Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket.

Tartsanak velünk szerdán is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat.

A kanadai kormány új katonai segélycsomagot jelentett be Ukrajnának, amely légvédelmi rendszereket is tartalmaz majd.

A légvédelmi rendszerek Ukrajna számára elsődleges prioritást jelentenek. Ezért vásárol Kanada egy fejlett nemzeti légvédelmi rendszert (NASAMS) az Egyesült Államoktól, hogy azt Ukrajnának adja

– fogalmazott Anita Anand kanadai védelmi miniszter Twitteren, majd megjegyezte, hogy ez az első légvédelmi rendszer, amelyet Kanada Ukrajnának adományoz.

Az amerikai Oklahoma állam egyik támaszpontján kapnak kiképzést ukrán katonák a Patriot légelhárító rendszerek kezeléséhez – közölte kedden Pat Ryder, a Pentagon szóvivője.

A kiképzés a jövő héttel veszi kezdetét a Fort Sill bázison 90-100 ukrán katona részvételével. Az amerikai védelmi tárca szerint ez az egy üteg üzemeltetéséhez szükséges állomány. A kiképzés, amely rendszerint hosszabb időt igényelne, most csak néhány hónapig fog tartani. Ryder szerint felgyorsítják a folyamatot, hogy a katonák minél hamarabb visszatérhessenek a frontra.

Fort Sillben működik az amerikai hadsereg egyik tüzérségi iskolája és ott tartják a Patriot kezeléséhez szükséges alapkiképzést is. A közepes hatótávolságú rakétarendszer egyebek között repülőgépek, drónok, manőverező robotrepülőgépek és rakéták megsemmisére alkalmas. Washington decemberben újabb, mintegy kétmilliárd dolláros katonai segélycsomagot jelentett be Ukrajna számára, ezen belül az első Patriot-üteg leszállítását – adta hírül az MTI.

Viktor Medvedcsukot, Tarasz Kozakot, Andrij Derkacsot és Renat Kuzmint megfosztották az ukrán állampolgárságuktól – írja az Unian.

A lap szerint ezek után a fent említett ukrán képviselőket megfosztják mandátumuktól is.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter bízik abban, hogy országa még több katonai segítséget kap Németországtól – közölte maga a politikus a német kollégájával, Annalena Baerbockkal a kelet-ukrajnai Harkivban kedden tett látogatása után.

A német diplomácia vezetője előre be nem jelentett látogatásra érkezett Harkivba.

Ez a város az orosz háború abszolút őrületének szimbóluma. Számomra fontos, hogy ne tévesszük szem elől Ukrajna helyét európai családunkban, még ezen a háborús télen sem

– idézte a Jevropejszka Pravda hírportál Baerbockot.

Kuleba a látogatás után a Twitteren közölte: „Annalena Baerbockkal ma ellátogattunk a háború sújtotta Harkivba, ahol Oroszország nagy szenvedést okozott. Harkiv ma már a sikeres ukrán ellentámadások jelképe, amely azt bizonyítja, hogy Ukrajna győzni fog, ha kellő támogatást kap a partnerektől. Nincs kétségem afelől, hogy további német katonai segítség fog érkezni.”

Joe Biden egykori washingtoni irodájában olyan dokumentumokat találtak, amelyek az amerikai alelnöki időszakából származnak – írja a CNN.

A dokumentumok az amerikai hírszerzés információit tartalmazzák az iráni és ukrajnai helyzetről. Az adatok a 2013–2016 közötti időszakból származó tájékoztató anyagokat tartalmaznak.

A CBS News korábban beszámolt arról, hogy titkos dokumentumokat találtak Joe Biden washingtoni agytrösztjének egyik irodájában. A dokumentumokat az amerikai elnök bizalmasai fedezték fel. Köztudott, hogy Biden 2017–2020 között használta ezt az irodát, amikor nem az amerikai kormányzatban dolgozott, és Donald Trump volt az elnök.

Denisz Smihal, Ukrajna miniszterelnöke elmondta, hogy idén a miniszteri kabinetiroda 17 milliárd dollárt tervez fordítani a teljes körű orosz invázió következtében megrongálódott és megsemmisült ingatlanok helyreállítására.

Összességében idén 17 milliárd dollárt, azaz 680 milliárd hrivnyát tervezünk fordítani a sérült és megsemmisült ingatlanok helyreállítására

– mondta a miniszterelnök.

