Emmanuel Macron francia elnök és Olaf Scholz német kancellár közös sajtótájékoztatót tartottak vasárnap az után, hogy a két ország kormányának és képviselőinek részvételével ünnepséget rendeztek a párizsi Sorbonne Egyetemen a Franciaország és Németország közötti megbékélési szerződés hatvanadik évfordulója alkalmából.
A francia államfő azt mondta: nem zárja ki, hogy Leclerc típusú tankokat küldjenek Ukrajnába. Hozzátette: a harckocsik átszállítása szerinte nem fokozza vagy súlyosbítja a helyzetet, nem veszélyezteti Franciaország saját biztonságát sem, és figyelembe kell venni azt is, hogy az ukránok hatékony kiképzése mennyi időt vesz igénybe.
A Leclerc tankokkal kapcsolatban megkértem a hadügyminisztert, hogy alaposan vizsgálja meg a lehetőségeinket. Semmi sincs kizárva, továbbra is támogatjuk Ukrajnát
– fogalmazott Macron.
Olaf Scholz pedig azt mondta a sajtótájékoztatón, hogy a fegyverszállítással kapcsolatos jövőbeli döntéseket a szövetségesekkel, köztük az Egyesült Államokkal egyeztetve hozzák meg – írja a Sky News.
Azzal kapcsolatban, hogy mekkora nemzetközi nyomás nehezedik rá és kormányára amiatt, hogy tankokat szállítson Ukrajnának, annyit mondott: minden eddigi fegyverszállítás a nyugati partnerekkel szoros együttműködésben történt.
Vjacseszlav Vologyin szerint Oroszország erősebb fegyverekkel fog reagálni az Ukrajnának szállított nyugati fegyverekre – számolt be a TASZSZ.
Az Állami Duma elnöke Telegramon írt arról, hogy a „kijevi rezsimnek szállított fegyverek globális katasztrófához vezethetnek”. Az ukrán támadásokat pedig még erősebben vernék vissza.
Az elnök szerint nem igazak más országok azon érvei, hogy az atomhatalmak nem vetettek be tömegpusztító fegyvert a helyi konfliktusok idején. Vologyin úgy véli, hogy ezen országok területét sohasem veszélyeztették.
Vjacseszlav Vologyin odaszúrt Washingtonnak és Brüsszelnek is: szerinte e két szervezet a döntéseivel egy szörnyű háborúba vezeti a világot.
Dimitrij Medvegyev nemrég kifejtette azon meggyőződését, hogy ha Oroszország elveszíti a háborút Ukrajnában, az könnyen atomháborúhoz vezethet − írta meg a Mandiner.
Legújabb Telegram-bejegyzésében Medvegyev Josep Borrell véleményére reflektált. Szerinte ugyanis épp maga az Európai Unió külügyi főképviselője hozta fel a második világháborús analógiát, amelyet ő most csupán kiegészített.
Az ukránok és Nyugat-Európa az Oroszország ellen harcolók közvetlen örökösei. A háború tehát az új Nagy Honvédő Háború velük szemben. És a győzelem a miénk lesz. Éppúgy, mint 1812-ben és 1945-ben
– mondta el a politikus.
Újabb Sea King névre hallgató brit helikopter érkezett Ukrajnába – jelentette be Olekszij Rezsnyikov, az ország védelmi minisztere.
Sea King from the UK has arrived in its new kingdom near the Black Sea in Ukraine!
— Oleksii Reznikov (@oleksiireznikov) January 21, 2023
It is a strong reinforcement for the Ukrainian Navy. Our cooperation will continue to increase.
Thank you to @BWallaceMP
Together, we will secure the seas and lands across all of Europe! pic.twitter.com/Qf4mF2vp8L
Rezsnyikov szerint ez hatalmas erősítés az ukrán haditengerészet számára – írja az Ukrajinszka Pravda. A miniszter úgy véli, hogy a későbbiekben is folytatódhat a britekkel való együttműködés. Az érkező helikopterek számáról nem közölt pontos adatot.
A felek novemberben kötöttek megállapodást a Sea King nevű helikopterekről. A Brit Védelmi Minisztérium december végén közölte, hogy kiképzést tartottak a légi járművön.
A Dnyipro régióban található Marhanec városban egy ipari üzem komolyan károsodást szenvedett az orosz támadás következtében. A kár mértékét egyelőre vizsgálják, a támadásban senki nem sérült meg – értesült az Ukrajinszka Pravda.
Szombat késő este, Nikopol körzetében ellenséges támadás érte Marhanec városát: az orosz megszállók nehéztüzérséggel és MLRS-rakétákkal vették célba
– fogalmazott Mikola Lukasuk, a dnyipropetrovszki regionális tanács elnöke.
Azok a művészek, akik a különleges katonai művelet miatt elhagyták Oroszországot, köztük a szovjet időszak legendás énekese, Alla Pugacseva, a győzelem után „lesütött szemmel” fognak visszatérni − mondta Sholban Kara-ool, az orosz Állami Duma elnökhelyettese.
A rosztovi Déli Szövetségi Egyetem diákjaival tartott találkozón Kara-oolt arról kérdezték, hogyan viszonyulnak az országot elhagyó hírességekhez a konfliktus alatt − közölte az orosz állami TASZSZ hírügynökség.
