Berlin döntött a Leopard tankok küldéséről, Putyin szövetségese szerint nagy a baj

Közzétették kedden az ukrán elnök honlapján azoknak az állami tisztségviselőknek és biztonsági vezetőknek a névsorát, akik számára megtiltották a külföldi utazást szabadság „vagy bármilyen más nem állami célból”.

A tilalom hatálya alá esnek a miniszterek és miniszterhelyettesek, a parlamenti képviselők, a végrehajtó hatalom központi szerveinek vezetői és helyetteseik, az ukrán elnöki hivatal vezetője és helyettesei, az államfő által létrehozott más szolgálatok vezetői, a biztonsági szolgálat vezetői, a jegybank elnöke és helyettesei, a televíziótanács, a számvevőszék és a központi választási bizottság összes tagja.

A névsorban szerepel a nemzetbiztonsági és védelmi tanács titkára és helyettesei, az ombudsman, az alkotmánybíróság tagjai és más bírák, ügyészek és minden olyan tisztségviselő is, aki mozgósítás esetére fegyverrel rendelkezik.

Hétfőn Olekszij Honcsarenko parlamenti képviselő közölte, hogy Olekszij Szimonenko, az ukrán főügyész helyettese lemondott tisztségéről. Az RBK-Ukraina ukrán hírügynökség jelentése szerint felmentésének az az oka, hogy korábban tíznapos szabadságra utazott a spanyolországi Marbellába, Volodimir Zelenszkij elnök felszólítása ellenére, hogy az állami tisztviselők tartózkodjanak a külföldi üdülőhelyek meglátogatásától – számolt be az MTI. 

Az OSINTtechnical oldalán osztottak meg egy drónok által készített videót, amelyet az ukrán hadsereg tett közzé a keleti fronton zajló harcokról.

A felvétel Bahmut városától délre készült. Az orosz csapatok egy árokrendszerben próbáltak meg előrehaladni, miközben az ukrán tüzérség lőtte őket. Végül aztán egy T–72-es tankkal, valamint egy M113-as páncélozott harcjárművel állították meg őket. 

Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök kedden azt mondta, hogy az ukrán fél részéről ajánlatot kapott arra, hogy kössenek egy megnemtámadási szerződést.

A TASZSZ szerint a belorusz államfő azt mondta, nem érti, hogy az ukránoknak miért lenne szükségük egy ilyen szerződésre, és azt sem, eközben miért fegyvereznek fel olyan militánsokat a háborúban, akik Belaruszra is veszélyt jelenthetnek (ezzel vélhetően az ukránok oldalán harcoló belorusz önkéntes zászlóaljra célzott – a szerk.).

Mindemellett Lukasenka azt mondta, hogy nem is az ukránoktól tart, hanem a lengyelektől és a litvánoktól, akik szerinte fenyegetik, provokálják őket. 

Arról, hogy a beloruszok megnemtámadási ajánlatot kaptak, már a Kreml is megszólalt. Dmitrij Peszkov szóvivő azt mondta, nem tudnak arról, hogy érkezett volna ilyen ajánlat a beloruszokhoz. 

Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök menesztette Mihail Teplinszkij vezérezredest, az orosz Központi Katonai Körzet parancsnokhelyettesét és vezérkari főnökét – számolt be a brit katonai hírszerzés. 

Geraszimov két hete vette át az ukrajnai haderők parancsnokságát a tavaly ősszel kinevezett Szergej Szurovikintől (Szurovikin a változás után a helyettese maradt). A brit hírszerzés szerint a vezérkari főnök most éreztette is a hatalmát azáltal, hogy leváltotta az egyik legfontosabb katonai vezetőt.

A britek szerint Teplinszkijt általánosságban véve gyakorlatias, sikeres parancsnoknak tartotta az oroszok többsége. Nagy szerepe volt egyebek mellett abban, hogy tavaly ősszel, a herszoni visszavonulás idején rendezetten sikerült visszavonni az orosz csapatokat a Dnyeper folyó keleti partjára.