A kormányfő szerint a kabinetiroda négy kulcsfontosságú finanszírozási forrást jelölt meg a fellendüléshez, ezek egyike az elkobzott orosz pénzeszközök – írja az Unian.

Az ukrán miniszteri kabinet elállt az orosz kormánnyal kötött azon megállapodástól, amely a két ország nagykövetségein a kereskedelmi és gazdasági képviseletek részlegeinek kölcsönös felállításáról szólt. A szerződés felbontásáról Tarasz Melnicsuk ukrán parlamenti képviselő számolt be kedden.

Ezt a megállapodást 2009. április 29-én kötötték Moszkvában.

A kereskedelmi és gazdasági misszió az Orosz Föderációban működő ukrán nagykövetség részét képezte, amely Moszkva központjában volt. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök 2022. február 24-én bejelentette: Ukrajna úgy döntött, hogy megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat Oroszországgal a háború miatt.

Fontos, hogy az ukrajnai háború ügyében Európa egységes és szolidáris legyen Oroszországgal szemben – jelentette ki kedden Lengyelországban Angel Tilvar román védelmi miniszter.

Tilvar lengyel hivatali partnerével, Mariusz Blaszczak kormányfőhelyettessel, nemzetvédelmi miniszterrel az északkelet-lengyelországi Bemowo Piskie községben állomásozó nemzetközi NATO-zászlóaljhoz látogatott.

A zászlóaljnál szolgáló román légvédelmisekkel tartott találkozót követő sajtóértekezleten Tilvar elmondta: Blaszczakkal az ukrajnai háborúról, a térség biztonsági helyzetéről tárgyaltak. Utalt az ukrán menekülteknek nyújtott segítségre, és hangsúlyozta, hogy nagyon fontos az Oroszországgal szembeni európai egység és szolidaritás. Megerősítette: Románia az idei évtől a bruttó hazai termék 2,5 százalékát szánja védelmi kiadásokra.

Blaszczak kiemelte a NATO-n, az Európai Unión és a Bukaresti Kilencek nevű tömörülésen belüli védelmi együttműködés jelentőségét. Szólt a lengyel és a román hadsereg folyamatban lévő korszerűsítéséről, ami – mint mondta – lehetővé teszi a NATO keleti szárnyán elhelyezkedő államok erejének fejlesztését. „Ezzel mutatjuk meg a lehetséges agresszornak, hogy nem érdemes az Észak-atlanti Szövetséget megtámadni” – jelentette ki az MTI szerint.

Ukrajna támogatását Blaszczak a térségbeli államok függetlensége szempontjából is fontosnak nevezte.

Tudatában vagyunk annak, hogy rossz dolog volna az orosz birodalom újjáépítése

– tette hozzá.

Lengyelországban 2017 óta állomásozik mintegy ezerfős amerikai, brit, horvát és román katonákból álló NATO-zászlóalj. A román kontingens mintegy 120 katonát tesz ki.

A háború kitörése óta az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) több mint másfél ezer büntetőeljárást indított hazaárulás és kémkedés miatt. Az SZBU sajtóközpontja hozzátette: több mint 340 hazaáruló és kém elleni ügy került a bíróság elé.

„Ebben az időszakban több mint 600 orosz ügynököt és kémet azonosítottak, akik elsősorban felderítő tevékenységet folytattak Ukrajna területén” – áll a jelentésben.

Kiemelték, hogy az orosz katonai hírszerzés egyik szabotázs- és felderítőcsoportját is leplezték, a lekapcsolt személyeket aztán őrizetbe is vették – írja az Unian hírügynökség.

Az orosz ügynökök a védelmi miniszter és államunk Hírszerzési Főigazgatóságának vezetőjének, valamint egy ismert ukrán aktivista megsemmisítésére készültek

– közölte az SZBU, amely Kijevben is semlegesített egy orosz titkosszolgálati csoportot. „A tisztviselők az államhatár rendezésére vonatkozó adatokat és az ukrán rendfenntartók személyes adatait továbbították az ellenséges titkosszolgálatnak” – közölték a rendfenntartók.

A védelmi tárcára hivatkozó keddi orosz sajtójelentések szerint Alekszandr Lapin vezérezredes veszi át az orosz szárazföldi erők vezérkarának irányítását. Az 58 éves, Szíriában harci tapasztalatokat szerző Lapin 2017-től a központi orosz katonai körzet, majd a háború kezdetétől október végéig az ukrajnai „különleges hadműveletben” részt vevő orosz egységek központi haderejének parancsnoka volt.