A legnehezebb pillanatban hagyták el az országot, és kívülről kezdik el a sárdobálást. Sajnálom ezeket az embereket, és úgy tűnik számomra, hogy Nyugaton akarnak pontokat szerezni. Annyira sajnálom, hogy például Alla Boriszovna Pugacseva, akire gyerekkoromból emlékszem, amikor a távoli Tuvába jött el hozzánk, egyszerűen eltűnt. Nekem úgy tűnik, hogy amikor az államunk majd megvédi az igazságát, akkor lesütött szemmel kell visszatérniük
− mondta Kara-ool.
Kifejtette, hogy az emberek „nem maradhatnak életben a gyökereik nélkül”, és arra buzdította a diákokat, hogy ne az országot elhagyó híres művészek, hanem a hadsereg hősei inspirálják őket, akik a frontvonalban vannak.
Az Országos Rendőr-főkapitányság közleménye szerint Magyarország területére 2023. január 21-én az ukrán–magyar határszakaszon 5249 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 7143 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 193 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes.
Az ukrajnai háború elől 2023. január 21-én 42 ember, köztük 23 gyermek érkezett Budapestre vonattal.
Az orosz erők fokozták Ukrajna keleti, a fő frontvonalon kívüli régióinak tüzérségi támadásait a donbaszi iparvidéken − közölték szombaton Zaporizzsja és Szumi régió tisztviselői.
Az orosz védelmi minisztérium szerint egy közelmúltbeli offenzíva miatt hadseregének egységei előnyösebb pozíciókba kerültek a zaporizzsjai frontvonal mentén, amit ukrán katonai tisztviselők túlzásnak neveztek − írta meg a Sky News.
A harcok az augusztus végi agresszív ukrán ellentámadás óta Donbaszban összpontosulnak, amely magában foglalja a részben Oroszország által ellenőrzött Luhanszk és Donyeck régiók nagy részét.
Kisida Fumio japán miniszterelnök azt fontolgatja, hogy a jövő hónapban Ukrajnába látogat, és tárgyalásokat folytat Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel − jelentette a Yomiuri napilap japán kormányzati forrásokra hivatkozva.
A G7-csoport idei elnökeként Japán meg akarja mutatni, hogy továbbra is támogatást kíván nyújtani Ukrajnának. A célja, hogy Kijevvel közösen kiadjon egy nyilatkozatot, amelyben elítélik az orosz agressziót − írta a kiadvány.
Kisida a háborús helyzet alapján hozza meg a végső döntést arról, hogy a látogatásra sor kerül-e − jelentette a Yomiuri több meg nem nevezett kormányzati forrásra hivatkozva.
A japán külügyminisztérium egyelőre nem kommentálta az információt − közölte a Sky News.
Az ukrán vezérkar közölte, hogy Oroszország folytatja offenzíváját a donyecki régióban, Bahmut közelében, valamint Zaporizzsjánál is, ahol az elmúlt 24 órában több mint 25 település került tűz alá – áll a vezérkar legfrissebb közleményében, amelyet a Kijev Independent szemlézett.
A zaporizzsjai terület kormányzója, Olekszandr Sztaruh január 21-én közölte, hogy Oroszország légicsapást hajtott végre, és fokozta a tüzérségi támadásait is. Elmondása szerint egy civil meghalt a szombati orosz offenzívában.
Jevhen Jerin szerint nem beszélhetünk komoly orosz támadásokról, csupán teszt jellegűek ezek a támadások. Az ukrán hadsereg egyik szóvivője szerint nem zárható ki, hogy Zaporizzsjánál aktívabb lépéseket fontolgatnak az oroszok.
Boris Pistorius, Németország újonnan kinevezett védelmi minisztere a következő négy héten belül Ukrajnába kíván látogatni – értesült az Ukrajinszka Pravda.
Pistorius beszélt a Leopard tankok Ukrajnába szállításáról is. Leszögezte, hogy szoros megbeszéléseket folytatnak Ukrajna nemzetközi támogatóival, elsősorban az Egyesült Államokkal.
Minden részletet igyekszünk a lehető leggyorsabban leellenőrizni. Nem szeretnénk vesztegetni az időt, ha bekövetkezne a legrosszabb, akkor gyorsan tudjunk reagálni
– tette hozzá Pistorius.
Vélhetően Oroszország áll a mögött, hogy Belarusz újra és újra Ukrajna megtámadásával fenyegetőzik – mondta az ukrán hírszerzés egyik tisztje egy interjúban.
Az Ukrajinszka Pravda szerint Andrij Juszov úgy fogalmazott: mindez csak egy dezinformációs hadművelet részét képezi, ugyanis mindent tudnak arról, hogy milyen állapotban vannak a belorusz erők.
A harccsoportok száma, a haderőkészültség és más tényezők alapján megállapíthatjuk: nem áll fenn annak a veszélye, hogy Belarusz egy teljes körű szárazföldi hadművelet indít az oroszok oldalán
– mondta a hírszerzőtiszt, hozzátéve: fel vannak készülve arra az eshetőségre is, amennyiben mégis érkezik egy belorusz támadás.
Egy légvédelmi eszközt fotóztak le Moszkvában, az orosz belügyminisztérium épületének tetején.
An air defense system was spotted in #Moscow on the building of the Main Department of the Ministry of Internal Affairs. pic.twitter.com/pvG0SYqF0s
— NEXTA (@nexta_tv) January 21, 2023
A napokban már felvetődött, hogy az oroszok légvédelmi rendszereket telepíthettek a fővárosba, sőt még Putyin egyik dácsájához is. Az oroszok mindezt cáfolták, és azt mondták, hogy ezek a fotók hamisítványok.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Szombati percről percre cikkünk ide kattintva érhető el.
Tartsanak velünk ma is!