A hírszerzők szerint az, hogy Teplinszkijt most mégis eltávolították, arra utalhat, hogy 

Az eset érdekessége még, hogy Teplinszkij a fent említett tisztsége mellett az orosz légi deszantos csapatoknak (Vozdushno-desantnye voyska Rossii, röviden: VDV) is a parancsnoka volt, és a britek szerint nem egyértelmű, hogy ebből a tisztségéből is felmentették-e most. 

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elfogadta Kirilo Timosenko, az ukrán elnöki hivatal vezetőjének a lemondását.

Az ukrán sajtó értesülése szerint Timosenko hétfőn nyújtotta be a lemondást. Ebben a posztban írtunk arról, hogy mi lehet a háttérben. 

A politikus azóta egy Telegram-posztot is közzétett, amelyben egy fotóval bizonyította, hogy valóban a felmentését kérte. Bejegyzésében köszönetet mondott mindenkinek, akivel együtt dolgozott, arról azonban nem írt, hogy miért döntött így. 

A bihus.info portál hozott napvilágra új információkat arról, hogy az ukrán elnöki hivatal vezetőjének egyik üzleti partnere vette át a hazaárulással vádolt oroszpárti politikusok bizonyos érdekeltségeit.

Andrij Jermak 2019-ben, Volodimir Zelenszkij választási győzelme után vette át az ukrán elnöki hivatal vezetését. A politikus régóta partnere egy producer-vállalkozónak, Artem Koljubajevnek.

A bihus.info szerint figyelemre méltó, hogy Koljubajev cégei azóta mintegy 60 millió hrivnya (kb. 600 millió forint) értékben nyertek el állami támogatásokat (nem utolsósorban annak köszönhetően, hogy a vállalkozó 2021 tavaszán személyesen vezette a források elosztásáért felelős szervezetet). Ennél is érdekesebb viszont, hogy az üzletember jelentős tulajdonrészt szerzett olyan nagyvállalatokban is,

A vállalatok a hazaárulással vádolt és tavaly elfogott, majd Oroszországnak átadott és később állampolgárságától is megfosztott Viktor Medvedcsuknak, valamint egy másik Ukrajnából elmenekült politikus-vállalkozónak, Vadim Sztolarnak a tulajdonában voltak. Koljubajev 2019 decemberétől kezdve lett társtulajdonosa a két oroszbarát üzletemberhez köthető cégeknek, ami a bihus.info újságírói szerint azért feltűnő, mert a bevallott anyagi helyzete alapján kizárt, hogy a jövedelméből számottevő tulajdonrészt tudott volna vásárolni az értékes vállalkozásokban.

A portál emiatt úgy véli, hogy Koljubajev vélhetően valakinek a strómanjaként szerezhetett tulajdont ezekben a vállalkozásokban – de hogy kinek az embere lehet, arra nincs egyértelmű bizonyíték.

Az OpenDemocracy brit oknyomozó oldal szerint a brit pénzügyminisztérium is segítette Jevgenyij Prigozsint, a Wagner-zsoldoscsoport alapítóját abban, hogy a szankciókat megkerülve bepereljen egy brit újságírót.

Jevgenyij Prigozsin 2017. október 11-én

Fotó: Stringer / Anadolu Agency / Getty Images Hungary

Mint írták, Vlagyimir Putyin volt séfjével szemben már 2020-ban is szankciókat vezettek be az Egyesült Királyságban. 2021-ben viszont a brit pénzügyminisztérium (amelyet akkor Rishi Sunak, a britek jelenlegi kormányfője vezetett) különleges engedély kiállításával

Elliot Higgins oknyomozó portálja, a Bellingcat arról írt egy részletes cikket 2020-ban, hogy miként működik a gyakorlatban a Wagner-csoport. A per végül 2022 márciusában (Prigozsin szempontjából) eredménytelenül ért véget az időközben bekövetkezett orosz invázió miatt, de Higgins oldalán a per költségre addigra mintegy 70 ezer fontra rúgott (vélhetően az ügyvédi díjak miatt).