A Liszicsanszkért folytatott harcokért július 4-én megkapta az Oroszország Hőse címet, ám Ramzan Kadirov októberben élesen bírálta a tábornokot, őt hibáztatva az akkori orosz harctéri kudarcokért – adta hírül az MTI.

Nem kapott kegyelmet a Belaruszban elítélt orosz állampolgárságú Szofia Szapega – számolt be az orosz nő mostohaapja, Szergej Dudics a TASZSZ-nak.

Ma kaptunk egy levelet Szofiától, amelyben azt írta, hogy január 2–3-án értesítették őt arról, hogy nem kap kegyelmet.

Még mindig nem világos, hogy milyen lépéseket tehetünk ezután

– mondta Dudics.

Szapegát 2021. május 23-án vették őrizetbe a minszki repülőtéren Roman Protaszeviccsel, a Belaruszban szélsőségesnek elismert Telegram-csatorna, a Nexta társalapítójával együtt. Szapegát bűnösnek találták a társadalmi hovatartozáson alapuló társadalmi gyűlölet és viszály szítására irányuló, személyek egy csoportja által elkövetett, súlyos következményekkel járó szándékos cselekményekben, valamint személyes adatok jogellenes gyűjtésében és terjesztésében.

Május 6-án a grodnói regionális bíróság hat év börtönbüntetésre ítélte. Később kegyelmi kérvényt írt. Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök korábban kijelentette, hogy lehetségesnek tartja az elítélt személy átadását Moszkvának.

Bővülni fog 2023-ban az orosz hadsereg modern csapásmérő képességeinek arzenálja, felszerelése a legmagasabb színvonalú lesz, a csapatok irányítási rendszerét pedig mesterségesintelligencia-technológiák alkalmazásával fejlesztik – jelentette ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter a tárca keddi vezetői tanácskozásán.

Javítanunk kell az irányítás és a kommunikáció rendszerén. Ennek érdekében aktívan fogjuk alkalmazni a mesterségesintelligencia-technológiákat

– hangoztatta Sojgu a telekonferencián.

Elmondta, hogy a védelmi minisztérium idén a légi és űrerők harci képességeinek javítását, valamint a nukleáris triád fejlesztését is tervezi.

A legelső terveink között szerepel a modern csapásmérő képességek arzenáljának bővítése. Ugyanilyen fontos feladat a személyi állomány felszerelésének és taktikai apparátusának mielőbbi korszerűsítése a legmagasabb szintre. Mindennek, amire egy katonának szüksége van, modernnek, kényelmesnek és megbízhatónak kell lennie

– mondta.

Az MTI beszámolója szerint Szergej Sojgu a katonai sorozóirodák munkájának, valamint a polgári és területvédelem rendszerének digitalizálását is beharangozta.

Az államvédelmi rend végrehajtásának ismételt megsértése büntetőjogi felelősséget von maga után – figyelmeztetett Dmitrij Medvegyev, a Biztonsági Tanács orosz elnökhelyettese egy keddi ülésen.

A feladatok itt nyilvánvalók, ezeket haladéktalanul meg kell oldani, semmiképpen sem megengedve a jóváhagyott határidők be nem tartását, mert ilyen esetek köztudottan vannak

– mutatott rá az államvédelmi rendre utalva.

Medvegyev emlékeztetett arra, hogy „senki sem mondott le a felelősségről – mind a gyárak felelősségéről, mind a vezetőség fegyelmi felelősségéről. Ismételt jogsértés esetén pedig – emlékeztetném önöket, hogy az Orosz Föderáció Büntető törvénykönyvének számos cikkelye értelmében különleges büntetőjogi szankciókat vezettek be. Ezek új szabályok, még nem alkalmazták őket, de meg kell érteni, hogy szükség esetén alkalmazni kell őket” – tette hozzá.

A Biztonsági Tanács helyettes vezetője emellett felhívta a figyelmet a katonai termékek és felszerelések gyártásában részt vevők felelősségére – írja a TASZSZ.

Pakisztán azt tervezi, hogy januárban 159 konténernyi lőszert, köztük lövedékeket és gyújtószerkezeteket küld Ukrajnába egy lengyelországi kikötőn keresztül – írja a The Economic Times.

