ezek az offenzívák nagy léptékűek lesznek.
Ahogy egyre jobban közeledünk a nyárhoz, komoly ellentámadásra számítok
– vélekedett Aresztovics az orosz MK szerint. A tanácsadó továbbá hozzátette, hogy az ukrán fegyveres erők támadó akcióira május és július között lehet számítani.
Az ukrán erők az elmúlt napon 16 település elleni támadást vertek vissza − közölte az ország hadserege. ASky News beszámolója ukrán vezérkar napi frissítésében azt írta, hogy olyan városokat, mint Szoledar és Bahmut támadtak meg a Kreml erői.
A tárca hozzátette:
Az orosz megszállók továbbra is veszteségeket szenvednek. 2023. január 5-én Rosztov-on-Donból a Kemerovói Oblasztyba (Oroszország) érkezett egy vonat orosz katonák holttesteivel teli hűtőszekrényekkel. A holttesteket a helyi hullaházakba szállítják.
A CNN stábja Ukrajnába, Sziverszk városába látogatott, ahol postai alkalmazottat és a helyi nyugdíjasokat is megkérdezték az ottani helyzetről. A háborús övezetben a postások munkája is sokkal több veszélyt rejt magában, mint általában.
A postai dolgozók sokszor életüket kockáztatják azért, hogy Ukrajna idős lakói nyugdíjat kapjanak.
Mi vagyunk az egyetlen kapocs köztük és a világ többi része között
– fogalmazott Anna Fesenko, az ukrán posta egyik alkalmazottja, aki elmondása szerint sosem tudott volna elképzelni egy ilyen rémálmot.
Itt születtem, ez az én szülőföldem. Nem megyek sehova, lesz, ami lesz
– mondta a 73 éves Olha, aki, mint sok más háborús övezetben élő ember, hónapokat töltött másokkal összezárva egy lakóház pincéjében. Szűk, kényelmetlen, de hajlandó beletörődni.
Annak ellenére, hogy Vlagyimir Putyin fegyverszünetet hirdetett a teljes ukrajnai frontvonal mentén, az orosz csapatok továbbra is folytatják a támadásokat – állítja az ukrán vezérkar, majd hozzáteszik:
Az orosz erők kilenc rakétacsapást, három légicsapást és 40 rakétatámadást hajtottak végre az elmúlt napon.
A támadások célpontjai civil infrastruktúrák voltak, ami áldozatokat követelt a civil lakosság körében – közölte a tárca a Sky News szerint.
Részletek derültek ki az oroszok által megszállt Donyeck két hőerőművének állítólagos ukrán bombázásáról. Az első információk szerint a Zuhres és Novij Szvit üzemeket érte találat, és néhány ember a helyszínen megsérült – számolt be a Sky News.
A Novij Szvitben lévő, megrongálódott Sztarobeszej erőműben két ember a romok alatt rekedhetett – jelentette az orosz állami tulajdonban lévő TASZSZ hírügynökség.
Tisztségviselőkre hivatkozva a hírügynökség azt írta, hogy a csapást egy többszörös rakétaindító rendszerrel hajtották végre.
Őrizetbe vettek egy orosz férfit, aki háborúellenes táblát tartott fel a szibériai Novoszibirszk városában.
Ne háborúzz! Én a békéért vagyok
– állt a táblán, amellyel a város központjában lévő Lenin térre állt ki. A férfit őrizetbe vették, majd később az orosz hadsereg lejáratásával vádolták – írja a Sky News.
Vasárnap éjjel az orosz erők kazettás bombákkal támadták Zaporizzsja déli külvárosát − írta meg az ukrán Unian hírügynökség.
A rakéták raktárakat és más létesítményeket rongáltak meg − közölte a Zaporizzsjai területi katonai közigazgatás vezetője, Olekszandr Sztaruk a Telegramon. Áldozatokról egyelőre nem érkezett információ.