Hétfőn benyújtotta lemondását Kirilo Timosenko, az ukrán elnöki hivatal vezetőhelyettese – értesült az Ukrajinszka Pravda.

Kirillo Timosenko, az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetője beadja lemondását 2023. január 24-én

Fotó: Kyrylo Tymoshenko / Telegram / Reuters

Az utóbbi napokban néhány belpolitikai konfliktus vált láthatóvá Ukrajnában. Egyebek mellett

• lemondásra kényszerült Zelenszkij egyik legismertebb és legfontosabb tanácsadója, Olekszij Aresztovics (aki aztán egy interjúban beszélt arról, hogy belharc törhet ki Ukrajnában);
• az ukrán katonai hírszerzés feje nyilvánosan fogalmazott meg egy súlyos kritikát a titkosszolgálattal, az SZBU-val szemben;
• őrizetbe vettek egy korrupcióval vádolt miniszterhelyettest;
• és nagy felzúdulást keltett belpolitikailag az is, hogy a sajtóban felvetődött: az ukrán védelmi minisztérium túlárazottan vásárolhat ételt a katonáknak.

Mindezek mellett most az ukrán elnöki hivatal vezetőhelyettese is úgy döntött, hogy benyújtja a lemondását. Az Ukrajinszka Pravda szerint Kirilo Timosenko nem indokolta meg a döntést. A lap úgy értesült, hogy utódja a tisztségben várhatóan Olekszij Kuleba, a fővárost övező Kijevi terület katonai vezetője lehet. 

A Pravda szerint a Szumi terület, a Dnyipropetrovszki terület, a Zaporizzsjai terület, valamint a Herszoni terület vezetőjét is leválthatják.

Mindezzel kapcsolatban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is megszólalt hétfő esti videóüzenetében. Zelenszkij neveket nem mondott ugyan, de úgy fogalmazott, hogy

Ukrajna, az ukrán állam nem fog gyengeséget mutatni – írta a hétfő este közzétett videóüzenet mellé Zelenszkij.

Célkeresztben a korrupció? 

Zelenszkij a minap is beszélt már arról, hogy ezen a héten fontos döntéseket hoznak a korrupció visszaszorítása érdekében. Elképzelhető, hogy ehhez kötődik Timosenko távozása is.

Az ukrán politikusról ugyanis már hónapokkal ezelőtt is napvilágot láttak olyan információk, miszerint érintett lehet különféle korrupciós ügyekben. Legutóbb december elején írt erről egy részletes oknyomozó cikket az Ukrajinszka Pravda. 

Január 23-án, hétfőn a Lviv városa melletti közúti ellenőrző pontokon az összes érkező és távozó gépjárművet megállították, hogy katonai behívókat kézbesítsenek. Emellett behívókat osztogattak a járókelőknek a város frekventáltabb pontjain, és a lakhelyükön is keresték a hadköteles férfiakat – számolt be a Kárpáti Igaz Szó.

A TSN hírportál beszámolója szerint a nyilvános és zárt csoportok üzenetváltásaiból

Szemtanúk beszámolói szerint a rendőrök és a toborzóirodák dolgozói többnyire frekventált helyeken, vonat- és buszpályaudvarokon, buszmegállókban, benzinkutaknál, üzletközpontok, piacok és plázák közelében razziáztak, ahol sok ember megfordul. De a tömegközlekedési eszközökön is láttak egyenruhásokat, akik behívókat osztogattak.

A TSN megkereste az Ukrán Fegyveres Erők Szárazföldi Erőinek sajtószolgálatát, hogy megtudják, mi áll a katonai mozgósítás fokozásának hátterében, ám egyelőre nem válaszoltak. A hírportál megjegyezte, hogy egyelőre nem történt hivatalos bejelentés a katonai mozgósítás fokozásáról. Az elmúlt napokban hasonló módszerekről és razziákról számoltak be kárpátaljai lakosok is.