Cserébe Pakisztán ukrán segítséget kaphat Mi–17-es helikoptereinek korszerűsítéséhez, amelyben egy repülőgép-hajtóművek, valamint tengeri és ipari gázturbinák gyártásával foglalkozó ukrán cég működhet közre.

A lap szerint Ukrajna és Pakisztán szoros katonai és ipari kapcsolatokat ápol. Pakisztán több mint 320 ukrán T–80UD harckocsit vásárolt korábban, valamint 1991 és 2020 között közel 1,6 milliárd dollár értékben kötött fegyverkezési szerződéseket Ukrajnával.

Szerhij Cserevatij, a keleti országrészben harcoló ukrán alakulatok szóvivője egy tévéműsorban elmondta, hogy az elmúlt napban az oroszok 86-szor nyitottak tüzet a Donyecki területen fekvő Szoledar városra és peremvidékére különböző tüzérségi fegyverekkel.

Szavai szerint Szoledar lerohanásának fő módszere, amelyhez az ellenség most folyamodik, a rakéta-sorozatvetők és az ágyútüzérség alkalmazása és ezek támogatásával a gyalogság kis csoportjainak előretörése.

Közölte, hogy az orosz erők óriási veszteségeket szenvednek, de továbbra is próbálnak előrenyomulni a város felé.

Lengyelország 2022-ben 14 millió tonna szenet importált tengeri úton, és elérte az oroszországi szállítástól való teljes függetlenséget – jelentette be kedden Karol Rabenda lengyel vagyonügyiminiszter-helyettes sajtótájékoztatón. Rabenda hangsúlyozta, hogy ez rekordmennyiségnek számít.

Elmondhatjuk, hogy Lengyelországot száz százalékban függetlenítettük az orosz széntől

– jelentette ki.

Áprilisban Andrzej Duda lengyel elnök aláírta a parlament által elfogadott törvényt, amely embargót ír elő az Oroszországból érkező szénszállításokra. Ezt követően a köztársaságban élesen megnőtt az ilyen típusú üzemanyagok iránti kereslet, és hiány keletkezett, az ára jelentősen megnőtt. A hatóságok úgy döntöttek, hogy növelik a széntermelést és csökkentik az üzemanyag-minőségi követelményeket,  valamint sürgősen megkezdték a beszerzést Ausztráliából, Indonéziából, Kolumbiából, az Egyesült Államokból és Dél-Afrikából.

A Luhanszki területi kormányzói hivatal közölte, hogy hétfőn két civil vesztette életét, és kettő megsérült a Szvatove közelében fekvő Nevszke falu elleni orosz támadásban. A hivatal adatai szerint mire az ukrán hadsereg felszabadította a települést, már csupán mintegy 150 lakója maradt.

Pavlo Kirilenko, a szomszédos Donyecki terület kormányzója arról tájékoztatott, hogy hétfőn hat helyi lakos sérült meg az orosz erők támadásai következtében, négy Bahmutban és kettő Kurahivkában.

Az ukrán hadsereg egyik szóvivője közben arról számolt be, hogy a Dnyeper folyón az ukrán csapatok megsemmisítettek egy kisebb orosz hadihajót a Herszoni területen fekvő Bilohrudij-szigetnél.

Az Ukrajnának nyújtott segélyek kimerítették a NATO és az EU-országok katonai készleteit – jelentette ki Jens Stoltenberg, az Észak-atlanti Szövetség főtitkára a blokk és az EU közötti együttműködésről szóló nyilatkozat aláírását követő sajtótájékoztatón.

Stoltenberg szerint ugyan a katonai készletek kimerültek, de ez volt a helyes döntés.

A mi biztonságunkról van szó, ezért saját képességeinkre, készleteinkre és lőszereinkre kell támaszkodnunk, hogy segítsük Kijevet

– mondta a NATO-főtitkár, hozzátéve, hogy Ukrajna segítése fontosabb, mint az, hogy az egyes NATO-államok megfeleljenek a katonai szállítmányokra vonatkozó előírásoknak.

Stoltenberg megjegyezte, hogy a NATO és az EU összehangolja erőit a fegyvergyártás növelése érdekében.

Az orosz erők kedden ismét tüzet nyitottak a dél-ukrajnai Herszon városára, az eddigi információk alapján egy helyi lakos sérült meg – közölte Jaroszlav Janusevics, a megye kormányzója.

Hozzátette, hogy találat ért egy helyi oktatási intézményt is. A mostanit megelőzően hétfő este nyitottak tüzet az orosz erők a megyeszékhelyre – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál. Találat ért egy családi házat, amelyben tűz ütött ki, egy ember életét vesztette.

Janusevics egy korábbi Telegram-üzenetében közölte, hogy hétfőn az orosz erők 46 alkalommal lőtték a megye területét harckocsikkal, rakéta-sorozatvetőkkel és aknavetőkkel, illetve egyéb tüzérségi fegyverekkel, két civil vesztette életét, kettő megsérült.

Vlagyimir Putyin orosz elnök január 11-én, szerdán online megbeszélést tart az orosz kormány tagjaival – közölte a Kreml sajtószolgálata a TASZSZ orosz állami hírügynökséggel.

A megbeszélés fő témáját az Oroszország új régióiban élő polgárok szociális támogatását célzó intézkedések megvitatása fogja szolgálni. Emellett számos aktuális kérdést is mérlegelni fognak.

Az előző ilyen formátumú ülésre 2022 decemberében került sor, akkor a fő téma az ellenőrzési és felügyeleti reform új szakaszának megvitatása és a megengedő tevékenységek javítása volt.

Az orosz erők tüzet nyitottak a dél-ukrajnai Mikolajivi területen fekvő Ocsakiv városra, a támadásban az eddigi információk szerint 15 civil sérült meg – közölte Vitalij Kim, a terület kormányzója hétfőn.

Hanna Zamazejeva, a területi tanács elnöke arról tájékoztatott, hogy a sebesültek között van egy kétéves kisgyermek is. Három embert kórházi ápolásra a területi székhelyre, Mikolajivba szállítottak, a támadásban ugyanis megrongálódott a helyi kórház épülete, ajtók és ablakok törtek ki.

Hanna Maljar ukrán védelmiminiszter-helyettes az MTI szerint arról írt, hogy az orosz erők a Wagner magánhadsereg bevonásával újabb ostromot indítottak a Donyecki területen lévő Szoledar város elfoglalására. „A Szoledar bevételére tett sikertelen kísérlet és a visszavonulás után az ellenség átcsoportosult, helyreállította a veszteségeket, további támadóegységeket vetett be, taktikát váltott, és erőteljes támadást indított. Az ellenség a szó szoros értelmében saját katonái holttestén át halad előre, tömegesen beveti a tüzérséget, a rakéta-sorozatvetőket és az aknavetőket, még a saját katonáit is tűz alá véve” – fogalmazott. Megerősítette, hogy jelenleg is heves harcok dúlnak Szoledar térségében.

Szerhij Hajdaj, a Luhanszki terület kormányzója egy tévéműsorban arról beszélt, hogy az ukrán csapatok előretörnek Szvatove és Kreminna irányába, utóbbi település irányában sikerült visszafoglalniuk bizonyos területet. Szerinte

A kormányzó közölte, hogy két civil meghalt, kettő pedig megsebesült hétfőn egy luhanszki település orosz ágyúzása következtében. Elmondta, hogy az oroszok folyamatosan támadják és ágyúzzák Bilohorivkát, de az ukrán hadsereg javított ottani pozícióin, és kitartóan őrzi állásait. Állítása szerint az orosz erők minden épületet rommá lőttek Novoszelivszke településen.

Videó készült arról, hogy a kelet-ukrajnai Bahmutnál miként zajlik az orosz tüzérség újratöltése.

A felvételen egy 2S7 Pion típusú önjáró löveg látható, amelynek egy Renault GBC 180-nal szállítják a lőszert.

Lettország tíz buszt küldött Rigából Kijevbe – jelentette be január 10-én Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere. A buszokba humanitárius segélycsomagokat pakoltak, amelyeket a lettországi lakosok gyűjtöttek össze.

Decemberben a lett kormány úgy döntött, hogy megközelítőleg 560 ezer eurót különít el generátorok vásárlására az ukrán állami média számára. Riga augusztusban a terrorizmus állami támogatójaként bélyegezte meg Oroszországot.

Az EU újabb szankciókat vezet be Belarusszal szemben, mivel az Oroszországot támogató országokra is kiterjeszti az intézkedéseket – közölte Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.

„Szankciókkal fogjuk nyomás alatt tartani a Kremlt, ameddig csak szükséges. Ezeket a szankciókat kiterjesztjük azokra, akik katonailag támogatják Oroszország háborúját, ilyen például Belarusz vagy Irán” – mondta Von der Leyen egy sajtótájékoztatón.